Sherali kalandok [OM-UT]

[Niobe]

( Nasha Verdon )

* Ahogy megízlelem az édes vörösbort, elismerően bólintok. Majd visszaadom neki a flaskát. *
-Hm, szavamra ez finom. Máris megkedveltem Önt. Jó az ízlése.

- Mi szél hozott ide? Nem tudom. Egyik pillanatban még Erion egyik fogadójának szobájában ültem levelet olvasva, mire felnéztem, itt találtam magam.

* Ahogy felpattan és bemutatkozik egy pillanatra elmosolyodok. De amint meghallom, hogy verekedni akar velem ismerkedés képpen, elnevetem magam: *

- Fura fickó maga, Önöknél így szokás ismerkedni? Szó sem lehet róla. Tartalékolja erejét másokra.

* Ahogy meglátom lovam érdeklődő tekintetét, magamhoz térek. *

- Te jó ég, mi úgy bájcsevegünk itt, mintha semmi gond nem lenne a világon. Na, húzzunk kifelé és nézzünk körbe, hol a fenében vagyunk.
- Kiráz a hideg ettől a helytől. Nagyon rossz érzésem van. Az én nevem pedig Nasha Verdon.

- Azzal felállok és elindulok kifelé.

[Sessaryen]

(Chin)

*Arcomra kiül egy pillanatra a sajnálkozás.*

- Kár. Mesterem szerint csak harcban vagy ivásban lehet megismerni a másikat. Én szívesen megismerkednék Önnel, Nasha Verdon.

*Az indítványra miszerint jó lenne, ha rájönnénk hol is vagyunk, csak rántok egyet a vállamon.*

- Nekem teljesen mindegy hol vagyunk, én csak sodródom a széllel. Majd egyszer talán megtelepszem valahol, de nem most. Addig szeretnék minnél többet látni a világból, minnél többet tanulni... és harcolni. - pislantok rá, hátha meggondolta magát. Mindenesetre amikor kifelé indul, én is fogom a felszerelésem, meg persze az üveget. Ha már megfogtam oda is nyújtom neki:

- Még egy korty? Hidegrázás ellen kitűnő ellenszer!

*Mikor elindul kifelé, előzékenyen magam elé engedem. Tartani nem tartok tőle, nem tudom elképzelni, hogy rossz szándékú lenne. Inkább azon feltevésemet szeretném igazolni, miszerint hátulról is olyan formás, csinos, mint elölről.
Így anélkül bámészkodhatok, hogy megsérteném vele...*

[Niobe]

( Nasha Verdon )

- Elhiszem, hogy szeretne megismerkedni. Verekedni nem tudok, legfeljebb karddal harcolni, de csak az ellenségeimmel. Ebben nem ismerek tréfát. Az ivászat jöhet, de csak ha nyugodt körülmények között leszünk.

< Úgy látom nemigazán foglalkozik a környezettel. Nem érdekli, hogy hol van. >

* A felém nyújtott flaskára csak megrázom a fejem. *
- Köszönöm, de nem. Majd később. Szeretnék tiszta fejjel gondolkozni.

- Ahogy előre enged, megengedek magamnak egy mosolyt. < Persze, előzékeny. Fogadjunk, hogy a fenekem bámulja. >

* Kimegyek, nem tartok senkitől, hisz lovam nyugodt. Ahogy kilépek, odamegyek a lovamhoz és közbe körbenézek. *

[Sessaryen]

(Chin)

*Követem a feneket, izé, a hölgyet kifelé az ajtón. A lóra vetek egy közönbös pillantást, engem nem igazán nyűgöznek le. Talán azért nem tartok egyet sem...
Viszont a környezet annál inkább érdekel. Kíváncsi vagyok hova vetett Mare-ai.

A nagy tájkép-vizslatás közben megszomjazom, így meghúzom újra a flaskát.
Csak nem fogok itt szomjan halni ugye... Aztán ismét a lányra terelődik figyelmem.*

- Ööö, gondolom nem tudja nekem megmondani merre van Zenton városa? - teszem fel a kérdést félig kijelentő hangsúllyal. - Arra lenne éppen dolgom...

- Egyébként Ön merre megy kisasszony?

[Lorin O Krell]

Ryell

Ösztönösen kiáltaná a megfelelő igét mikor a kés ismét villan de visszafogja magát és csak hátrébb tántorodik.

-Elhiheti nem így szoktam ismerkedni...-sóhajt lemondóan.
<<"nem kérdéses, mi valós és mi nem"...na ez talán nem így van de végülis mindegy>>
-Nos ha tudja merre van Zenton hálás lenék ha elárulná esetleg ha arra tart elkisérne.Természetesen megteszem amit kért.

<<"Nem értem miért kell folyton kést rántania... Enyire szerei a rántott kést? Én inkább maradok a csirkénél ">>Jutnak eszébe Cadris szavai és mosolyt csalnak arcára.

[Niobe]

( Nasha Verdon )

* Szinte még körbe sem nézek, mikor hallom, hogy új társam jó nagyot húz a flaskából. *

< Jóból is megárt a sok. A végén még berúg és elkezd itt nekem énekelni. >

* Ahogy meghallom kérdését és a Zenton nevet, ránézek kérdő tekintettel. *
- Zentonba tart? Én is. Lehet hogy egy a célunk? Viszont fogalmam sincs, hogy hol vagyunk és hol van a város. Elindulunk valamerre, és ha találkozunk valakivel, megkérdezzük.

[Sessaryen]

(Chin)

- Jó terv! Tetszik! És merre induljunk? - Kérdem lelkesen. Körbeintek a szélrózsa minden irányába.
- Remélem hamar eljutunk Zentonba, lenne néhány kérdésem ahhoz a furcsa nevű ipséhez... - teszem hozzá elgondolkodva, mintegy magamnak, bár hangosan.

Az üveget megmarkolom, a málhámat a hátamra veszem és a szalmakalapom a fejembe nyomom.

- Hajrá hölgyem, részemről mehetünk... már így is késik a reggelim!

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Togar]
Helyszín: Sheral hegység
Időpont: Tavasz közepe, 0.nap délután
Résztvevők: Nasha Verdon,Chin Chüang
_____________________________________________________________

Ahogy kiléptek a fogadóból egy pillanatig nem láttok semmit olyan erős a napsütés, és egyből elkezditek érezni a szelet, kellemes tavaszi szellő fujdogál. Majd pár pillanat mulva visszatér a látásotok, ahogy körbenéztek látjátok egy kb 20 méter átmérőjű tisztáson vagytok.A fogadóbeli csend után szinte hangzavarnak érzitek az erdő hangjait. Bennt mintha épp csak hallotátok volna idekint sokkal erőssebbnek hat.Nasha odamegy a lovához és megsimogatja, az ránéz teljesen nyugodt mintha természetes lenne a legelészése, és nem hirtelen kerültek volna ide. Pár perces nézelődés után kiszurtok egy ösvényt a bejárattal szemben ami megy befelé az erdőbe, két ember egymás mellett elfér rajta. Nem olyan könnyű észrevenni csak ha az ember keresi, és ti csak ezt az egy utat látjátok, vagy esetleg bemehettek az erdőbe ahol nincs kitaposott ösvény.

[Niobe]

( Nasha Verdon )

< Furcsa nevű ipséhez? Na ez egyre cifrább. Majd még elbeszélgetek vele erről, csak induljunk már el végre valamerre. >

* Odamegyek lovamhoz és ahogy megsimogatom, megnyugszom. *
< Legalább ő is velem van. De hol van a másik paci? Ő cipeli a felszerelésem. >

* Körbenézek, hátha megtalálom őt is és közben feltérképezem a tájat. Észreveszem az ösvényt, egy pillanatra fellélegzek. *
< Legalább van egy kiindulópontunk, és nem kell árkon-bokron keresztülvágni. Bár még mindig nem lehet tudni, hogy hová fogunk kiérni. >

- Van ott egy ösvény. Szerintem induljunk el arra. Majdcsak lesz valahogy.

* Ha megtalálom másik lovamat is, összefogom a két kantárat és elindulok velük az ösvény felé. Útközben megpróbálok valamilyen ehető gyümölcsöt keresni étel gyanánt. *

[Shalar un Daleien]

[Ragdox]

<<Miféle híd lehet az? De a tábla és az üst jobban aggaszt...Vajon mi lehet az?>>
*Miközben ezen gondolkodom közelebbmegyek és megvizsgálom a táblát, majd az üstöt is.

[Sessaryen]

(Chin)

*A második ló láttán nagyot nézek. Minek kell KÉT ló egy embernek? Egyszerre akar felülni rájuk??? Aztán győz a kíváncsiságom és a nőhöz fordulok.*

- Elnézést Verdon kisasszony, de hogy akar két lovat egy fenékkel megülni? < Ami mellesleg nagyon formás, az előbb meggyőződhettem róla > - Egyáltalán miért használ két lovat? Mindig magával hordja a gyerekszobáját is? - kérdésem minden gúnyt nélkülöz, őszinte csodálkozás van a hangomban. Látszik rajtam hogy tényleg nem értem... Az én málhám igencsak szerény az övéhez képest.

- Az az ösvény az egyetlen kiút innen, ha jól látom, úgyhogy tényleg jó ötletnek tűnik arra menni. Aztán majd Mare-ai megsegít... - el is indulok az ösvény felé, majd megfordulok, hogy lássam hogyan boldogul a két lóval.

- Segítsek vezetni az egyiket? Ráülni nem tudok, de a madzaggal talán én is el tudom vezetgetni...

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Togar]
Helyszín: Sheral lábainál útközben
Időpont: Tavasz közepe, 0.nap dél.
Résztvevők: Wenla,Ryel wes Nortendall
_____________________________________________________________

Ryel elfogadja Wenla ajánlatát végül is sokba nem kerül és legalább közelebb jut a céljához.Látszik Ryelen öszintén beszél és kicsit össze van zavarodva, tényleg nem tudja hol van és a levél mégjobban meglepte.Állnak egymással szemben csendben talán a másikra várva, hogy most mi lesz, közben feltámad egy gyenge szél ami kellemesen megborzongtatja mindkettőjüket. Körülöttük az erdő éli saját megszokott életet, és ennek a hangjait hallják egybéként tökéletes csend uralkodik.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Togar]
Helyszín: Sheral hegység
Időpont: Tavasz közepe, 0.nap dél.
Résztvevők: Ragdox
_____________________________________________________________

Ahogy odaérsz a hídhoz egy nem túl széles kb 10 méteres szakadék tátong előtted és ezen csak a hídon tudsz átkelni, hiába meresztgeted a szemed nem látod az alját. A táblán elmosodott írást látsz kivenni igazából nem tudod és alatta egy jelet.Magában az üstben rézpénzeket látsz vannak közöttük elég régiek, de látsz fényesebbeket is valószínüleg nemrég kerülhettek bele.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Togar]
Helyszín: Sheral hegység
Időpont: Tavasz közepe, 0.nap délután
Résztvevők: Nasha Verdon,Chin Chüang
_____________________________________________________________

Nem kell sokáig keresgetnetek a másik lovat ő a fogadó mögött legelészik békésen, nem annyira kíváncsi, mint a társa ezért nem láttatok.Elindultok az ösvényen el a tisztásról, az ösvény maga olyan mintha rendszeresen használnák, semmilyen akadály nem állja utatok.Körülöttetek az erdő viszont más. Áthatolhatatlannak tűnik innen nézve, tüskés bozótok és egyéb növények sűrűn vannak összenőve.Mintha védeni akarnák a tisztást a hívatlan látogatóktól.Elég sokat kanyarogtok, és egy idő után már azt sem tudjátok, milyen irányból jöttetek, és mennyi ideje jöttök.Az erdőben mintha megállt volna az idő.Egyszer azonban vége az ösvénynek és egy úton találjátok magatokat itt véget ér az ösvény.Jobbra nem messze tőletek egy házikót láttok, az út mellett ,balra pedig az ut kanyarog az ismeretlenbe. Ahogy visszatekintetek az ösvényre az eltűnt mintha soha sem létezett volna.

[Niobe]

( Nasha Verdon )

* Útitársam kérdése hallatán egy pillanatra elfog a düh, de mivel kihallom az őszinte csodálkozást a hangjából visszafogom magam. *

< Elég naiv a szentem. >
- Nem vagyok akrobata, hogy két lóval parádézzak. De mivel nő vagyok, és szeretem a tiszta ruhát. Azonkívül nem szeretek kellemetlen helyzetbe lenni csak azért, mert nincs valami nálam.

* Amikor felajánlja segítségét az egyik ló vezetéséhez, elmosolyodok. *

- Nyugodtan rám bízhatja őket, nemigen kedvelik az idegeneket, főleg ha nem értenek hozzájuk. De azért köszönöm.

* Ahogy beszélgetés közben haladunk az ösvényen, körbefigyelve kicsit kezd nagyon rossz érzésem lenni. E miatt csendben vagyok és inkább a környezetemre figyelek. Nem akarok meglepetést.*
< Olyan furcsa itt minden. Ismerem a természetet, közel is áll hozzám, de ilyennel még nem találkoztam. Alig várom, hogy kiérjünk innen. >

* Ahogy kilépve az útra megpillantom a kis házikót, a megkönnyebbülés hulláma fut rajtam végig. Visszatekintve, ahogy nem látom az ösvényt, már nem is csodálkozom. Éreztem, hogy így lesz. *

- Na végre, már épp ideje volt kiérni abból a furcsa erdőből. Ott látok egy házikót, szerintem oda menjünk el útbaigazítást kérni.