Utak, ösvények, csapások

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Igyekszem a fejést úgy csinálni ahog Livien mondja. Hát nem a legszakszerűbb ez ki is derül számomra Livien szavaiból, de azért elsőre meg vagyok elégedve magammal. Az mosolyt csal az arcomra, hogy Darton felkent szolgájaként tehenet fejek. Amikor már nem jön, természetesen visszaengedem a lányt a tehénhez.*
- Livien! - *maradok guggolva mellette körbekémlelek, hogy van-e valaki a környéken, majd komolyan nézek rá és halkan szólok hozzá* - nem járt erre a napokban egy fekete vértes idegen férfi egyedül? Nagyon fontos lenne őt megtalálnom!

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Valahol az Erone/Gorvik határ közelében
Időpont: reggel



*Amikor a fekete vértes idegen férfit említed, a nő egy pillanatra megmerevedik, majd folytatja a fejést, közben beszél:

- Járt! Nagydarab külhoni férfi, fekete varkocsba kötött hajjal. Két napja indult Olbarise felé. De már nincs egyedül, ugyanis a fogadott fiam, Ranti kíséri...

*Kérdőn néz rád, még a fejést is abbahagyja.*

[Joe Lyon]

/ Hart Al Arten /

* A sikeres fohász, litánia után, Hart felemelkedik térdelő helyzetéből, majd végigfut szeme a porhalmon. Egy röpke mosoly ül ki arcára, majd annyit mond.*

- Porból vétettünk, s porrá leszünk! * Rátekint Rantira, ki épp Lerion kijelentésére kérdez vissza, majd egyenlőre nem törődve velük félrevonul, hogy Dartonhoz idézett imájával visszanyerje az imént „felhasznált” szellemi energiáját.*


// Ima, Mp visszaszerzés//

[Ichigo]

Lerion con Hamal

*Ranti kérdésére összeszedi gondolatait, hogy úg ymondja, ahogy egy gyerek is megérti. De utána szarik a dologra és egyszerűen kijelenti.*

-Oda, ahol még több ilyen hulla és mégg több harc lesz mint itt. - látva Hart mit csinál ismét a fiúhoz szól - Most ne zavarj se engem, se Hartot. Dartonnal fogunk kapcsolatot létesíteni és ha megzavarsz bármivel is, akkor nem sikerül. Szóval maradj nyugton, amíg vissza nem jövünk.

*Azzal ő is odébbmegy, hogy tisztes távolságba legyen Rantitol, meg Hartol is és ő is imába kezd*

//Mp feltöltés szintén//

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Még az ütő is megáll bennem a válaszára, de majd egy megkönnyebbült mosolyt eresztek meg.*
- A fogadott fiad? Hogyhogy elengedted vele? Mennyi idős Ranti? - *kérdem csuklóból vissza pusztán a kíváncsiság miatt mikor eljut a tudatomig a "fogadott fiam" jelentése.* - A férfi egyébként a testvérem, a fogadott testvérem...

[Terda Radovik]

JK: Hart Al Arten
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: késő délután

JK: Lerion con Hamal
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: késő délután


*Halk imába merültök, melynek során a Hallgatag Nagyúr csepegtet nektek nem kevés hatalmából. Elmétek feltöltődik az isteni manával.
Legfeljebb hat-hét csendes percet szántok az imádkozásra. Ranti közben a lovakkal babrál, amikor észreveszi, hogy abbahagytátok a „kapcsolatteremtést” hamar felélénkül, és kérdezgetni kezd titeket:

- Hogyan tudtak ilyen gyorsan elégni a holttestek? Ilyet még sohasem láttam!...Sikerült beszélni azzal a Dartonnal? Mit mondott?

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Valahol az Erone/Gorvik határ közelében
Időpont: reggel



*Livien csak ránt egyet a vállán majd folytatja a fejést:

- Ranti okos, talpraesett kölyök! Olyan tíz-tizenegy éves lehet, nem is tudom pontosan...Igazából nem én engedtem el, hanem a férjem...

*Befejezi a fejést. A kisszéket kiviszi az istállóból és a fal mellé állítja. Felemeli a tejesvödröt és elindul a háza felé. De előtte mosolyogva megkérd téged:

- Velem jön a házba? Ha akar, megtanulhat tejet leszűrni

[Joe Lyon]

/ Hart Al Arten /

* Midőn a lovag imája meghallgatást nyert a Hallgatag úr színe előtt, feltápászkodik s feltekint a kék égboltra. Ranti szavai zökkentik ki áhítatából, s elmosolyodik azokon. Odalép lovához, elővesz egy darabka szárított húst, tör belőle a fiúnak, majd átnyújtja azt, s a többit ő kezdi el falatozgatni.*

- Édes, egy barátom! *Kezdi meg kissé viccesen szavait.* A testek urunk hatalmának köszönhetően hamvadtak el ily gyorsan, s lelkük megnyugodva kerül Darton színe elé. * Szavai után egy széles mosoly terül el arcán, majd folytatja.* Igen, sikerült vele beszélni! Mit is mondott?! Ja, igen! Azt, hogy ha rosszul viseled magad, akkor hamvasszunk el téged is! Eggyel több vagy kevesebb, az ilyenkor nem számít! * Nevet fel Hart, majd egy lépést tesz a fiú felé, mintha csak elakarná a srácot kapni.*

[Ichigo]

Lerion con Hamal

*Lerion meghallva Hart tréfáját és meglátva Ranti félelemmel teli arcát, hangos nevetésbe kezd, majd odaszól a kölyöknek.*

-Nefélj fiam, Hart barátom, cask mókázik egy kicsit. Nem szokásunk ártatlan leleket idő elött urunk színe elé küldeni.... Bár mintha tényleg említett volna valami hasonlót
Na gyerünk, hosszú út áll még előttünk.

*Azzal felül a lovára, megvárja míg a másik kettő is megteszi és tovább indulnak.*

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

- Hátha nem okozok ezzel problémát és ha már a fejésbe belekóstoltam...
Úgysem láttam még hogy csinálnak a tehénből tejet
*Azzal Livien után megyek egy kis kíváncsisággal a szememben.*

[Terda Radovik]

JK: Hart Al Arten
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: estefelé

JK: Lerion con Hamal
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Olbarise városától
Időpont: estefelé


*Ranti valóban kicsit megrémül Hart tréfája miatt, de Lerion szavaira hamar megnyugszik. Mindenesetre kicsit szótlanná válik.
Felcihelődtök és tovább indultok. Felmentek a hídra, ami legalább öt lépés széles, akár két szekér is elférne egymás mellett. Kőből épült, és meglehetősen erősnek tűnik. Minden gond nélkül átkeltek a hídon.
A túloldalon folytatódik az út, és a folyóparton kanyarog egy ideig. Nyugodt tempóban haladtok, lassan esteledni kezd. Az út mellett továbbra is az eddig megszokott nagyobb fákból álló fenyőerdő van. Nem láttok semerre házat vagy tanyát.*

[Joe Lyon]

/ Hart Al Arten /

* Darton felkentje felül lova nyergébe, de egy pillantást azért vet az elcsendesülő fiúra. Nem tudja mi baja lehet, hisz ő csak viccelt. Vállat von, majd Ortemist indulásra ösztökéli. Átérve a hídon, s a folyóparton lovagolva csendesen figyeli a tájat, az esetlegesen megjelenő porfelleget, ami „elárulhatná” a feléjük közeledőket, de semmi jelét nem tapasztalja ennek. Szürkület előtt az erdő felé tekinget, hogy az úttól beljebb éjszakai szálláshelyre leljen. Ha rálel egy ilyen területre, meghúzza lova kantárszárát, s leszáll arról. Rantira, majd Lerionra tekint, s megszólal.*

- Na, Darton kegyelméből úgy tűnik ismét eltelt felettünk egy eseményektől mentes nap! Nem ártana, éjszakai szállásunkat kialakítani, mielőtt lebukik a nap korongja a horizonton! * Ezzel megfogja lova kantárszárát, s az éjjeli szállásnak kijelölt rétre vezeti azt.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Valahol az Erone/Gorvik határ közelében
Időpont: reggel



*Követed a házikójába Livient. Egy ház kicsit nagyobb mint ahol ti voltatok elszállásolva.
Egy nagyobb szobából több ajtó is nyílik. Ez a szoba amolyan konyha és nappali egyben. Kis tűzhely van, bár most nem ég a tűz. Egy nagyobb fa asztal van és mellette néhány szék. Látsz még néhány fa szekrényt is.
Az asztalon több agyagedény van, az egyik te van takarva egy fehér vászonnal. Livien odacipeli a vödröt, és elkezdi átönteni a tejet. A fehér vásznon keresztül tölti, így leszűrve a azt. Amikor megtelik az első agyagedény, leteszi a vödröt. Óvatosan átteszi a vásznat a következő edényre, majd folytatja az áttöltést.
Közben megkérdi tőled:

- Mennyi tejet szeretne hölgyem?

*Épp válaszolnál, amikor az egyik ajtó kinyílik, és egy négy-ötéves forma kislány tipeg be. Fekete hosszú haja van, egyszerű ruhái. Jól megnéz téged a nagy fekete szemeivel, majd gagyog valamit a nőnek, az pedig válaszol neki. Sajnos nem érted, mert gorviki nyelven teszi.*

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Ha kell segíteni fogni a ruhát akkor megteszem, ha nem akkor csak figyelem mit csinál Livien. Kérdésére már válaszolnék épp, hogy elég egy kancsóval, amikor megjelenik a kislány.
Ebben a pillanatban görcsös merevség lesz rajtam úrrá, s a tekintetem elsötétül. Próbálok nyugalmat erőltetni magamra, de ez nem jár sikerrel. //dobtam egy akaraterő próbát - 5 alá 6 //
Kiráz a hideg és hárítás képpen az ajtó felé lépek.*
- Livien! Visszamegyek a szállásomra és összekészítem az útra a felszerelésem, hogy reggeli után indulhassak is tovább. Megkérném, hogy ha kész lesz a tej áthozná nekem!
*Nem várom meg a válaszát, hanem kilépek az ajtón egyből és a szállásunkra térek vissza. Valahogy az is kimegy a fejemből, hogy lehet Sandro még alszik, így csendben kellene lenni. Morcosan csörtetek be a házba, és a szobámba, hogy összepakolhassak.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Valahol az Erone/Gorvik határ közelében
Időpont: reggel



*Kissé ideges állapotban hagyod el a házat, és csörtetsz az éjszakai szállásotok felé.
Amikor benyitsz a bejárati ajtón, látod hogy Sandro már ébren van. Álmosan üldögél az ágy szélén, bizonyosan nemrég ébredt fel, mert fázósan tekeri magára a pokrócát, és álmos hangon szólít meg:

- Jó reggelt! Hamarosan indulhatunk, csak kicsit össze kell szednem magamat...

*Bemégy a szobádba és pakolászni kezded a dolgaidat. Közben hallod, ahogy Sandro is készülődik odakint, és közben beszél:

- Furcsa álmot láttam az éjjel...Annyira valóságosnak tűnt...Valami ivóban borozgattam néhány régi cimborámmal, akik közül már többen nem is élnek. Nagyon furcsa volt, mert páran úgy néztek ki mint valami élőhalottak...Oszladozott a húsuk, szürke volt a bőrük, üveges a szemük...De éppúgy vedelték a savanyú lőrét mint régen...Valamiről beszélgettem velük, de hogy miről, arra nem emlékszem...Egyszer csak kinyílt a kocsmaajtó, és egy vörös köpenyes alak jött be. Az arcára nem emlékszem...Valahogy még álmomban is éreztem, hogy veszélyes figura lehet. Odalépett hozzám, és valami tőrszerű fegyvert egyszerűen belém szúrt...Éreztem ahogy az erőm elhagy és a testem összerogy. Éreztem ahogy a vér lüktetve elhagyja a testemet és végigfolyik az oldalamon...Rohadt egy érzés volt...Aztán felébredtem...Most is kiráz a hideg attól az érzéstől...

*Hallod ahogy hangosan kopogtatnak az ajtón. Sandro egy pillanatra abbahagyja a dumálást, majd megkérdi:

- Várunk valakit?