Utak, ösvények, csapások

[Iymer]

<Kicsinyes, unalmas élet? Meg annál több? Megőrült ez a leány?!>

Amikor közelebb hajol, és említi, hogy azok nem szertik Merrow-t, akkor visszakérdezek, még mindig súgva:
- A falu vezetőjénél láttuk, hogy az apja eltűnt, az anyja meg felkötötte magát. Ők voltak?

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Iymer
Helyszín: a fura faluban
Időpont: 8. nap ősz, délelőtt
Esemény: Leda morzsákat hint
_________________________________

-Az apját bizonyosan, de az anyja gyenge idegzetű volt világ életében, ment az magától... Itt ember nem támad emberre, ám ha mégis esik hasonló, szinte biztos, hogy mások állnak a háttérben. Én inkább velük jönnék ki, hisz ők uralják ezt a helyet, ember itt tehetetlen.
Ellépett tőled:
-Ha meg akar egyezni velük valamiben, valamiről, ne keresse senki emberfia szavát, mert tudatlanok, nem urai semminek, jobban teszi, ha inkább egyenesen velük tárgyal... Ha mer... ha tudja, hol és hogyan kéne... -méláz, majd lesüti szemeit.-Viszont mindennek ára van... Ők pedig nem arany, hanem húsárban számolnak.

[Iymer]

... Ők pedig nem arany, hanem húsárban számolnak.

<Akkor ezek szerint ezért tünedeznének el emberek?! Ötven évenként szoktak... legutóbb olyan 8-10 éve volt... egyelőre nem aktuális...>

- Minden emberfia tudatlan? Meglehet; el is hiszem. De maga?
- Azt mondta, ha eleget teszünk a kéréseiknek, akkor igen nagy dolog hullhat az ölünkbe. Mik a kéréseik? Mert, amit mondott, az alapján nem a házasság...

[Lianna Pentangelin]

___________________________________________
Résztvevő: Nivor Nathian
Helyszín: Namani alföld északi részén
Időpont: ősz, 1. nap, kora délután
Esemény: ebéd
___________________________________________

Lovad nem vígad a kezeléstől, rázza fejét végeztével. Inkább elballag legelni meg lábadozni. Red emberesen meghúzza a kulacsot, és hagy az alján, igaz, nem sokat, de hagy. Egyre ínycsiklandozóbb illatok terjengenek a levegőben, a lovagok is mellé gyűlnek.
A két nő kinevet téged. Lesüt alkatukról, hogy sportosak, minden tekintetben rendben vannak és nem hat rájuk a csipkelődés. Frid alkalomadtán belecsíp Zimi fenekébe, aki csengő fülessel jutalmazta.
-Még mit nem! Agyvelőkkel vagy telehintve, és azt várod, majd kurjongatva letolom a gatyám? Álmodj tovább, halállovag!
Frid vigyorog, nem szegték kedvét. Ajánlattevésed hallva Red somolyog:
-Egy nem is elég?
-Telhetetlen, azt hiszi, majd mind a kettőt derékon kapja.(F)
-El se bírna annyival, fiatal még, alig nő szőr az állán és azon se csodálkoznék, ha másutt is gyér lenne...(H)
A nők kacagnak, szemeiket törlik, amikor mernek maguknak a nyúlból. Önkiszolgálás van, senki nem tesz eléd rakott tálat, magadnak kell, de sietve, mert a lovagok nagyétkűnek látszanak.

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Iymer
Helyszín: a fura faluban
Időpont: 8. nap ősz, délelőtt
Esemény: Leda morzsákat hint
_________________________________

-Én különleges viszonyt ápolok azokkal, akiknek kezében van a sorsunk. Sose árt jóban lenni azokkal, akiktől a boldogulás, mi több, az életbenmaradás függ. Cudar alkalmazkodni, de szükséges. Létszükséglet...
Kinevet téged:
-Egyéni elvárások egyénenként. Aki nem akar kockáztatni, azok nősülnek, aki mer... Tudni akarja, mennyibe kerülne magának az, hogy elmehessen innen? Ahhoz velük kell beszélnie, ők mondanak rá attól függően valamit, mit akar, ki maga, azaz ki kér, és aztán vagy hagyják alkudni, vagy ragaszkodnak a magukéhoz. Csak nem össze akarna velük hozni egy beszélgetést?

[Iymer]

- Ezek szerint nem szereti, mégsem imádja őket, hanem tudomásul veszi, hogy jelenleg ők az erősebbek? Pragmatikus.

A beszélgetés felajánlása újabb meglepetés számomra. Szóra nyitom a számat, de hang nem jön ki rajta. Elkezdek egy mozdulatot, de nem lesz se füle, se farka. Majd mégsicsak sikerül megszólalni:
- Hát... ha már... tudja... ha már felajánlotta, igen... igen, szerenék velük beszélni, mi az ára az elmenetelnek.
<No, a kocka el van vetve. Meglehet, olyan beszélgetés lesz, amit túl sem élek. De már kár keseregni; kimondatott.>

- Alkudozott már maga velük? Vagy mindig belenyugodott abba, amit mondtak?

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Iymer
Helyszín: a fura faluban
Időpont: 8. nap ősz, délelőtt
Esemény: Leda morzsákat hint
_________________________________

//a pragmatikus szó kissé tudományos, biztos, hogy beleillik a karid szájába?//

Leda nem felel arra, ő alkudott e velük.
-Nos, ha vállalja, hogy eléjük megy szóra, akkor a leghelyesebb, ha az erdőkerülőt kérdezi meg, hol tanyáznak most. Ő a tudója ezeknek a helyeknek, és egyedül kell mennie, se én, se társai nem tarthatnak magával, mert vagy nem mutatkoznak, vagy büntetést osztanak majd.
Ezzel kikerült és elment melletted. A kútnál Siken jól szórakozott, gyakran váltott pillantást Agnessel. Sajnálta is, hogy a lányoknak haza kellett mennie.
-De sápadt vagy és szótlan, mi bajod? Az a gebe lány kicsúfolt? Rá se ránts!

[Kiaan Hargun]

NIVOR


- Úgy bírok el kettejükkel, hogy közben még veled is pengét akasztok, ha kell!

- nevet vissza, közben szed magának a paprikásból. Éppen csak eleget, jó ideje nem evett már, s nem célja, hogy elnehezítse magát.

< És tényleg, vannak ám itt borgőzös emlékek a predoci éjszakákból... >

Lova után sandít, falatozni kezd. Ha a többiek vevőek rá, közben vicces katonatörténeteket mesél. Nem viszi túlzásba, még ha érdeklődés mutatkozik rá, akkor sem regél el kettőnél többet.

- Amúgy mi hozta erre messzi földről szépségeteket? Fogadjunk, hogy nem a nyulak.

< Imádom, hogy máris főztök rám. >

[Iymer]

//a pragmatikus szó kissé tudományos, biztos, hogy beleillik a karid szájába?//

// Nos, igen. Ilyesmire mondják azt, hogy kiestem a szerepemből?

A hallottakat emésztem épp, amikor Leda faképnél hagy. Gondolkodo tovább a dolgokon, és közben elindulok a kút felé, de minden mozdulatom lassú, kimért, hisz nem arra figyelek. Kintől akár bambulásnak is tűnhet. Felveszem a földről a leejtett korsókat, és a kútnál megtöltöm vízzel. Siken kérdésére ránézek, belenézek a szemébe, bólogatok, de nem mondok semmit. Amikor tele vannak a korsók, elindulok velük Ledáékhoz. Náluk volt a kutya, ha jól elékszem, de ennek ellenére igyekszem bejutni a házba, és ellenőrizni, hogy az ő mestergerendájukba is be van-e vésve az a bizonyos szimbólum. Megállok a kapuban, bezörgetek, és ha a kutya most sem mozdul, akkor lassan megyek be.
- A lányukkal váltottam pár szót, és megfeletkezett közben a vízről.
- Ha már elhoztam idáig, nem fáradtság bevini a helyére.

[Lianna Pentangelin]

___________________________________________
Résztvevő: Nivor Nathian
Helyszín: Namani alföld északi részén
Időpont: ősz, 1. nap, kora délután
Esemény: ebéd
___________________________________________


A nők lefáradtan összenéztek.
-Ha te úgy nézel a nőkre, mint gyorsan megszerezhető és lehasználható darabokra, akkor keress egy mezei nyulat és hálj azzal.
Frid kuncogott, és kacsintott Zimire.
-Te se érezd magad nyeregben!-húzta ki magát Kala.
-Pont a szépségünk miatt vagyunk itt. Odahaza férjhez kellett volna mennem, nem fűlt hozzá a fogam, egy nomád törzsnél élő unokatestvéremhez tartok a barátnőmmel, Zimivel, aki elszökött a férjétől, mert verte és megcsalta. Kölyök az még nem volt, de ha lett volna, hozzuk azt is.
-Tehát szökevények vagytok?-tudakolta Hard.
-Röviden igen. Valahogy nem úgy képzeltem a házasságot, hogy két héttel a frigy után már ütlegelni kezdenek, és hogy rajtakapom a szomszédasszonnyal űzekedni. Szóval betelt a pohár.
Red hümmögött, állát dörzsölte.
-Nem tartotok attól, hogy fogunk titeket és hazaviszünk?
-Nem. Darton lovagjait mit érdeklik az élők panaszai, ha az nem a halállal kapcsolatos?
-No és ha a törvény képviselőinek adunk át titeket? Vannak itt rakásra...
Vállat vontak fölényesen.
-No, Nivor, még mindig gusztusod van a lányokhoz, tudva, kissé problémások?
Zimi hápogni kezdett, Kala rá se rántott a beszólásra, maradékot tunkolt.

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Iymer
Helyszín: a fura faluban
Időpont: 8. nap ősz, délelőtt
Esemény: Leda morzsákat hint
_________________________________

Siken nem érti, hogy miért vagy elvarázsolva.
-Velem mi legyen? Menjek a festőhöz? Unom már a pesztrát.

A kutya a helyén van, ugat is rendesen, a ház asszonya teregetett, összevont szemöldökkel néz rád, mit akarsz.
-Ah, a korsók! Kérdeztem is tőle, hol hagyta őket, de fia szót nem tudtam kihúzni belőle. Mi baja?
Nyitja a kaput, hátrébb parancsolja az ebet, de beljebb nem enged, onnan meg nem látsz rá a gerendára.
-No és mit fecsegett vele? Nem beszélgetős teremtés...
-Siken, mért nem megyünk már? Mit akarsz te ezektől? Hagyd már ezt a babkaró lányt!-szűri ki fogai között Siken.

[Kiaan Hargun]

NIVOR


- Ugyan már, hát nálunk derekabb, s illedelmesebb lovagokkal nem hinném, hogy találkoztatok...

Nagyot, ám barátit csap 'Frid hátára, hátha kiköp egy falat nyulat.

- Engem nem zavar, hogy törvényen kívülinek számítanak. Végtére is... Nem öltek meg senkit. - néz barátjai felé.

Aztán a lányok arcát kutatja, hátha azok elárulják, hogy mégis.

- Én soha nem ütnék meg nőt. Megértem, hogy menekülnötök kellett. Zimi... Vond vissza, hogy tárgyként tekintek reátok. Eddig hozzátok sem értem. Négyen szaladtunk neki huszonnégynek, hogy mosolyt csaljunk arcotokra. Nem fogok nyulat gyalázni, hogy nektek jó legyen.

Igyekszik mosolyogni, de ez már nem szívből jön.

- Áh, azt hiszem mellélőttünk, Aethelek. Maradjatok, ha akartok, én megyek tovább.

Leteszi a tálat, s lova után néz.

< Bizony, menni kéne, mert két bukott angyal nem rabolhatja időmet. >

[Iymer]

Ha nem, hát nem megyünk be. Ez van.
<Mi a szösz?! Ennek a lánynak még a szülei sem ismerik a viselt dolgait?!>
- Valóban nem beszélgetős. A többi leányzó, akivel a kútra ment, olyan férjezmehetnék tekintettel nézett ránk, ő meg megsértődött, amikor ez szóvá lett téve.

[Lianna Pentangelin]

___________________________________________
Résztvevő: Nivor Nathian
Helyszín: Namani alföld északi részén
Időpont: ősz, 1. nap, kora délután
Esemény: ebéd
___________________________________________

A jelenlevők összenéznek:
-De érzékeny itt valaki!-kiált fel Zimi.
-Örvendek a rettenthetetlenségeteknek, de nem értem, mitől lett ilyen ferde a kedved?-billenti félre fejét Kala.
-Kissé komolyan vetted a lányokat, öregem. Ennyire azért Darton se kókad le, ha nem áll fel a pöcse...
Hard beköpésén majd megpukkadt Frid.
-Hagyjátok, bizonyára az anyja fia, nem rossz az, csak más. Hagyjátok, ha menni akar, hát menjen-inti le testvéreit Red.-Jól álltad a sarat, legkevesebb bajod Shadonban a nők legyenek!
Lovad békésen legel, jöttödre felemeli fejét.

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Iymer
Helyszín: a fura faluban
Időpont: 8. nap ősz, délelőtt
Esemény: Leda morzsákat hint
_________________________________

Az asszony szemöldöke felszaladt ezt hallva, láthatóan ő nem tud lánya más irányú terveiről és vágyairól.
-Elnézést kérek a nevében is modortalanságáért. Nem szokott ő ilyen lenni, nem is értem, mi üthetett belé. Jöjjenek beljebb!
Pálinkával kínált és immár láthatod, ez a ház sem különb a többitől, ott van rajta a jel. Siken értetlen pillantásokat küldött feléd, mit akarsz te itt úgy egyáltalán.
-Kiküldtem az állatokhoz, de ha majd visszajön, akkor kérdés alá veszem, mert nem járja, hogy így viselkedjen, főleg nem olyanokkal, akik újak a faluban. Ha már szóba került a házasság, tudják-e már, kire esik választásuk?