Két város között - úton, tengeren...

[Chorax]

(Yossarien)


*Nem bírom ki, hogy ne vigyorogjak rajta egy picit. Remélem nem sértődik meg emiatt, és azért bátorítóan szólok neki:

- Nyugi, nyugi! Vegyél néhány nagy levegőt! Mondtam, hogy kicsit erős itóka! Azt nem mondtam, hogy le is kell nyelni? Az a lényege...Amúgy milyennek találod? Szeretnéd még valamelyiket megkóstolni? Melyiket?

*Felveszem a poharat és tovább mosolygok az iménti prüszkölésén.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Yossarien
Helyszín: a meleg vizű tónál
Időpont: dél környékén
_______________________________________________________________

*Még pár percig elhuhog az erős ital hatása miatt. Amikor a "rosszulléte" alább hagy és a szeméből sem jön már patakokban a könnye a tóhoz lép. Mielőtt bármit is mondhatnál neki kezével merít a vízből és a szájára önti - ez egy újabb prüszkölésnek volt az előszele. Újra huhogni kezd, nyitott száját legyezgeti kis kezével - így fordul feléd.
Szeme még mindig kicsit vörös, de sem bántódottság, sem rosszallás nincs benne.
Még egy halovány mosolyra is el tudja húzni a száját amint leült ismét melléd.*
- Ez... ez... erős és csípett... és... nagyon meleg. Meg... megy olyan brrrrrrr , de mégis.... finom ezek ellenére.
Megkóstolhatok egy másikat is? - *felcsillant a szeme. Jól megnézi magának az üvegeket, majd a borókás szilvapálinkádat választja ki magának.* - Ennek olyan a színe majdnem mint a lemenő napnak. Biztos finom lehet. Ebből szabad? - *csillogó szemekkel néz rád, mondhatni szinte esdekel azért, hogy a majdnem legerősebb italt is megkóstolja.*

[Chorax]

(Yossarien)


*Megvárom amíg kicsit jobban lesz. Közben magamnak is öntök egy keveset a cseresznyéből, és megiszom. Elégedetten csettintek egyet a nyelvemmel, hiszen ez az egyik legjobban sikerült italom.
A lány italválasztása után felvonom a szemöldökömet.*

- Érdekes választás. Ez az itóka szilvából és egy kevés borókabogyóból készült. Kicsit erős ugyan, de jó ízű...

*Öntök egy keveset – egy kisebb kortyra valót – a poharába, majd átadom neki. Reménykedem, hogy nem prüszköli szerteszét ezt is. Azért bátorítóan rámosolyodom.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Yossarien
Helyszín: a meleg vizű tónál
Időpont: dél környékén
_______________________________________________________________

- Ettől nem lehet erősebb... - *bök a cseresznyepálinkás üveg felé, és átveszi a poharat tőled. Olyan mintha kicsit szugerálná a poharat, majd összeszorítva szemét egy mélyet lélegzik; felhajtja egyből az italt (kivételesen most le is nyeli az egészet úgy ahogy "tanítottad" neki).
Legurítás után gyorsan fújja ki a levegőt és már veszi is egy picit kapkodva a következőt. Kezével szintén legyezget a szája előtt, de most nem "repked" annyira mint először.*
- Ez... huuuuhhhhhhhhh..... huuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh... finom volt... huuuuuuuuuuuuhhhhhh.... Van egy kis furcsa utóíze..... ismerős..... huuuuuhhhhhhhh....
*Csillogó tekintettel néz rád, úgy néz ki már teljesen elfelejtette nem is oly régi bánatát.*
- Nem vagy éhes? Ne vadásszak valami finom falatot?

[Chorax]

(Yossarien)


*Vigyorogva nyugtázom, hogy Enya nem prüszköli szerteszét az itókát. Annak is örülök, hogy ízlett neki. *

- Mondtam én, hogy finom!...Vadászni? Végül is, még van abból az élelemből, amit nemrég szereztem...Nem jobb este vadászni? Én nem értek hozzá, csak úgy kérdem...

*Közben öntök magamnak is egy kortyra valót a szilvából.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Yossarien
Helyszín: a meleg vizű tónál
Időpont: dél környékén
_______________________________________________________________

*Enya szemei továbbra is csillognak. .*
- De jobb lenne este vagy hajnalban vadászni, akkor jobban mozdul minden. De ha most vagy éhes, és aki ügyes mint én, az most is tud élelmet találni rövid idő alatt.
Te milyen élelmet szereztél? Megkóstolhatom? És akkor meg este én szerzem a vacsorát.
*Körülöttetek a természet nyugodt. Alig mozdulnak a fák koronái, csak egy nagyon enyhe szellő lengedezik. Ahol utat tört magának a napfény az ágak között meleg ezüstfehér csíkként éri el a talajt - így kellemes meleg vesz benneteket körül a tó mellett.
A tó vize kristálytiszta, csupán középen sötétlik - valószínűleg ott jóvallta mélyebb mint máshol.
Tekintetedet, figyelmedet utitársnőd érintése vonja magára. Enya a válladra teszi finoman kezét.*
- Yoss... ^^ Kérhetnék még ebből a finomságból? - *és a még mindig a kezedben lévő borókás szilvapálinkás üvegre mutat. Esdekel a szemével, látszi, hogy még nagyon szeretne belőle inni egy keveset.*

[Chorax]

(Yossarien)


*Mosolyogva bólogatok, és öntök is neki egy kicsit.*

- Csak aztán meg ne ártson...Tudod, ezt nem lehet ész nélkül vedelni, mint a vizet, ezt a fajta itókát csak módjával szabad fogyasztani...

*Azért magamnak is öntök egy keveset és megiszom. Utána előszedem az élelmet amit a favágóktól szereztem és mutatom a lánynak, hogy ez van.*

< Hamar rákapott az izére. De talán alszik egy jót a pálinkától, ha kiüti magát vele. Addig is nyugtom lesz >

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Yossarien
Helyszín: a meleg vizű tónál
Időpont: dél környékén
_______________________________________________________________

*Úgy látszik Enyanak jobban bejön a pálinka mint sem gondoltad volna. A harmadikat már csak apró rákódás kíséretében gurította le a torkán, és befejezés képpen egy elégedett vigyor terül el a csinos kis arcán. Már neked is a harmadik kupicád lesz, így tudod, hogy enni kellene valamit, vagy te is becsiccsenhetsz - de hogy mi lesz a lánnyal, hisz még sosem ivott alkoholt...
Belenéz az elemózsiás zsákodba, és csettint vigyorogva a nyelvével. A sajtot fogja meg, kettétöri, majd a cipóból is vesz kevesen. Eszik veled, bár lassan - amit észreveszel az, hogy a "csálé" vigyor nem lohad le az arcáról. Egyértelmű jele, hogy ő már spicces állapotban van. Közben élménybeszámolót tart pár emlékezetes vadászatáról. Néha olyan jól elkuncog magában... bár neked fogalmad sincs mi azon a nevetséges, amikor egy farkassal keveredett élet-halál harcba, s csak annak köszönheti Enya az életét, hogy valamilyen gülüszemű, csontsovány, szőrös lények avatkoztak közbe, s mentették meg az életét - akiket azóta sem látott.*
- ... és akkor fölémhajolt, és megfogott a csontos kezével éreted, olyan cuki volt ... Nem szólt semmit, csak fölémhajolt és lezárta a szemem. Annyira aranyos volt azzal a nagy szemével, amiben olyan értelem csillogott. Mint a tiédben.... :K - *közelebb csücsül hozzád, egészen melléd simul.* - De tőled nem félek úgy mint tőle... Te ... Olyan furcsa érzéseket keltessz bennem.
*A válladra hajtja fejét, s karodba karol.*
- Olyan jó, hogy itt vagy velem. Olyan jó, hogy te nem üldözöl el magad mellől.
De most már mesélj kérlek magadról, alig mondtál eddig valamit. Ismerni akarlak, ismerni a múltadat is.

[Chorax]

(Yossarien)


*Én is enni kezdek, közben hallgatom a lány élménybeszámolóját.*

< Szőrös kis csontsovány fickók...azokkal én is találkoztam >

*Én is vigyorgok a lánnyal, világéletemben kedveltem a becsípett embereket. Nekem sokkal több kell ahhoz, hogy berúgjak, de azért a gyors egymásutánban lenyomott felesek rám is hatással vannak.
Kicsit én is feloldódok, és nem görcsölök be annyira a lány közelségétől. Bennem is fura érzések kavarognak, de – talán a pálinkának köszönhetően – uralkodok magamon.*

- Meséljek? Igazából nem sok minden történt velem eddig az életem során...Innen elég távol, egy Ronse nevű városban nőttem fel. Egész kicsi koromban kerültem egy pálinkafőző műhelybe segédnek, aztán ott kitanultam a mesterség minden csínját-bínját. Aztán...aztán eljöttem onnét. Másutt akartam boldogulni. Ide jutottam...de talán egy városban több szerencsém lesz a tudományommal...

< Nem szabad egyelőre többet mondanom, hisz ki tudja mi történne, ha elmesélném neki, hogy valójában mágiahasználó vagyok. Lehet, hogy megijedne, pánikolna, vagy más történne...Nem akarom, hogy féljen tőlem... >

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Yossarien
Helyszín: a meleg vizű tónál
Időpont: dél környékén
_______________________________________________________________

- Ezek szerint nem volt mozgalmas az életed eddig. Nem is csodálom, hogy másra vágytál, másfelé indultál. Nem is igen értem, hogy hosszú ideig az emberek hogy tudnak élni egy kicsi szűk helyen. Az tiszta rabság... az meg.... - *a hangja elszomorodik és jobban hozzádbújik.
Elüldögélnétek még pár órán keresztül lehet így csendes egyetértésben, kicsit jókedvre derülve a pálinkától, s beszélgetve - azonban furcsa dologra leszel figyelmes a tó felől.
Az idő csendes, alig lengedezik valami szellő. A víz tükre eddig szép síma volt, most azonban fodrozódik - és olyan, mintha mindez a tó közepétől indulna ki. Mintha bugyborékolna a tó közepe. Enya még nem vette észre, behunyva a szemét hol kicsit szomorúan, hol elégedetten mosolyogva pihen válladon.
Percekig nézed, de nem történik semmi - csupán fodrozódik a tó víztükre.*

[Chorax]

(Yossarien)


*Üldögélek a lánnyal, már-már várom, hogy dorombolni kezdjen.
A víz változására halkan megkérdem Enyát:*

- Nézd Enya! Valahogy változik a víz...Mintha buborékolna, vagy mi...Láttad máskor is ilyennek?

< Talán csak most érkezik alulról a „fűtés”, amitől meleg lesz a tavacska vize...Biztos valami mágia lehet... >

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Yossarien
Helyszín: a meleg vizű tónál
Időpont: dél környékén
_______________________________________________________________

- Nem... - *fordítja a tó felé figyelmét a leányzó kicsit kelletlenül. Ő is figyeli a jelenséget, majd tanácstalanul megvonja a vállát.* Ki tudja mi lehet... Bár, ha nagyon szeretnéd, akkor beúszom és megnézem. Vagy... akár mehetünk együtt is. Tudsz úszni?
*A tó vize továbbra is fodrozódik a közepétől. Melegedésre utaló jel (gőz) nem mutatkozik, bár az is igaz, hogy kint sincs hideg. Már-már felállna Enya a helyéről amikor megdermedve fülelni kezd.*
- Te is hallod ezt ... csend van... - *most hogy mondja tényleg. Az erdő elcsendesült körülöttetek. Még egy madárcsicsergés sem ér el hozzátok, pedig eddig vígan danolásztak a madarak. Figyelsz a környezetedre, s halkan morajlani kezd valami. A helyét képtelen vagy meghatározni, hogy honnan jöhet pontosan. Olyan mintha a föld is, a levegő is, és a víz is morajlana egyszerre valami furcsa ismeretlen dolog miatt.*

[Fentagor]

(Fentagor de' Molay / a hajón)

Az Ifini kereskedőhajó eresztékei halkan nyikorognak, ahogy a kipróbált és sok vihart megélt háromárbócos aprókat döccen Quiron-tenger lágy hullámain. Ahogy a korlátnak támaszkodom, megcsapja az orromat a tenger sós illata.
<”Az istenek a tanúim soha életemben nem szerettem a hajózást, csakúgy mint a korai kelést. De most mégis itt gubbasztok a hajó orrában egyedül. Hogy miért? Mert a reggeli ködből lassan, sejtelmesen bontakozik ki épp a város, mit oly régóta vágyom látni. Nem szerettem volna elmulasztani a pillanatot, mikor elsőként megmutatkozik nekem. S most, hogy látom furcsa érzéseket kelt bennem. Gyomrom tájékán érdekes melegség, a torkomon gombóc, mit a lassan már rossz emlékké silányult tengeribetegségnek biztosan nem tudhatok be. Kicsit olyan ez, mint mikor elsőként pillantok meg egy lányt, kiről ódákat zengtek már. Izgalmas, sokat sejtető pillanatok ígéretét vetíti elő. Még minden titok, még minden új, és felfedezésre váró. Az én dámám… Sulur, szemérmesen, ködbe burkolózva fogad. S hogy később keblére ölel, vagy ringyóként kihasznál és aztán cserbenhagy, még nem tudni. Talán jobb is így… Hisz épp ez az izgalmas. Nincs is vágyat jobban lohasztó, mint mi kiszámítható, és eképp unalmas.”>
Miközben merengve nézem a látóteret egyre jobban kitöltő várost, mi percről percre nő, és közeledik. A hajón beindul az élet, a matrózokon is úrrá lett a kikötés semmi mással össze nem hasonlítható érzése. Az izgatottságuk szinte kézzel fogható, csakúgy mint a csorba fogú kapitány alkoholtól bűzös lehelete, ahogy mellém ér.
<”Durva és faragatlan fickó, de nem rosszindulatú, és ezen tulajdonságával már a legtöbb ember fölé tornyosul. Megkedvelnem ugyan nem sikerült, de úgy hiszem ő jó néven vette, hogy alkalmasint szórakoztattam a legénységét, őt magát, no meg azt a pár utast ki végigszenvedte az utat Ifintől idáig.”>

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Fentagor de' Molay
Helyszín: a Toprongyoson
Időpont: kora reggel
_______________________________________________________________

*Ki tudja, hogy mi óta állsz már a hajó orrában nézve a közeledő város képét - több is van tán annak, mint egy fertályórája.
A lágy hullámok okozta himbálózást már szinte meg sem érzed a Toprongyos fedélzetén most - nem úgy mint amikor elindultatok Ifinből.
Toprongyos... az út alatt egyszer sem tudtad kihúzni senkiből miért is lett ez a hajó neve. Még a legénység is ködös talállgatásokban van efelől - ennek a titkát a mogorva kapitány őrzi, és nem kívánja megosztani senkivel.
A léptek zajára hátrafordulsz - ekkor látod, hogy bevonják a vitorlákat... Nem értessz a hajózáshoz, de képtelenség számodra, hogy még ilyen távolságból csak úgy besiklon a háromárbócos a kikötőbe.
A kapitány most még morcosabbnak hat mint eddig, s talán egy hajszálnyival kevesebb alkoholbűz árad felőle, mint máskor szokott.*
- Pár órát veszteglünk itt kint az öböl szélén. Nem engednek be valami kikötői balhé miatt. - *mondja neked mindezt köszönés és bevezetés nélkül nyersen és eréjesen. Látszik rajta, hogy ez a helyzet neki sem tetszik egyáltalán.*

[Chorax]

(Yossarien)


*Kicsit bepánikolok, és feltápászkodok a földről. Segítek felállni Enyának is (már ha nem tud), és körülnézek valami fedezék után. Valami bokorcsoportosulást keresek, ahol elrejtőzhetünk.*

- Biztos jön valaki, talán az, akié ez a tó...Rejtőzzünk el, vagy keressünk fedezéket...Nem tudom mi lehet ez, de valami rossz azt biztosan érzem...

*Gyorsan összekapkodom a dolgaimat, és ha a lánynak nincs jobb ötlete, akkor fedezékbe vonulunk.*