Utak, ösvények, csapások

[Iymer]

Minek kérdez Dentas olyasmit, amivel tökéletesen tisztában van?

Visszaadom a csókot, újból átölelem. Egy darabig így állunk, majd tiszta viizet akarok önteni a pohárba, nem akarom hitegetni, becsapni:
- Odakint van már mátkám. Melgának hívják. - Ha ennek ellenére folytatni akarja, ám legyen, állok elébe. Ha viszont nem, akkor az is elfogadható, bár azért sajnálom egy kicsit.

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Iymer
Helyszín: a fura faluban
Időpont: 8. nap ősz, délelőtt
Esemény: Merrow
_________________________________

Dentas odakinn szentségel, hogy mindenki hű de kanos lett körülötte, ahelyett hogy szabadulna, szoknyák felé nyúlkál. Merrow ezt hallva inkább ellép tőled:
-Este gyere vissza, de a barátod nélkül. Elfogadom, hogy van valakid, én nem is akarok az arád lenni.

Elhagyva a lány lakját, Dentas tüntetően nem szól hozzád, mérges. Dúl-fúl, szemöldökeit összevonja.

[Iymer]

Én is elengedem egy sóhaly kíséretében. Nézem három-négy szívdobbanásnyi ideig, majd hátrfordulok és kisietek.

A válaszától jó kedvem lesz, Dentas mérge meg egy kicsit még nevettet is. Próbálom visszatartani, de ahányszor rápillantok, mindig egy kicsit erősebben és erősebben jönne ki. Így egyszercsak egy hangos hahotában kitör az egész, fel sem tudok ülni a lóra, még a könnyem is kicsordul. Majd amikor elmúlik, akkor mondom:
- No, gyere te méregzsák, menjünk a falu eszéhez.
Út közben, ha Dentas mérge nem múlik el - márpedig valószínűleg nem múlik el -, akkor a mosoly az arcomról levakarhatatlan, ahányszor ránézek. Biztos megharagszik rám, de nem érdekel. Majd este rendezzük a dolgot.

- Te, én így képtelen vagyok bármit mondani. Majd az erdökerülőnél.

Amior a falu vezetőjéhez értünk, leszállok a lóról, a lehető legkomolyabb kinézetemet öltöm magamra, igyekszem nem nézni Dentasra, majd bezörgetek a kapun. Szokás szerint, ha nincs se válasz, se kutya, akkor bemegyek a portára és a bejárati ajtón is kopogok.

[Kiaan Hargun]

NIVOR


Valóban óvatos léptekre készteti lovát, békés szándéka jeléül kezeit széttárja, s úgy közelíti meg a hölgyeket.

- Ne haragudjanak a hölgyek, nem kívánom zavarni önöket.
A nevem Nivor Nathian, szolgálatukra. Mögöttem az Aethel família javarésze.
<Legalábbis úgy sejtem>
- Barátaimmal erre vetett minket a sors... És önöket, hölgyeim nem lehetett szemekkel elkerülni.

Végig illedelmes, nem mustrál, méreget, szem kutat szemet.

- Nos, magam utoljára akkor fogtam íjat a kezemben, mikor még csupasz volt az ülepem. Ám örömmel csatlakoznánk önökhöz a vadászatban...
Ha mutatnak néhány trükköt.

// Elutasító viselkedés esetén persze azonnal visszavonulót fúj, elnézést kér, s visszatér a három testvérhez //

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Iymer
Helyszín: a fura faluban
Időpont: 8. nap ősz, délelőtt
Esemény:
_________________________________

Minél jobban nevetgélsz, Dentas annál kevébé vevő rá.
-Majd akkor vihogj így, ha jönnek értünk azok a nők és itt őszülünk meg, akkor aztán forgathatod Merrowt és eljátszhatjátok a kéthátú állatot! Én innen el akarok húzni, de te csak szórakozz! Ugyan olyan himpellér lennél, mint Siken?! Ne csináljál már bolondot magadból!
A zörgetésre előjön a falu vezetője, kíváncsian billenti oldalra a fejét:
-Meggondolták magukat?
-A cimborám igen-és szúrósan néz rád, a gyógyító lányra céloz.

[Lianna Pentangelin]

___________________________________________
Résztvevő: Nivor Nathian
Helyszín: Guserad után, Namani alföld északi részén
Időpont: ősz, 1. nap, dél körül
Esemény: úton a paplovagokkal
___________________________________________

(milyen nyelven beszél a karid velük?)

Tisztes távolban megállnak tőled a nők, összenéznek. Az egyik íjász csak, a másik csapdákat cipel.
-Na mi az, még ruha van rajtuk?-nyerít mögötted 'Hard.
-Ugyan hagyd már. Ne cikizd a lányok előtt...-csitítja 'Red.
-Csapdázni akar?-vonta fel szemöldökét az egyik nő.
-Mert az íj nem állatra van-teszi hozzá a másik és összenevetnek.

[Kiaan Hargun]

// Shadon földjén jár, shadoni nyelvet használ. //

NIVOR

- Oh, a sületlenségemet mindenképpen bocsássák meg nekem.
Bármiben szívesen segítünk. Magam ritkán járom az erdőket, mezőket.
Helyes nyuszi...
mutat a vállon heverő halott állatra.

<ÉHEZEM>

- Ámde semmiképpen sem zavarnánk, egy szavukba kerül, s itt sem vagyunk.

<SÜSSÜK MEG A NYULAT>

- Hölgyeim...mosolyog honnan valók, ha nem sértem meg Önöket?

[Lianna Pentangelin]

___________________________________________
Résztvevő: Nivor Nathian
Helyszín: Guserad után, Namani alföld északi részén
Időpont: ősz, 1. nap, dél körül
Esemény: két leányzó a fűben
___________________________________________

A nyulas az íjászhoz hajol és közös nyelven odaszól neki:
-Nézd, hogy kopog a szeme! Tuti kunyerálni akar!
-Attól függ mit...-fullad kuncogásba a vége, és mielőtt az íjász szólhatna, 'Frid felel:
-Fekete feszes nadrág, sötét tunika, ez csak egyet jelent: önök sempyeriek.
És a nyelv innentől pyar, nem shadoni, látszik, így már a nyulas is érti, mit mondanak neki
-Talált, süllyedt, halállovag-vigyorgot az íjász. A halállovagos szóra a három dartonita egyöntetűen beodobtt egy temetői huhogást, vigyorogva.
-Nem ebédeltek velünk? Innen nem messze van a táborunk és nyúlpaprikásban gondolkozunk-ajánlotta fel az állatokat hordó nő.
-Na, nyuszihús, Nivor? Bírja a kiművelt beled?-ver hátba 'Hard.
A nők Zimi és Kala néven mutatkoznak be.

Kala
[cir=280x120]http://img0.tar.hu/navaratna/size2/34258846.jpg[/cir]

Zimi
[cir=233x291]http://img0.tar.hu/navaratna/size2/34258847.jpg[/cir]

[Iymer]

- Szép jó napot! Magával, mint a falu vezetőjével szeretnék váltani pár szót, ha megengedi.

Ha majd bemegyünk a házba, majd akkor mondom, látszólag mintegy elkezdeni a beszélgetést:
- Hmmm, érdekes ez a maguk faluja. Nem lehet elmenni, akárhogy próbálja az ember. Meg nincs semmi hely, ahol az Urat imádhatnák.

Miközben bent vagyunk, ha előkerül valamelyik lánya, megnézem magamnak, de csak addig, amíg a falu vezetője észreveszi a nézésem, onnantól továbbmár nem. Mondani nem mondok semmit, megjegyzést sem tesszek egyik lányra sem. Dentas meg gondol, amit akar.

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Iymer
Helyszín: a fura faluban
Időpont: 8. nap ősz, délelőtt
Esemény: a falu vezetőjénél
_________________________________

A férfi betessékel, a takaros, rendezett konyhában leültet. A felesége az udvar végéből besiet és megkínál titeket itallal.
-Érdekes? Nézőpont kérdése. Ami az Urat illeti... Nem tisztelünk olyan hatalmat, aminek itt nincs is ereje. Nincs értelme. Nem ő határozza meg az életünket. Mondták, Merrownál jártak. Felbolygatta a nyugalmukat, igaz? Ő mindig csak izgatni tudja az embert, nehogy véletlenül nyugtunk legyen.
Nocsak, szemmel tartják a lépéseiteket? Megjön a lánya, lesütött szemmel, felváltja az anyját. Földes kezét megmossa, mielőtt leül az asztalotokhoz.
-Remélem nem gond, ha ő is itt van. Sosem hagyjuk ki a falu asszonyait a dolgainkból.
Dentas arca kőmerevvé válik.
-A magam részéről nem adom fel, és megtalálom a módját, hogy hazatérjek. Ha nem ezért vagyunk itt, Iymer, akkor mért is?-néz rád fagyosan.

[Kiaan Hargun]

NIVOR

//közös nyelven immáron//

- Ha nem érnénk időben a nyúlpaprikáshoz, TÉGED eszlek meg, huhogi!
Csattogtatja fogait a szőke Dartonita felé.

<Oh, Kyel áldjon meg titeket, hölgyek.>

- Ezer örömmel csatlakozunk önökhöz... Hihetetlen áldás két gyönyörű nő e vidéken. Két sempyeri...

< NYÚL ÉS ASSZONYHÚS.... lehet, hogy Shadonban megtaláltam a Paradicsomot? >

[Iymer]

Engem különösebben nem lep meg, hogy tudják minden lépésünket. Kicsi a hely, itt mindenki lát, tud mindenkiről mindent.

- Engem az érdekel, hogy vezetnek-e anyakönyvet. Ahová a születéseket, elhalálozásokat, esküvőket, be- és kitérőket írják be. Nagyobb helyeken szokás, hiszen nem mindenki emlékszik már a nagy- vagy dédszülők dolgaira. Rendesen ugye az Urunk szolgáinak dolga, de hát itt az igen ritkán fordul meg, amint hallottam az erdőkerülőtől.

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Iymer
Helyszín: a fura faluban
Időpont: 8. nap ősz, délelőtt
Esemény: a falu vezetőjénél
_________________________________

A férfi fapoharát forgatja két tenyere között, és biccent:
-Természetesen van nyilvántartás, én vezetem, vagyis az én családom. Szeretné megtekinteni? ha igen, megkérdezhetem mért? -nem ellenséges, csak kíváncsi, úgy fest, ha kéred, minden további nélkül át fogja neked nyújtani.
A lánya Dentast nézi, aki szándékosan levegőnek veszi. Homloka árkolt, létszik, legszívesebben felrúgna valamit vagy valakit.

[Iymer]

<Fene egye meg, hogy az utalásokkal nem törődik semmit. No, mindegy, akkor maradjunk ezen a szálon.>
<Várjunk csak! Azt mondta, nem imádják az Urat. Így ha itt házasságot kötök valakivel, az nem a mi Urunk színe előtt történik, így az előtte nem létező. Meg ha kijutunk, talán mi is elfelejtjük. Mindenesetre nem árt észben tartani. Siken biztosan örülni fog neki és talán még él is az alkalommal.>

- Ha tudnám, hogy mit keresek, sokkal elölrébb lennék. Szokatlan dolgokat, furcsa dolgokat, tendenciákat. Valamit, ami nekem is talán világosabbá teszi az itteni helyzetet. Szokatlan születéseket, korai tömeges elhalálozásokat, nős vagy nőtlenek korai vagy kései halálát, esküvők szokásos idejét, ilyesmit, és másféléket. Nem tudom. Aminek talán köze lehet ehhez a furcsa el-nem-menetelhez. És talán kiderül, mióta tart ez a dolog.
- Bár lehet, hogy semmi jelentősége nincs.

Mivel Dentas is tud olvasni - hiszen együtt tanultuk -, bevonom őt is, legaláb nyugszik egy kicsit, nem feszeng ennyit. Meg egyébként is: több szem többet lát. Lehetnek neki is ötletei.

[Lianna Pentangelin]

___________________________________________
Résztvevő: Nivor Nathian
Helyszín: Guserad után, Namani alföld északi részén
Időpont: ősz, 1. nap, dél körül
Esemény: két leányzó a fűben
___________________________________________

200 méter után két sátorral és alvó tábortűzzel kialakított táborhelyre értek, dombok övezte mélyedésben. Ott a nők nekiállnak tüsténkedni, a lovagok is lekászálódnak:
-Jobb a meleg étel, mint a száraz, rágós sóshús.
Zimi elment tüzelőért, de futva jött vissza, hóna alatt csak pár szál fával:
-Van egy kis gond, egy tucatnyi zsiványt láttama dombon túl. Mivel mélyedésben vagyunk, a lovainkat se látják, de tüzet most nem lenne ajánlatos gyújtani.
-Erre tartanak?-egyenesedett ki Kala.
-Még ahhoz messze vannak, hogy megjósoljam.
-Zsiványok? Mifélék?-ráncolta homlokát 'Hard.
-Fosztpogatók. A kereskedőknek szokták keservessé tenni az utat, de ha megneszelik, hogy itt vagyunk mi nők védelem nélkül, biztos kedvet kapnak ahhoz, hogy végigmenjenek rajtunk. Nem tisztelnek ezek se istent se embert! A vezetőjük egy pusztai barom!-mérgeskedett Zimi.
-No, ha idejönnek, majd odaköszönök.-húzta ki magát 'Red.--Darton urunk egyformán szereti a halottjait
-Én inkább felmegyek a dombra, lehasalok és figyelem őket.-fordult meg Zimi.