Amnet Keilor 24. Kódexe [ UTK ]

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz napközben.
Résztvevők: Teteb Azurec
__________________________________________________

*Semmi különös dolog nem történik. Kivéve, hogy a sör kitűnő. Kint az ég kezd beborulni, előfordulhat, hogy nagy esőben lesz része a városnak. Mikor már úgy döntenél, hogy unalom űzőként iszol még egy sört, kinyílik a fogadó ajtaja, és a jelekkel tele rótt bot tulajdonosa jelenik meg. A nő körbe néz, majd meglát téged, és az asztalodhoz jön.

[Niobe]

( Rhienna )

* Az ajtóban állva tekintetem megakad Arameten. *
< Nos, úgy látom elintézte magánügyét. Remélem Gondó és Twou is hamar visszaérkezik. Én sajnos nem jutottam sok mindenre, talán ők igen. >

* Először odasétálok a pulthoz és kérek magamnak egy kancsó hűsítő gyümölcslevet és egy poharat, majd odasétálok ahhoz az asztalhoz, ahol Aramet ül, biccentek köszönés képen, majd leülök. Botomat magam mellé támasztom. *

- Üdv. Látom hamar végeztél. Van valami érdekes és fontos információ, amiről tudnom kell, vagy csak szimplán magán utad volt, amihez semmi közöm? * nézek rá érdeklődő tekintettel. *

[Pelso]

Gondo

*Bárgyú mosollyal viszonzom a mosolyt.
<… Még le sem ültem és már ki is forgatnak minden vagyonomból…>
- No azért ne rohanjunk ennyire előre.
*Ha van, még az asztalnál szék ki húzom a hozzám legközelebb levőt. Ha nincs, a szomszéd asztaltól penderítek egyet magam alá. //Dice : 99 ismerem a játékot(Már ha létezik ilyen)// Mosolyogva foglalom el helyem az asztalnál.
- Igen.
*Intek, hogy osszon.
- Örvendek a találkozásnak. Saha vagyok.
*Lassan végighordozom tekintetem az asztaltársaságon. Kortyolok egyet a boromból. Tekintetem a simlis „életveszélyes” kurafin állapodik meg.
- Seborvos.

[Gorodak]

Twou Line

< Hoppá, ezt még ki kell magyaráznom majd a srácnál különben bajba kerülök. >
// Ha a kölyök még nem futott el teljesen utána ordítok, - hogy tartozik nekem ez az ember. köszönöm. - //
* Odafordulok az emberhez, aki a földön fetreng fájdalmában. A kardom markolatánál lévő részét a torkához teszem. Majd felállítom. Arcomon enyhe mosoly, és egy éhező ember, arca, aki végre enni kapott. *
< Job, ha elmegyünk, hátha a srác szolt valami őrnek. >
// quironi közös //
- Üdvözlöm, idegen. Álljon fel most vagy itt helyben meg ölöm. –
* Felállítom és elkezdem a sikátorban vinni. Útközben bal kezemmel előveszem, a töröm, majd azt szorítom a torkához, utána el teszem a kardomat. Pár sikátorral arrébb meg alítom. Majd a falnak lököm a hátát és tőrömet még mindig a torkához szorítom. Körbe nézek, hogy elég csendes ez a hely. a tör addig szorosan a torkához simul. Majd a szemébe nézek vérfagyasztó tekintettel.*
// quironi közös: //
- Nos, uram, most jól figyeljen, ha élni akar. Ha úgy érzem, hazudik, vagy tesz egy félre érthető mozdulatot, azonnal meg ölöm tétovázás nélkül. Felteszek néhány kérdést és nem ajánlom, hogy hazudjon. megérettük egymást? –
* A tört kicsit oda szorítom a torkához majd kicsit vissza. *
< Érezd, hogy nem viccelek egy rossz mozdulat és halott vagy öreg, vagy ha úgy gondolom, hazudsz. >
- Tehát, kezdjük is el. Ki vagy? Miért követsz minket, és ki a megbízod? –
* Várok a válaszaira, és közbe fülelek, hogy jön e valaki erre. Szememmel folyamatosan a szemébe nézek, arcomon tükröződik a könyörtelenség és a hidegvér. Ha nem válaszol meg vágom a torkát, enyhén *

// Köszönöm, hogy dobtál helyettem, tényleg kiment a fejemből bocsi. //

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz napközben.
Résztvevők: Gondo
__________________________________________________

//A különbség a sima póker és a matróz póker között pár szabály, és eltérő rangsorok a kártyában. A lényeg, hogy nem állhatsz fel 15 menetig, vagy amíg a pénzed el nem fogy….Most még kiszállhatsz a partiból, de ha játszol, készülj fel, hogy nincs hamiskártya képzettséged, így csak az észlelésedre, intelligenciádra, és szerencsédre hagyatkozhatsz.//

-Dún vagyok. -* Mondja rekedtes hangján a törpe.

-Az én nevem Allínz. -* Folytatja a bemutatkozást a nő kissé vékony nőies hangján.

-Sulaf -* Böki oda a szót a fekete fickó.

-Én Morel vagyok. -* Fejezi be a szoknyavadász fickó. – Nos Saha… seborvos. Készen állsz egy partira. Mert mi szívesen könnyítenénk az erszényed súlyán. -* Majd felnevet.

*A törpe is röhög, a nő az ezüst érméit pakolgatja, míg a Sulaf egy fél mosollyal reagál Morel vicces megjegyzésére.

*Úgy tűnik, már nem is annyira mérges rád Morel.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz napközben.
Résztvevők: Twou Line
__________________________________________________

*A fickó kardal a torkán nem áll ellen neked. Feláll „kérésedre” és a megadott irányba indul. Szerencsédre út közben senkivel sem találkoztok. Elrakod a kardodat, de a tőröddel továbbra is sakkban tartod. A kérdéseidre, és a tőr nyomatékosítása miatt nyel egy kicsit, majd kiszáradt szájjal válaszol, remegő hangon.

-A nevem Tal…Talman, és a kapitány helyettes bízott meg azzal, hogy fi…figyeljem a varázslónőt, és ha bármilyen gyanúsat észlelek, akkor arról szó…szóljak.

*Nyugodt pillanatában valószínű nem dadogna, de a mostani helyzetben talán el lehet nézni ezt neki. Úgy látod igazat mond.

[Gorodak]

Twou Line

* Arcomon, enyhe meg lepetés, majd komolyság ül ki. *
< Ezt nem hiszem el, most nem ehetem, vagy meg ehetem, de akkor egy csomót kéne magyarázkodnom, ezt nem hiszem el. Na, jó akkor éjünk ki teljesen jól a dologból. >
- Szóval, az utolsó kérdés. Miért figyeltet a parancsnok, mi okból? –
* A válaszát még mindig hideg komoly arccal nézem, és végig a szemébe nézek, fagyos nemesi tekintettel. Meg várom, míg válaszol. *
* HA jó választ ad akkor, kicsit visszaengedem a tört, ha nem kicsit a torkához szorítom, ne, hogy biztonságba érezze magát. *
< Reméljük, most ki derül egy két dolog, remélem, tud valami hasznosat, szerencsére ő nem tudja, hogy nem lenne számunkra túl szerencsés, ha eltenném őt láb alól, bármennyire szeretném. Türtőztetnem kell magam. >
- Nos, legyen, Most elengedlek. De mindennek ára van. A te életed ára pedig, ha még egyszer észreveszem, hogy követsz, vagy csapatom egy tagját, akkor azt fogod kívánni bár meg öltelek volna. Ha meg értettél bólints. –
* Meg várom, míg bólint. *
- A másik, dolog. Elmegyünk a városból. Ezt, nem nehéz meg tudni. De ha valaki követ minket, már korántsem, leszünk ilyen barátságosak. Ráadásul, a követő ember nem biztos, hogy haza megy a szeretteihez. –
< El kéne engednem. Na, jó elengedem, majd nézek magamnak máskor valami harapni valót. >
- A srác, aki ellopta a töröd, azt nyugtasd meg, hogy ki fizetted a tartozásod. A tőrödet, talán még meg találod a sikátorban. Ha visszajövünk a városba, akkor látni akarlak aznap vacsorára, nálunk. A vendégem, vagy ha nem jössz el azt személyes sértésnek veszem és párbajjal fogok elégtételt venni. Most elmehetsz. –
* A tőrömet lassan leveszem a torkáról, majd elengedem. De a kezemben tartom. A szememel még a szemébe nézek, míg el nem szalad. *
- Gyerünk, mielőtt meg gondolom magam. –
* Szavaim egész végig hidegen csengenek, nyugodtak és kimértek, ez csipetnyi gyilkos szándékkal fűszerezve. *
* Szavaim egész végig hidegen csengenek, nyugodtak és kimértek, ez csipetnyi gyilkos szándékkal fűszerezve.
Felkészülök, és meg fesztem-karom, ha esetleg meg próbálna meg támadni. Ha meg teszi, egyszerűen felnyársalom. *

[Sirak]

Teteb Azurec
<Nah, egy ismerös arc, akkor még a többieket is megkéne várni, hogy elmeséljem mik történtek.>
- Szia! Már vártalak. *Közben intek kezemmel az asztalomnál az egyik székre, hogy üljön le.* Többieket nem láttad? Fontos mondani valóm van...

[Pelso]

Gondo

//Remek. Ügye tudod, hogy te limitáltad a vagyonunkat. Egyelőre meg nem adtál túl sok módot a gyarapítására. No, mindegy. Akkor hát játszunk.//

*Biccentéssel és kedves mosollyal fogadom a bemutatkozásokat.

<… Milyen kedves… Egy napja, ha vagyok a városban, de már ki akarnak fosztani…>
- Ejnye, még szinte meg sem érkeztem a városba és máris ki akarnak fosztani. *Kedélyesen mosolygok.
- Attól tartok lehet, hogy nem az én bugyellárisom súlyához méretezték ezt a partit. *Egy futó pillanatra színpadias szomorúság suhan át az arcomon. Utána viszont máris visszatér a megszokott mosoly. Egy kurta mozdulattal előveszem az erszényem és óvatosan leteszem magam elé. Valamint kibontom. Mellény zsebemből pedig kihúzom utolsó megmaradt ezöstöm.

[Niobe]

( Rhienna )

* Válasza meglep, kérdő tekintettel nézek rá egy pillanatra. *
- Hát, Twounak még dolga akadt, Gondót még nem láttam azóta, mióta elválltunk. De kíváncsivá tettél. Muszáj megvárni őket? Nyugodtan elmondhatod nekem is, majd ha a többiek is megjönnek, őnekik is elmeséljük. * kíváncsian és érdeklődő tekintettel várom válaszát. *

< Vajon mi lehet a mondandója? Elég titokzatos. >

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz napközben.
Résztvevők: Twou Line
__________________________________________________

-Nem tu…tudok sokat. Igen gyanakvófajta a kapitány helyettes, nem bízik a varázslókban. És úgy tudom, hogy…hogy a friss sírokkal kapcsolatban úgy érzi, hogy nem az igazat mondtátok.

*Az elengedésednek a feltételeire hevesen bólogat, hogy megértette. Mikor elengeded lassan hátra lép, nem igazán foglalkozik a tőrével, mely a földön hever valahol mögötted. Fájdalmasan a mellkasához nyúl, úgy tűnik tényleg eltörhetett pár bordája, mert nagyon nehezen tud levegőt venni, mintha minden lélegzet vétel egyben elviselhetetlen kín. Nem támad rád, eszébe sem jut. Lassan hátrál, majd mikor biztonságban érzi magát, eliszkol. Így egymagad maradtál a keskeny kis utcában. A szél egy kis port fúj végig az utcán, egyébként csend és nyugalom van.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz napközben.
Résztvevők: Gondo
__________________________________________________

//Ez így van, én limitáltam a pénzed. De ne felejtsd el, hogy írtam, nem muszáj most kártyázni, még ki léphettél volna belőle.//

-Ó mi nem akarunk kifosztani -* Mondja a törpe rekedtes hangján *- Csak egy jót játszani.

*Ekkor Morel összeszedi a paklit, és elkezdi keverni. A többiek 5 rezet dobnak az asztal közepére, ennyi az induló. Ha te is bele rakod, nincs vissza út.

*Ha játszol, neked is osztanak kártyát. A többiek elég szakavatottan nyúlnak a lapokhoz, mintha egész nap csak ezt csinálnák.

//Ha játszol, légy szíves dobjál észlelést, intelligenciát és szerencsét. A kettő elsőt k10-zel tulajdonság próbaként, a szerencsét k100-zal.//

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz napközben.
Résztvevők: Teteb Azurec, Rhienna D’Vire
__________________________________________________

*A fogadóban kellemes a hangulat. Mivel sokan esznek így elég nagy az illat kavalkád. Egyelőre még nem érkeznek meg a többiek, de remélhetőleg minél hamarabb megjönnek.

[Gorodak]

Twou Line

* Mélyet szippantok a levegőből és hagyom, hogy néhány másodpercig fújjon a kis szellő, melynek simogató érzése, csodás. *
< Ezt meg úsztuk egyelőre. Vajon miért követetett az ember? Valahogy nem érzem úgy, hogy csak a úton lévő hullák miatt. Na, mindegy, amikor visszajövök, a városba írok egy vacsora meghívót Talman és talán a kapitány részére. Bár az is meg gondolandó, hogy elmegyek a kapitányhoz és kezébe adom Talman meg hívóját, vérig sértve és meg alázva őt. Mivel elég világosan a tudtára adom, hogy másként is lehet intézni szövetségesek között. Sőt még ma meg írom azt a meg hívót. >
* Még egyszer szívok egy mély levegőt. Majd hálát adok istennőmnek a gondoskodásának. *
* Elteszem, a töröm és elindulok a sikátorokon át a fogadónkhoz. Útközben hallgatom a csendet és a szél zúgását, a sikátori neszeket a patkányok cincogását. *
< Talán a kapitányt is meg hívom vacsorára. De ezt még meg beszélem Rhiennával. Szerintem benne lesz. >
* A sikátorokon, közepes tempóban haladok. Szememmel a szűk kis utcákat kutatom. Lassan egyre közelebb érek a fogadónkhoz. *
* Ha nem történik semmi a sikátorban, és nem találkozom senkivel akkor, belépek a fogadóba és körbe tekintek a fogadóban. *

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz napközben.
Résztvevők: Teteb Azurec, Rhienna D’Vire, Twou Line
__________________________________________________

Twou Line

*Elrakod tőrödet, mely könnyedén bele csusszan hüvelyébe. A sikátorok teljesen csendesek. Bár te oda figyelsz minden neszre, de egyik sem fenyegető számodra. Talán egy kicsit fura érzés is. Egy átlagos városban legalább pár utcán élővel szokott találkozni az ember, de itt még az sincs. Az igaz, hogy a kikötőben még nem jártál, és hallottad, hogy ott már jobban oda kell figyelni az embernek, különben jobb esetben az erszényét, rosszabb esetben az életét vehetik el tőle. Nos a fogadó és az istálló között kötsz ki. Elmész a bejárathoz, majd belépsz a fogadóba. Körbe nézel, és látod, hogy Rhienna és Aramet egy asztalnál ülnek, és beszélgetnek.

Teteb Azurec, Rhienna D’Vire

*Kellemesen üldögéltek, semmi különös nem történik. Ekkor a bejárati ajtó kinyílik, és Twou, a lovag lép be rajta.