_______________________________________________________________ JK: Morik Cih Rion Helyszín: Kopasz Hegy erődje Időpont: pirkadat _______________________________________________________________
*A seb összezáródására nem figyel fel senki a csata hevében. Kifelé csak az látszódna, hogy már nem folyik a vér a páncélon ütött résen át, de jelenleg erre senkinek nincs érkezése odafigyelni. Közben záporoznak serényen a buzogány és baltacsapások az ifjú lovagra. Ilyenkor érzi meg a kétkezes fegyverek egyik hátrányát, a lomhaságukat. Nem sokat tehet. Ugyan a csatabárdosra mostmár odafigyel és hárítja a csapást, de a buzogány alacsonyan lendül és jobb combján csattan a vasfej. Enyhe zsibbadás a jutalom, de nem komoly a seb. Eközben Morik szabadjára engedve vére hatalmát rettegést plántál egyik ellenfele szívébe ki a hátsók előretörésének köszönhetően nem tud elmenekülni közeléből, így iszonyattal tekintetében próbálja megállni a helyét a félelem szorító markában is. A kétkezes csatabárd lomhán meglendül, de a széles pofájú balta időközben ismét megleli a rést a védelmen és az alkarvédők egyikén végigvágva egy fémes sikollyal húzódik vissza, de így is megérzi a lovag a helye nyomát a vértdarab alatt szitne biztos, hogy pár napig meglesz a hosszanti folt. Közben az általános csata állása nem túl rózsás. Az orkok a kezdeti lendületet most a meglehetős létszámfölényre cserélték és véres kavarodás közepette, de egyre szorítják a védőket lépésről-lépésre hátra. Közben az íjászok sem ússzák meg veszteségek nélkül, ugyanis, ahogy a második ork hullám megérkezik a könnyű lándzsák áthasítva a levegőt a fenti lövészek sorait is ritkítják. Ha nem is halálos a seb a pártázatról alábukókat vagy a zuhanás vagy a lent tolongó vadállati tömeg öli meg végül.*
//Csak tippelek, hogy a Rettegés nevű wier képességet használtad. A boszimágiánál van a leírása. TSZ-enként 1 célpontot jelölhetsz meg. Kérlek majd jelezd kire alkalmaztad. Illetve kérlek ne a játéktechnikai hatásokat írd meg, hanem a megnevezést, hogy mit akarsz alkalmazni. Pl: Rettegés wier képesség.
"... Én csakis a vasat verő Bhaer-Shadaggban, no meg a tényekben hiszek. Tény az, amit ötnél többen állítanak azok közül, akiket jól ismerek; az, amit a sámán, a jóslat és a papiros mond, bár ezen még vitázunk olykor. ..."
//OKÉ, bocsi, még ezt most sajátítom csak el. Nos a baltásra használtam a wier képességet.//
<ennek így nincs sok értelme, ha nem változtatok taktikát, akkor hamar felmorzsolnak. Itt nagyobb védekező erő kell, és fürgébbnek kell lennem. >
//Védekező harc//
*Most csak a védekezsére öszpontosít az orkok ellen, és ezzel, elkezd kihátrálni az első sórból. De miért? Azért hogy buzogányát, letegye, előrántsa kardját, és egy közepes pajzost szerezzen. Ha ezzel Végzett a harc havében újra előre furakodik.*
_______________________________________________________________ JK: Morik Cih Rion Helyszín: Kopasz Hegy erődje Időpont: pirkadat _______________________________________________________________
-Vissza az öregtoronyba!
*Harsan a csatatéren át Nagymestered hatalommal teli hangja. A veterán paplovagok már elérkezettnek látják az időt, hogy szűkre mért hatalmukat is bevessék és a boszirkányság lángjaival emésszék el ellenségeiket. Így több helyen is tűzoszlopok törnek az ég felé és sötét vérmágia fogan a csata forgatagában. Mégis érzed, érzitek, hogy ezt az első rohamot már nem tudjátok visszaverni és vagy visszahúzódtok rendezni soraitokat vagy nem lesz esélyetek kiűzni otthonotok falai közül a hodát. Meg kell hagyni Orwella jó munkát végzett. Terve sikerrel járt, mikoron úgy döntött, hogy megalkotja az okrokat kinke nem lesz más feladata, mint sokasodni és háborúba vonulni szüntelen. A két támadódk elég szerencsétlenül csapdos körülötted. Ahogy ti visszább húzódtok és őket meg a még mindig befelé furakodók lökik előre inkább csak fenyegetnek a fegyvereikkel, mintsem eredméynesek lehetnének, de a biztos védekezésednek köszönhetően amúgy is csekély esélyük teljesen elpárolgott jelenleg a harci sikerre. Végül nagy tülekedés sé dulakodás után sikerül a vár öregtornyába visszahúzódni és az utolsó paplovagok és talpasok lándzsákkal, alabárdokkal kint tartják az ellent, míg egy megnyugtató csattanással becsukódik végre a vasatl ajtó és helyére kerül a gerenda, ami az ajtót hivatott zárva tartani. A földszinten vami kevés hely van, hisz itt csak egy kisebb előterem van és ennek végéből kígyózik felfelé a csigalépcső a fontosabb helységek felé. A szűkösség miatt már meg is indult az eleje a csapatnak felfeé, hogy lent csak az őrség maradjon és odafent haditanácsot ülhessenek a többiek. Körülnézve a tolongás ellenére is látod, érzed, hogy igencsak megcsappant a seregetek. Legalább a harmada máris elesett a védőknek és ki tudja meddig kell még tartanotok az erősséget. Az ajtón záporoznak a fejzsecsapások közben. Az orkok serényen forgácsolják a bejáratot, de a benti talpasok sem tétlenkednek próbálják mihamarabb megerősíteni, kitámasztani az ajtószárnyat. Felérve szintén vérmocskos és több sebet kapott lovagtársaid is zihálnak ki enyhébben, ki erősebben, de mindenkit megviselt a rövid, de igen véres első összecsapás. Az ablakokon beszűrődő fényből jösz csak rá, hogy ami esetleg óráknak tűnhetett csupán néhány röpke perc volt, hisz a nap még mindig nem emelkedett teljesen a hegyek felé.*
"... Én csakis a vasat verő Bhaer-Shadaggban, no meg a tényekben hiszek. Tény az, amit ötnél többen állítanak azok közül, akiket jól ismerek; az, amit a sámán, a jóslat és a papiros mond, bár ezen még vitázunk olykor. ..."
*A többiekkel, ígyekszik felfelé a csigalépcsőn, ám elöbb szobájába, megy ott gyorsan fegyvereite lecseréli, kardjára, és pajzsára, valamint ge ypillanatra megáll, és elméje hatalmát felhasználja hogy elnyomja fájdalmát.*
_______________________________________________________________ JK: Morik Cih Rion Helyszín: Kopasz Hegy erődje Időpont: pirkadat _______________________________________________________________
*A fegyvercsere és néhány pillanatnyi pihenő után Morik a tanácsterembe visszatérve látja, hogy a emgmaradt lovagok lázasan gyártják a terveket, de nem tudnak közös nevezőre jutni, hogy most mi lenne a legjobb lépés. Van aki azt mondja Orwella elég hatalmat adott indítsanak támadást és egy kitöréssel próbálkozzanak. Van aki inkább a toronyra építene és kitartana, amíg megérkezik a felmentő sereg. Itt felmerül az általános kérdés, hogy kihez fordulhatnak Kopasz Hegy védői, kik siethetnek segítségükre. A elgközelebbi erőd, ahova a hírnökök indultak egy heti lovaglás innen. Egyrészt hogy juttathatnának el legyorsabban üzenetet, mivel az elme művészetében vagy nem elég járatoak ehhez a lovagok vagy nem ismernek senkit odaát elég jól a kapcsolat megteremtéséhez. Másrészt ha egy futárt sikerül is kijuttatni esetleg egy lóval együtt akkor is két hét, mire leghamarabb itt a segítség. Az öregtorony készletei ha szűkösen is, de még elegendőnek mondhatók. Viszont a sebesültek és a kinti ork had nem ad bizakodásra okot az ilyen hosszú kitartás terén. A Nagymester komoran szemléli a lőrés-ablakok egyikéből a lent tolongó hordát. Gondolkodik, de a homlokát felhőző gondterheltség arra utal, hogy ő sem látja fényesen övéi jövőjét. Közben pedig megállíthatatlanul záporoznak a csapások a megerősített ajtóra. Végül ahogy feltűnik az ifjú paplovag magához inti elöljárója és kérdőn néz rá.*
-Morik a terv nem vált be. Orwella nem kegyel minket ma. Azt hiszem itt az ideje valami mást kitalálnunk, ha még meg akarjuk látni a naplementét is. Hogy látod a helyzetet? Vannak vélemények és ellenvélemények, mint hallhatod. Kíváncsi vagyok a te meglátásodra, emrt ma reggel is éleseszűségedet bizonyítottad ismét.
"... Én csakis a vasat verő Bhaer-Shadaggban, no meg a tényekben hiszek. Tény az, amit ötnél többen állítanak azok közül, akiket jól ismerek; az, amit a sámán, a jóslat és a papiros mond, bár ezen még vitázunk olykor. ..."
-Nos nagyuram, itt kivárni míg a halál elér. Nem én ebből nem kérek, inkább menjünk mi elébe, és tegyük sorsunkat Orwella kezébe. vagyis tényleg csak a két lehetőség van. VAgy az hogy várunk vagy az hogy kitörünk. Én a kitőrés mellett szavazok, mert szerintem ott még mindig jobbak a túlélési esélyeink, Mint így, ha gyáván meghuzzuk magunkat. Hányan maradtunk még?
_______________________________________________________________ JK: Morik Cih Rion Helyszín: Kopasz Hegy erődje Időpont: pirkadat _______________________________________________________________
-Úgy hetvenen maradhattunk. Ők körülbelül ugyan annyi veszteséget szenvedtek mint mi. Csak míg mi százhúszból maradtunk hetvenen a moccskok jó háromszázból még mindig lehetnek vagy kétszázötvenen.
*Válaszolja az idősebb lovag. A kitörés melletti érveiddel látszik szívében egyetért, de elméje mást sugall.*
-Kitörünk és emlékezetessé tesszük e napot Orwella előtt, de meg nem éljük a holnapot. Tudom ifjú lovag, hogy ezt diktálja a váred, mint ahogy az enyém is, de nem lesz hírmondója tettünknek és a környék várai is elesnek, amit hosszabb távon nem engedhetünk meg magunknak, hisz már így is kvesen maradtunk Gro-Ugonban és egyre csak csökken a régi hatalmunk visszaszerzésének esélye. Így azt mondom kitörünk, de nem mind feledkezhetünk bele az öldöklésbe. El kell juttatni a hírt a legközelebbi erődökbe. Így te és még másik négy ifjú lovag külön utakra kell lépjetek. Mi a veteránokkal és a maradék vazallusokkal utat törünk egészen a kapuig. Nektek pedig ki kell jussatok és elvinni a hírt a testvéreinkhez. Vigyázzatok, mert üldözni fognak éjt nappallá téve hogy megakadályozzák a portyázó ork horda hírének elterjedését. Ráadásul azt nem tudhatjuk, hogy a pihent elitjük mikor avatkozik a küzdelembe. HA nem sikerül elég nagy veszteséget okozzunk a kitöréssel, akkor nem mozdulnak majd a kapu elől és ti maroknyian találjátok szembe velük magatokat.
"... Én csakis a vasat verő Bhaer-Shadaggban, no meg a tényekben hiszek. Tény az, amit ötnél többen állítanak azok közül, akiket jól ismerek; az, amit a sámán, a jóslat és a papiros mond, bár ezen még vitázunk olykor. ..."
-Értettem uram, és mien uticélt szán nekem? Akkor engedelmével felkészülnék az útra.
*Ezzel elszalad, összegyűjt úgy egy heti száraz élelmet, több kulacsot, és a kardját, és pajzsát, valamint fejszéjét.* Meg utazó zsákját, amibe bele dob néhány váltó ruhát.*
<Ma még vért sem ittam. Mi lenne ha valamelyik haldokló feláldozná magát a céljaim érdekében.>
*Ezzel a gondolattal a fejében elindult a sebesültek felé.*
_______________________________________________________________ JK: Morik Cih Rion Helyszín: Kopasz Hegy erődje Időpont: pirkadat _______________________________________________________________
-Te mész fiam a legközelebbi erődbe, mely innen nyugatra fekszik. Dwyn Madron a kapitánya. Kevesebb a paplovag és inkább rendünk azon harcosai népesítik be, kik nem nyertek beavatást a Rettenet Asszonyának misztériumaiba.
*A név valahonnan ismerős. Ahogy elsietsz felkészülni a hosszú útra és ezen morfondírozol végül beugrik hol hallottad már e nevet. Formo említette, hogy az ő parancsnoksága alá kerül a kiképzés végén. Ezzel a tudattal indulsz vissza, hogy megkeresd a súlyosabb sebesülteket kárhozott szomjad csillapítására. Viszont csalódottan veszed tudomásul sebesült szinte mindenki, de mindenki harcképes és viszonylag ép. Ugyanis a hirtelen nyakatokba zúduló horda elől ti ugyan vissza tudtatok vonulni végül, de aki nem tudott önerejéből besorjázni a toronyba az bizony már az orkok fogazott késeinek adta minden vérét ezóta. Másik 5 paplovagtársad is összekészítette holmiját és várják, hogy megkezdődjön a kitörés. Először az istállókat kell elérjétek és ott a lovakat felkészíteni. Nem tudja megmondani senki, hogy az ostrom kezdete előtt volt-e épp aki ki akart lovagolni, így lehetséges, hogy teljesen leszerszámozott állatokat találtok, ha még nem ölték le őket a hódító vadak. A nagymester kezében majd másfél méteres tiszta acél tollas buzogányával még egy utolsó áldásban kéri Úrnőtöket, hogy legyen irgalmatlan ellenségeitekhez és pusztítsa el ki meg akar akadályozni feladatotok végrehajtásában. Majd az alsó szinten felsorakoznak a harcosok. Ti a tömeg közepén úgy a csigalépcső aljánál lehettek, mikor az elől állók feltépik az ajtót és a szakállas hegyű lándzsák kivágódnak az éppen befelé igyekvő orkokba. Majd egy hatalmas taszítás, melybe szitne mindannyiótok súlya, elszántsága benne van és máris kiléphetnek az első lovagok az udvar kövére. Mészárlás az egész nem is harc. Mindkét oldal aprítja egymást sé csak nagyon lassan araszolva jutnak előre Orwella hívei. Szinte egy örökkévalóság a bírkózás, melyben ti hatan nem vehettek részt hisz másra kell tartalékolni erőtöket. Végül kiléphettek a holtakon keresztül és elindul az arcvonal sorai mögött az előretörés az istállók eddig még viszonylag háborítatlannak tetsző tömbje felé. A rátok hulló lándzsákat úgy ahogy félreütitek, de sokat csupán a vastag vért fog fel, így is számos sajgó zúzódást hagynak maguk után a lepattanó hajítófegyverek. Egyik társad kevésbé szerencsés és egy ordításra sem jut érkezése, ahogy a meredek ívben érkező szálfegyver elkerülve a pajzsot a vállvas és a sisak között húsába szalad. Rögtön összeesik és ezzel már csak 5 esélye maradt a KArd Testvériségnek, hogy hírt vigyen és kapjon az újabb ork hadjáratról. Az istállóban két könnyű harciló van felszerszámozva. Valószínűleg felderítéshez akarták őket kiküldeni, de a nehézcsontú csatamének még nyereg és lószerszám nélkül kapálnak helyeiken.*
"... Én csakis a vasat verő Bhaer-Shadaggban, no meg a tényekben hiszek. Tény az, amit ötnél többen állítanak azok közül, akiket jól ismerek; az, amit a sámán, a jóslat és a papiros mond, bár ezen még vitázunk olykor. ..."
<A fenébe nincs itt senki, viszont a könnyü harci ló hamarabb kifárad de gyorsabb akkor ideje lesz felszerszámozni egy nehéz ahrci lovat.>
*Ezel neki is áll és felszerszámoz egy nehéz harci lovat, olyan gyorsan ahogy csak keze bírja. Keményen koncentrál a feladatra, fejében elcsendesíti a csata zaját, hogy za ne zavarhassa meg munkájában. Majd mikor elkészül, felül rá, és a kapuhoz megy, és várja a kiugrási lehetőséget.*
_______________________________________________________________ JK: Morik Cih Rion Helyszín: Kopasz Hegy erődje Időpont: pirkadat _______________________________________________________________
*Sietve, de nem kapkodva szerszámozza fel az egyik csatamént Morik. Közben kér társa hasonlóan tesz, míg másik kettőjük megelégszik a kissé fáradékonyabb, de gyorsabb lovakkal is. a csata zajait nem sikerül sokáig kizárni, mert a bejáratnál az erőd talpasai keményen tartják a védő alakzatot, de az orkok megtalálják a "hátsóajtót", azaz hátsóajtó nincs az istállón természetesen viszont a falai vályoggal tapasztott deszkákból állnak. Így egy igen egyszerű és brutális erejükhöz, robosztusságukhoz méltó megoldást választanak az ostromlók. Hangos reccsenés és szilánkok, vályogdarabok repkedése közepette a falat átszakítja egy talpig vasba öltözöttharcos. Szinte ezzel a lendülettel egy mély, torokhangú morranás kíséretében meglendíti a lyukon maga után rántott lálngolt pengéjű pallosát és kettészeli az egyik ifjú paplovagot, ki túlságosan belemerült a lova felkészítésébe. Erre beront az ajtón négy pajzzsal és láncos buzogánnyal felszerelt mellvértes talpas, hogy legalább a megmaradt négy hírvivőt megvédhessék. Birokra kellnek az orkok elitjének képviselőjével, de úgy tűnik nem sok esélyük van. Mégis az ekkorra útra kész lovakkal itt az idő az indulásra hisz Kersh a veterán lovagokkal már a kauig megnyitott egy szűk ösvényt az orkok tengerében. Mindenfelé halottak és levágott fejek, végtagok keretezik az utat és borítják a harcolók lába alatt a földet. A védők nagyjából felére csappantak. Már csak úgy negyvenen tartják magukat, igaz az orkok is súlyos veszteséget szenvedtek. Majdnem százan eshettek el közülük, igaz még így is négyszeresére nőtt túlerejük, melyet betetőz a Vasas egység harcba bocsátkozása. Sikerült. Az elszánt kitörésnek köszönhetően a pihent elitet is bevetették, így odakint már "csak" 15-20 portyázó és hegyivadász várja a kitörni szándékozó lovasokat. Lóra szállva végül sikerül a kavarodáson átjutva kiérni a nyít mezőre és ugyan még egy két dühös vakkantás kíséretében érkezik néhány lándsza, de ezek végül célt tévesztve a földbe fúródnak. A tervezett hat helyett már most csak 4 hínök indulhat neki a síkságnak. Ha a még sértetlen utóvéd lesz az üldöző, akkor 5, esetleg 6 fős csapattal kell számoljon mindegyik paplovagnak. Természetesen hiába húzzák szét az arcvonalat az ork vadászok a gyors lovakkal hamar átérnek közöttük Orwella hívei és szabad az út a végeérhetetlennek tűnő vágtához.*
"... Én csakis a vasat verő Bhaer-Shadaggban, no meg a tényekben hiszek. Tény az, amit ötnél többen állítanak azok közül, akiket jól ismerek; az, amit a sámán, a jóslat és a papiros mond, bár ezen még vitázunk olykor. ..."
-b*szmeg!-Káromkodja el magát, mikor a páncélos ork betör az istállóba, de aztán megörül, hogy kaptak még egy kis plusz időt a felszerszámozásra, így aztán, ujra az ijedtség után, folytatja a kemény idegtépő szerszámozást. MAjd felül a lóra. A kitöréskori lovagláshoz latba veti minden tudását, hsizen ő inkább talpas sem lovas harcmodor képviselője, de a robosztus lovakkal könnyebben vágja át magát a harcolók tengerén, nehezebb leteríteni. Pajzsát az oldalára szíjazta, így biztosítva egy kis plusz védelmet magának. Majd később mikor a hegyivadászokhoz ér, akkor gyorsabb tempóra kapcsol, hogy csak ugy simán átrobogjon a pár nyápic orkon, és a megadott vár felé veszi az irányt, és nagy vágtába kezd, hogy minél nagyobb elönyt tudjon kiharcolni.*
_______________________________________________________________ JK: Morik Cih Rion Helyszín: Kopasz Hegy erődje Időpont: délelőtt-dél _______________________________________________________________
*A feszített iramú vágta meghozza gyümölcsét. Az ork üldözők elmaradoznak a lovag mögött, így háborítatlan nyargalhat célja felé a kietlen pusztaságban. Ahogy a nap egyre feljebb hág lován egyre jobban kiüt a fehér tajték a megerőltetéstől. Erős állat, de nehézvértes gazdáját és minden csomagját nem bírja sokáig ilyen tempó melett, így kénytelen Morik lassítani és ügetésben haladni. Ahogy a Nap a zenitre ér lova is egyre rosszabbul tűri megpróbáltatásaikat és mitagadás ma még nem is evett a lovag, így kéyntelen-kelletlen meg kell állnia pihenőt tartani. Sajnos a gyors kezdés megbosszulja magát. A ló remeg a kimerültségtől. Már-már azt lehet latolgatni vajon mikor borul el oldalra. Prüszköl és erőtlenül emelgeti lábait, mintha nem tudná melyikre álljon és melyiket kellene kímélnie. A csatamének nagy segítséget és előnyt jelentenek az ütközetekben, de be kell lássuk hosszú útra, főleg ilyen feszíttt iramra nem alkalmasak. Az orkok legalább lemaradtak, de kérdés, hogy ezek a vad félig-meddig farkasvérű kopók meddig képesek követni a nyomot? Szinte biztos, hogy most is a kényszerpihenő alatt lassan, de biztosan fogynak a mérföldek a bőrcsizmás talpak ütemes dobbanásaira.*
"... Én csakis a vasat verő Bhaer-Shadaggban, no meg a tényekben hiszek. Tény az, amit ötnél többen állítanak azok közül, akiket jól ismerek; az, amit a sámán, a jóslat és a papiros mond, bár ezen még vitázunk olykor. ..."
*Amikor látja, hogy lova elkészült az erejével,akkoir megáll pihen, közbe ad enni a lovának, maga is eszik, Majd csak lépésben halad tovább, hogy a ló addig is pihenhessen. Keres egy kis patakot, ahol átrázhatja az orkok szimatát, mert vizben nem tudja követni a nyomaikat.*
_______________________________________________________________ JK: Morik Cih Rion Helyszín: Kopasz Hegy erődje Időpont: dél-délután-este _______________________________________________________________
*A hátas állapota nem túl rózsás. Tovább kell indulni a pihenő után, de nem sok jónak nézhet elébe ló és lovasa. Végül lassú léptetésben sikerül továbbindulni, de Moriknak nem jut eszébe a közelben patak. Azt tudja, hogy egy sekény folyócska van úgy másfél napra innen nyugatra, amerre tart,de azt legjobb esetben is holnap estére érhetik el. Addig maximum egy hirtelen támadt esőben bízhat az ifjú vagy esetleg egy mélyebb pocsojában, hogy legalább hátasa ihasson és visszanyerhesse erejét. Eléggé elcsingázó a baktatás. Mikor a ló már végletesen remeg inkább a gyaloglás látszik célravezetőnek. Inkább most kelljen a nap utolsó 1-2 óráját gyalogolni, minthogy a kidőlő hátas miatt az egész hátralévő utat. Végül lassan alábukni látszik a napkorong a nyugati hegyek rögökké gyalult háta mögé. Kis reménysugár Tiadlan bércei felől eléggé sötét fellegek gomolyognak a Sztyepp-vidék felé. Ha Orwella kegyesen elfordítja rontásthozó pillantását még az is lehet, hogy már ma feltöltheti vízkészletét a hírvivő. Esti táborhelyül egy öreg széleskoronájú tölgy szolgálhat. A füves pusztaság kellős közepén kissé baljóslatű látvány a göcsörtös ősöreg fa, de legalább van minek a hátat vetni. Ekkor a már-már sötétre váltó égbolton hosszan, élesen villan a közelgő égiháború első csapása, melyet messzehangzó morajló döndülés követ. Nem telik bele egy perc sem és sűrű, nagyszemű eső áztatja a mezőt és a lovagot hátasával egyaránt. A szomjas állat azonnal elkezdi nyalogatni a nedvességet a fűszálakról és ahogy egy-egy kisebb mélyedésben meggyűlik a víz hálásan lefetyeli nem törődve semmivel jelenleg. Az biztos, hogy nem egy kellemes nyári záporról van szó és bizony az esőcseppek vize kissé hűvös, ahogy a hegyekből emgérkeztek a felhők szárnyán. Mégegy gondolat befészkeli magát Morik agyába. Az eső elmossa a száraz porban haqgyott nyomokat és a szagokat is eltompítja a friss sár illata. Az ork hegyivadászoknak tudásuk legjava sem biztos, hogy elég lesz a felfedezéséhez.*
//Tapasztalat: 1 Pont//
"... Én csakis a vasat verő Bhaer-Shadaggban, no meg a tényekben hiszek. Tény az, amit ötnél többen állítanak azok közül, akiket jól ismerek; az, amit a sámán, a jóslat és a papiros mond, bár ezen még vitázunk olykor. ..."