Rah Gul

[Ruyan]

Astagor

Végtelen öröm tölt el mikor elkezdek emelkedni, majd meglepődöm mikor hirtelen minden megváltozik. Nem értek semmit belőle oly sokféle és oly hamar változik minden. Csak úgy röpködnek bennem a kérdések.
<<Kurrah, vajon ő lenne az egész mögött... Kár hogy nem is éltem... de hát mi is az élet? Ezt talán csak Ranagol tudná megmondani. Mi történik itt? Mi ez a vaskorong? Ő akarna próbára tenni? Meglehet... Hát ez meg miért jött? Guv? A főpap? Rendesen át lettem verve... de legalább most megvilágosodtam. Alig telik pár másodperc, ha itt van egyáltalán értelme az időnek, és máris más áll az eddigiek helyén. Most például ez a démon. Meg akar ölni? Vagy nekem kell megölni őt? Újabb kérdés.>>

Mivel úgy érzem több nyelven is tudok (és a démon beszédét is értem) megpróbálok szólni hozzá:
- Mit akarsz tőlem démon? Öljelek meg? Ha valóban ezt akarod megtehetem. Megölsz? Ezt viszont sajnos nem hagyhatom.

Ha továbbra is közelít megpróbálom akaratommal megállítani, hátha működik itt.

[Garmacor]

Játékos: Avalaren
Helyszín: Rah Gul, Aranynegyed, Főtér
Időpont: Káosz-Oudakka hava, második nap, napközép
Esemény: Terepszemle másképp'

az ácsmesterre nézek majd újra a nyolcfős csapatot nézem meg magamnak majd a tetemhez sétálok, legugolok mellé és a támadóinkat szemmel tartva az ácsmester torkából kiálló tőrt nézem meg, de nem nyúlok hozzá majd érzelemmentes hangon
- Erre nem volt semmi szükség. Hasznát láthattátok volna a tudásának.
- Mi az oka, hogy a céh másnak adta a munkát?

[Shackallor]

Játékos: Ordwick
Helyszín: Rah Gul, Angyalok Negyede, Az Ő Temploma
Időpont: Káosz-Oudakka hava, első nap, késő este
Esemény: A Tudat



- Odakünn, a Határon túl szörnyű háború dúl. Rég elfeledett isten bontogatja undorító szárnyait, s nem általl beleköpni a mi hatalmas levesünkbe - mosolyog rád Hvraq.

- Krán úgy döntött, háborút visel, s még a pyar patkányoknak is segítő kezet nyújt. Nagy szavak ezek. Itthon csírát vert a széthúzás, a konspirátorok teljes erejükkel dolgoznak.
Vérfrissítés kell.
Hős kell. A Tersius valahol messze van most, reá nem számíthatunk.
Szóval szükségem van valakire, aki lelket önt az emberekbe. Azt mondtad, magára hagytad az Egyetlent...
Hát ő nem hagyott magadra téged. Nézz magadra, szent szolgája vagy!
Persze előbb bizonyítanod kell. Kapsz egy osztagot, akiket ki kell képezned. Aztán néhány öngyilkos küldetés után kapsz még néhányat, s így tovább.

Elégedetten néz rád. Választ vár.

[Shackallor]

Játékos: Astagor
Helyszín: Valahol Téren és Időn túl
Időpont: Ismeretlen
Esemény: Túl mindenen



Jól számítasz, pusztán az akaratoddal képes vagy megállítani. Sőt, irányítani. Amikor erre rájössz, hirtelen ötlettől vezérelve egy Bid-Gromban látott néptáncot erőltetsz a démon lábaira. Hibátlanul táncol, aztán a korong szélére kerülve a semmibe zuhan. Magadra maradsz egy vaskorongon, a semmi közepén, furcsa fénycsóvával a fejed felett. A szemeid lecsukódnak, végtelen nyugalom áraszt el. Tízezer év telik el, melyet időtlen álomban töltesz.
Aztán...

- Jó reggelt

Felpattannak a szemeid, s furcsa érzés fog el - végre valódi testet tudhatsz magadénak. A szoba, ahol ébredsz, teljesen sötét. Nem tudod megállapítani méretét, vagy funkcióját. A földön fekszel. Az ébresztőt suttogó kiléte ismeretlen marad. Egyelőre teljesen elvesztetted tér - és időérzékedet, fogalmad sincs, mi történt. Ösztönösen kapsz az évtízezrekkel ezelőtt elszenvedett gyomorsebhez, de nyomát sem találod.

- Isten hozott

Mintha a szoba suttogna

[Shackallor]

Játékos: Avalaren
Helyszín: Rah Gul, Aranynegyed, Főtér
Időpont: Káosz-Oudakka hava, második nap, napközép
Esemény: Terepszemle másképp'


- Nézd már, egy igazi kemény legény. -sziszegi a lány.

Közelebb lép, s a szemeid közé köp. Borzasztóan állatias vonásai vannak, mintha egy hiúzzal néznél farkasszemet.

- Azért a miénk a munka, mert azt mondtam. A következő kérdésedre nyílvessző fog felelni, nayan. Mit képzelsz, hogy megkérdőjelezel egy hivatalos ügyet? Ki lennél? Tán a nyananok naaaagy királya? Hát én azt mondom, vesszen a nayanok királya!

Tűzforró nyála szinte égeti arcod. Alig észrevehető mozdulattal csúsztatja kezébe a dobótőrt, alighanem most téged fog célba venni.

- Ez az, Messor! Pár pillanat, s mindenki a helyén lesz. A második mondatod után leszedjük őket.
Tehát a jel: a második mondat befejező hangsúlya.

Csak most tette fel elméd a kérdést: Mit keres itt a Meridian, s csapata?

[Ruyan]

Astagor

Eléggé mulatságosnak találom a táncoló démont, ezért felkacagok, majd abba is hagyom, amint lezuhan a semmibe. Még kíváncsian szétnézek mielőtt lecsukódik a szemem, megnézem a fényt a fejem fölött és lenézek a vaskorongról is. Aztán elalszom...

Az ébresztésre felriadok és újra rengeteg kérdés tolul fel bennem.
<<Hol vagyok? Akkor most élek? Még, már, újra, vagy először? Vagy talán nem is élet ez? Mi történt a testemmel? Ez egy másik test, vagy az amiben hasbaszúrtak? Ha hasbaszúrtak, hogyhogy nem haltam meg? Mi volt az a korong? És hogy kerültem onnan ide? Mennyi idő telt el azóta? Ó, Ranagolra, ha csak a kérdéseim felére megkapnám a választ, már az is bőven elég lenne... ennyi kérdésnél.>>

Ekkor szól újra a hang és az álmom után a gondolataimat is megzavarja, de azért válaszolok neki:
- Ranagol legyen veled is! Mondd csak ki vagy te? És hol vagyok?- teszem fel azt a két kérdést, amire talán választ is kaphatok tőle

[Shackallor]

Játékos: Astagor
Helyszín: Valahol Téren és Időn túl
Időpont: Ismeretlen
Esemény: Túl mindenen


Kérdéseidre nem érkezik válasz, szavaid erőtlenül koppannak nyelveden. Érzed, hogy valaki jelen van itt, de nem mozdul,s már nem ad ki hangot.

[Ruyan]

Astagor

Megpróbálok felállni, majd arra koncentrálok, hogy legyen világos és láthassak
<<Hátha még itt is működik, úgy ahogyan a démonnál>>

Ha sikerül kíváncsian nézek körbe hová is kerültem, ha nem akkor elkezdek tapogatózni, így próbálva kideríteni valamit.

[Garmacor]

egy lassú kimért mozdulattal komoran törlöm le a lány nyálát a ruhám ujjával
- Sajnálom kislány, hogy így alakult. Jobb lett volna békésen.
majd utolsó szavaim elhangzása után a csizmámban lévő tőrt megpróbálom a lányba dobni

// off
dobások
KÉ:<b>1K10+39 = (+39) [39]</b>
TÉ:<b>1k100+46 = (+46) [46]</b>
elsőre elszúrtam elfelejtettem az 1-est a kockakód elé beírni megy a dobás külön reagba mert ahogy látom szerkesztéskor már nem lehet javítani
a dobás után egyből hátraugrok, hogy legyen időm fegyvert húzni ha szükséges, de csak akkor veszek elő fegyvert
//off
gondolom a sequor és a 1-2 dobótőr még van nálam

[Garmacor]

Játékos: Avalaren
Helyszín: Rah Gul, Aranynegyed, Főtér
Időpont: Káosz-Oudakka hava, második nap, napközép
Esemény: Terepszemle másképp'

//off
dobások

KÉ:1k10+39 = 1(+39) [40]
TÉ:1k100+46 = 99(+46) [145]

[Wolftern]

Ordwick Atar

<Még a pyarroniaknak is segítünk? Hát akkor tényleg nagy baj van.

-Leszek én hős.

Mond mit kell tennem?

És mit kell bizonyítanom?

Kiket kell kiképeznem?

A feladatot elvállalom. Mikor kezdődik a bizonyításom?

<Mi van itt Kránban? Ha új ember érkezik, annak mindig bizonyítania kell? Persze Gorvikban... Pff...remélem, hogy Ranagol elé kerülök, majd az életem végén, és nem démonok szolgái leszek. >

Meg elégedve válaszolok és az én kérdéseimre, figyelmesen várom Hvraq válaszait.

[Shackallor]

Játékos: Ordwick
Helyszín: Rah Gul, Angyalok Negyede, Az Ő Temploma
Időpont: Káosz-Oudakka hava, első nap vége, éjközép
Esemény: A Tudat


- Látom ám a lelked, Hírnök. Te csak teszed a dolgod. Nem érzed át a helyzetet.
Miért érzem rajtad hogy nem tudod, hogy megérintett Istened?
Csak az Ő akaratát látom, nem a tiédet.
Néked nem hajtanék fejet, de Neki igen.
Ez így van jól.
Nos, akkor kezdjünk is bele.

Mosolya széles,sötét,tekintete a tiédet keresi.
Kiinvitál a szobából, végigvezet egy folyosón. Aztán még egyen. Majd még egyen.
És megannyi másikon.
Durván fél óra múltán Hvraq kis udvarra nyíló ajtót nyit ki. Az udvar gyengén világított, teljesen üres. Az öt, egymás előtt álldigálló embert kivéve.
Válogatott gazembereknek tűnnek. Az egyik félszemű, a másik
ránézésre csupaizom tuskó, a harmadikról kapásból az jut eszedbe, hogy eladná az anyját egy ezüstért. A másik kettő... Minden bizonnyal ikrek, barnába öltözve. Másmilyen ruhában írnoknak néznéd őket. A félszemű előrelép, kezében fából faragott másfélkezes kardot pörget.
Hvraq kitessékel az udvarra, s elkéri fegyvered.

- Mutasd meg nekik, hogy ki vagy.

// Ha odaadod neki a fegyveredet, akkor kérnék szépen hat darab Ké, Vé, Té értéket alap+dobás leosztásban (dice paranccsal).//

[Shackallor]

Játékos: Avalaren
Helyszín: Rah Gul, Aranynegyed, Főtér
Időpont: Káosz-Oudakka hava, második nap, napközép
Esemény: Tőrtánc


//Az álca egy tőrt enged észrevétlenül egy csizmában,így még egy dobótőröd maradt.
A sequor nincs nálad. //


A lány sokkal gyorsabb, tőre sziszegve hasítja a legegőt, mielőtt beleáll a válladba.

// - 3 Fp //

Megtántorodsz, de ez nem akadályoz meg abban, hogy válaszolj egy tőrtánc felkérésére. Válaszod tökéletes, az etikának megfelelő. Tőröd a lány torkába csókol, a lány felborul.
Mintha lelassulna az idő, de a kiterült lány mögött álló férfiak már kardot is rántottak. Utolsó dobótőröd folyékony mozdulatod után csúszik a kezedbe. Az egyik idegen harcos feléd lódul, félelmetesen gyors.
Körbesandítasz. A fickó kezében egyszerű, hosszúra kovácsolt kard villan a napfényben, a többinél sincs cifra penge.
Villámként csapódik két tőr két ellenséges célpontba, egy fej, egy nyak találat. Vomk Teaháza irányából két nyílvessző suhan, mindkettő vért fakaszt. Még nem látod, hogy kiket talált el, mert a feléd tartó harcossal vagy kénytelen foglalkozni.
Az idegen nem rohamoz, egyszerűen melléd suhan, s rád mutat a kardjával.
- A nevem Borqha Noovak. Hát a tiéd?
Közben látod a háttérben társadat, akivel majd az ének biztosításakor párban leszel. Qworth az egyik alacsony építésű üzlet tetejéről ugrik valahová Borqha háta mögé, s látod, ahogy újabb két ellen esik el.
- Én a Yuqwa Klán Primoculisa vagyok, vérem a Kosfejesé. Megöltél valakit a véremből. Jogos bosszút hirdetek, Khaynesst.

Nem törődve veled hátat fordít, s a hat holttest felett álló klántársaid felé lengeti kardját. Mivel a tér kiürült, a bosszú kihirdetését tisztán hallhatta minden jelenlévő, tán ' még az íjász is a Teaház ablakának védelmében.

- Ha van bennetek vér a Kosfejesből, akkor most nyugton maradtok!

- Elfogadod - é a Vérbosszú Törvényét, egyenlő feltételekkel ? -fordul feléd

[Shackallor]

Játékos: Astagor
Helyszín: Valahol Téren és Időn túl
Időpont: Ismeretlen
Esemény: Túl mindenen



S lőn világosság. Magad vagy. Kicsi, jelentéktelen szoba, egyetlen ajtóval, melyet szintén az akaratoddal nyitsz ki. Sivatagra nyílik.
SIVATAGRA, ugrik be, még nem is láttál sivatagot. Homokdűnék mindenütt, erős szél, szitáló homok. Mindenfelé fekete páncélos katonák fekszenek, hazád címerét viselik.
Haldoklanak. Mindannyian életben vannak, de látod rajtuk, hogy nem húzzák már sokáig.

- Áldd meg őket.

Sűrű, fekete füst ereszkedik a sivatagra, s egy sötét alak lép elő a füst-ködből. Nem láttál még hozzá foghatót. a Szeme világít a füstben, szárnyai két láb hosszúak. Aztán elkezdi visszafejleszteni szárnyait, amíg csak csökevénynek tűnnek. Járása esetlen, mégis gyors. Kitépi egy haldokló szívét. Egy másik mellé lép, immáron két szív dobog kezében.

Testtől elszakított, dobogó szívek

Három szív. Négy. Így tovább. Megfagy az ereidben (ha vannak még egyáltalán) a vér.

Tizenháromnál megáll, s egyetlen mozdulattal összeolvasztja a szíveket egyetlen, feketén - vörösen dobogó szív - borzalommá.

- Áldd meg őket, mert szükségük van rá. Háborús hősök, mégha nem is szól majd róluk krónika.

Hangja iszonyú, kövek morzsolása az acélon.

Feléd tartja a szívet, s furcsa bizsergés szalad át rajtad.

[cir=300x400]http://i66.photobucket.com/albums/h241/Dante_Diablo/Angels/EvilAngel.jpg[/cir]

[Ruyan]

Astagor

<<Egyedül vagyok... Akkor ki szólt hozzám? A szoba? Elég furcsa. Bár mi nem furcsa mióta Kurrah leszúrt? Ha ő volt egyáltalán, ha volt valaha is Kurrah... Mindegy ez most nem segít sokat rajtam. Ilyen egy sivatag? Hogyan lehet egy ilyenben élni? Tartogat még csodákat a Kosfejes Nagyúr. Hazám katonái... Ha van, ha volt egyáltalám hazám... Ha létezik egyáltalán Krán... Áááá, már megint kezdem. Ranagol segíts, hogy gyorsan találjak választ a kérdéseimre, mert ha ez így folytatódik beleőrülök.>>

Eközben a katonák felé lépdelek és kezem ösztönösen a szemem elé tartom. Majd megszólal a hang...

<<Ki lehet ez? Aki a szobában szólt hozzám? Egy újabb démon? Vagy ugyanaz, mint amelyik leesett a vaskorongról? Nem hasonlít hozzá, de ki tudja... Tán csak Ranagol és az angyalai. És persze a démon.>>

- Ki vagy te? Miért áldjam meg a szív-(ek)-et? Hol vagyok egyáltalán?- teszem fel legfőbb kérdéseimet és egyenlőre nem kezdek neki az áldásnak