Keleti szigetvilág

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: délelőtt
_________________________

-Jó kérdések-ismerte ezt el Ronja. Lyssa figyelmen kívül hagyta, hogy stírölted.
-Szállás az van. Mivel ketten vagytok férfineműek, ti kaptok külön kabint, de nőtársaid nem.
Valaki kopogott, aztán Maresi, a tester matróznő érkezett:
-kapitány, Halfarkas hajója távozott. Elindultunk nyugatnak, továbbá fogtunka vízből egy pasast. Az lehet az, amelyik lehányta magát a Kispinyt fedélzetéről.
-Jól van?
-Igen, csak vizes. Páran meg még én úgy gondoljuk, hogy szándékosan lépett meg előző kapitányától.
-Tartsátok szemmel, hálátlan féreg lehet, de ahogy láttam, jóképű. Tőlem használhatjátok, de fogjátok be síkálásra, és tartsd távol Pengétől. Tudod, hogy agresszív és zsigerből gyűlüli a pasikat, még a végén felboncolná élve. Ez rád is vonatkozik-nézett rád Lyssa-kerüld el Pengét. Nincs rendben a feje, de príma harcosom.
Maresi értette a parancsot, távozott. Imoen szemeibe új élet költözött. Ez a kiscsaj még most sem felejtette el azt a matrózt!
-Asszonyom, távozhatok?
-Tőlem aztán! de vidd ezt a kenyérpusztítót is, és meg ne lássam azt a hibbant szőkét (Kendrát)!
Imoen sűrű bólogatás közepette kiment, húzva maga után a méltatlankodó Nicolt.
-Az areliták úgy sem képesek jótzanul gondolkozni, mind flúgos-hagyta helyben Ada távollétét Lyssa, Ronja meg csak kuncogott ezt hallva. Maradtál így te, ő, Lyssa, Zartar a testőr.
-A fizetség az, hogy elviszünk arra a szigetre, aminek környékén legutóbb hajótörést szenvedett egy héromnárbocos. Szerintem azon lesz a nagyszájú nő rokona is. ha élve találjátok, vbele együtt fordulunk vissza shadoni partok felé, de ha nem, akkor nélküle. Elfogadható ár?

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

* Erlon tekintete elhomályosul, mikor kiderül, hogy a néma a fedélzeten van. Nyel egyet, eszébe juttva Ronja megérzése, de egyenlőre nincs ezzel ideje foglakozni, Imoen távozásakor Nicol után veti.*

- Hé, gyerek! Aztán nekem jó szállást válasz! Ja, és kerüld azt a Pengét te is! * Elereszt egy félmosolyt. Felkeltette az el eddig ismeretlen férfigyűlölő a dalnok érdeklődését. Kíváncsivá vált, hogy mire föl ez a nagy utálat. Lyssa szavain ő maga is elmosolyodik, majd miután mindenki befejezte a mondandóját, keres magának valami ülő alkalmatosságot, elhelyezkedik rajta, szó nélkül kiveszi Ronja kezéből a füves bagót, szippant egy slukkot, eleregeti a füstöt, közbe visszanyújtja a bagót, s némán bólint köszönet képen a toroni felé. Megköszörüli a torkát, s Lyssara tekint.*

- Tökéletesen megfelel az ajánlatod! Azonban még valami, s felőlem kész is lennénk!. *Vigyorodik el az északi.* Mint jó házgazdánk, kérlek ne hagyd, hogy az embereid kinyúvasszák valamelyik ismerősömet, társamat. Nem venném a lelkemre, ha valamelyiküknek baja essen! Tudod, megkedveltem őket! Az arelitát, a kis csacsogót, a fiút, s az őrült szőkét is! Ronját is persze, de őt nem féltem! Tud magára vigyázni! * Mosolyodik el, miközben a toronira pillant.* Ezen felül, ha jól tudom két, három nap múlva érjük be azt az ominózus hajót. Megosztanád velünk a rajtaütés részleteivel kapcsolatos elképzeléseidet? Nehogy félre érts, tudom, megfontolt, s előrelátó vagy! Nem azért kérdem mert nem bízok benned, vagy ahogy az előbb már szerintem letisztáztuk, mert nő vagy, csak mi is jobban, céltudatosabban tudnánk készülni a műveletre, ha ismernénk a részleteket! * Teszi fel kérdést az északi, majd kíváncsian tekint a kalózvezérre.*

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: délelőtt
_________________________

-Kalandozók vagytok, vigyázzatok magatokra. Nem tudom szavatolni a biztonságotokat, mert nem vagyok matrózaim anyja. És ha egyszerű nők ellen nem tudtok megmaradni két lábon, hogyan várhatom, hogy gorviki ranagoliták ellen menni fog?-vette el ő is Ronja füves cigijét, szívott belőle, de megtartotta. A kalapos nő nem rendezett patáliát.
-A kalandozók nem félisteni lények. Bizonyos túrerőn túl ugyan olyan tehetetlenek, mint bárki más-emlékeztette erre a tényre Lyssát Ronja.
-Észben fogom tartani...
Lyssa megosztotta, hogy éjjel fognak támadni. Azaz küzel siklani a hajó közelébe, s csónakon a kalandozós különítmény Maurával átszáll a menekültek hajójára. Lyssa az övéivel parti őrségnek álcázza magát, azaz olyan cirkálónak, akik távolabb is ellenőriznek, nem csak a közvetlen partvonalnál. Míg ők elterelika figyelmet, a csónakosok felmehetnek a hajóra és felkutathatják a papokat a holmijukkal együtt. Forrásaik szerint ami érdekli őket egy fémkazettában van, azt éne vagy egy az egyben elemelni, vagy feltörni a zárat és kiszedni a tartalmát. Attól függ, melyik a könnyebb.
-Már nem először beszélsz forrásokról. Hogy szereztétek a híreiteket? engem ez is érdekelne...-fonta össze karjait Ronja.
-A hajón van beépített emberünk. Egy félgorviki szuka, hétpróbás csaj, és a miénk. Elme útján hamar száll ám az üzenet...-árulta el Lyssa.
-És nem lesz feltűnő, hogy rakűsnyi picsa van egy hajó fedélzetén, amikor a parti őrség férfiakból szokott állni?
-Nem egy matrózom inkább néz ki férfinak mint nőnek, legyen garancia az, hogy nem először éltünk már ezzel a trükkel.
-Valahogy nem nyugtattál meg, kapitány...(R)
Fentről dulakodás zajai szűrődtek le, majd mérgesen megérkezett Maresi:
-Asszonyom, az a hosszú hajú ördög kicseszett velünk!
-Ugyan mivel?-ült le szórakozottan Lyssa.
-Senkit nem hajlandó meghágni, elhajtott minket a francba, és olyan fülest levágott nekem, hogy...-a nagydarab nő szégyenében elvörösödött.-Szóval nem bírtuk megértetni vele, hogy itt ez a módi.
-Azt hinné az ember, egy pasas mindig dugásra kész, erre kiderül, hogy hajónyi nővel szembeszegül egy?-horkantott fel Lyssa, de mulatott.
-Lehet, hogy a férfiakat szereti-nézett rád a testőrnő célzóan.
Ronja elhúzta vigyorra száját.
-Nem hiszem, kiderült volna korábban. Talán csak túl agresszívak a nőid, Lyssa. Nem mindenkinek jön be ez a stílus... Valahogy én se áradok el attól, ha mocskos, szőrös, bárdolatlan faszik közelednek felém, esetében talán nem áll föla szerszám ennyi férfias, dúvad satrafától...
Lyssa beharapta ajkait. Szeme nevetett. Maresi kis híján felrobbant hallva a kalapos nő kritikáját.
-Ekkora önfegyelemmel szerintem búcsút inthetünk annak a hajónak...-sóhajtott Ronja.
-Megnézem már magamnak azt a férfit, nem szoktak a lányaim megvadulni senkitől ennyire...
És az egész bagázs felment a fvedélzetre. Maresi gyilkosan nézett a kalaposra, de azt hidegen hagyta.
Odafenn három nő bevert képpel szédelgett: egynek bedagadt a szeme, egy másiknak eltört az orra és dőlt belőle a vér, a harmadik pedig furcsa szögben álló hüvelykujját dédelgette. Ada csillogó szemei arra utaltak, az előbb küzdelmet hujjogott végig. Mintha nem is egy kalózhajón lenne, azonnal alkalmazkodott!
Imoen mellette állt sápadtan, s le se vetet a szemeit a harc kiváltójáról, a néma matrózról. A tengervíz lemosta róla a koszt, és kdierült, van olyan csinos mint te. Sőt, sajnos a teste egy árnyalatnyit ruganyosabbnak is tűnik. De biztos nincs olyan hangja és sármja, mint neked
-Nem rossz darab. Lányok, mit mondtam, milyen feltétellel nem doblak fel titeket a shadoni pribékeknek?
-Ha nem marakodunk pasasok miatt!-szűrte ki törött orra mellől az egyik áldozat.
-Tartsátok magatokat ehhez. Egy faszi se ér meg bunyót, értve vagyok?
Bár még szívesen ráugrott volna pár nő hol verési, hol nemi, hol mindkét okból, Lyssa szavára felhagytak a hapsi környékezésével.
-Most fel a mocskot magad után. és ha még egyszer kezet emelsz a lányaimra, hagyom, hogy Penge felkoncoljon.
A néma matróz farkasszemet nézett Lyssával. Félmeztelen volt, csak egy nadrágot viselt. Látszólag megértette a kapitányt.
-Nekem tetszett a bunyó-vigyorgott Ada. Nicol egy csapat dolgára távozó nő közül fúrta ki magát.
-Megvan a kabinunk, de én éhes vagyok!
-Moss fel a hosszú hajú csórikával, és akkor kapsz-vetette oda Lyssa.
Kikerültél a figyelem középpontjából. Egy szőke lány mosolygott rád kedvesen, loknijai közé még egy szalagot is kötött.
-Üdv a "Csavard lazára"-n! Sajnos kissé felhevülten indul a közös út. -tekergette meg egyik tincsát. A korláton ült, feszes kék térdnadrágban és melle alatt megkötött ingben. Csinos hasa rádnevetett.

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

* A dalnok gondolataiba mélyedve konstatálja Lyssa mondandóját. Néha hümmög, enyhén bólint. Úgy érzi, hogy kivitelezhető talán a dolog. Vannak kétségei, de hát kinek nem lennének, ha egy gorviki hajót akarna kifosztani. A „beépített hölgyemény” említésére felcsillan a szeme. Tudja, hogy így megsokszorozódtak az esélyeik, de egyenlőre nem szól semmit. Megvárja még Ronja is kifejti a véleményét, majd megszólal.*

- Szerintem jó kis ötlet! Ha Isteneink is épp oly kedvükben találtatnak, kivitelezhető is lesz ! *Ekkor hallik fentről a dulakodás zaja, s megérkezik Maresi. Erlon felhúzza szemöldökét a nő szavaira.*

<… Na az at átkozott néma még meg sem érkezett, s máris a bajt keresi! Tényleg sötét lelkületű lehet, ha a nőket ennyire „fenyíti”!…>

* Lyssa szavaira elejt egy félmosolyt, mmajd miután Ronja „megvédi” becsületét inkább nem szól semmit. Elindul a többiekkel együtt a fedélzetre. Utolsónak marad, s az előtte felfelé haladó lányok fenekét figyeli. Mikor kiérnek a fedélzetre, s elé tárul a látvány, enyhén szólva megdöbben. A férfi, így lemosdva, igen kikupálódót, de látja, hogy a nőkhöz nem ért igazán. Ada „izgalmán” jót derül. Nicol megjelenésére és szavaira a fiúra kacsint.*

- Rendben Nicol! Remélem tényleg jó szállást választottál, de….. * Próbál beszélni a fiúhoz a nagy női zsivajban, de miután rájön, hogy az lehetetlen, inkább felhagy vele. Lyssa szavaira kiülő csendben körbetekint a „háttérbe szorult” Erlon, majd megakad a szeme a korláton ülő szépségen. A lány üdvözlésére, s „testbeszédére” egy mosollyal válaszol, majd még a többiekre a néma matrózzal vannak elfoglalva a lányhoz lép. * Én örülök a szerencsének! * Köszönti a lányt, majd folytatja.* Megtudnád mutatni kabinom? Tudod elfáradtam kissé, s nincs most ehhez kedvem! *Int fejével a felbolydult méhkasra emlékeztető bagázs irányába. Ha a szőke hajlandó elkísérni új szállására út közben még jobban „felméri” a szép hasút az északi, majd kissé beharapja ajkait. A pár pillanatnyi csend után, s mikor elérik a fedélközt, ahva már kevésbé hallik le a lárma megkérdi a lányt, csak azért, hogy „megindulhasson” a „beszélgetésalap”.*

- Hogy hívnak? Mikor kerültél a hajóra? Jaj, de arcátlan vagyok! *Torpan meg a dalnok, majd a lány szemeibe tekint „igézőn”.* Én Erlon Arts vagyok, Erigowból.

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: délelőtt
_________________________

-Én Alabástrom vagyok, Hatvárosból. Nos, nem tudom, hol van a kabinod, de majd együtt rájövünk-kacsintott.
Leugrott a korlátról és riszálva magát lement a hajóközbe. A második emeleten azért csak jobban kiigazodott s ott az egyik ajtót kitárta.
-Szerintem ez lesz az, mert csak ez üres. -csavargatta a haját, rádkacsintott.
-Igaz, hogy a bárdoknak akkora a micsodájuk, mint amekkora a lantjuk? És hogy kalandozó vagy? Azok semitől se rettennek vissza...-hátrált be a kabinba és megbontotta az ingjét.

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

* Az északi elmosolyodik a nőszemély szavain, majd belép utána a kabinba. Körbepillant a helyiségben, mintha tényleg „csakis” a kabin megkeresése végett hívta volna magával a lányt. Beljebb lép „véletlenül” behajtja az ajtó szárnyát, s be is „rántja azt „ a szellő azonnal. Leveszi hátról zsákját, majd a földre rakja. Lantját is lehelyezi a falnak támasztva, majd felegyenesedik, s a kigombolkozó lányra tekint egy mosolyt megejtve.*

-Örülök, hogy megismerhettelek Alabástrom! Szép, s egyben furcsa neved adatott! * Kissé „mellébeszél” a dalnok, majd rápillant a lantjára, utána a lányra. Szélesebbre tárulkozik vigyora, majd közelebb lép a nőszemélyhez, s segít neki megbontani blúzát.*

- Hát azzal mit kezdenél, ha egy oszlop himbálna a lábaim között te nőszemély? * Mosolyodik el Erlon.* Egy átlagos gengszter az, de gazdája csodákra képes vele! * Nyel egy nagyot, majd most már kissé mellőzve a szavakat közelebb hajol. Egy óvatos puszit nyom a lány arcára, majd még egyet, s halkan a nő fülébe súgja.*

- Én meg azt halottam, hogy a hatvárosi nők gyengédek, s odaadóak. * Markol bele a lány fenekébe, s forrón megöleli. Meglazítja a lány nadrágjának övét, s az első fekvő alkalmatosságra dönti, ha talál olyat. Ha nem, vagy csak függőágy akad, akkor a falnak támasztja a lányt háttal, s úgy kezd bele, a formás mellek „megcsodálásába”, a ruhaneműk óvatos levételébe. Végig tartva a szemkontaktust a szőkével. Kizárja elméjéből az összes, külvilág felől beáramló zajt, s a nő „kényeztetésében merül el”*


// Egy kép a csajsziról, azért jó lenne ! //

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: délelőtt
_________________________

Alabástrom felkacagott:
-Ha tősgyökeres lennék, a hajam fekete lenne, a bőröm barna és teltebb...de annak vallom magam, mert ott születtem!-kezed csupasz keblére vonja, aztán elmerül egy mély, érzéki csókban. Mikor lekerül rólad az ing, s úgy simulsz hozzá, megremeg. Először azt hiszed, a vágytól, de mikor finoman eltol, arca grimaszba rándul, mintaki roszul vagy.
-Nem kapok levegőt!-nyög fel, kezével a hajóablak felé kap, sípolva kezdi el venni a levegőt. Nehezen kinyitja, de sikerült neki, percekre rá már normálisan veszi a levegőt és a furcsa remegést is abbahagyja a teste.

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

* Alabástrom megremegésén először jót mosolyog magában. Azt hiszi az északi, hogy a lány az izgalomtól, a felhevült, rég érzett közelségtől teszi azt. Azonban az eltorzult arcon, a levegő után való kapkodásból rájön, hogy itt valami más van. A kabin ablak kinyitása után, Erlon a lányhoz lép, s odakíséri az ágyhoz, függőágyhoz, majd segít neki elhelyezkedni azon, majd mellé huppan. Csendben figyeli a lány légzésének normálissá válását, majd csendben megszólal.*

- Minden rendben van? Sűrűn előfordul, hogy fulladsz? * Tekint a szőkére, de most már nem a vágyakozás, hanem enyhe féltés ül ki arcára.*

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: délelőtt
_________________________

A lány leül, lehunyt szemmel mély levegőt vesz, arca kisimul, majd kissé megváltozik: idegen keménység és hűvösség költözik belé, tartása merevebbé válik, mikor szemeit kinyitja, nem emberi érzelemmentességgel találkozol szembe. Még a lány hangja is megváltozott, hangja érdesebbé, nőietlenebbé vált:
-Csak akkor fordul elő, ha ez a címeres kurva szét akarja tenni a lábát.

/Hamar kérek egy érzékelés és gyorsaság próbát!/

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

* A dalnok meglepődik, meglepődik?! megdöbben a lány szavait hallva. Hírtelen fény gyúl elméjében, s felugrik az ágyról, majd szembe fordul az átszellemült nővel. Figyeli a lány minden mozdulatát, s keze rapírjának markolatára csúszik.*

<... Albornera! Ez egy több személyiséggel megáldott nő!? Remélem Alabástrom arca másik oldala nem pont maga Penge!?...>



// Érzékelésre: 3, Gyorsaságra:8-at dobtam //

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: délelőtt
_________________________

A villanásból megláttad, egy kés az, de nem voltál elég gyors... A lány vállon szúrt. (-4fp) S nem úgy nézett ki, mintha ezzel befejezettnek tekintené. Idegen nyelvű mormogásba kezdett, azaz rövid mondatot ismételgetett fanatikusként. Az érzelemmentesség volt benne a legijesztőbb. hamar nyilvánvalóvá vált: nem éri be kevesebbel, mint a halálra késeléseddel.

/Újabb gyorsaságpróbát kérek. Ha megvan, cselekménytervet arra, mit csinálna a kari./

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

* A dalnok felszisszen, mikor vállát éri a tőr, majd felugrik, s azon nyomban fegyverét kirántja kardhüvelyéből. Erősen koncentrál mestere tanításaira gondolva.*

<… Ha nem akarod ellenfeled megölni, vakítsd meg, s üsd le!…>

* Alborne kegyelméből a bárdok mágiájához „nyúl”. Gyors koncentrációt követően a lány szemlencséjébe jutó fényt teszi feketévé, ezzel „vakságot okozva” a rá támadónak, majd a most már kezében tartott rapírjának markolatával csap a nő halántékára, hogy az ájultan rogyjon össze.*


// Gyorsaságpróba dobás: 4 , valamint a fénymágia vakság okozása varázslatát alkalmazta. 8MP, Támadó dobás: 88 //

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: délelőtt
_________________________


A vakság bekövetkeztekor nem merevedett meg a lány, ahogy az várható votl, hanem hátraugrott. Te meg gyors voltál, a levegőt érte halánték helyett a markolat. Pedig ha betalált volna, talán be is töröd a fejét
És Alabástrom arcán egy rándulás sem jelezte, hogy bosszantaná a vakság. beleszimatolt a levegőbe:
-Érzem a véred szagát, hím!-s másik KÉST (nem tőrt...) vett a kezébe. Valahonnan nadrágja övéből, a háta mögül szedte elő ezt is.
Hogy valóban szag vezette-e vagy csak jól saccolta, hol állsz, nem derült ki, de az igen, hogy pont feléd ugrott mindkét pengével. telejs némaságban. Semmi üvöltéás, semmi vicsorgás, vagy hörgés. A lány némán tette a dolgát, esélyt se adva, hogy műs felfedezze kettőtök harcát. Hacsak te nem lépsz. Bár bírod te a strapát, csak nem szorít sarokba egy megveszett csaj!


/Kérek először egy VÉ értéket, aztán 2 TÉ-t, 2 KÉ-kel. És mondj egy számot 1 és 10 között!/

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

// a VÉ: 105 rapirral. Azután a Té -re : 82, 97-et. A KÉ-re: 7, 4-t dobtam. A másik értékre K10-el:7-et dobtam //


* Az északi látván támadásának hiábavalóságát, hátrébb lép, s a másik kés előkerülése után, megpróbál kitérni a nő csapása elöl, utána, ellentámadásba lendül. Most már nem a tőrkard markolatával, hanem a veszély erősödésével, annak pengéjével támad, hisz érzi ennek fele sem tréfa. Azonban még mindig nem akarja a nő életét kioltani, így annak alkarjait próbálja megszúrni, ezzel harcképtelenné téve a „hölgyet”.*

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: délelőtt
_________________________

Bár a lányt vakká tetted, szaglását nem vetted el. s eme veszett formájában nagyon jól boldogult ezzel is, bár azért nem azt jelentette ez, hogy vakon jól harcolt...Csak a reflexei jól működtek. Így első ízben jobb alkarját sikerült is megsebítened. Nem szisszent fel, csak a kést ejtette ki kezéből. Nem hátrált. Továbbra is tartotta magát ahhoz, hogy kicsinál. Következő támadásod véletlen műveként kivédte. Ha fél másodperccel később lendül karja, akkor bizony elhibázta volna.
Folyamatosan mozgádsban voltatok. Közel kerültél az ajtóhoz. Alabástrom feléd lépett, hogy szúrjon. Te ügyesen elléptél a szúrás elől.
Nem így az ajtót kinyitó Ada... A nőt ellenfeled mellbeszúrta. Ada szemei elkerekedtek, fel se fogta, mi történt vele, teljesen váratlanul érte. Alabástrom megremegett, elfojtott hörgés tört fel a torkából:
-...ó, nővérem...!-aztán eldobta a kést és nyüszítve lökte félre Ada térdre eső testét, s rohant el a hajóközben valahova. A folyosón Imoen azonnal elsápadt, Nicol eltátotta a száját. Ronja nem volt velük. Maresi öblös hangja elért hozzád:
-Penge, a kurva anyádat!!!