<Nem kis pénz, mondhatom> - Nem lakosztályt kértem, csupán egy egyszerű szobát. Ennyire felmagasztalja ezt a porfészket? mondom felháborodottan, majd hangosan hozzáteszem: - A másik fogadóban ennek a pénznek a kétharmadáért kapnék szállást! - jelentem ki olyan hangosan, hogy lehessen hallani az asztalnál is, de ne tűnjön kiabálásnak. <Tán anyám módszereivel célt érek.> - Úgy tűnik, ha ilyen iramban csupaszítják le a kalandozókat, hamarosan mehetek újra karddal pénzhez jutni. Nincs kedvem újra taknyos kezdőket tanítgatni, melyik felén fogják meg a kardot! Ezt szintén olyan hangosan mondom, hogy hallani lehessen az asztalnál. <Ezzel a módszerrel náluk biztosan célt érek. Meglepő, milyen könnyen lódít az ember, ha el akar érni valamit >
"Since love and fear can hardly exist together, if we must choose between them, it is far safer to be feared than loved." - Niccolo Machiavelli
*A horgas orrú felhúzza szemöldökét, majd visszasüpped semmitmondó nézésébe. Visszateszi a kínált kulcsot a pult alatti rekeszbe, majd kiemel onnan egy másikat.*
-Elnézést uram, csak bátorkodtam egy jobb szobát kínálni. Akkor ez a szoba..
*Nyújtja a kulcsot*
-Étkezéssel 42 réz lesz....ennél nincs olcsóbb, de biztosíthatom, h ez alatt máshol is csak közös szállást kap. Azzal sajnos mi nem foglalatoskodunk. De amint látom épp most érkezett ide pár munkát ajánló, aki kardforgatókat keres...ha pénz szűkében van, akkor itt a lehetőség.
(Mindenki)
*Tafio félhangos felhívása mindkét érintett figyelmét felkeltette. Erre a lány is felfigyel, és mellé lépdel.*
-Üdvözlöm uram. A nevem Nemera D'Alti. Elsőnek a goblinnak nyújt kezet, majd Nestor félhangos felszólalása után már arra is figyel. Ha esetleg pénz, vagy munka, esetleg kaland szűkében vannak...
*Mosolyt erőltet arcára*
Akkor nekem lenne egy kisebb megbízásom az önök számára. Nem tudok sokat fizetni, de ha minden jól megy, akkor nem is lesz nehéz feladat. És a barátom bizonyára hálás lenne a segítségért. Ha szükséges, segíthene önöknek eligazodni ebben a városban...jópár ismerőse van. Talán még önnek is segíthetnék...
*Mutat előbb a goblin kezére, majd kezet nyújt neki. Ha az kezet fogott vele, akkor a tűzvarázslónak is kezet nyújt.*
-Tafio uram beavatja önöket a részletekbe...
*Segítségkérően fordul feléd Tafio. Gyönyörű tekintetét a tekintetedbe fúrja, és szavak nélkül is tudod, h egyenlőre rád bízta magát.*
//Akkor itt az ideje egymásnak bemutatkozni A párbeszédeket akár nélkülem is bonyolíthatjátok...ha történik esemény, ami a lányt is érinti, vagy a fogadóst, vagy végeztetek, akkor megyünk tovább//
A bárd, hetek óta elöször, szívbõl kacagott. - Alyr, az ég szerelmére! Hogyan sikerült rávenned Torozont, hogy kráni itókát szolgáljon fel neked? A nekromantának szeme sem rebbent. - Azzal kecsegtettem, hogy ha megteszi, még ma este odébbállok.
Miután kifizettem a pénzt - nem kis elégedetlenséggel az arcomon - tekintetem a "kalandozókra" irányul. - Micsoda váratlan szerencse, hogy így összefutottunk! Nevem Nestor Selvirn, a déli városállamokból való vagyok, s értek egy keveset a kardforgatáshoz. <Még hogy szerencse! Shigvarr járhatott közbe az érdekemben, hogy Sogron íly kegyesen rám tekintett.> Az urak felé kezet nyújtok, a hölgy(ek)nek kézcsók jár. - Beavatnának, hogy voltaképp miről is lenne szó? - nézek kérdőn körül.
"Since love and fear can hardly exist together, if we must choose between them, it is far safer to be feared than loved." - Niccolo Machiavelli
*Nemera hirtelen közbe lépése, meglep. amig szavakat intézi emgdöbenten állok. Szohoz se jutok, ennyire erös növel nem igen találkozhattam életem folyamán.*
<Ez sem egy közönséges nő! Talán többre is lehetne használni....>
*Miután befejezi beszédét, és tekintetét tekintetembe furja, egészen meghat. Gyanitom el is pirulok egy pillanatra, döbenten állom meseszép szemeinek tekintetét. Pár másodpercig mozditan isme birom tagjaimat...*
<Ezek a szemek... hmmm, micsoda nő! >
*...majd lassan felfogom, mit is mondott, mit is vár tölem...*
<IGENNNNN megcsináltad, a n bizik benned! >
*... önkéntelenül is széles mosojra nyilik szám, ( ) amit kisvártatva megprobálok lecsititani ( ), ezekl egyidöben reménybeli társaimhoz fordulok:*
-Tafio vagyok- *zavarodottan kissé, idétlenül vigyprpgva. (életemben elöször csinálok ijet...) kezet nyujtok a hozzám közelebb lévő Vakarcs-nak (gobin; JK), majd az ismeretlen a pultnál álló férfinak (Nestor; JK), a kézfogások után folytatom*- és a feladat, nos izé, tehát az imént tudtam meg énis hogy kedves... -*pilanatnyi szünet*- barátnémnak, Nemera D'Alti-nak egy barátja. Valami rejtéjes dolog után kezdet nyomozni... és egy társa, késve és félholtan az imént érkezett meg ide, aholis kilehete lekét. A -*el fojtok valami szót*- Dartoniták elvitték már. Az eltünt és minden bizonyal veszélyben lévö társ Lio, nevü igen jó kardforgató. Egyetlen nyom Lorfin, nevű közelben lakó alakhoz vezet. Ugy tudom, nála is járt Lió. Ami azt ielti... nos nem ártana angyon sietnünk, elvégre egy ember élete nagy veszélyben forog
Elfogadom a nyújtott kezeket. A veszélyben lévő emberről szóló résznél kissé elhúzom a szám. Ki az aki tud segíteni a karomon? Ha ezt megoldjátok, bármit elvállalok de amíg nem oldódik meg nekem ez a legfontosabb.
//Javaslom az egyszerűség kedvéért egy rövid leírást adjunk magunkról én mindenesetre megteszem. Bal karom felkötve egy piszkos, elrongyolódott kendővel. Látható, hogy nem városi élethez szokott goblin vagyok, az oldalamon hajítóbárdok lógnak, egy tőr és egy balta. Rendkívül sok, különleges bőrmütyűr lóg mindenhonnan. Az egész felszerelést némi természetes kosz lepi egy alapos hátbavágást senki nem kockáztatna meg.//
*A lány is várakozón tekint körbe a válaszokra várva. Tafio hevenyészett beszéde után bólint. Nestor kézcsókját fogadja, majd illem szerint ős is pukedlizik. A goblin felvetésére ő válaszol.*
-Ismerek a templomok terén egy kis szentélyt. Ha az istenek úgy akarják, és kész kisebb áldozatokat vállalni, akkor bizonyára tudnak segíteni magán.
-És ön kedves Nestor...lenne valami kérdése, vagy indulhatunk? Tényleg sietnünk kellene...h a nyomok ne hűljenek ki teljesen.
//Közben folytassátok csak...a köcsönös leírást jó ötletnek tartom//
A bárd, hetek óta elöször, szívbõl kacagott. - Alyr, az ég szerelmére! Hogyan sikerült rávenned Torozont, hogy kráni itókát szolgáljon fel neked? A nekromantának szeme sem rebbent. - Azzal kecsegtettem, hogy ha megteszi, még ma este odébbállok.
<Nem hittem volna, hogy ilyen sürgős lett hirtelen...> - Rendben, amennyiben még forró a nyom- itt elmosolyodom egy pillanatra - addig kell cselekednünk! Bár a részleteket nem ismerem, de szívesen segítek. - Nem akarok hálátlannak tűnni, hisz az ügy eléggé becsületbeli kérdés de ... becsületből ugye nem lehet kenyeret venni... mennyit is foglalna magában a küldetés anyagilag?- arcomra kényszeredett mosoly ül, hisz kínos a téma. Egy ember bejban van, de én a honoráriumot firtatom. //Kinézet: Mélybarna szemek, szőkésbarna, hosszú haj, vékony testalkatú és átlagos magasságú. Szálkás izomzat. Ruházat: Barna bőrnadrág és cipő, fehér ing, barna mellény, kesztyű és egy csuklyás, szintén barna köpeny. Az övre rögzítve egy hosszúkard a jobbján, egy tőr a balján foglal helyet. Egy útibatyun kívül nem látható nála más felszerelés.//
"Since love and fear can hardly exist together, if we must choose between them, it is far safer to be feared than loved." - Niccolo Machiavelli
<Templomok? Csak nem a pyaroni férgek templomaira gondol? na neee ez sok, oda én ugyan nem megyek Ámbár, Afanix miatt muszály lesz, a fene gondolta hogy a ksi Vakarcsal enyi gond lesz...>
*Mikor füzetésröl esik szó, kérdön nézek jomagam is Nemera D'Alti -ra. Ez kelemetlen helyzet...*
// öltözékem: 180 Cm magas, Fekete vállig érö hajú, méjbarna szemszinü ember. Arca borotvált. Öltözködésében a kék és fekete szinek dominálnak.Fekete nadrágot, kékszinü inget hord.//
*Türelmetlen mozdulatot teszek az ajtó felé. -Ha olyan nagyon felvetne titeket a pénz nem itt szállnátok meg, biztos vagyok benne, hogy kellő elégtételre számíthatunk
Megrázom a fejem, s bocsánatkérően nézek a társaságra: - Talán pont azért kérek mindezért pénzt, hogy továbbra is fenntarthassam magam itt. Szívesen megszállnék egy egszerű otthonban is, ám senki sem fogadna be egy magamfajta kardforgatot, ebben biztos vagyok. Ezért bármennyire is szégyellem magam, hogy egy becsületbeli ügyért pénzt kérek - mikor egyéb esetben csak azért is megtenném, hogy megmutassam, istenem nem az, kinek egyesek hiszik - kénytelen vagyok egy kisebb összeget kérni. A félidegen teremtményre nézek, s felvonom a szemöldököm. <Ez a kis vakarcs még lealkudja a dolgot, hogy ingyen álljunk a szolgálatukba. De szívjóságból segíteni őrültség egy ilyen rabló-városban, ahol ennyit kérnek egy kis elszállásolásét, meg némi élelemért. Tán ő a mocsokban is elalszik, de Sogron híve nem aludhat a mocsokban!>
"Since love and fear can hardly exist together, if we must choose between them, it is far safer to be feared than loved." - Niccolo Machiavelli
-Noss...gondoltam, h hamar rátérünk erre a dologra is. Persze ez rendjén is van...nem kérhetem, h szívjóságból segítsenek. Sajnos nincs sok megtakarított pénzem. Mindösszesen 1 aranyam és 8 ezüstöm van. Ha jól számolom, akkor fejenként 6 ezüstöt tudok fizetni. Remélem ez elég lesz. És talán némi egyéb szívességet, segítséget is adhatok, ami nem pénzbeli. Önnek esetleg tudnék szállást szerezni...
*Néz Nestorra. Kicsit türelmetlen, látszik rajta, h már indulna.*
-De ezt út közben is megbeszélhetjük, h jó önöknek az összeg.
A bárd, hetek óta elöször, szívbõl kacagott. - Alyr, az ég szerelmére! Hogyan sikerült rávenned Torozont, hogy kráni itókát szolgáljon fel neked? A nekromantának szeme sem rebbent. - Azzal kecsegtettem, hogy ha megteszi, még ma este odébbállok.
Fejet hajtok az ajánlattevő felé <Nem valami nagy pénz, az egyszer biztos. Anyám ilyenkor azt mondta mindig, hozd ki mindig a legtöbbet az üzletből, fiam. Hát legyen, néhány új szövetséges mindig jól jön. Főleg oly szorult helyzetben, amilyenben én is vagyok.> - Hát legyen. Mivel nem akarom kihasználva a helyzetet kifosztani a pénzéből, csupán annyit kérnék, hogy segítségem találjon majd viszonzásra. A tervnek aktív résztvevője akarok lenni, s ha sikerrel teljesítjük, akkor vagyük úgy, hogy tartozik egy szívességgel, amit alkalomadtán majd visszaad. A szállásomért pedig már kezeskedtem. Kis szünetet tartok a mondókámban, majd mikor látom, hogy a kedélyek a tetőfokára hágnak, folytatom. - Szükség esetén majd szeretném, ha elérhetőek legyenek, s segítsenek, csupán ennyit kérek. Menjünk, ha ennyire sürgős, azonban ne rohanjunk Darton színe elé, ha nem muszály. A Hallgatag úr türelmes, van ideje még, hogy ránk várjon. Ismertesse út közben az aktuális helyzetet, hogy mire számíthatunk nagyjából. Amint elindulnak, sietősen velük tartok, de próbálom szóra bírni megbízónkat, s megtudni mindent a jelenlegi állapotról, küldetésről. Oly kötőkérdésekkel, mint a hol, mennyi, milyen erős, stb. A miértekre nem vagyok kíváncsi.
"Since love and fear can hardly exist together, if we must choose between them, it is far safer to be feared than loved." - Niccolo Machiavelli
*A lány kezd beszélni, közben az ajtó irányába indul.*
-Akkor ha nincs senkinek más kérése induljunk. Közben elmesélem amit tudok.
*Kiléptek az ajtón, miközben a lány mesélni kezd*
-Épp itt a fogadóban várakoztam nem olyan régen...tudják megbeszéltem a barátommal egy találkozót...mikor is Lió...ő a barátom...egyik barátja ideért. A neve Halti volt. Sajnos valaki megtámadta odakint és már alig élt, mikor ideért. Épp valami titokzatos ügyön dolgoztak együtt...mármint Lió és Halti, de nem tudom pontosan mi volt az. Annyit tudok, h valami titokzatos eltűnésekkel kapcsolatos. Én azért béreltem fel önöket, hogy meg tudjuk találni Liót. Elsőnek egy közelben lakó barátjukhoz kellene menni...Lorfinhoz. Ő egy félelf, és néha el szokott intézni pár ügyes-bajos ügyet nekünk. Okiratokkal és műtárgyak adás/vételével foglalkozik. Ő remélem tud pontos dolgokat mondani az ügyről. Ha nem gond, akkor a barátom közelebb lakik, mint a pap, aki a kezétvel fog majd foglalkozni, így oda mennénk elsőnek. Utána a kezével is foglalkozunk.
*Néz a goblinra. Pár kis utcán mentek keresztül. Apróbb sikátorokon, mire is egy zárt kis térre értek. A téren nincs semmi, csak a kövezet. Körben kis, 1-2 szintes épületek sorakoznak, jobb, roszabb állapotban. Csak egy bejárata van, amerről jöttetek. A lány nem áll meg, hanem egyenesen a szemközti egyszerű kétszintes épülethez sétál. Az ajtaján réz kopogtató van. Megfogja és háromszor gyorsan, majd háromszor lassan kopogtat vele. Pár pillanat múlva az ajtón egy kukucskáló nyílás húzódik el nyikorogva, és kikandikál rajta két kis szempár.*
-Apa....D'Alti kisasszony jött pár barátjával.
*Egy vékonyka lányhang hallatszik bentről, melyre egy erősebb válaszol.*
-Engedd be őket kicsikém. Azonnal megyek.
*Visszahúzódik a kukucskáló, majd jópár kattanást hallotok, ezután kinyílik az ajtó. Egy kicsiny ember lányka áll előttetek. Úgy 6 éves lehet.*
-Kövessenek.
*Bezárja utánnatok a kaput...elég masszív zárszerkezetek védik, és az ajtó is igen vastag így bentről nézve. Egy hosszú, lefelé vezető folyosón indultok el, egészen egy kis teremig mentek, melyben körben oszlopok futnak, azok mellett polcok, tele mindenféle szerszámmal. Az egyik sarokban egy nagy faszerkezet áll, melynek oldalán kis rézveretes betűk pihennek. A másik sarokban egy kőpad, letakarva némi selyemmel. Valószínűleg, hogy ne legy olyan hideg. A fényt 2 fáklya szolgáltatja. Van több is a tartóban ,de azok most nem égnek. Itt jóval hidegebb van mint odakint...talán egy régi boros pince lehet.*
-Foglaljanak helyet. Édesapám mindjárt jön.
*Mutat a sarokban lévő kőpadra.* //Folyt. az utcán//
A bárd, hetek óta elöször, szívbõl kacagott. - Alyr, az ég szerelmére! Hogyan sikerült rávenned Torozont, hogy kráni itókát szolgáljon fel neked? A nekromantának szeme sem rebbent. - Azzal kecsegtettem, hogy ha megteszi, még ma este odébbállok.