Gortvar, a déli erőd

[Terda Radovik]

JK: Giorgo wes Otragor
Helyszín: Gortvar
Időpont: késő délután



*Beszélgetésetek közben a szolgáló kihozza a korai vacsorátokat. Két nagyobbacska fatányérat egyensúlyoz, amiket letesz elétek az asztalra.
Az étel elég ínycsiklandóan illatozik. Egy nagyobb adag sárgásbarna rizs mellett két zaftos kacsacombot látsz, és néhány kisebb sült szalonna darabkát. A tányér szélén egy kevés uborkasaláta is van.
Jermaknak is hasonló adagot hozott. Miután letette elétek az étket, halk „Jó étvágyat!” után visszamegy a kis pult mögé.
Köszöntésedre az öreg is megemeli a kupáját, és egy mosoly kíséretében ő is belekortyol a borba. Ezután nekiálltok falatozni.
Úgy tűnik, a kacsát valamikor dél körül süthették, így nem teljesen friss. Ezt jócskán ellensúlyozza a hús ízesítése és a szalonnadarabkák frissen sült illata. Pontosan nem tudnád megmondani, hogy milyen fűszereket használtak a kacsacomb ízesítéséhez, de érzel rajta fokhagymát, kevés sót, de mintha citrom ízt is felfedeznél. A rizs is valahogy passzol a húshoz, bár kissé kesernyés az íze, mégis finom. Az uborkán nincs semmi különös.
Láthatóan Jermaknak is ízlik az étel. Nem különösebben zavartatja magát, a combot simán megfogja kézzel, a rizst pedig villájával „lapátolja” befelé. Néhány falatonként kortyol egyet-egyet a kupából, majd eszik tovább.
Nyugodtan eszegettek, amikor a bejárati ajtón egy tagbaszakadt, mellvértes gorviki férfi érkezik. Bár ruhái egyszerűségről árulkodnak, derekán abradoni kendő díszeleg. Rövidre vágott fekete haja van, övén egy ramierát fedezel fel. Éppen csak biccent felétek – biztos nem akarja hangos köszöntéssel félbeszakítani a lakomátokat – és egyenesen a pultnál ácsorgó szolgához csörtet. Halkan vált vele néhány szót, majd letelepedik egyik szabad asztalhoz. Nyugodtan várakozni kezd, a szolgáló pedig szinte azonnal kisiet a konyha irányába.
Jermak csupán a szeme sarkából figyeli az új jövevényt, és falatozik tovább. Két falat között – és egy fél falattal a szájában – azért megszólal:

- Igazán finom ez az étel! Kár, hogy nincs módunkban sokat időzni Gortvarba. Ha tudom, hogy ilyen jól főznek itt, már előbb jöttem volna...Azthiszem elkérem a receptet majd a szakácstól...

*Nyugodtan leszopogat a csontokról is minden emészthetőt, és befal mindent a tányérjáról.
Nagyjából egyszerre végeztek az evéssel, igazán jóllakottnak érzed magad.
A bor maradékát iszogatjátok, amikor visszaérkezik a szolgáló a másik asztalhoz. Oda valamilyen főzelékszerű ételt hozott, sok kenyérrel, valamiféle sült hússal. A férfi komótosan neki is áll az evésnek.*

[Nibur Sakraf]

(Giorgo)

*Mikor kihozzák a vacsorát, megköszöni a jókívánságot, majd hozzálát. Az étel igazán ízlik neki, főleg hogy már elég régen evett. Ettől függetlenül azért lassabban eszik mint a magiszter, nem akarja, hogy megülje a gyomrát. Meg amúgy is szereti kiélvezni az ízeket. Közben mikor megérkezik a nemes ő is tiszteletteljesen köszön, majd folytatja az evészetet.*

<Eddig még nem talákoztam ezzel az alakkal. Biztos valami helyi nemes lehet. >

-Ó igen. Nagyon ízletes. Mondjuk a közkatonák étkezőjében biztos nem szolgálnak fel ilyen mennyei fogásokat, de sztem ők sem panazkodhatnak. Reményeim szerint még azért elfogyaszthatunk pár hasonló lakomát itt mikor visszatérünk a küldetésből.

*Mondja mosolyogva a magiszternek. Neki egy kicsit tovább tart befalatozni az ételt, bár nem sokkal. Mikor végzett ő is felhajtja a bort és hátradől székében.*

-Ez igazán jól esett. Látom önnek is ízlett. A többiek hogy hogy nem kísérték el?

*Pár percig még ejtőzik.*

[Terda Radovik]

JK: Giorgo wes Otragor
Helyszín: Gortvar
Időpont: késő délután



*Az öreg megvonja a vállát, majd nyugodt hangon válaszol a kérdéredre:

- Ők bizonyára később, vagy egyedül esznek. Zyndran és Numerian...khm...visszavonultak a szobájukba. Biztos közösen tevékenykednek valami fontos dolgon.
Landryena pedig összefutott délután egy régi ismerősével, és – amennyire tudom – most is vele van. Majd biztos vele vacsorázik. Remélem a reggeli indulásra azért kipihenik magukat...No, megyek én is lepihenek. Holnap a reggeli után indulunk! Pihenje ki magát ön is, biztos nem lesz egy sétagalopp!

*Megvárja a válaszod, majd felkászálódik az asztaltól és indul is. Nem kifelé veszi azonban az irányt, hanem a szolgálóhoz sétál. Halkan vált vele néhány mondatot, majd együtt kimennek a hátsó ajtón, ami ha minden igaz a konyhába vezet. Úgy tűnik, hogy komolyan gondolta az öreg a recept elkérését...*

[Nibur Sakraf]

(Giorgo)

*Bólint*

-Lassan én is nyugovóra térek. Örülök, hogy ilyen jó társaságban tölthettem el az estebédemet. Akkor holnap...

*Tiszteletteljesen meghajol, majd az ajtó felé indul.*

<No akkor irány a szoba.>

*Visszatér szobájába, összepakolja felszerelését, hogy holnap csak indulnia kelljen. Ezen kívül összpakol néhány egyéb felszerelést, amit majd az este folyamán visz magával*

//utazóruha, tarisznya, kisebb erszény->pénzes, fáklya, rum, tűzszerszám, kés, ramiera//

*Indulás előtt még egy kicsit ejtőzik, pihen, végiggondolja a délután végigjárt területet, és egy-két menekülési stratégiát, amit akkor alkalmaz, ha rosszul sülnének el a dolgok.*

<Remélem nem lesz semmi probléma este...>

*Az a furcsa érzés kerülgeti, mint mindig, amikor a fekete ország küldötteivel találkozik...*

[Terda Radovik]

JK: Giorgo wes Otragor
Helyszín: Gortvar
Időpont: éjszaka



*Visszamégy a szobádba, és összekészíted a cókmókodat. Nem tart sokáig,hiszen nem is nagyon pakoltál szét.
Utána kicsit pihentetsz, nyugodtan végignyúlsz az ágyadon. Gondolkozol a bejárt területen, de – talán a jóllakottság miatt – hamarosan elnyom az álom.
Furcsa álmot látsz miközben alszol. Álmodban a régi családi birtokon voltál az apáddal, és ő folyamatosan beszélt hozzád. Furcsa módon egy szavát se értetted, de mégis tudtad, hogy azt akarja, hogy a lábaid előtt fekvő csodaszép nő vérét kell hogy vegyed. Hosszú fekete hajú gorviki nőszemély volt, méregzöld abraselyem szoknyában. Szép fekete szeméből félelmet és kétségbeesést olvastál ki. Bár alapvetően kedveled az ilyen helyzeteket, álmodban valahogy mégsem vágytál a nő vérére. Mielőtt felébredtél volna éppen fölé hajoltál. Már megcsapta az orrodat a nő kellemesen fanyar illata; de mintha még azután is éreznéd ezt az illatot miután felébredtél...
Ébredésedkor odakint már teljesen sötét van, több órát alhattál. A Vörös Hold világít az éjszakai égbolton, tehát nem vagy elkésve a találkáról.
Nagyjából tizenöt-húsz perc alatt oda lehet érni a találkozó helyszínére. Ráérsz akár éjközép után elindulni, hiszen éjközép után egy órával kell az Északi Kapunál lenned. *

[Nibur Sakraf]

(Giorgo)

//Bocs a késlekedésért, csak sok a munka mostanság//

*A furcsa álom egy kissé összezilálja a gondolatait, de pár perc csöndes elmélkedés után rendezi gondolatait.*

<Álmok...szeretem az álmokat. Tükrözik a jövendő és a múlt titkait.>

*Ásít egy nagyot és összeszedelőzködik. Jól esett neki ez a kis pihenés, és talán holnap is könnyebb lesz az út így, hogy a találkozó előtt még pihent egy kicsit. Indulás előtt még megkeresi a mosdót és jó hideg vízzel megmossa az arcát és a felsőtestét, hogy teljesen felébredjen. AÚgy indul, hogy a találka előtt egy fél órával ott legyen a helyszínen.*

<Sosem árt egy kis óvatosság. Nem szeretem a meglepetéseket. No meg a mondás is úgy tartja, hogy a jó hadvezér nem csak a csatában, de a felderítésben is jeleskedik.>

*Az út során próbálja a figyelő tekinteteket elkerülni, legyenek azok őröké, besúgóké, vagy egyszerű közembereké. A helyszín közelébe érve elsőnek körbejárja azt, keres egy előzőleg kellően árnyékosnak tűnő helyet és onnan figyeli a kijelölt célterületet, nem lát-e gyanús jeleket. A találka időpontja előtt egy 5-10 perccel lép csak ki az árnyékokból. De akkor sem a nyílt utcán vár, hanem az egyik fal mellett. A nézelődéskor infralátását is beveti a teljes felderítés érdekében*

[Terda Radovik]

JK: Giorgo wes Otragor
Helyszín: Gortvar
Időpont: éjszaka



*Az ébredés után gyorsan összekapod magad, majd időben elindulsz a találka helyszínére.
Az utcán csupán néhány embert látsz járkálni, és ők se törődnek azzal, hogy te hová igyekszel. Könnyedén megtalálod, és alaposan megfigyeled az Északi kapu környékét.
A kapu közelében egy őrbódé áll, ahol három fegyveres posztol. Halkan beszélgetnek, láthatóan nem tartanak támadástól, vagy más bonyodalmaktól. A várfal mellett – a kapuhoz közel – két épület áll; az egyik egy kisebb raktárház, a másik valószínűleg egy katonai szállás lehet. Meghúzódsz a raktárház árnyékában, és onnét figyeled a területet.
Semmi furcsa nem történik: az őrködő katonák halkan beszélgetnek, a katonaházból nevetgélés, beszélgatés hallatszik ki. Biztos az éppen szolgálaton kívüliek mulatozással múlatják az időt.
Nagyjából elérkezik a találka időpontja, amikor egy gyalogos férfi közeledik a kikötő felől a kapu felé. Ha észre is vett téged az árnyékban, akkor se vett rólad tudomást, hanem halad egyenesen a kapu felé. Az őrködő katonák lámpájának fénykörében szemügyre is veheted: Nagyjából 170 magas, egyszerű fekete ruházatot visel, oldalán kardot látsz. Első ránézésre úgy tűnik, hogy shadoni, de hogy nem gorviki, az egészen bizonyos, bár a derekára gorviki címerkendő van köve. Fekete haja egészen a válláig ér.
Vált néhány szót az őrködő katonákkal, majd indul is tovább az erődön kívülre.
Az erődön kívül - a Nyugati kapuhoz hasonlóan - párszáz méterre néhány kisebb épület áll, láthatóan azok felé sétál.*

[Nibur Sakraf]

(Giorgo)

*Megköszörüli torkát, majd kilépve az árnyékból láthatóan ő is abba az irányba tart, mint ahol a férfi van. Nem siet, csupán olyan sebességgel, mintha egyszerűen sétálna.*

<Vajon ő lenne az.>

*Ha a férfi nem veszi észre, akkor a kapu közelében megáll, és ott várakozik tovább.*

[Terda Radovik]

JK: Giorgo wes Otragor
Helyszín: Gortvar
Időpont: éjszaka



*A kapunál ácsorgó őrök megnéznek ugyan, de simán utat engednek neked.
Követed a férfit, a házak irányába. Ő nagyjából ötven-hatvan lépést megy, amikor megáll. Lehajol és a csizmáját kezdi babrálni. Te ezalatt egészen közel érsz hozzá, ekkor halkan megszólal, kráni nyelven. Hangja egészen rekedt:

- Kövessen a házak irányába abradon!

*Feláll, majd sietősen a házak felé indul. Közelebb érve láthatod, hogy az itt álló házak és viskók teljesen romosak, az egyiknek még teteje sincs.
A férfi megáll az egyik romos viskó mellett, majd int hogy menjél hozzá közelebb. Halkan beszélni kezd:

- Jöjjön Giorgo, ebben a házban beszélhetünk.

*Ezzel bemegy a házikóba.*

[Nibur Sakraf]

(Giorgo)

*Szemét mégegyszer körbejártatja a környéken, majd a romokhoz érve belép a házikóba. Bent főhajtással üdvözli az alakot*

-Üdvözlöm! Miben állhatok a rendelkezésére?

[Terda Radovik]

JK: Giorgo wes Otragor
Helyszín: Gortvar
Időpont: éjszaka



*Belépsz a kis viskóba, ami nagyjából öt-hat lépés széles, és ugyanennyi hosszú. Bútorzatot nem látsz benne, csak a fickó vár türelmesen.
Amint elmondod a köszöntésed, számodra teljesen váratlan dolog történik. A férfi olyan gyorsan mozdul, hogy esélyed sincs védekezni. Kirúgja a lábaidat, aminek a következtében csattanva elterülsz a földön, de mire egyet pislantanál, a fickó már rád is veti magát. Néhány erős ütést visz be a bordáid közé, levegőt is alig tudsz venni. Kezével befogja a szádat, és olyan erősen lefog, hogy gyakorlatilag mozdulni se bírsz. Erőlködsz egy kicsit, de rekedt hangú szavait hallva megnyugodsz:

- Mit képzelsz magadról abradon? Azért nevelt fel az apád nekünk, hogy egy ilyen egyszerű levélnek bedőlve elgyere egy találkára? AKÁRKI is lehetnék, és megölhetnélek, mielőtt beteljesíthetnéd a sorsodat! Mindig légy körültekintő, és soha ne bízz senkiben!

*Enged a szorításon, majd felpattan, és hagy téged is felállni. Arca kicsit dühösnek tűnik, de hangja nyugodt marad:

- Ne feledd ezt a leckét!...Holnap útnak indulsz a külhoni idegenekkel! Vigyázz velük, sokatlátott gazember mindegyik. Nem lennék meglepve, ha el akarnák ragadni Aldot Gorvikon kívülre. Ez nem történhet meg! Ha erre utaló jeleket veszel észre, azonnal öld meg a strategist! Nem juthat a tudása idegen kezekbe! De mivel – mint biztos te is tudod – vannak praktikák amivel a holtakat is ki lehet faggatni, meg kell semmisítened a testet! Erre adok neked egy alkimista folyadékot. Egyszerűen rá kell öntened a testre, de nagyon vigyázz vele, mert hihetetlenül erős anyag.

*A ház egyik sarkához megy és egy nagyobbacska kulacsot szed elő az egyik árnyékos sarokból. Bőrrel bevont fém kulacs, körülbelül két-három literes lehet. Átadja neked, majd mielőtt kimenne a házból ennyit mond:

- Sok sikert abradon és ne feledd: ne bízz senkiben!

[Nibur Sakraf]

(Giorgo)

*A meglepetéstől, majd a veréstől hírtelen szóhoz sem tud jutni. A fogásból már meg sem próbál kiszabadulni. Úgyis tudja, hogy esélye sincs. Miután megtudja a verés okát mélyen magába néz.*

<Igaza van...hogy lehettem ilyen ostoba!! Azt hittem elég elővigyázatos vagyok. Nem baj. Ebből is tanultam.>

-Igazad van. Tanultam a hibámból. Legközelebb sokkal körültekintőbben járok el. Köszönöm, hogy rávilágítottál a hibámra.

*Figyelmesen végighallgatja az összekötő szavait.*

-Értettem! Nem okozok csalódást ígérem!

*Kissé meghajol tisztelete jeleként. Ezután elveszi a kulacsot, és elrejti a ruhája alá.*

-Úgy lesz!

*Még a távozó után néz, vár 2-3 percet, míg eltűnik és ő is kilép a házból. Jól körbenéz, hogy lát-e másokat. Ha nem, akkor visszaindul az erődbe. Jó kis leckét kapott...érzi ez javára fog válni.*

<Kissé elpuhított az apám halála óta eltelt idő...ezentúl nem szabad hibáznom!!!!>

*Hazafelé menet sokkal óvatosabban megy, és közben ágondolja, hogy hol hibázott, és mit kellett volna másképp csinálnia.*

[Terda Radovik]

JK: Giorgo wes Otragor
Helyszín: Gortvar
Időpont: éjszaka



*Rövid várakozás után te is elhagyod a viskót, és visszaindulsz az erődbe. A beszélgetőtársadat nem látod semerre sem. Vagy nagyon gyorsan elillant, vagy más irányba haladt mint te.
Bár rendesen meggyötört a fickó, főleg olyan helyekre ütött, ahol takarják a ruháid a kialakulóban lévő kék-zöld foltokat. Mindenesetre elég kellemetlen a levegővétel, a tüdőd is kicsit fáj, valószínűleg kicsit bennragadt a levegő.
Lassan baktatsz a kapu irányába, közben jár az agyad mindenfélén.
A kapuban az őrök megállítanak ugyan, de látva a kendődet ismét utat engednek, így az éjszakai szállásod irányába indulhatsz.
Már csak két saroknyira jársz a Toronytól, amikor a sarok mögül kilépve az egyik leendő útitársadat pillantod meg. Landryena az, a nagydarab északföldi nőszemély. Az egyik kisebb épületből lép ki éppen, de ezúttal nőiesen van felöltözve: elegáns szabású egyrészes szoknyát visel, a hozzá illő derékig érő kis kabáttal, vékony bőr cipellőkkel. Így felöltözve nem is néz ki rosszul.
Láthatóan nem vett észre téged, becsukja maga mögött a ház ajtaját, és nyugodt tempóban elindul a Torony irányába.*

[Nibur Sakraf]

(Giorgo)

*Végigméri az épületet, ahonnan kilépett a nő.*

<Lám lám a csúf kiskacsánk...vajon ki lakhat itt, hogy ennyire tetszeni akart neki? Jermak említett valami régi ismerőst. De itt Gorvikban...egy Erioni gladiátornőnek ismerőse van...furcsa.>

*Elmosolyodik magában.*

<Ide még visszanézünk nemsokára.>

*Lassan, kissé lemaradva folytatja útját, mintha mi sem történt volna. Persze a hölgyet követve.*

<A szívügyek mindig is kedvemre voltak. Jól lehet őket hasznosítani a célpont ellen.>

[Terda Radovik]

JK: Giorgo wes Otragor
Helyszín: Gortvar
Időpont: éjszaka



*Követed Landryenát a Torony irányába. Nyugodt tempóban halad, a bejáratnál őrködő néhány katona utat enged neki. Amikor eltűnik a kapu mögött, a katonák vigyorogva beszélgetni kezdenek. Ahogy közelebb érsz még elkapod az utolsó néhány szót:

- ...van ám ízlésé Perkhan hadnagynak!

*Amint észrevesznek téged rögtön abbahagyják a beszélgetést, és nem tartóztatnak fel. Ismét a Toronyban vagy, de mivel az éjszaka közepe felé jár az idő, meglehetősen kihaltnak tűnik az épület, nem járkál senki a folyosókon.*