Úttalan utakon, az ország földjét járva...

[Sion]

(Yokomoto)

*A morgás elvonja a figyelmem a házról, a suhanó árnyék pedig arra késztet hogy húzzam elő tokjából kardomat. Védekező tartásban magam elé tartva indulok a morgás felé és felkészülök az esetleges harcra...*

[Catti Brie]

/Venge/

*Venge most már komolyan megretten. Kétségbeesetten szólongatja mókusát, de mindhiába.
Hirtelen felfigyel a fák egyre erősebb mozgására:*

<...na neee...ilyen szél nincs is...ez nem lehet természetes dolog...>

*Amikor meghallja azt a szinte földönkívüli hangot, nem törődve többé rejtőzéssel, óvatossággal, egyetlen ugrással Yokomotonál terem, és reszketve simul hozzá. Szorosan átkarolja, egy földindulás se tudná eltávolítani a férfi biztonságot adó közeléből.*

[Sion]

(Yokomoto)

*Meglepődve szembesül a ténnyel hogy gondosan megtervezett taktikáját egy pillanat alatt keresztülhúzza az álnok szörny, melynek neve... nő. Próbál alkalmazkodni az új helyzethez, de egyedüli tanítvány lévén sohasem tanult közös harcmodort, és gyanítja hogy ha tanult volna sem találná sehogy azt a technikát, amelyet a lány alkalmaz, hát megszólal:*

- Nyugalom Venge kisasszony, nem lessz semmi baj! Kérem engedjen hadd nézzem meg mivel állunk szemben, mielőtt rosszra fordulnának a dolgok...

[Catti Brie]

/Venge/

*A lány kényszeredetten bár, de enged a megnyugtató szavaknak: elengedi a férfit, de riadt őzként tekintget mindenfelé, felkészülve rá, hogy a legközelebbi gyanús zajra ismét a férfi karjaiban keressen menedéket.
Aggódva figyeli Yokomoto minden mozdulatát.*

[A Dorcha]

Vengének és Yokomotonak
Tiadlan földjén, kora tavasszal, délután

*Szinte egyszerre pillantottok mögétek, fel a leomlott emelet peremére, és néztek farkasszemet Vele és ekkor a veletek szemben lévő bozótosból lép elő a párja majd másfél láb izom tömeg mindkettő, s morgásuktól megborzongtok, cseppet sem barátságosak... *

[Sion]

(yokomoto)

*Az új helyzetre nem igazán volt felkészülve, pláne hogy ketten vannak. A lányt lassan, óvatos mozdulatokkal a háta mögé tolja, és lassan elindul hátrafelé, miközben így szól:*

-Lassan indulj a hátrafelé, legalább a hátunkban ne legyenek...

*Amennyiben a tigrisek egyike megindul, igyekszik egyetlen vágással harcképtelenné tenni (pl csonkolás valamelyik lábra) és egyúttal odébbgurulni a másik támadása elől kitérendő. Ezt egyetlen okkal adja fel, mégpedig ha a lányt támadják, mert akkor mindenképp magára akarja terelni a figyelmüket. Bármi áron...*

[Catti Brie]

/Venge/

*Miközben megszeppenve nézi a két csíkos szörnyeteget, vonakodva bár, de engedelmeskedik.
Félelmében egyik kezével még mindig görcsösen Yokomoto övébe kapaszkodik, tökéletesen elfeledve, hogy tulajdonképpen ő egy bátor, önálló nő, aki eddig bármilyen helyzetben tökéletesen megállta a helyét.
Hiába, néha ilyen következményekkel jár, ha az ember lánya elfogadja a gondoskodást. *

[Sion]

(Yokomoto)

*Arra hogy a lány az övébe kapaszkodik, mér tényleg nem tud mit kezdeni. Kérlelésre nincs idő, úgyhogy egy mozdulattal kioldja a selyemdarabot hogy teret nyerjen a harchoz, s közben parancsolásra termett hangon hátraszól:*

-Ha belémkapaszkodsz, nem tudok harcolni! Inkább vedd elő a tőrödet biztonság esetére!

[Catti Brie]

/Venge/

*A lány rettenetesen elszégyelli magát. Hogy ez neki eddig miért is nem jutott eszébe?
Hisz meg tudja ő védeni magát, csak egy kicsit "leeresztett" az imént.
Tanácstalanul nézi a kezében maradt selyemövet.
Hirtelen elhatározással a karjára tekeri, majd másik kezével előkapja tőrét, és a férfi szavainak hatására ismét összeszedi magát.
Szúrósan, összevont szemekkel próbálja felmérni, melyik tigrist tudná egyetlen jól célzott dobással megakasztani a támadásban.

[A Dorcha]

Vengének és Yokomotonak
Tiadlan földjén, kora tavasszal, délután

*Pillanatok alatt borul el az ég, ahogy a kövér viharfelhők eltakarják a napot, s dörrenve jelzik megérkezésüket... Ez volt az a pillanat amikor a tigrisek nem várnak tovább, mély üvöltő hangjukat kieresztve testük egyszerre mozdul felétek.
Célpontjuk egyértelműen látszik, a sokkal gyengébb Vengét szemelték ki maguknak. Nagy testüket meghazudtolva pokoli gyorsasággal vetik Rátok magukat.*

Yokomoto:

*A bokor felől kibukkanó, nagyobb tigris veti Rád magát. Éppen hogy ki tudsz térni a halálos szemfogak elől, ám újra és újra kezed után kap, ami végül sikerül is neki, s szinte satuba fogja a bal alkarod.*

//Nincs túlütés 5 Fp-t vesztettél//

Venge:

*Még látod ahogy a hatalmas macska nekirugaszkodik a tetőről, s egyenesen feléd zuhan. Puha léptekkel fog talajt, s azzal a lendülettel ugrik tovább rád, és mancsával próbál leteríteni. Hatalmas "pofon" éri mellkasodat, szinte beléd szorul a levegő...*

//Nincs túlütés 3 Fp-t vesztettél//

[Catti Brie]

/Venge/

*Már nincs ideje a tőrt eldobni. Mintha az ég szakadna le egyszerre. A dörgéssel egyidőben leugró tigris rohamát már nem tudja kivédeni Venge.
A mellkasát ért hatalmas csapástól a lány hátrazuhan. Az ütés erejétől és a fájdalomtól hosszú pillanatokig nem kap levegőt. Szeme sarkából azonban látja, hogy Yokomoto talán rosszabbul járt, mint ő, mert karját egyelőre képtelen kiszabaditani a hatalmas fogak szorításából.
Az esés következtében dobótőre kicsúszott a kezéből - most lassú, óvatos mozdulatokkal tapogat utána, miközben szemét nem meri levenni arról a vadállatról, amelyik őt leterítette.
Másik kezével valami követ tapint ki, ami a fal darabja lehetett valamikor. Megmarkolja - még jól jöhet.
Amint enyhül a fájdalom, előbb könyökére támaszkodik, majd araszról araszra hátrál, amig eléri a falat.
Nekitámasztja a hátát, így sikerül felülni felállnia.
Tőrét nagyon-nagyon óvatos mozdulatokkal emeli, amíg dobóhelyzetbe nem kerül, ekkor megcélozza a tigris mellkasát. Összeszedve minden erejét, a vadállat felé hajíija fegyverét.
Ezt követően, szinte azonnal a férfit szorongató dög feje felé dobja a követ, remélve, hogy így el tudja terelni annak figyelmét egy kis időre, és így talán esélyt kap Yokomoto a szabadulásra.*

[Sion]

(Yokomoto)

*Mivel a figyelmét túlságosan lefoglalta a lány pánikrohama, a tigrisnek sikerült fogást találnia a védekezésül maga elé emelt karján. Tudja hogy ha nem szabadul ki azonnal, könnyen rajtaveszthetnek, így gondolkodás nélkül, belső ösztöneire hagyatkozva cselekszik. Ugyan helyhezkötöttsége révén korlátozva van, de ez egyben előnye is, hiszen ha a tigris nem engedi el a kezét, ő is kiszolgáltatottabb a támadásokkal szemben. Ezt a körülményt kihasználva Yokomoto az állat torka felé szúr, reménykedve hogy egy pontosan kiszámított támadás arra készteti a nagymacskát hogy elengedje a karját.*

//
Té: k100= 90 + Slan kard= 73 = 163
Sp: k10+2= 9
//

*Ha sikerült kiszabadulnia, azonnal belsző energiáit hívja segítségül és a sárkány táncába kezd, melyet megtévesztő ugrásokkal kombinálva próbálja összezavarni és leszerelni ellenfeleit.*

//
Chi harc + Akrobatika = Ké: +4 Té: +16 Vé: +15 Sp: +1

Ké: k10= 10 + Slan kard= 39 + Módosítók= 4 = 53
Té: k100= 54 + Slan kard= 73 + Módosítók= 16 = 143 Sp: 13
Té: k100= 60 + ugyanaz mint eggyel feljebb = 149 Sp: 7
Vé: Slan kard= 109 + Módosítók= 15 = 124
//

[A Dorcha]

Vengének és Yokomotonak
Tiadlan földjén, kora tavasszal, délután

Venge:

*Érzed ahogy kissé még mindig lüktet a mellkasod, hatalmas erő lehet ebben az állatban... Szívedben félellemmel hátrálsz a fal felé, de meglepetésedre a tigris nem követ, hanem a már sebzett Yokomotó felé lendül, hogy hátára vetődjön, s földre borítsa. Tudod jól, ha ez megtörténik a férfinek vége, a két tigris széttépi... Karod lendül, először a kődarabbal, majd a tőröddel, de célt tévesztve suhan el a tigris mellett mindkettő.*

Yokomoto:

*Érzed a tigris állkapcsának halálos szorítását, ahogy fogai beleményednek karod húsába, s szinte csontodig hatolnak. Elkeseredetten döfsz a tigris nyaka felé, hisz tudod, ha nem szabadulsz tőle itt a vég. Pengéd valamelyest célt téveszt a mozgolódó tigris miatt, de így is mély sebet ejtesz a bal mellső lábán, melyre ordítással válaszol, s elengedi a kezed, hogy kissé hátrálva újra lendületet vegyen. Ekkor lendülsz előre, s szellemed erejét harcba állítva próbálod meg levágni az állatot... a vágásod szinte tökéletes ívű, ám mégsem ejt túl komoly sebet... pengéd megcsúszik a vastag, csíkos bundán, mígnem a következő már sokkal sikeresebben hasítja az oldalát.*

//-1 Ép 2 Fp a karod "roncsolásáért" //

*Újra hatalmasat dörren, a sötét égboltot cikázó villám világítja meg... s a tomboló széltől a bőrötöket csípve csattannak az egyre nagyobb intenzitással hulló esőcseppek... Hamarosan bőrig áztok, s az eddigiekhez képest számolnotok kell a csúszós, helyenként sáros talajjal is.*

*A tigrisek támadásra lendülnek, egyszerre rontanak Yokomoto felé... míg a sérült elől sikerült kitérnie, addig a félhátulról érkező a jobb vállába harapva, a nedves talajon sikeresen feldönti, de fogása még sem volt tökéletes... ennek köszönheted, hogy élsz még. Sikerült kigurulnod alóla, de bal alkarodból és jobb válladból lassan szivárog a vér...*

// -7Fp //

[Catti Brie]

/Venge/

*Bosszúsan veszi tudomásul, hogy egyik kisérlete se járt sikerrel. Nem elég, hogy nem találta el a tigrist, még tőre és a kő is oda lett.
Aztán meghökken a látványtól: a tigris, ahelyett, hogy nekitámadna, megfordul, és az amúgy is sebesült Yokomotora támad.
Ezt már nem nézheti tétlenül. Dühödten felugrik, felkapja az első kezébe kerülő vastagabb ágat.
A két tigris felé ugrik, rikoltva egy nagyot - ám ekkor ismét hatalmasat dörren az ég.
Pillanatok alatt sártengerré változtatja a talajt a zuhogó eső.
Bőrét ostorcsapásként érik az esőcseppek, lábát vendégszeretően marasztalja a sár.
Alig lát el a férfit támadó tigrisekig.
De nem adja fel: ez a férfi megmentette, nem hagyhatja segítség nélkül - bármi legyen is a vége.*

[Sion]

(Yokomoto)

*Elmélye fáradtával, a következő kitörésig a védekezésre összpontosít, felkészülve a következő rohamra, amiben reményei szerint legalább egy bestiát elveszejtve.*

// védekező harc: Támadó dobások : , 85, 25

rendes kör: Slan kard + chi harc + akrobatika
Ké: k10= 7 + Slan kard= 39 + Módosítók= 4 = 50
Té: k100= 95 + Slan kard= 73 + Módosítók= 16 = 184 Sp: 13
Té: k100= 23 + Slan kard= 73 + Módosítók= 16 = 112 Sp: 13//