Név: Con Gosep Romuald
Kor: 25 éves
Nem: Férfi
Faj: Ember
Kaszt: Lovag
- Hol vagy íródeákom? Jer közelebb, fogj pennát és vesd papírosra, amiket most megosztok veled eddigi életemről!
„Én Con Gosep Romuald Ranagol jóvoltából már huszonöt éve leledzem szülőföldemen. Warwikban születtem. Anyám udvarhölgy volt apám a hadseregben tisztként szolgált, később mielőtt elvette anyámat megkapta a lovagi rangot. Nem voltunk gazdagok, de nem is panaszkodhattunk…
Gyerekkoromba nem voltak barátaim és ráadásul egyke is voltam. Apám Trenebis Consileri-hez adott fegyvernönek. Tőle tanultam meg a kardforgatás csínját-bínját. Emlékszem azokra a bizonyos tornára amiket megnyert. Elsajátítottam az etikett alapvető formuláit. Fiatalon sokat tanulmányoztam a nemesi családfákat, címereit ami manapság is sokszor hasznomra vált. No de ne felejtkezzünk el, hogy milyen sokára tudtam meg megülni a lovat, úgy hogy le ne vessen a hátáról. Gyakorló éveimbe emlékszem sok kihágásom volt, szédítettem a lányokat sokat jártam az ivókba és lebújokba. Hála Pártfogomnak és tanítómnak ezeket rendszeresen elnézte nekem. Trenebis mesterem ahogy telt múlt az idő látta hogy a gyermekből fiú és a fiúból férfi cseperedik. Ekkor elérkezettnek látta az időt hogy felvételt nyerjek saját rendjébe a Marico con Rabora lovagrendbe, országunk egyik legnemesebb rendjébe. Ranagol kegyes volt hozzám, hogy ekkora megtiszteltetésben részesülhettem. De ahogy mondani szokás nem lehet minden fenékig tejfel, ebben az évben járvány ütött ki a városban. Atyám és anyám nagy kínszenvedések közepedte meghaltak. Hiába kérleltem Istenemet a halálos ágyuk mellett, hogy vegyen maga mellé engem és szüleimet hagyja életbe, de imáim nem hallgattatak meg. Ez volt az a pillanat, amikor hitem kicsit megrendült, és gondolkodásom kissé megváltozott… De idővel rájöttem hogy ennek így kellett történnie, hiszen ez az élet rendje. Mi csak halandók vagyunk, és a halál elől nem lehet elbújni, ha menni kell akkor menni kell nincs mese.
Időközben a határnál kisebb nagyobb betörések jelentkeztek. Idegen hordák, akikkel még nem találkoztam. Azt rebesgetik félelmetesek, emberi külsejük van, de mégsem emberek…
Készültség van.. mindenki feszült, nem tudja senki sem, hogy mi lesz… Rendem is harcra készül…Várom mesteremet, valyon milyen furfangos feladatot talált ki nekem eme nehéz helyzetben…Még egyszer körüljárom Warwik városát, hátha most látom utoljára… Szülő városomat örökre az emlékezetembe akarom zárni…..”
- Most menj! Hagyj magamra! Őrízd meg ezt a papirost!...
Kinézet: 183cm magas, 110kg, fekete hosszú hajú, sötét barna szemű, pisze orr, közepes nem szétálló fülek. Ezüstözött ékszereket hord (gyűrű, karperec, nyaklánc) a rend páncélját pajzsát. Fekete köpönyeget visel. Ha nem visel páncélt fekete nadrágot, fehér buggyos inget kalapot, csizmát kesztyűt és mellényt.
Jellemrajz: Rend-Halál jellemű. Nyugodt türelmes természetű, de ha felidegesítik – ami nehéz – akkor nincs az aki megállítja. Makacs, és komoly is.
Felszerelés: Váltás ruha, nehéz csatamén, páncélja, fegyverei ( lovagkard, nehézlovaskopja), pajzs, ékszerek, némi élelem és inni való, és pénz.
Kezdő helyszín: Gorvik, Shadon?, Taba el ibara?