Rah Gul

[Shackallor]

Rah Gul a leginkább ismert/emlegetett város 'Yanna Karthinmak Tartományában. Remek példa arra, hogy miként dolgozza fel Ranagol Tanait az átlagos, emberi mivoltát javarészt megtartó humán.
A Tisztelet Szetségét természetesen követik, de itt nagy eséllyel szállnak el a fülek mellett a belsőbb Tartományokból érkezett parancsok. Külső szemlélő csak a féktelen káoszt láthatja, ám ez a káosz egy elképesztően erős közösséget kovácsolt össze.

Öt kerületre osztották:

Mosolynegyed (itt található Rar Kocsmája, a Fűház, a Zárda, és a Ketrec)
Aranynegyed (Kávé-és Teaházak, piac, kovácsboltok, szabók)
Rantan, Ork Negyed (belépés csak orkoknak javallott)
Angyalok Negyede (Szentélyek, Az Ő Temploma)
A Halom (lakónegyed)

[Shackallor]

Játékos: Astagor
Helyszín: Rah Gul, Angyalok Negyede
Időpont: Káosz-Oudakka hava, első nap, kora reggel.
Esemény: Ébredés



Rah Gul először furcsának tűnt. Sokkal szabadosabb, nehezebben átlátható, mint szülőhelyed. Az utcák szűkebbek, az épületek magasabbak.
Két hete érkeztél a városba. Azonnal befogadtak, a papok az Ő Templomában szállásoltak el. Furcsa, hogy szinte azonnal ilyen tisztességben részesítettek, s nem egy kisebb rendházba irányítottak.
Eddig szinte semmi sem történt, alig tudtál beszélgetni valakivel.


Ma esti álmod kissé nyugtalanító, mert meghalsz benne. Egy határvadász ork forgatta meg pengéjét a gyomrodban, szörnyű lehelletével orrodban nyílik ki a szemed. Ösztönösen a penge nyomát keresed magadon. Sértetlen vagy, valóban csak álom volt.

A cellád, melyben reggel ébredsz, viszonylag szűk. Egyetlen ablakán át vastag sugárban ömlik be a nap. Sugarai végigsimítanak a bőrödön, kifejezetten kellemes érzés. Ahhoz képest, hogy Ősz van, meglepően meleg a levegő, a celládban kissé fülledt szag terjeng.
Amikor kikelsz az ágyból, szemed a fekhelyed mellé helyezett személyes Oltárra téved. Apró kőasztal, melybe huszonnégy angyal jelképét vésték.
Épp' hogy felöltözöl, mikor kopogtatnak.

[Ruyan]

Astagor

<<Ez az álom egy kissé ijesztő volt, Ranagolnak legyen hála, hogy csak álom volt>> A kopogást hallva először megrezzenek, álmom hatása alatt állok még egy kicsit <<Vajon ki lehet az?>> , majd sikerül megnyugodnom <<Biztos csak valaki a Templomból engem keres>>. Odalépek az ajtóhoz és résnyire bár, de kinyitom. Ha úgy vélem, hogy nincs baj, akkor kitárom teljesen az ajtót és beengedem az illetőt.

[Shackallor]

Játékos: Astagor
Helyszín: Rah Gul, Angyalok Negyede
Időpont: Káosz-Oudakka hava, első nap, kora reggel.
Esemény: Reggeli séta



Az ajtót kinyitva Kurrahot, kirendelt lelki vezetődet látod magad fölé tornyosulni. Kicsi, erőszakos arca, gonoszul metszett hideg szemei, és rövid, fekete haja van. Bal arcát hosszú, rituális sebhely ékíti.
Rádnéz és elmosolyodik.

- Készülj, Gyermek. Hosszú nap vár rád. Jer' velem.
Kiáll az ajtóból, hogy kiléphess rajta. Hátratett kézzel méreget.

Elindultok a cellasor folyosóján.

- Mesélj, Gyermek. Mi újság Bid - Gromban?

[Ruyan]

Astagor

Kurrahra nézek mikor válaszolok:
- Legjobb tudomásom szerint semmi rendkívüli. Vya'h Ravallo Úr hatalma erős és továbbra is elegendő pap szolgálja a Kosfejes Nagyurat- ha eközben is méreget, akkor mélyen a szemébe nézek és igyekszem állni a tekintetét
- Errefelé történt valami érdekes?- kérdezek vissza kellő tisztelettel a hangomban.

<<Vajon mitől lesz hosszú a mai napom? Megismerhetem végre az itteni hitsorsosaimat, esetleg bizonyítanom kell előttük? Nemsokára kiderül.>>

[Shackallor]

Játékos: Astagor
Helyszín: Rah Gul, Angyalok Negyede
Időpont: Káosz-Oudakka hava, első nap, kora reggel.
Esemény: Felkészítés


Elindultok a cellasoron, Kurrah mosolyogva válaszol.

- Itt csak érdekes dolgok történnek. Jobbra megyünk.

Két hete élsz itt, de ezt jobbra vezető folyosót még nem láttad. Elég szűk, egymás mellett nem férnétek el. Int, hogy menj. Kurrah mögötted sétál. Húsz láb után a folyosó kiszélesedik, s négy láb magas vasajtó állja az utatokat. Az ajtóba metszett kép Ranagol szövetségét örökíti meg az aquirokkal, szemed elidőzik szépségén. Kurrah a stilizált Kék Holdra teszi a tenyerét, s az ajtó halk duruzsolás kíséretében kinyílik. Azonnal megcsap a hideg, az ébredésed óta őrzött napfény melege elillan.

- Fáradj beljebb, nézz körül.

Mikor belépsz, kiráz a hideg. Hatalmas, világos terembe érkeztél. Mindenfelé lombikokat, fiolákat, üvegcséket látsz. Elképesztő rend uralkodik a teremben, mindent cimkéztek, vagy jelöltek. Vagy húsz asztal, s megszámlálhatatlan polc tölti be a teret. Hátrébb csak könyvek gerinceit látod a polcokon.
Eláll a lélegzeted a méretek láttán...

A kíváncsiságtól fűtve már lépnél is a legközelebbi polc felé, de Kurrah válladra teszi a kezét.

- Nem kaphatsz meg minden tudást egyszerre. Beleőrülnél. Szépen lassan haladunk. Itt várj meg.

Elsétál a legkisebb polcig, s leemel róla egy fiolát.
Visszaérve hozzád átnyújtja néked.
Majdnem elejted, mikor meglátod, hogy mi van benne.
Fekete méh.
Mozdulatlan, de érzed, milyen fenyegető jelenség.
Eddig csak kósza mesékből hallottál róla, hogy létezik egy ilyen faj. Állítólag Bat'Haran erdején kívül nem élnek meg máshol...Valami rémlik még a méhekkel kapcsolatban, de Kurrah megtöri a gondolatmenetet.

- Ez az apróság itt - koccint körmével az üvegre, az Ő akaratának hírnöke. Fogd. Nemsokára szükséged lesz rá. Fontos dolgod van, nem késhetsz.

A méh még az üvegen koppanó körömre sem reagál.

Végigsétáltok a termen, s rövid bolyongás után ismét az általánosan használt folyosón sétáltok. Teljesen elvesztetted a fonalat, fogalmad sincs, hogy kerültetek vissza a cellasor közelébe. Sok idő kell majd, hogy kiismerd magad itt. A Templom felépítése teljesen más, mint amit Bid-Gromban megszoktál. Kurrah háta mögött összekulcsolja a kezeit, s komor arccal beszél.

- Oudakka Havának első napján szinte mindenhol istentiszteletek folynak egész nap.

Ezt persze jól tudod, nem érted, miért említi.

- A reggeli misét te tartod. Jól beszélj, mert sokan figyelnek majd. És nem csak a nyáj. Hirdesd Urunk Akaratát!
Mielőtt a misét megkezdenéd, engedd szabadjára a Hírnököt. Ha koncentrálsz, látni fogod, kire esett az Ő választása.

Durván nyolc láb magas, kétszárnyú ajtóhoz értek.
Az Imaterem.

- Menj. Adj nekik Hitet. Koncentrálj. Légy jó szolgája a Legnagyobb Úrnak.

A hatalmas ajtó bal oldali, feléd eső szárnya magától kinyílik, így beláthatsz a terembe.

Durván kétszázan ülhetnek odabent, csupa y'naa.
A székeket több sorban kör alakba rendezték, a középpontja egy kőemelvény. Az emelvényből még nem sokat látsz, ahhoz még messze vagy tőle.
Az ajtó nyílására senki sem kapja feléd a fejét, mindenki középre néz.
A teremben néma csend uralkodik. Úgy tűnik, csak arra várnak, hogy valaki megkezdje végre a misét.

[Wolftern]

Ordwick Atar


A jeleket észrevévén rájuk nézek, és megjegyzem hogyan néznek ki <lehet hogy valamikor jól fog még jönni>

Mikor mondja hogy Odwick: közbeszólok - Ordwick Atar majd furcsán ránézek.<Ezek itt tényleg várnak engem>

-Nem semmi gondom nem volt az úton.

Átveszem a papírost, és elrakom a táskámba.Miután elmondta hogy többé nem vagyok semminek a tagja. Megjegyzem magamban: <hát ez nem jó hír>

És megpróbálom megjegyezni amit mond.

<Ne beszélgessek senkivel és nekérjek útbaigazítást? Akkor hogy találom meg azt a Sysn... valakit?>

Egy kis gondolkodás után elindulok. Megyek arra amerre mutatták, és nézelődök, nézem a tájat, mármint amit látok belőle.

[Shackallor]

Játékos: Ordwick
Helyszín: Rah Gul, Mosolynegyed
Időpont: Káosz-Oudakka hava, első nap, kora reggel.
Esemény: Tér - és időzavar

A lépcsőn lesétálva rövid úton Rah Gulba érsz. Kisütött egy kicsit a nap, végre nem olyan komor az idő. Nemrég úgy érezted, kora este van, de nem telhetett el azóta annyi idő, hogy már hajnalodjon. Nem érted...
A külvárosba lépve furcsa érzés lesz úrrá rajtad, nem erre számítottál. Tudtad, hogy itt más lesz, de ez...
Szívverésed kicsit felgyorsul és a hányinger kerülget. Szinte elnyel a város, fenyegetően tornyosul föléd hihetetlen magassága.
Az épületek néhol teljesen idegen formákat vesznek fel, a kőcsipkék szinte élnek, a néha az utcák felé hajló árkádok pedig alaktalan árnyékokat vetnek mindenhová. Tisztán látod a legmagasabb tornyot, ez jól jöhet a városban való tájékozódásnál. Elég messze van, nem tudod megbecsülni a távolságot. Az utcák számodra kaotikusak, rendszertelenek. Főutakra nyíló, több felé ágazó apró sikátorok...Ilyet odahaza nem láttál.
Csizmád hangosakat koppan a kőből kirakott, nedves úton, melyen elindultál. Az utcákon alig látsz valakit, elég kihaltnak tűnik a hely. Sötét tónusokban játszik minden, fogalmad sincs, melyik épület mit takarhat, mi lehet a funkciója.
Az eső kitartóan szitál.
Az első igazán kirívó épület sötétvörös színel bír, s hatalmas betűkkel ezt festették rá falára:
ZÁRDA
Ajtaja teljesen szokványos méretű, ám maga az épület nagyon nagy, még a környezetéhez képest is. Elsőre fogadónak tűnik, valaki éppen most jött ki az ajtaján. Amikor észrevesz, végigmér. Elég messze vagy tőle, nem látod igazán, ki fia lehet az. Az idegen megfordul, s eltűnik az első sikátorban. [/i]

[Wolftern]

Ordwick Atar


< Miért van ilyen hányingerem? Ez hihetetlen. Na most vajon merre? Ó a fene, még a csizmám is zajt kelt, halkabban kéne mennem, hogy ne legyek annyira feltűnő>

Utamat a város legmagasabb tornya felé veszem, de mielőtt elindulnék a csuklyámat a fejemre hajtom.

<ha szerencsém van a torony, a város főterére vezet, és ha igen akkor ott találok utbaigazító jelzéseket, hogy mi merre van.>

Aki kijött, az ajtón én is megnézem, majd tovább indulok és próbálok óvatosan menni, hogy a lehető legkisebb zajt keltsem

[Shackallor]

Játékos: Ordwick
Helyszín: Rah Gul, Mosolynegyed
Időpont: Káosz-Oudakka hava, első nap, kora reggel.
Esemény: Az Ő Temploma előtt



Átbotorkálsz a Negyeden, az épületek sűrű masszaként hullámoznak melletted. Mire a torony közelébe érsz, már szédülsz kicsit. Meg lehet szokni, de itt nehéz a levegő.
A város legnagyobb tornyait az Ő Temploma adja, kapui előtt nagy teret építettek ki.
[cir=288x300]http://www.montaguemillennium.com/reunions/world2005/images/attractions/temple.JPG[/cir]
Az eső elállt végre.

A téren két kút áll, az egyikben víz, a másikban valami bordós-vöröses, talán vér csorog... A két kút között kőből faragott, fekete asztal áll. Amikor a kutak közé lépve körbenézel, senkit sem látsz a téren.

[Wolftern]

Ordwick Atar

<Na ez lenne az? És végre még az eső is elállt.>

A kutakat megnézem, és elindulok a templom ajtaja felé. <de nem értem mire való az a két asztal. Na mindegy majd megkérdem>

Közben figyelek hogy látok- e valakit.

<Mit is mondott az idegen? Ja igen megvan. Angyalok negyede ott a kistemplomban keressem Sysyant és adjam oda neki a papírt amit írt. Hát remélem hogy itt lesz.>

[Ruyan]

Astagor

<<Alig két hete vagyok itt és máris misét tartsak? Nem gyors ez egy kicsit? Na de ha ez Ranagol akarata...>>

Kissé izgulok, mikor meghallom, hogy én fogom tartani a misét, de ugyanakkor büszke is vagyok rá. Igyekszem elfojtani érzéseimet, mielőtt kiállnék a teremben várakozók elé. Miután megtörtént, belépek és lassan, nyugodtan az emelvényhez megyek. Amikor odaérek szembefordulok a tömeggel, megvárom míg mindenki rám figyel és kiengedem a méhet az üvegcséből. Aztán elkezdem, figyelve, hogy kire száll:

- Mint mindenki tudja, ma Oudakka Havának első napja van, amikor mindenhol a Birodalomban misét tartanak a Kosfejes Nagyúr tiszteletére. Ám a Legnagyobb Úr kegyének elérésehez nem elég tisztelni őt. Be kell bizonyítani neki, hogy érdemesek vagyunk az életre, mert nem úgy élünk mint az oktalan állatok, nem vagyunk érzéseink rabjai, tudunk uralkodni magunkon, hiszen az érzések csak koloncok mindenki nyakán. Példának okáért ha egy ember kötődik egy másikhoz, akkor azzal, hogy a másikat kínozzuk bármire rávehetetjük az előbbit. Akármire felhasználhatjuk azt, akár egy állatot. Kérdem én, jobb akkor az az illető, mint egy állat. Nem- itt tartok egy pár pillnantnyi szünetet- De Ranagolhoz az kerül igazán közel, aki megmutatja , ő ki tud emelkedni, azzal hogy valami igazán nagy dolgot visz véghez, nem dagonyázik tudatlanságának és lustaságának mocsarában, nem csak nap mint nap teszi azt, amit már évszázadokkal ezelőtt is tettek a felmenői. Bizonyítsátok be, hogy jobbak vagytok, mint a szüleitek, mutassátok meg, hogy jobbak vagytok, mint gyermekkorotokban, mint egy éve, egy hónapja, akár azt is, hogy jobbak vagytok, mint tegnap, bizonyítsd mindig és Ő rátok fog mosolyogni, bizonyítsátok és a tudatlanok fel fognak nézni Rátod, ti is használhatjátok őket, tudattalan állatokat. Sajnos sok ember él e világon, kik nem ismerik az Ő igazságát, enélkül élnek, hiábavalóul. Ne kövessétek példájukat, nem vezet semmire, csak lesüllyednek kik így tesznek és életük munkája odavész, azzal hogy feladják. Ha vétkeztetek akkor se addjátok fel, minden bűnre van bocsánat, váltsátok meg bűneiteket kínnal és vérrel, ez a Nagyúrnak tetsző cselekedet. Fontoljátok meg e szavakat és cselekedjetek eképp!

Itt abbahagyom, figyelem a reakciójukat és kíváncsian várom mi lesz azzal akit a méh választott.

[Shackallor]

Játékos: Ordwick
Helyszín: Rah Gul, Angyalok Negyede
Időpont: Káosz-Oudakka hava, első nap, kora reggel.
Esemény: A kapuk előtt


Az ajtó előtt állsz. Huszonnégy számodra ismeretlen Angyal néz le rád az ajtóba vésett csodás metszetről. Kezded megszokni a nehéz levegőt, de még mindíg kellemetlen érzés gyötör. Ösztönösen hátranézel. Mögötted három fekete csuklyás alak tűnik fel a téren.

[Wolftern]

Ordwick Atar

-Jónapot. Én Sysyant keresem.

<Remélem, hogy ők is rám vártak.>

Kezemet a kardomra rakom, és várom mit válaszolnak.

[Shackallor]

Játékos: Ordwick
Helyszín: Rah Gul, Angyalok Negyede
Időpont: Káosz-Oudakka hava, első nap, kora reggel.
Esemény: A kapuk előtt


A három alak szó nélkül sétál el a térről. Még arra sem méltatnak, hogy rád nézzenek. Újra egyedül maradtál a téren, előtted a Templom ajtaja.