Utak, ösvények, csapások

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

- Igen, megengedte, hogy fejjek. Miért? Bűn? Meg egyáltalán mi vigyorogni való van ezen? - *horkanok fel* - Munka ez is, ráadásul nem is könnyű.
*Morcosan veszem elő a nyeregtáskámból az élelmem és ülök le az asztalhoz. Ha Sandro nem szól én bizony szótlanul fogyasztom el a reggelimet.
A kupát kiviszem a kúthoz és "elmosom", majd vissza megyek a szállásunkra. Leteszem Sandro elé a tiszta kupát.*
- Felveszem a vértem és ha gondolja indulhatunk is amint visszavittem a kancsót.
*Mielőtt visszaszolgáltatnám a kancsót Liviennek felöltöm a vértem. Valahogy ebben jobban érzem jelenleg magam.*
- Kér még? - *intézem Sandrohoz a kérdést, ha van még a tejes kancsóban tej. Ha van és kér öntök neki, vagy ha már nem akkor úgy fogom meg a kancsót és indulok a házhoz, ahol először bekopogok.*

[Terda Radovik]

JK: Hart Al Arten
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: éjszaka

JK: Lerion con Hamal
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: éjszaka


*A lovaitok idegesen fülelnek, láthatóan ők is érzékelik a veszélyt. Ti is erősen koncentráltok, hátha hallotok valamit.
A gorviki nyugodtan alszik tovább, talán nem hallotta az üvöltést. Ranti viszont idegesen felkel, és ő is nézelődik.
A lovak idegesen felnyerítenek, ti pedig a következő pillanatban egy gyorsan mozgó valamit láttok-hallotok elsuhanni a fák között, a tüzetek fénykörívén túl. Igazából csak egy foltot láttatok, pontosan nem lehetett kivenni hogy mi is az.
A lovak mindenesetre toporzékolnak, és rángatják a köteleiket.
Néhány pillanat múlva ismét észlelitek azt a valamit, de ezúttal az teljesen váratlan helyen tűnik fel, mint ahol várnátok. Most se sokat láttok belőle, csak a gyors mozgását érzékelitek a fák között.
Ranti félénken megszólal:

- Nem kéne felébreszteni ezt a Guidot?

*A lovak egyre idegesebbek, rángatják a köteleiket, toporzékolnak...*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Valahol az Erone/Gorvik határ közelében
Időpont: reggel



*Sandro kuncogni kezd a felhorkanásodon és mosolyogva mondja:

- Kár, hogy nem teljes vértbe ment fejni...akár tejes vértnek is lehetne nevezni...

*Nyugodtan megreggeliztek, majd miután felöltöd a vérted, elindulsz visszavinni a tejesedényt. Míg te öltöztél, Sandro is összeszedte magát. Ő is menetkész, cuccait is összeszedte.
Te visszaviszed az agyagedényt, és bekopogsz az ajtón.
Néhány pillanat várakozás után nyílik az ajtó és a kislány áll nyílásnál. A háttérben ott van ugyan az anyja, de éppen egy kondérban kever valamit erőteljes mozdulatokkal. Éppen csak felnéz a munkájából. A kislány szótlanul bámul téged nagy szemeivel.*

[Ichigo]

Lerion con Hamal

*Az árnyat meglátva, hogy milyen sebességgel közlekedik, rosszat sejtek. Elkezdem felölteni a vértemet, amilyen gyorsan csak tudom, közben mondom Rantinak:*

-Ranti ébreszd fel azt a hétalvót. Ha csata lesz, legalább lesz még egy fegyverforgató kéz. Ez meg biztos nem farkas lesz. Azok nem ilyen gyorsak.

*Ha felöltöttem a vértemet, kezembe veszem bárdomat és próbálom figyelni azt a részt amit Hart nem lát. Ha esetleg támadna, ne érjen felkészületlenül bennünket.*

[Joe Lyon]

/ Hart Al Arten /

* Darton felkentje guvadó szemekkel nézi az irdatlan gyorsan mozgó árnyalakot. Megpróbálja felmérni annak termetét, talán emberi mivoltát. Ranti, majd Lerion szavait hallva, kimérten megszólal.*

- Költsd fel azt az átkozottat fiam, majd rakd meg jól a tüzet! * Odakapja fejét a teljesen váratlan helyen felbukkanó alak irányába. Megvárja még Lerion gyors „összekapja” magát. Neki nincs ilyen problémája, hisz pont ő volt őrségben a soros. Vesz egy mély levegőt, s gyatra gorviki tudását latba vetve megszólal kimért öblös hangon.*

- Takarodj! * Tekint a sötétség irányába, majd előhúzza másfélkezes kardját, s két marokra fogja azt. Megemeli fegyverét, hogy egy esetleges támadásnál azonnal, késedelem nélkül letudjon csapni a rá támadóra. Bal lábával kissé hátrébb lép, jobb térdét enyhén behajlítja ezzel súlypontját megfelelő helyzetbe hozva. Várja a rájuk váró veszedelem megjelenését, érzékeit még jobban kiélesíti. Összpontosít, a fű sercenését, a gallyak roppanását, a szél által hozott szagokat, a hold fénye segítségével az árnyalak mozgását, megjelenését figyelve.*

<… Azaz átkozott dög itt köröz! Várja a holdak váltásakor felmerülő éjközépi sötétet! Fény kell, minél nagyobb tűz, hogy akkor is láthassuk!…>


// Érzékélesítés 2 pszi pont. /hallás/ //

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Megmeredek amikor meglátom, hogy a gyerek nyitott ajtót. Úgy szorítom a kancsót, mintha menten meg akarnám fojtani.
Erőt veszek magamon, hogy szólni bírjak annak ellenére, hogy inkább jobb lenne itt most hátra arcot alkalmazni, és még vissza sem nézni.*
- Visszahoztam a kancsót. Hova tegyem? - *kérdem jó hangosan Livientől, hogy közben a kislányról akarattal fordítom el tekintetemet. Lehet nem is kell nagy lélekbúvárnak lennie ahoz valakinek, hogy rájöjjön feszélyez, vagy inkább mondjuk így zavar a gyermek jelenléte.*

[Terda Radovik]

JK: Hart Al Arten
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: éjszaka

JK: Lerion con Hamal
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: éjszaka


*Ranti a gorvikihoz lép, és hevesen ráncigálni kezdi, közben beszél hozzá gorvikiul. Hart még érti is nagyjából:

- Ébresztő...ébresztő! Valami itt koslat! Valami farkasféle!

*Guido álmos szemekkel pislogni kezd, majd rátok néz. Amikor látja, hogy erősen figyeltek a sötétség felé, ő is kapkodva talpra kecmereg, és a cuccai közül előhúzza a kardját. Ő is fülelni kezd, és koncentrálva figyeli a sötétséget.
Ranti a tűzhöz lép, és az előzőleg gyűjtött ágakat pakolni kezdi a lángokra.
Ti közben ismét érzékelitek a dögöt, ahogy elfut a közeletekben. Hart kicsit előbb meghallja, így gyorsabban abba az irányba kapja a tekintetét. Bár a fák árnyékában rohan, azt biztosan tudjátok, hogy négy lábon fut az a valami, és elég nagy testű jószág, legalább a derekatokig érhet. Pillanatok alatt beleveszik az éjszaka sötétébe.
Szinte azonnal, egy teljesen más irányból rövid, de elég hangos morgást hallotok. A forrását nem látjátok, pedig elég közel lehet.
Ranti ijedten ugrik közelebb hozzátok, biztosan retteg.
A lovak továbbra is rendesen cibálják a köteleiket, toporzékolnak, ők is érzékelik a veszélyt.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Valahol az Erone/Gorvik határ közelében
Időpont: reggel



*Hangodra a kislány összerezzen, majd lefelé görbülő szájjal az anyja felé hátrál. Néhány tétova lépés után pityeregni kezd, majd az nőhöz szalad. Amire odaér, már eléggé zokog. Átöleli Livient, és hangosan sír.
Talán a vértedtől, talán a hangodtól ijedt meg, ki tudja.
Livien is átöleli szabad kezével a kislányt, valamit mond neki gorvikiul, neked pedig kissé elpirulva mondja:

- Nem tudom mi ütött belé, nem nagyon szokott sírni...Tegye csak le oda, majd később behozom! Minden rendben van?

*A kislány sírása alább hagy, az anyja közelsége nyugtatólag hatott rá.*

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

<Hurrá, már csak ez hiányzott. Uram! Kihagyhatnánk az ilyen napokat... Minden más fekete humort elviselek és jót szórakozom, ezen valahogy nem megy... >
*Intézek egy nagyon rövid "fohászt" Dartonhoz, majd kelletlenül belljebb lépek a helyiségbe és a mutatott helyre leteszem a kancsót. Livien kérdésére akaratlanul is ránézek a még szipogó leánykára, majd el is kapom a tekintetemet róla.*
- Igen, redben van.
Ja, igen... - *és az erszényemé nyúlok. Kiveszek belőle egy érmét és a kancsó mellé rakom az asztalra* - Köszönet képpen a tejért, hogy megtanított fejni, és hogy segített.
*Nem várok választ, hisz egyre jobban érzem, hogy menni kellene inenn. Alig nézek Livienre - inkább csak futó pillantást vetek rá. Hiába no, a gyerekek nem nőttek a szívemhez. Megindulok az ajtó felé sietős léptekkel, de azért mielőtt becsuknám magam mögött az ajtót még visszaszólok neki.*
- Minden jót Livien!
*Becsukom az ajtót és határozott léptekkel indulok meg a szállás felé - nem várok egy szegmensnyi időt sem, s azt sem, hogy mi lesz Livien reakciója a kancsó mellett hagyott ezüst láttán.
Az istállóhoz megyek egyenesen, hogy lovamat kihozzam onnan, majd be a házba a felszerelésemért.*
- Indulhatunk? - *kérdem Sandrot, miközben a lófelszerelésért nyúlok és készülök a nyergeléshez.*

[Joe Lyon]

/ Hart Al Arten /

* A dartonita a hang irányába kapja fejét, majd a másik irányba, ahonnan egy szemvillanás múlva érkezik a következő morgás.*

- Dartonra! Ezek többen vannak! * Ejti ki szavait kimérten, közben minden érzékszervével a sötétet kutatva, remélve, hogy a tűzre pakolt gallyak lassan begyulladnak, ezzel nagyobb teret bevilágítva. A lovak toporzékolását, horkantásaikat hallva, tudja, ha tényleg több dög ólálkodik köröttük, s rájuk támadnak akkor az éjszakára kipányvázott lovaknak esélyük sincs*

- Fiam! * Szól Rantihoz.* Eresztd szabadjára a lovakat! Ne félj Én jobbról, Lerion ballról figyeli, hogy bántódásod ne essen.* Vet egy pillantást a közelükben lévő pányvázó kötelekre.*

- Nagyobb esélyük van hátasainknak szabadon, mint így védtelenül! Majd összeszedjük őket, ha vége a „mulatságnak”! Lerion! Mehet? Készen állsz? *Kérdez rá lovagtársára, majd ha az belegyezését kifejezi, megszólal.* Ranti most! *Szól kimérten, de határozottan a fiúhoz, s egy lépést arrébb oldalaz a lovak felé. Minden idegszálával az esetleges támadásra összpontosít, ügyelve, hogy a fiú közte és Lerion között legyen. Így a két férfi egymásnak háttal állva, köztük a fiúval majd hogy teljes körben „biztosítani tudják” a terepet.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Valahol az Erone/Gorvik határ közelében
Időpont: reggel



*Livien ellenkezne, meg mondana valamit a pénz láttán, de amire megszólalna, te már ki is robogsz a házból.
Határozottan haladsz az éjszakai szállásotok és az istálló felé. Sandro már ott serénykedik, mindkét lovát kivezette az istálló elé. Az hátast már fel is nyergelte, épp a vezetéklovat málházza.
Te is kivezeted Rulyt, majd kihozod a házból a felszerelésedet,és nekiállsz felnyergelni a lovadat.
Sandro közben beszélni kezd:

- Ha elkészült, akár azonnal indulhatunk. Ha jó tempót megyünk, a délután vége felé elérhetjük a következő falut. Az kicsit nagyobb, mint ez a porfészek. Van fogadó is, meg katonákkal megerősített helyőrség. Biztos kérdezősködnek majd...de pénzzel minden gond elsimítható. Általában egy-két ezüstért lehet menlevelet váltani, ami a helyi abradon területén való áthaladásra feljogosít ugyan, de valójában keveset ér! Nem sokan veszik komolyan az olyan papírokat. Főleg nem a banditák, vagy más hatalmak szolgái...

*Közben te rutinos mozdulatokkal felnyergeled Rulyt, és készen állsz az indulásra. Sandro is végzett a nyeregtáskák felerősítésével, megpaskolja a málhás nyakát, és a másik nyergébe pattan.

- Van még valami elintézetlen ügye, vagy indulhatunk?

[Ichigo]

Lerion con Hamal

*Hallva Hart szavait, hogy többen lehetnek az átkozott dögök, mégjobban figyelem az erdőt. Ha hangot hallok, rögtön abba az irányba fordulok. A lovak ideges toporzékolásából következtetek, hogy félhetnek és egyetértek Harttal, hogy elengedjük őket. Rantit közrefogom rendtársammal, majd szép óvatosan a lovak felé közelítünk, közben mindketten vadúl pásztázzuk az erdőt, hogy ha esetleg támadna az a valami, rögtrön támadni tudhassunk*

[Terda Radovik]

JK: Hart Al Arten
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: éjszaka

JK: Lerion con Hamal
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: éjszaka


*Felveszitek az „alakzatot”, melyhez a gorviki is csatlakozik. Biztos nem ejtették a fejére, ha ilyen hamar rájött hogy mit is akartok.
Míg ti két oldalról veszitek közre Rantit, addig a gorviki férfi hátulról véd titeket, nektek háttal állva kémleli az éjszakát.
Lassan araszoltok a lovak felé, akik egyre idegesebben cibálják a köteleiket.
Három-négy méterre közelítitek meg a lovakat, amikor a gorviki mond valamit hangosan az érthetetlen nyelvén. Még Hart se érti pontosan, de Ranti ideges hangon fordítani kezd:

- Azt mondja, hogy épp most húzott el egy dög néhány méterre...

*De nem fejezi be a fordítást, mert hangos üvöltés kíséretében egy farkasszerű lény rohan a tűzetek fénykörébe. Csak egy pillanatra áll meg, majd rohan is tovább, így tisztán láttátok a kinézetét.
Négy lábon közlekedik a bestia. Farkasszerű, de egy átlagos farkasoknál sokkal nagyobb, marmagassága meghaladja az egy métert is. Loncsos bundája szürkésfekete, nagy pofájában éles fogak villognak.
Amikor megjelent a fénykörben, Guido egyből felé lendült, talán ennek köszönhetően futamodott meg a dög.
Rantit teljesen lesokkolja a látvány, görcsösen megmerevedik, nem lép semerre, csak bámul a lény után.
Alig tűnik el a lény a fényből amikor a lovak még jobban felnyihognak, és az irányukból hangos morgás hallatszik. Nem látjátok a forrását, mert a lovak épp takarják. Pillanatokkal később hangos csattanást hallotok, majd ismételt morgást, majd pedig az egyik ló – a sötétben nem látjátok tisztán – felágaskodik, majd hatalmasat rúg hátra felé. Nagy puffanás kíséretében elrepül valami a lovak mellől a sötétbe. Elég nagydarab volt ahhoz, hogy akár egy – az előzőhöz hasonló – farkas legyen.
Szinte pillanatok alatt játszódott le a dolog, esélyetek se volt közbe lépni, vagy akár harcba bocsátkozni.
A gorviki morog valamit, de nem értitek, Ranti pedig eléggé le van sokkolva ahhoz, hogy ne kezdjen fordítani.*

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

- Magára bízom a tempó diktálását, hogy estére elérjük a falut.
Nincs más dolgom, indulhatunk.
*Még egy utolsó ellenőrzés, hogy mindenem meg van-e, hogy a megfelelő módon van rögzítve, majd nyeregbe pattanok (márha lehet pattanásnak mondani a lóra való felszállást teljes vértben).*
- Mi értelme van akkor a menlevél váltásnak, hogyha kevesebben veszik komolyan, mint azok akik nem? És mi az az abradon? Ha nem nagy kérés Sandro, mesélhetne az itteni társadalomról, legalább valami halovány ismeretem legyen erről is.

[Joe Lyon]

/ Hart Al Arten /

* Darton felkentje minden idegszálával a történésekre koncentrálva konstatálja a z eseményeket. A gorviki reakcióján eltöpreng egy pillanatra, s látván, hogy a dögök is tartanak tőlük, magában bólint. Ranti megállására ő maga is megáll. Tudja itt egyszerű szavakkal már nem ér el semmit, így tennie kell valamit. A lovak felől érkező hangok után, reméli hogy nem pont Ortemis volt az, ki kapott a farkasszerű lénytől. Erősen koncentrál, s másfélkezes kardján kékes fény jelenik meg. / Szentfény /. Tudja jól, hogy ezzel elárulta mágiahasználó mivoltát, amit el eddig takarni akart a gorviki elől, de nincs mit tennie, ha nem akarja lovaikat cafatokban látni. Tudja a fegyverén felizzó, a fáklyák háromszor erejével világító kékes fény az ultra és infra látásokat semlegesíti, veszély közeledtével azonnal mélyebb színű tónusba vált. Midőn körbekémlelt ismét megszólal.*

- Eredj fiam tovább! Ne félj, Lerionnal megvédünk! * Adja ki mély öblös hangján utasításait, s a kardján villódzó fény segítségével, mely bevilágítja a környéket talán erőt ad az ifjú apródjelöltnek. Azonban most már nem csak védekezik, ha valamelyik dög feléje, az ő közelébe ér azon nyomban odacsap világító, a vadak szemében „vakságot” okozó kardjával. Remélve, hogy ha nem is sebzi meg elriassza a dögöt.*



// Szent Fény 3MP //