Sinug Kul: a részeg törpéhez címzett fogadó

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Cadoras (Kars)
Helyszín: Gianag
Időpont: kora reggel
_______________________________________________________________

A lány meglepetten fogadja a kérdéseidet.

-Hosszú barna haja volt. És nem tudom kivel használhatta, nem nagyon emlékszem. Sokan udvaroltak neki hiszen nagyon szép lány. De nem tudom hogy ellenségei lettek volna, nagyon kedves volt minden vendégünkel. De ne mond hogy megtaláltad a fésűjét?- kérdezi a lány csodálkozva.

-De várj csak most hogy eszembe jut, gyakran eltűnt napokra. De mindig vissza jött és mindig szólt előtte de azt senkivel sem osztotta meg, hogy hoca megy.- gondolkozva mondja el neked mind ezt.

-Igen valóban fontos volt nekem mintha testvérek lettünk volna. De csak azóta jött ide, hogy uurunk a herceg meghalt és a fia vette át a helyét. úgyemlékszem délről érkezett nagyon messziről. Ne haragudj több dolog most nem jut eszembe.

[Cadoras]

/Kars/

Elmerülök a lány szavaiban, próbálom összerakni a kirakóst, ám a relytély még mindig relytély maradt.
A herceg halála, Dél, napokig való eltűnés... új mozaikdarabkák.
<Vajon hogyan illenek a képbe?>
- Megtaláltam a fésűjét, valóban, de... - elgondolkozok egy pillanatra, majd előhúzom a fésűt - - ...nem hinném, hogy csupán ő használta volna.
A kék hajszálakra mutatok, s felvonom a szemöldököm.- Ritka egy hajszín, annyi szent. Tudsz valakit, akinek ilyen van?- nézek kérdően rá.

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Cadoras (Kars)
Helyszín: Gianag
Időpont: kora reggel
_______________________________________________________________

-Jaj anyám. Még életemben nem láttam ilyesmit. Még ötletem sincs mi lehet ez.-lepődik meg a lány.

-Ayana, Karls! Iduljatok mihamarabb! Mindjárt kifogyunk a disznó húsból!!!- hallod amint törpmama türelmetlenül szól rátok.

-Rendben van! Már is indulunk.-szól oda anyjának.

-Karls mennünk kel majd vásárlás közben elmondod mire jutottál. Mindenesetre én is szeretnék neked segíteni elvégre a barátom volt.- mosolyodik rád a lány.

[Cadoras]

/Kars/

Elindulok Ayanával a piactér felé, közben átadom neki a fésűt.
- Tessék, tedd el. Nekem már nincs szükségem rá.
- Egyenlőre a helyieket figyelem majd, hogy akad e köztük ilyen hajú ember. Az már több mint gyanús lenne - nézek Ayanára, majd a piac felé menet ígéretemhez híven fürkészem a járókelőket. Egyenlőre nem sok reményt fűzök a dologhoz. <Vajon miért használta ugyanazt a fésűt, mint a szolgálóleány? És miért nem ismeri Ayana? Talán pont ez az illető hívta el ezekre a titkos küldetésekre, amiről még a "fogadott testvérének" sem beszélt.>
<Ejj, micsoda család ez! Csupa fogadott tag! >
- Ha végeztünk, beszélhetnénk majd másról is? - kérdem egy hirtelen ötlettől vezérelve Ayanát. Figyelem az arcát, hogy reagál erre - Fontos lenne, bár nem tudom, hogy miké... - itt elharapom a mondat végét. Még a végén túl sokat elárulnék...<Biztos, hogy jó ötlet ez?>

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Cadoras (Kars)
Helyszín: Gianag
Időpont: kora reggel
_______________________________________________________________

//off elfelejtettem írni hogy a legközelebbi reagodat a piactérre kérném légyszíves ezt a reagodat másold át oda és egészítsd ki ha akarod. bocsika köszi.//

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Cadoras (Kars)
Helyszín: Gianag
Időpont: dél
_______________________________________________________________

A pakolás után a fogadó kocsma részébe lehevertsz egy kicsit pihentetni megfáradt tagjaidat.

Amikor kelnél fel összepakolni a cuccaidat hogy elhagyd ezt a helyet, hatalmas lármára leszel figyelmes. A bejárat felől egy törpe esik be szó szerint le gurul a lépcsőn. Rajta harapás és karmolás nyomok törött baltáját kezében szorongatja. Sokkos állapotban van. Jól helyben hagyta valaki, vagy valami. Mindenesetre 100 évente egyszer esik meg hogy egy törpe ilyen állapotba kerüljön. A kocsma népe feláll kiváncsiskodni őket Törpmama kergeti szét, és rögtön szól Ayanának hogy hívjon egy papot ellátni azt a szerencsétlent. Tudod hogy ilyen sérüléseket mber nem okozhat, következésképpen csak valami vad lehet.

[Cadoras]

/Kars/

Amikor hatalmas robajjal leérkezik a törp íjat a kézbe veszem, s odasietek, hogy segítsek. Persze előtte az aktuálisan kezemben tartott dolgot elejtem, hogy ne akadályozzon. Gyors szemle a törpe állapota felől, s mivel egyetlen értelmes választ sem lehetne előcsalni belőle most úgy döntök, hogy felloholok a bejárati lépcsőn, hogy utána járjak a dolognak.
Vigyázok arra, nehogy valami meglepjen odafenn. Bár nem tudom, hogy miképp kerülhetett ide feltűnésmentesen egy vadállat <Tán a piacról szökött?>, azért a lenti dolgok meggyőznek, hogy jobb óvatosnak lenni.
Tőr a jobb kézbe dobásra helyezve, balban az, hogy azonnal használatba vehessem, ha a tőrt eldobva kényelmetlenné válna a helyzet. Bár fáradt vagyok érzem, hogy az ösztönlény átveszi izmaim felett az erőt, s minden energiatartalékomat felszabadítva felkészít a nagy csatára //adrenalin persze, nem mágia //.
<Ha sejtésem beigazolódik, s egy méretes medve tűnik fel, akkor vissza kell rohannom segítségért.>
Körülnézek odakint - főleg a piactér felé, s ha nem látom a medvét (vagy más vadállatot), visszamegyek, s erőt gyűjtök. <Ha magához tér ki kell kérdeznem az a törpöt!>

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Cadoras (Kars)
Helyszín: Gianag
Időpont: dél
_______________________________________________________________


Az ajtón kiérve semmi különöset nem veszel észre a sok bámészkodót leszámítva akik mind a törpe vérnyomait veszik szemügyre. A vérnyomok a parkba vezetnek melyek a fák sűrű rengetegében vesznek el.

Hála a törpék híresen jó állóképességének és büszkeségének (no meg Törpmama kotyvalékának amit beadottneki ) hamar magához is tér a szerencsétlen.

Két kocsmai vendég (törpék persze) a páciens erős tiltakozása ellenére a vállukra veszik és elindulnak vele vélhetően a szállására.

-Engedjetek el ti szerencsétlenek hadd menjek vissza megölni azt a vadállatot.- ezt hajtogatja a törp.

[Cadoras]

/Kars/

Nem várom meg, míg a törpöt használható állapotba rázzák. A vadász ereje a gyors cselekvésben van.
Követem a nyomokat a parkba, s onnan is tovább. Tekintetem izgatottan rebben ide-oda, ahogy a vadállatra utaló jeleket, nyomokat keresek. Mivel nagyobb állatról lehet szó, s frissen történtek az események, nagy esélyem van arra, hogy tényleg megtaláljam. Viszont a törpével ellentétben nekem az büszkeségemnél fontosabb az életem. ?egfigyelem, hogyha fára másznék, át tudok e biztosan lendülni másik fára, tudok e úgy menekülni a fák, között kacskaringósan, hogy akadályozzam a vadállat közlekedését, talaj - minden fontos lehet az esetleges menekülésnél. De közben figyelem a nyomokat is, melyek a prédám nyomára vezethetnek.
Íj a kézben, felajzva, a vessző a húrra illesztve, hogy azonnal lőhessek, ha meglátom a bestiát.
<Most jönnének jól a csapdáim!> Jegyzem meg magamnak kissé csalódottan.
<Induljon hát a vadászat!>

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Cadoras (Kars)
Helyszín: Gianag
Időpont: dél
_______________________________________________________________


Elindultál a park felé.

//off a következő reagodat Sinug Kulba a parkba kérném//