Utak, ösvények, csapások

[Terda Radovik]

JK: Hart Al Arten
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: éjszaka

JK: Lerion con Hamal
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: éjszaka


*Lerion csendes imába merül, míg Ranti és Hart a gorviki férfivel beszélget.
Guido elfogadja a felkínált kulacsot, miután ivott belőle a kérdésekre is válaszolni kezd. Diskurál egy ideig Rantival, majd a kölyök fordítani kezd:

- Azt mondja, hogy régebben együtt dolgozott egy sokat látott emberrel, ő mesélt neki ezt-azt. Még ő beszélt neki a külországok...khm...”korcs” isteneiről, meg arról, hogy mifélék. Erről a Dartonról is tőle hallott, azt mondja, hogy valami olyasmi a dolga, mint mifelénk Szent Symplisio-nak; a papjaink szerint ő kíséri a lelkeket Ranagol – vér szálljon a szájára – trónusa elé. Azt is mondja Guido, hogy egy lovasfutárnak ismernie kell a világot, hogy tudja ki-kivel van...

*Hart végigtekint önmagán és félszemű lovagtársán. Saját vértje eléggé meg van tépázva: szakértő kellene, aki rendesen helyre tudná hozni. Főleg a hasvédő része van széttépve, a csatok és egyéb rögzítő eszközök rendesen szétszakadtak.
Lerion egyik lábán van egy nem túl mély seb, nem lenne rossz ellátni.*


//Off: Hart vértjének SFÉ-je a két túlütés miatt 2-vel csökkent. Javításához szakember kell, de egy műhely se lenne rossz.//

[Joe Lyon]

/ Hart Al Arten /

* Darton felkentje csendesen hallgatja Guido szavait, s Ranti fordítását. Bólint a férfi szavai végeztével, majd tárására pillant. *

- Lerion látom érte a dög foga a lábad! Nem ártana kimosni. Van egy kulacs víz a nyeregtáskámban. Vedd ki nyugodtan! Én pihenek egy kicsit, hisz az őrségem alatt történt a baj, így egy cseppet sem aludtam még. Bírni fogod az őrködést sebed ellenére? *Kérdi meg lovagtársát, majd maga mellé „ejti” javításra váró vértjét. Nyeregtáskájából előhalászik egy pokrócot, majd elheveredik azon, a nyeregtáskát pedig párna gyanánt használja. Rátekint Rantira, majd Guidóra, s megszólal.*

- Istenetek, Isteneink hozzanak szép álmokat! Örülök, hogy összefutottunk, s annak is, hogy ily jó és hasznos apródom akadt! * Ereszt meg egy őszinte félmosolyt, majd ha Leiron bírja az őrködés fáradalmait álomba merül, magára húzva pokrócát, fegyverét keze ügyébe tartva.*

[Ichigo]

Lerion con Hamal

*Hart kérdésére a lábára bámul, majd elindul kivenni a kulacs vizet remdtársa nyeregtáskályából.*

-No nem is vettem észre ezt a sebe a lábamon. Kösz hart, kellen ifog a víz. RAnti annak a Guidónak van még kötszere? Kérdezd má' meg. Nyugodtan aludj hart, majd én örködöm. Úgyis rajtam lett volna a sor.

*Kivéve a vizet, kimossa a sebet, majd ha a gorvikinak van még kötszere, kbeköti vagy hagyja beköttetni a lábát, ha nincs, rögtönöz valamilyen ruhadarabból.*

[Terda Radovik]

JK: Hart Al Arten
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: éjszaka

JK: Lerion con Hamal
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: éjszaka


*Hart hamarosan álomba szenderül, de még hallja, hogy Guido és Ranti beszélget, majd a félszemű lovag sebének ellátásába kezdenek.
Lerion épp előszedi a vizes flaskát, amikor Ranti és Guido megy oda hozzá, és a kölyök fordítani kezdi a gorviki férfi szavait:

- Azt mondja ez a Guido, hogy azzal a vízzel nem sokra mégy! Majd ő ellátja a sebedet, ha nincs ellenedre. Azt mondtam neki, hogy biztos örülnél neki...

*Ezzel neki is lát ellátni a sebet. Közben végig magyaráz Rantinak, a valószínűleg a sebkötözés tudományát magyarázza. Vacakolnak egy ideig, de a végére egész pofás kötést tesznek a sebre.
Utána még egy darabig halkan beszélgetnek, de egy idő után ők is elvackolják magukat. Lerion egyedül marad ébren, és folytatja az őrködést.
Hamarosan elkövetkezik az Éjközép, majd felkel a Kék Hold. Az éjszaka megszokott zörejei hallatszanak, semmi különleges sem történik. Egy idő után – talán a kevés alvás és a harc miatt – elnyomja Leriont is az álom.
Egy idő után arra eszmél fel, hogy rendesen elzsibbadt a nyaka, és hogy Guido néhány lépésre az alvóktól az éjszaka neszeit figyeli. Több óra eltelhetett, legalábbis a Hold állása erre utal. Már ébren lehet egy ideje a gorviki, egy fának támaszkodva őrködik.*

[Ichigo]

Lerion con Hamal

*Mikor nekiállna ellátni sebét, Ranti mondja neki hogy Guidó szivesen ellátja a sebét. Nem ellenkezik ellene, hiszen végülis cask szakember valamilyen szinten. Legalábbis tőle biztosan Miután ellátta a sebét, nekitámaszodik háttal a fának és vigyázza a többiek álmát. Még halja ahogy a kölyök és a gorviki beszélgetnek, de hamarosan ők is elcsendesednek. Aztán vár és örködik. Semmi különöset nem észlel, de viszont amiért keveset pihent, elnyomja az álom őt is. Nem tudja mikor de felriad, automatikusan kap a fegyveréhez és meglátja Guidót őrködni.*

<Na, szépen állunk. Rámbízzák az örködést erre meg bealszok. Ha rossz szándék lenne ebben a férfiban, akár álmunkban is megölhetett volna minket. De ugy látom nincs. És még a sebem is ellátta>

*Nézi meg a kötést a lábán Lerion, majd felkel, megdörzsöli zsibbadt nyakát és a gorviki mellé sétál. Bár tudja hogy nem érti a beszédét, de csak megyszólal*

-Kösz hogy átvetted az örködést. Ja és a kötözést is - mutat a lábára.

*Majd áll még mellette egy darabig és ha nem akar visszafeküdni a gorviki, hát ő elteszi magát másnapra.*

[Terda Radovik]

JK: Hart Al Arten
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: éjszaka és reggel

JK: Lerion con Hamal
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: éjszaka és reggel


*Lerion szavaira a gorviki mutogatni és beszélni kezd az érthetetlen nyelvén. Bár a beszédből semmit se ért a félszemű lovag, a mutogatásból egyértelműen kiderül, hogy Guido folytatja az őrködést, és Lerion nyugodtan lepihenhet.
Így aztán mindkét Dartonita átalussza az éjszaka hátralévő részét.
Már hajnalodik, amikor Hart ébred fel elsőként. Láthatja, hogy Guido éberen őrködik, míg Lerion és Ranti javában húzza a lóbőrt.
A gorviki észreveszi Hart ébredését, és halkan szól hozzá néhány szót. A lovag még ért is egy keveset a beszédéből:

- Jó reggelt gon-darta! De'ragart na az éjjel, most bederon del Olbarise! Ledrata hamarosan con abradon!

*Jókedvűen mosolyog, biztos fogalma sincs arról, hogy Hart értett néhány szót.*

[Joe Lyon]

/ Hart Al Arten /

* Midőn a lovag felébred, s nyújtózott egyet rátekint társaira, majd az őrködő Guidóra. Köszöntésére bólint, úgy tesz mintha egyetlen szavát sem értené. Így közös nyelven válaszol neki.*

- A varjak károgása köszöntsön eme szép reggelen! Látom átvetted az őrséget. Örülök, hogy nem metszetted torkunkat! * Mosolyodik el Hart, figyelve a másik reakcióit, hátha az érti szavait. Pár pillanatig kivár, majd felkell, s megnézi lovát, annak ellátott sebét, majd bólint a gorviki felé. *

- Kösz Guidó! Remélem Ortemis bírja majd az út fáradalmait Oblariseig?! *Magára ötli enyhén szólva megviselt vértjét, dob egy sárgát a közeli bokorcsoportnál, majd midőn visszatér felharsog.*

- Ébresztő hétalvók! * Tekint rendtársára és Rantira, majd előkotorja vizes tömlőjét, kezet mos belőle, ha nincs a közelben vízlelőhely. Megmossa pofázmányát is minél kevesebb vizet felhasználva, majd belekotor nyeregtáskájába, s úti kenyeret, szárított húst kotor elő. Dob belőle Ranti felé is, majd ő maga is lakmározni kezd. Ha Lerionnak, vagy Guidonak nincs élelme azoknak is ad. Reggeli után kezd összeszedelőzködni, közben elgondolkodván.*


<… Na, mára Oblarisebe érünk! Remélem ez a Guidó tényleg segítőkész, hisz elég sok mindenre szükségünk lesz. Ne is mondjam egy fegyverkovácsra, ki kikalimpálja vértemet, valami helyre, hol feltudjuk tölteni fogyóban lévő készleteinket, s ha lovam nem lenne jobban egy seborvosra is!...>

[Terda Radovik]

JK: Hart Al Arten
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: reggel

JK: Lerion con Hamal
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: reggel


*Úgy tűnik, hogy a gorviki nem érti Hart reggeli köszöntését, vagy ha érti is, akkor jól leplezi.
Miután könnyített magán a Dartonita a közelben lévő folyóparton felfrissíti magát, majd felébreszti többieket.
Lerion azonnal felébred Hart hangos ébresztőjére. Elég jól kipihente magát az éjjel.
Ranti is álmosan pislogni kezd, de hamar elkezdi összeszedni magát. Örömmel lát neki a reggelizésnek, amihez Guido is csatlakozik. Megkínál titeket egy-egy almával, de az ő reggelije is főképp szárított húsból és kenyérből áll.
Közben beszélgetnek Rantival, amennyire Hart érti, főképp az Olbariseig vezető útról van szó. Semmi különös, csak a domborzatról és az út hosszáról beszélnek.*

[Joe Lyon]

/ Hart Al Arten /

* Darton felkentje gyors befalja a szűkös étket, majd szedelőzködni kezd, közben figyelve Ranti, s Guidó párbeszédét. Kis idő multán, midőn elkészült odalép a gorvikiakhoz, majd Rantira shandit, s belekezd.*

- Ranti kérdezd már meg Guidótól, hogy ismer e kovácsot, páncélkovácsot Oblarisebe, valamint egy olyan helyet, ahol feltudjuk esetlegesen tölteni készleteinket! Ja, és még valamit! * Tekint Guidora, s folytatja * Szerinted hogy érdemes tovább indulni az ostromló felek táborába?! Elkerülve a várost, vagy ott valami úti passzust beszerezve esetleg? Tudom, megígérted, hogy segítesz eljutni a táborba, de azt még nem tudom, hogy mily módon képzeled ezt?! * Nézz kérdőn a férfire, kíváncsian várva annak válaszát.*

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

- Ha úgy gondolja Sandro, akkor maradhatunk a feleség verziónál. Ha ezt jobbnak ítéli. Bár még mindig nem tudom miért nem lehet elhinni, hogy miért jöttem valójában.
Jobb, ha azt mondom, hogy keresem a halálom?... - *kérdem tőle unottan, egykedvűen, de nem ránézve.* - Mindegy... Viszont... azt a... gyereket - *mondom ezt a szót undorodva* - hagyjuk ki a történetből...
Nos? Csak hogy egy verziót mondjunk, ha netán valaki értené a közös nyelvet, s engem is kérdezne.
*A kocsmába csak akkor megyek be, ha ezt letárgyaltuk - márha Sandro erre hajlandó.
Alaposan körbenézek, de én nem a pulthoz megyek, hanem inkább leülök az egyetlen szabad asztalhoz a lócára. Kicsit feszülten várom míg kísérőm visszatér; addig tekintetemet alaposan körbejáratom a helyiségen és a bennelévőkön - de azért arra ügyelek, hogy ne legyek tolakodó, feltűnő.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Valahol az Erone/Gorvik határ közelében
Időpont: estefelé



*Sandro ránt egyet a vállán, majd mielőtt bemegy az ivóba nyugodt hangon válaszol:

- Ha a halált keresi, azt bizton megleli ezen a földön! Gorvikban gyorsan találkozik vele az ember. A gorviki kultúra megismeréséről egyelőre ennyit...Maradhatunk a férj-feleség verziónál, a gyereket meg kihagyjuk...

*Odabent letelepedsz a szabad asztalnál. Sandro a pultnál beszélget a csapossal és az elegáns ruházatú hosszú hajú gorvikival. Jó néhány percig eltart a diskurzus, közben jónéhányszor feléd tekintenek. Ledöntenek egy-egy kis kupica itókát, majd Sandro egy kupa borral odamegy az asztalodhoz. Leteszi a kupát eléd asztal lapjára, majd közli:

- Vannak szabad szobái a...khm...„fogadónak”, odafönt vannak az emeleten. Azt mondtam nekik, hogy kicsit összekaptunk az úton, így külön szobát kértem. A maga szobája a bal oldalon nyílik. Vacsorát nem tudnak adni, de reggelre összekészítenek egy több napra elegendő élelmiszercsomagot. Majd reggel fizetünk. Én még idelent maradok, kicsit beszélgetek az itteniekkel.

*Megvárja a válaszod, majd visszamegy a pulthoz és tovább beszélget a hosszú hajú férfivel.*

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Nézem a kupát, majd nézem Sandrot.*
- Jó. És melyik szoba a bal oldalon? És a kulcs? A magáé melyik lesz a jobb oldalon? Hátha szükség lesz erre....
A vacsora nem számít. Úgysincs jelenleg étvágyam...
Nállam nincs csak pyarr érme. Betudom ezt itt váltani valahol? Vagy egy nagyobb városig kell ehhez eljutnom?

*Ha megkaptam az információkat, akkor felvonulok ezek után a szobába. Először is megszabadulok a vérttől teljesen. Kis pihenés gyanánt elszöszölök a vérttel, rendberakom az út porától.
Ablakomat megnézem hová nyílik, majd gonddal bezárom - valahogy nem érzem itt magam biztonságban. Ezek után az ajtót is bezárom. Kardom úgy támasztom az ajtónak, hogy a legkisebb moccantásra is eldőljön. Csatabárdjaimból kettőt letámasztok az ágy mellé, szükség esetén elérjem őke. Elmémet felkészítem arra, hogy "automatikusan" 6 óra múlva felébredjek - majd ezek után befekszem az ágyba és egy kis forgolódás után el is alszom.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Valahol az Erone/Gorvik határ közelében
Időpont: este és hajnalban



*Sandro nyugodt hangon válaszol:

- Csak két szoba van odafönn, a magáé a bal oldali, az enyém a jobb oldali. Kis porfészek ez, nincs igazi fogadó, csak kiadó szobák. Az oldalsó feljárón menjen fel, ott vannak a mi szobáink...A pyar érméket bizton jól megnézik majd, de az arany arany marad, akármilyen billogot is ütöttek rá. Majd megoldjuk valahogy...

*Ezzel otthagy téged, fejcsóválva megy vissza a pulthoz és beszélget tovább a két ott lévő gorvikival.
Te kimégy az ivóból, két feljárót is észreveszel. Az egyik oldalt, a másik hátul vezet az emeletre. Az oldalsónál két ajtó van a lépcső végén, a bal oldali a te szobádé.
Maga a szoba elég kicsi, csak egy ágy és egy kicsi aszal van odabent. Az ágyon egy jól megtömött nagy szalmazsák van letakarva egy vastag pokróccal. Az ablak egy fa spalettával van lezárva, egyébként az utcára néz. Az ajtón nincsen kulcs, csak egy belülről zárható retesz.
Felcihelődsz, majd megszabadulsz a vértedtől. Kicsit szöszmötölsz vele, majd - az óvintézkedések után - lefekszel aludni.
Elég sokat forgolódsz mielőtt elalszol, főleg az alulról felszűrődő zajok miatt.
Az előre „beállított” időben felébredsz. Viszonylag jól kipihented magadat. Odakint minden csendes, még épphogy hajnalodik és kicsit hideg is van.*

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Nem kis öröm, hogy az éjszaka csendesen telt el. A hideg ellen a legjobb védekezés, ha az ember felöltözik - így teszek. Majd még mindig bezárkózván egy hálaadó fohászt intézek Dartonhoz az elmúlt napért és a jövő ismeretlenjéhez szükséges erőért.
Szélesre tárom ezek után a spalettát az ablakon és szemrevételezem a kicsiny falu utcáját. Pár percig időzöm, nézem a falut, a környező tájat, majd az ablakot nyitva hagyva kinyitom ajtómat. Kilépvén Sandro ajtajához lépek, picit fülelek, majd határozottan bekopogok rajta.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Valahol az Erone/Gorvik határ közelében
Időpont: hajnalban



*Öltözködés és a fohász után nézelődni kezdesz az ablakból.
Odakint lassan ébredezik a falu. Egyszerű házakból áll a falucska, de ez sokkal nagyobb mint az előző volt.
Nagyjából ötven-hatvan lépésre az egyik ház mellett egy nagyobbacska karámot látsz, az ott ácsorgó lovak között Ruly-t veszed észre. Úgy tűnik valaki idevezette az este.
Nézelődésed alatt látsz két-három falusit, akik szintén koránkelők, és reggeli munkájukat végzik: állatokat látnak el istállóknak vélt melléképületekben.
A „fogadón” kívül még egy kétszintes épületet látsz, ennek tetején kis kétsávos kék-sárga lobogót csapkod a reggeli szél. Ez az épület masszívabbnak tűnik a többinél, és kőből épült.
Pár perc után összekapod magad, és Sandro ajtajához lépsz, majd bekopogsz. Kicsit fülelsz, de odabentről nem hallasz mozgolódást, vagy más hangokat.*