Minden ami Alcara városában történik

[Zsoldoskapitány]

_________________________________________________________________________________
JK: Wolftern (ereni lovag)
Esemény: Alcara Mocskos Lovagjai
Helyszín: Kikötőnegyed, Serház
Időpont: napközben
A helyszínen eltöltött játékidő: 1. nap
________________________________________________________________________________


Jó félórás bóklászás után találod meg az olajfa ligetet. Buja vegetációval benőtt kis park, csinos kis kavicsos ösvényekkel szabdalva.
A délutáni napfény ezer fénykévére bomolva szűrődik át a lombozaton, madárcsivitelés andalít, ahogy besétálsz a fák közé a Smaragd oázist keresve.

(Off: Veszélyérzék %-os próbát kérek K100-zal; Con beépített generátorát használva.)

[Wolftern]

Wolftern

1k100 = 38 [38]

<Mit is mondott? Azt hogy az Oázis a liget közepén található, de én nem látom

Szétnézek és tekintetemmel tovább keresem az Oázist

[Zsoldoskapitány]

_________________________________________________________________________________
JK: Wolftern (ereni lovag)
Esemény: Alcara Mocskos Lovagjai
Helyszín: Kikötőnegyed, Serház
Időpont: napközben
A helyszínen eltöltött játékidő: 1. nap
________________________________________________________________________________

Talán az idili környezet teszi, talán az hogy nem ismered még Alcarát; -könnyű szívvel lépegetsz a fák alatt.
Súlyos, -nagyvadak befogására szánt- vadászháló vetül rád a lombok közűl.

A merénylő dobóháló támadása:

TÉ: 1k100+38 = 54(+38) [92]

Wolftern VÉ-je: 78

Amit egy könnyű nyílpuska pendülése követ.

A merénylő célzó dobása:

CÉ: 1k100+30 = 63(+30) [93]

Wolftern távolsági VÉ-je:

30 (alap) +10 (méter) +20 (kiszámítható mozgás) +20 (a lábadra céloznak)= 80 VÉ

[Zsoldoskapitány]

_________________________________________________________________________________
JK: Wolftern (ereni lovag)
Esemény: Alcara Mocskos Lovagjai
Helyszín: Olajfaliget
Időpont: napközben
A helyszínen eltöltött játékidő: 1. nap
________________________________________________________________________________

Mindkét támadás sikeres volt.

A dobóháló súlya és az a tény hogy belegabalyodsz, a földre kényszerít, ráadásúl, combon is lőnek, ahol nem véd a vért.

A nyílpuska sebzése:

1k6+1 = 4(+1) [5]

A sebesülésed miatt -5KÉ/-10TÉ/-10VÉ -vel csökkennek a harcértékeid.

Diadalittas rikoltás és hárman másznak le a fákról: két vasalt bunkót lóbáló haramia, és távolabb egy harmadik -az íjpuskás-, aki újratölt és figyelőállást vesz fel az úton hogy idejében kereket tudjanak oldani:

-Ez az!!
-Gyere üssük le és szedjük el a cuccait!

Léptek közelednek.

[Wolftern]

Wolftern

<Remek, nem elég, hogy a lovagok. Még ezek is szórakozni akarnak velem.>
-Hey fiúk mi lenne, ha segítenétek nekem felkellni és cserébe meghagyom az életeteket.

Várom a válaszukat, de mivel tudom, hogy ezek nem hajlanak a jó szóra, megpróbálok felállni, és ha bírom előveszem a kardomat és a pajzsomat is.

[Zsoldoskapitány]

_________________________________________________________________________________
JK: Wolftern (ereni lovag)
Esemény: Zsiványok
Helyszín: Olajfaliget
Időpont: napközben
A helyszínen eltöltött játékidő: 1. nap
________________________________________________________________________________


A zsiványok felemelik a bunkójukat, és ütlegelni kezdenek a fejedet célozva.
Átkozod az óvatlanságodat, hogy sem bicska, sem tőr nincs nálad, amivel kivághatnád magad a hálóból, vagy legalábbis esélyed lenne, a böhöm hosszúságú kard helyett.
Egy dobóhálóba tekeredve csak a Szabadulóművészet-képzettség segíthetne rajtad, kis hosszúságú vágóeszköz híján.
Felállni felállsz, de sem kardot vonni, sem pajzsot emelni nem tudsz. Ha mozogni kezdesz, jó eséllyel újra orrabuksz a hálóban.

(Harc helyhez kötve: KÉ-20/TÉ:-15/VÉ:-5 és csak alap VÉ-d van. Minden körben dobnod kell Ügyességpróbát, hogy talpon tudsz-e maradni védekezés közben. Ha elvéted ismét földre kerülsz, és onnantól: Harc fekve: KÉ:-10/TÉ:-20/VÉ:-10)

Nem tudsz egyszerre a védekezésre is, meg a szabadulásra is koncentrálni.
Döntened kell, hogy mit csinálsz a körben:

-támadsz (alap harcértékekel és ököllel); Ügyesség próba a kör végén, hogy elesel-e.
-védekezel (Védekező harc); Ügyességpróba a kör végén, hogy elesel-e
-szabadulni igyekszel (Az Ügyességed teljes értéke alá kell dobjál K100-zal)

Megvárom mit cselekszel, aztán elkezdem az 1. kört.

[Wolftern]

Wolftern

<óh hogy vinne el titeket a nyavaja. Honnan tudtam, hogy nem hajlotok a szépszóra?>

Felállok arréb megyek, ahol nem lát az íjász és megpróbálok kiszabadulni

1k100 = 31 [31]

[Zsoldoskapitány]

(Off: A további történéseket Wolftern számára a csata-topicban mesélem el.)

[Zsoldoskapitány]

_________________________________________________________________________________
JK: Wolftern (ereni lovag)
Esemény: A fogadónál
Helyszín: Smaragd Oázis
Időpont: napközben
A helyszínen eltöltött játékidő: 1. nap
________________________________________________________________________________


Miután megtapasztalta Eren lovagja hogy milyenek is a közállapotok Alcarában, némi óvatossággal és nem kevés tapasztalattal felvértezve továbbmész az olajfa Ligetben a Smaragd oázis vendégfogadó felé; bár ezek után nem tudod hogy ott mire számíts.

A továbbiakban már bántatlanul éred el a fogadót, mikor kiérsz a ligetből és újra a városi környezet vesz körül. Halottad hírét hogy ezt a várost gorviki kalózok alapították. Hajlamos vagy hitelt adni a legendáknak...

A Smaragd Oázis nem más, mint egy kiszolgált teherszállító bárka a város csatornáján ringatózva. A tulajdonosa valószínűleg vendégfogadóvá alakíthatta, mert a hatalmas hajótestbe kajütablakok -vendégszobák ablakai- sorát vágatta, a fedélzeten pedig teraszok között napernyőalatt vendégek hűsölnek asztaloknál.

A "bejárat" egy a fedélzetre vezető deszkapalló. A parton odébb egy istálló áll a vendégek lovainak fenntartva.

Siralmasan nézel ki, a brigantik alaposan helybenhagyítak. Páncélod vértől mocskos.

(Jutalmazás: A karaktert 1 Tp-t kap az alcarai útonállókkal folytatott harcért)

[Wolftern]

Wolftern

<Huh. Ha ennyire rossz itt a biztonság, akkor mire számítsak? Jobb lesz ha óvatosabb leszek. Csak remélhetem, hogy nem találkozok, több ilyen alakkal.>

Mielőtt bemennék a fogadóba, pajzsomról, és arcomról letakarítom a vért, a ruhámujjának segítségével. Ha nagyon véres az is, akkor keresek valami tisztább részt a ruhámból, és azzal takarítom le. Majd bemegyek a fogadóba.

-Jó napot. Egy korsó sört, és egy szobát szeretnék.

[Zsoldoskapitány]

_________________________________________________________________________________
JK: Wolftern (ereni lovag)
Esemény: A fogadónál
Helyszín: Smaragd Oázis
Időpont: napközben
A helyszínen eltöltött játékidő: 1. nap
________________________________________________________________________________

A tisztálkodás reménytelen feladat: a martalócokkal történt összecsapásban lefejeztél egy embert és a te fejed is számtalan sebtől vérzik.

(Off: Nézz utána mennyi Ép-re és Fp-re vertek le, de emlékeim szerint baromira elvertek...)

Ezeket a vérnyomokat nem fogod tudni eltűntetni egy tenyérnyi kissé piszkos szövetdarabbal a fejedről és a mellvértedről. Csatából jössz és ez meg is látszik rajtad.

Az hogy a fogadó egy hajó, és egy deszkapallón kell felmenni, az most egyáltalán nem jó: egyszer-kétszer bizony meg kellett kapaszkodjál a korlátban, hogy ne szédülj le; egyáltalán nem vagy jó bőrben.

Az asztalok elnémulnak, mikor vert hadként bevonszolod magad, a fogadós -legnagyobb meglepetésedre- erv nyelven köszönt.

-Látom Ranagol kegyes volt önhöz északi vitéz. Legalábbis ha jól látom ön az aki állva maradt. -nem akar inkább egy fürdőt uram?

[Wolftern]

Wolftern

(OFF: Utána néztem. Valóban igazad van. Nem néztem, hogy áll az fp-vel, csak amire emlékeztem. És ez alapján válaszoltam. )

<Oh a fenébe. Ez így nem fog menni. Lehet be se kellene mennem a fogadóba?... De vissza se mehetek, mert azok a lovagok kiröhögnek ismét és, megint megszégyenülök. Á...

Nem foglalkozva a sebeimmel, a ruhámon és az arcomon lévő vérrel elindulok a Smaragd Oázis felé. Mikor szédülök, megkapaszkodom a korlátban, és néhány másod percet várok.

<Pfúú! Azt hittem ennél jobban bírom.>

Mikor belépek a fogadóba, Jobb kezemet megemelem és köszönök.

-Jó napot!

Hogy a fogadós, számomra ismerős nyelven köszönt, felvidít. Gyors nézek egy üres asztalt. Illetve ha nincs, egy üres széket a pultnál, és leülök. Közben válaszolok, a fogadósnak.

-Köszönöm. Igen, de a sör mellé egy fürdő, és egy szoba is jó lenne.

[Zsoldoskapitány]

_________________________________________________________________________________
JK: Wolftern (ereni lovag)
Esemény: A fogadónál
Helyszín: Smaragd Oázis
Időpont: napközben
A helyszínen eltöltött játékidő: 1. nap
________________________________________________________________________________


Ami rögtön feltűnik, a város egyértelműen a gorviki diaszpóra lakja és uralja. Gorvikiul beszélnek, Ranagolt (is) imádják, gorviki módi szerint öltöködnek és viselkednek.
Bár nem jártál még Gorvikban, de azt tudod, hogy krán csatlós állama, s mint ilyen nem mondhatnád hogy a szívedbe lopták magukat -bár ez a fogadós egész normális volt.

Tanúja vagy két gorviki ifjú össeszólalkozásának -a vita okát nem érted, hisz nem ismered a nyelvet- csak azt látod, hogy az egykori hajóorrba mennek egy külön erre a célra kialakított (!) kör alaprjazú területre, amit vörös díszkövel burkoltak le; ramireát rántanak és harcolni kezdenek.

A többi gorviki -tengerészfélék- mindezt érdeklődve nézegeti, italt kortyolgatva.
A vidal gyors és kegyetlen. Az egyik ifjú szíven szúrja a másikat.

Semmi visítozás, semmi rohangálás a városőrökért, -már ha a közrendet fenntartják itt efféle milíciákkel ebben az átkozott városban-; a vendégek egykedvűen nézik az ifjú agóniáját, két szolga jön akik a lábánál fogva kihurcolják. Ahogy a testét a padlón vonszolják, a szívsebéből, vérpatakot húz maga után.
A győztesenek meleg kézfogásokkal gratulálnak és meghívják egy italra.

Enni is akartál, de elment az étvágyad.

Krad szent nevére ezt nevezik itt "biztonságos" helynek!? És milyen lehet az amit a helyiek is lepukkant, veszélyes késdobálónak neveznek?

Az olajos bőrű, csorba fogú fogadós visszatér, és fekete színű, habzó keserű sört tesz az asztalodra.

[Wolftern]

Wolftern

Leülök egy asztalhoz. Vörös palástomat, leveszem és a mellettem lévő székre hajtom. Pajzsomat a szék mellé támasztom.

<Akkor hogy is állunk?... A lovagok szépen, leamortizáltak. Azok a tolvajok, majdnem megöltek. És most ráadásul kis- Gorvikba kerültem. Ez szép! Valaki nem akar, még idejönni és leütni, vagy elvenni a pénzem.?... Legalább a fogadós normális.>

A két ifjú küzdelmét végignézem. Mikor befejezték a harcot, tovább nézelődök a fogadóban.

<Ezek az Alcarai lakosok nem sz*roznak. De viszont ezt nem értem... Mi értelme volt felmenni a placcra, ha a végén amúgy is összevérezték a fogadót? Az asztalokat meg csak nem törték volna össze, karddal a kezükben, hisz ez nem verekedés volt... Látom, az itt élők szeretik a győzteseket. Dreina! Ám nem vagyok a igazhíved, mint apám. De ígérem, ha segítesz az ereklyét megtalálni, illetve épségben kijutok innen, igaz híveddé válok...
Azért kíváncsi vagyok, milyen lehet itt egy lepukkant hely? Még ami nem látszik veszélyesnek az is veszélyes.>

Mikor a fogados visszatér, belekóstolok a sörbe, majd megköszönöm.

-Mennyibe kerül a szállás és a sör? Szeretném kifizetni, és az előbb valami fürdőt is említett.

Az erszényemhez nyúlok, és a kért összeget kifizetem. Természetesen, ha reális árat mond.

[Alauron]

(Drin)

-Be kell látnunk Zana, hogy piszokul eltévedtünk. Mióta teszálltunk arról a lepusztult lélekvesztőről, úgy kavargunk az utcákon mint a döglégy a trágya felett.
<Nem, azért én számolom az utcákat, hogy visszafuthassak a kikötőbe, ha kell.>

Abasziszi megbízójának hirtelen halála végetvetett a gyümölcsöző, de veszélyekkel terhes élet lehetőségének, még jó, hogy a Szigetbirtokon nem volt nehéz találni egy csónakot, amiből már mint rendes utas szállhatott fel a következőre. Eredetileg lopkodásból akart megélni, de első próbálkozásánál felfigyelt rá a Hidra kapitánya, aki inkább munkára fogta, de nem adta ki az útját, igen rövid és nedves utazás lett volna, az ingyenmunka meg mindig jól jön. Igy aztán több mint egy évig "szolgált" ha akart ha nem, de hasznát vette mászó, és egyensúlyérzékének, remek hajós vált volna belőle, ha a tolvajvér, a csillogó pénz, és a nők hiánya nem oly csábító, mint amilyen. Hozzáértését nemigen mutatván, utasként jött Alcarába, hogy megnézze mi hír a szárazon, s ezen az úton találkozott Zanazannal, és annak két cimborájával.

//Szeretném a két helyszín áthidalása miatt eltöltött matrózpályán felszedett ismereteket megvenni: Hajózás 3. (6kp) Élő Nyelv (aszisz) 2. (2kp) Összesen:8kp//