Les cinq Fantastique Egy asszony szerelméért [OM-UT verseny]

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Erdőpillék erdeje
Időpont: Dél körül
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________

//Akkor Fantasztikusok próbáljuk felvenni közösen a fonalat. Előre elnézést, ha eleinte nem vagyok teljesen képben mi is hangzott pontosan el.//

*A kis csapat épp az egyre dühöngő szürke óriás-szerzeteket szemléli. Tiane kérdésére, kérésére az erdőpillék egyike elrebben és cikázva eltűnik a fák között. Közben társa félve bújik Whu vállai, feje mögé, hogy „meg ne lássák” a gonosz szörnyek. Enyhén szólva eltűnt a vidámság az arcáról, ahogy szörnyülködve figyeli a pusztítást. A fák ágait letörik, a kisebb cserjéket tövestől tépik ki, majd dobják félre, tiporják a színes, ezerfelé rikító gombaszőnyeget. Kisvártatva visszatér segítőtök másik négy pillét vezetve kik erőlködve hoznak egy számukra kondérnyi, számotokra egy kisebb tégelynyi ezüst és arany színekben csillogó port.*

-Tessék ez az összes készletünk. Ha jól beosztjuk talán kettőtükre lesz elég, hogy egy kicsit láthatatlankodhassatok.

[Navaratna]

(Gailavira)

-Már csak az a kérdés, ki lesz az a két heroikus alak, aki megpróbál alájuk vágni? Jó, tudom, te nem -mérem végig a varázslót- Pedig lehet, odamenés nélkül is elintézhetnéd őket, gondolom a szél nem kedvez a manának, vagy valami hasonló, ne is fáradj magyarázattal Ez a por meddig hat?-tudakolom az egyik pillétől.

[Craian]

{Quirin}

-Ehh. Hát őszintén sajnálom, hogy nem Én vagyok a szőke herceg fehér lovon, hogy begaloppozzak közéjük és jól össze- meg vissza kaszaboljam a szerencsétleneket! Amúgy pedig ha nem is a szél, de egy a háborúk alatt egyáltan nem ritka jelenség -egyfajta háttérzavar- az, ami ilyenkor kiszámíthatatlanná teszi a varázslást. Az csak természetes, hogy fél kézzel elbánnék velük, de megvan az esélye, hogy ti is mind belehaltok. És ami ennél is rosszabb, hogy akár még nekem is bajom eshet... Ezt semmiképp nem kockáztathatjuk! Szóval kell két bátor, daliás, oroszlánszívű fiatal. Sőt, legyen inkább három. Egy kisebb varázslatot azért megkockáztathatok, és önhatalmúlag teszem valamelyikőtöket láthatatlanná. Ha meg nem jön be... majd kitalálok valamit, addig pedig keresek egy biztonságok helyet, ahonnan szemmel tarthatom az eseményeket, és megmenthetlek titeket, ha elszúrtok valamit...
Majd várom, hogy kik is lesznek akik "önként" jelentkeznek...

[Niobe]

Tiane Reval

* Ahogy a pillék visszaérnek a számukra kicsit súlyos teherrel, gyorsan elveszem tőlük. *

- Köszönöm. Remélem jó hasznát fogjuk venni.

* Végighallgatom Gailavira és Quirin épületes eszmecseréjét a további teendőkről, majd én is bekapcsolódok a beszélgetésbe. *

- Nos, ha nem veszitek zokon, csak egy ötlet volt részemről. Semmit nem tudunk ezekről a lényekről. Mennyire intelligensek, vagy esetleg primitívek, hogyan tájékozódnak. Mert ha szaglás alapján, akkor teljesen mindegy, hogy látnak, vagy nem, úgyis kiszúrnak. Azonkívül láthatóan elég dühösek, bár nem tudom mire. Elég egy ilyen dühös csapás, és ott halunk meg. Minden tiszteletem a pilléké, de nem akarok még távozni az élők sorából. Gondolom ezzel nem csak én vagyok így.

- Quirin. Olyan nagy tudású varázsló vagy. * mosolygok rá kicsit szemtelenül. * Meg kellene tudni, hogy mennyire sebezhetőek. Hogy lássuk, egyáltalán érdemes e bemenni oda egy szál fegyverrel a kezünkben. Én nem akarok tűzet használni még egyenlőre, mert felgyújtom vele az erdőt. Nincs valami ötleted? Vagy esetleg valaki másnak?

// off: Craian. Megkérhetlek rá, hogy más színnel írj, mert nem lehet látni semmit, csak ha kijelölöm. Köszi. //

// off: Quator. Írd már le kérlek, hogy pontosan hogy néznek ki azok a lények és milyen az elhelyezkedésük, mert már elfelejtettem, pedig elmesélted. Köszi. //

[Togar]

(Kőfejű Beldor)

-Fogalmam sincs mik ezek, gondolom a fiatalság alatt nem rám gondoltál-nézek a varázslóra.
-Bár azt se tudom mi a francot keresünk itt, de leszek én az egyik aki megy még a végén itt agyon vágják valamelyikőtöket és hogy számolok el magammal, te csak maradj itt mert még a végén mellédütnek és akkor kaparhatlak össze mint az úton.-morgok továbbra is neki.
-Nos-nézek a többiekre-szerintem az egyikhez vágjuk hozzá ezt az izét és gyújtsuk meg kiderül ér-e valamit ha nem igy jártunk ha igen lehet használni a másikat is.Szerintem induljunk mert nem hiszem hogy tárgyalásos úton rendezhetőek itt a dolgok és már kezd elegem lenni ebből az erdőből.

[Navaratna]

(Gailavira)

-Én veled megyek, ha megfelel.-mondom a törpének- És engem is zavar, hogy nem ismerjük ezeknek a valakiknek a képességeit, így vaktában robbanunk be. Viszont nem bírom nézni, ahogy szétverik ezt a helyet.

//Niobe, mit hozattál oda a pillékkel? Én már erre nem emlékszem... //

[Niobe]

Tiane Reval

- Nos, - nézek a törpére - nem szívesen vágnám ezeket az izéket hozzájuk, pláne meg nem gyújtanám meg. Talán esetleg jól fog még jönni. Mint ahogy a pillék mondták, láthatatlanná válik az, aki használja. De max 2 emberre elég.

- Ellenben én sem maradok ki a jóból. A pusztítást én sem bírom elviselni. Valakinek viszont vigyáznia kell rátok. * és vigyorgok egyet rájuk. *

- Ha nem boldogulunk, akkor futunk. Hátha el tudjuk csalni őket innen. Milyen jól jönne most az az óriás a hídnál.

- Mit szólnátok hozzá, ha esetleg én az ellenkező oldalról egy kis mágiával mégiscsak bepróbálkoznék figyelemelterelés képen. Így ti ketten mennétek láthatatlanul. * és nézek rájuk kérdő tekinetettel.

[Togar]

(Kőfejű Beldor)

-Az óriás? Pff az mire megemeli a kezét már rég agyon van vágva szerencséje hogy épp jókedvemben voltam. Minek a láthatatlanság, mindent csak túlbonyolítotok nekem nem kell, kend magadra azt az izét ha akarod. Én odamegyek és jól pofán vágom őket utána megyünk tovább, ha már így bele rángatattok ebbe a mentőakcióba-morgok továbbra is.

[Navaratna]

(gailavira)

A lány ötlete nekem határozottan tetszik:
-Ez nem rossz ötlet! Csaljuk ezt a négy barmot a hídhoz! Az az óriás kicsinálja őket!

[Togar]

(Kőfejű Beldor)

-Ötletnek nem rossz odacsalni hátha kinyírják az a behemót dögöt a faragványaival együtt, de mivel 4-5 órát jöttünk azóta addig csalogatod őket? Bírni fogod szuflával? Mert én tutti nem futok-nézek Gailavira-ra.

[Navaratna]

(Gailavira)

-4-5 óra? Ó, a francba, ebben az esetben, hogy mondod, felejtős amit mondtam. Akkor mi ketten láthatatlanul menjünk, a többiek meg belátásuk szerint hátvédelmet alakítanak?

[Craian]

{Quirin}

-Mondhatom szépen vagytok! -Kuncog halkan, inkább csak magának.- Ezeket a kis mitugrászokat minden további nélkül megmentenétek, még ha ebbe bele is dögölhettek; azt a szerencsétlen flótást, vagyis óriást pedig, annak ellenére, hogy végülis segített, minden további nélkül kihasználnátok és -bár közvetve- de nem kizárt, hogy a halálát okoznátok. Fura szerzetek vagytok...
Pár másodpercig csöndben van, nagy levegőt vesz, kifújja, és csak utánna szólal meg.
-Azt mondom, hagyjuk az egészet. Jelenleg van fontosabb és sürgősebb dolgunk is egy nyamvadt tisztásnál. De lássátok, nincs kőből az Én szívem sem, meglátom mit tehetek. Maradjatok veszteg egy kicsit...
Lehunyja szemeit, hogy ne zavarják a külső világ ingerei, és a Másik Világokban veszi "szemügyre" az egyik lényt. //Mentálszem 12Pp=15E, Auralátás 3. fok//

//Ehh, bocs a színért. //

[Navaratna]

(Gailavira)

-Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. Te elmehetsz, ha unod magad, de én nem.
A törpre nézek, akkor hajlandó-e még részt venni a négy delikvens leállításában.

[Niobe]

Tiane Reval

< 4-5 óra telt volna el a híd óta? Hoppá, ez akkor nem volt valami jó ötlet. >

* Mikor végre megszólal a piperkőc varázsló, csak megrántom a vállam. Ahogy elkezd koncentrálni, odafordulok Gailavirához és a törphöz, majd halkan suttogó hangon megszólalok: *

- Na végre, épp ideje, hogy ő is használja egy kicsit a tudományát. Javaslom várjuk meg, milyen eredményre jut, aztán ha semmi, akkor mi ketten Gailavirával láthatatlanul támadunk.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Erdőpillék erdeje
Időpont: Dél körül
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________

*A pillék kissé megszeppenve kapkodják fejüket a társaság „haditanácsot” tartó tagjai között. Eközben a tisztáson folyik a rombolás. A négy jó két méter magas, tagbaszakadt szürkebőrű, ágyékkötős óriásféle dühödten morog, miközben a fákat, bokrokat szaggatja. A kis gombaliget közepét már feldúlták, most a szélei vannak hátra. A kis vízesés, mely a túlsó oldalon egy sziklából fakad és vidáman csillogva csobog alá a ki tudja honnan eredő szikrázó fényben, a lenti tavacskába ömölve annak kifordított, vízbe rugdalt szegély-kövein törik meg. A négy alak teljesen szőrtelen, erős előreugró szemöldökcsontjuk alatt alig látszanak a mélyen ülő apró szemek, viszont kissé komikusnak hathatna kevésbé feszült helyzetben igencsak széles szájuk, mely furcsa, karikatúraszerű ábrázatot kölcsönöz számukra. Lábaik aránylag rövidek és vaskosak, míg izmos karjaik jó térdig lógnak, azaz lógnának, ha épp nem az erdőt pusztítanák. Kezeik hatalmasak még magukhoz képest is, játszi könnyedséggel lennének egy kézzel körbefogni az emberi fejet. (A törpét is természetesen. ) Szürke bőrükben, mint valami márványerezet futnak a feketés, sötétebb szürkés, jelenleg a méregtől enyhén dagadó erek. Elhelyezkedésre nagyjából a 10 méter átmérőjű tisztás peremén, egymástól 2-2 méterre randalíroznak a cserjésben a csapathoz közelebbi oldalon, távolabb a vízeséstől.
Az összpontosítás sülte tisztánlátást kihasználva Quirin megvizsgálja egyikük tudati kivetülését. Eléggé egyszerű lények ezek ezt hamar felfedezni. Gondolataik lényegében egy képzet körül forognak: Éhes-Enni-Éhes-Enni… Az még nem tisztázott, hogy ennyire koplaltak volna vagy ennyire különleges dologra fájhat a foguk, de a sok gomba és más erdei termést hozó növény eltiprása után kétséges, hogy mézet szeretnének.*

//Ha nem bánjátok megvárom Enriquel bejelentkező reagját is, de ha jelzitek, hogy rájuk henteltek akkor mehet.//