Shulur - Zadon - Calowyni Hõsök sétánya

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A korg támadásának hatástalanságát látva, még jobban felbőszül. A harci láztól gondolatai ösztönökre „apadnak”. Érzékszervei fel sem fogják a kívülről érkező hangokat. Felordít, értelmetlen torokhangok kavalkádja hagyják el ajkát.*

<.. Gráhhhhhhkhhh…>


* A szörny támadási szándékát érzékelvén, tudja nincs ideje arra, hogy a gyors elkapja annak nyakát, vagy egyéb testrészét, esetleg megpróbáljon kitérni annak támadása elől. Így hatalmasat próbál szabad kezével csapni a jószág koponyájára, hátha „eltántorítja” azt „harapós kedvétől”.



// Off: Ha jól emlékszem, nem kell dobnom, számolnom! Azt te szoktad „lejátszani a JK helyett. Bár, ha rosszul emlékeznék, akkor:
ököl: KÉ: 35+ 3 (kockadobás)= 38, TÉ: 54+ 73 (kockadobás)= 127, sebzés: 4 (kockadobás) azaz: 2 +2(erőbónusz)= 4 //

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az alagútban
Időpont: a délelőtti órákban
_______________________________________________________________

*Az éles karmok még elkapják a lábadat, ám mielőtt a tűhegyes fogak elérnék combod húsát egy jól irányzott ütést mérsz a koponyájára.
Az állat, merthogy másnak hirtelen nem bírod nevezni elengedi karmaival lábadat, és hátratántorodik tőlled. Szemébe homályság költözik és tántorog, de nem csuklik össze - pedig tudod, egy ilyen ütésedtől egy ló is letaglózódott volna...*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* Urc a jószág körmeit érezvén, még nagyobb erővel csap le a „szörnyre”. Mikor látja, érzékeli a leszállt „vörös ködben”, hogy az megtántorodik, nem akarja elszalasztani a lehetőséget. Kihasználva a jószág kábultságát, egy jól irányzott rúgással, annak védtelennek tűnő testét célozva, megpróbálja eltörni a rágcsáló bordáit, s a csontvázra visszaemlékezve, gyengécskének tűnő gerincét. Gondolatai, külvilággal kapcsolatos érzékszervei még mindig nem „kapcsoltak be”. A harcra, a dög leküzdésére összpontosít minden porcikájával, idegszálával.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az alagútban
Időpont: a délelőtti órákban
_______________________________________________________________

*Bár szűk a hely, de lendületet jól sikerült venni a rúgáshoz, s a találat is pontos lett a fáklya fényénél. Bakancsod iszonytató erővel csapódik az állat testének, hallod ahog a csontok törnek, repednek.
A rúgás hatására az állat úgy 4-5 lábnyit repül szó szerint visszafelé, nagy puffanással földet ér, hogy a por is felkavarodik körötte; s nem mozdul többet.
Lassan nyered vissza a tudatod a vörös ködtől - így először megrezzensz, amikor finom női kacsó érinti meg karod.*- Jól vagy? - *Hallod Tall hangját magad mögött. Hátra nézvén ő ott áll közvetlenül mögötted, míg Milla pár lábnyival hátrébb, de mindkettejük arcán aggodalom ül. A két nő félt, aggódik érted.*

//Az előbb elfelejtettem írni, hogy a karmok 3 Fp sebet ejtenek.//

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* Urc lassan kifújja tüdejéből a levegőt, majd miután pár lélegzetvétel után visszanyeri önuralmát, s megérzi Tall érintését, és szavait, bólint.*

- Most már jól van Urc! * A földön fekvő teremtmény sziluettjét fürkészi, majd odalép, s rátapos annak nyakára, hogy az esetleges élet utolsó jelét is „eltüntesse” a szörnyből. Miután végez „művével”, megfordul, s elindul a lányok irányába.*

- Indul! Gyerünk! Hagyjuk itt sötétség gyorsan! * Szavaival ösztökéli a lányokat mi hamarabbi indulásra. Érzi lábán a sebet, de egyenlőre nincs ideje foglalkozni az ilyen ”aprósággal”.*


/ / Levontam a 3 FP-t //

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az alagútban
Időpont: a délelőtti órákban
_______________________________________________________________

*Megindultok, most már joban szaporázzátok a lépteiteket, hogy mihamarabb kiérjetek ebből az átkos sötét alagútból. A fáklyák már nem nagyon bírják, és ha elalszanak elvesztetek...
Azonban úgy egy újabb fertályórás sietség után lassan előről derengeni kezd valami.
A folyosó változik, és lassan hátborzongatóvá válik a hely.
Eléritek ugyanis a fényforrást - de ez nem lámpás, fáklya, vagy egyéb hasonló tárgy - maga a fal világít, ontja magából a kissé sárgás fényt. Így láthatóvá válik, hogy a falakon belül (ami egyébként tükörsima, s olybá tűnik átlátszó) rengeteg koponya van - mintha a díszítést adnák a helynek. Semmi más csontozat, csak koponyák.
Tall és Milla is megrázkódik többször, s a napleány egész teste lassan úgy jár mint egy tál kocsonya; Tall valamivel jobban tartja magát - de egyikőjük sem szól egy árva szót sem.
Haladtok beljebb és egy kiszélesedő kupolás terembe érkeztek, ahol nincs ajtó, ablak, tovább vivő járat - csupán a teljes falfelületen a "rátok tekintő" koponyák.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* Urc megindul a lányok után. Szaporázza lépteit, ahogy az előtte haladóktól lehet azt. Mikor elérik a világító falrészt, s megpillantja a koponyákat, elképed. Elképed!? Inkább valami Yneven kívüli érzés keríti hatalmába. Leszáll ismét a vörös köd a korg agyába, hisz köztudott, hogy a barbárok nemzettsége „igen nehezen viseli” a mágia bármilyen megjelenési formáját. Vesz pár mély levegőt, majd a lányokhoz szól határozottan.*

- Enged előre Urc! * Megindul a nyílás irányába, kezében a fáklya „maradványával”. Belépve a „csarnokba” egy furcsa érzés keríti hatalmába, látván, hogy nincs ennek a helynek másik kijárata.*

<… A szellemekre! Hisz ez egy csapda!!!!…>

- Kifele! Vissza! * Adja ki halkan „parancsait”, hogy fel ne ébressze az „alvó halálszellemeket”.*

<… Balra kellett volna mennünk ott az elágazásnál! Persze a patkányfejű, biztos nem véletlenül küldött minket erre! A rohadék! Most már biztos ő volt az, akinek, aminek a testét az imént tapostam szanaszét!…>

* Óvatosan elindul ő is a kijárat felé.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az alagútban
Időpont: a délelőtti órákban
_______________________________________________________________

*Csapda - szalad át a fejedben, s mozdulsz kifelé a járatból, azonban hiába noszogatod a két nőt, ők nem mozdulnak helyükről. Szemük a távolba réved, mintha nem lennének önmaguk, s nem tudnának jelenleg rólad. Mintha a lelkük nem itt járna. Rémítő... így, ilyen rövid idő alatt, s így láthatatlanul valami elragadta őket. Vagy ki tudja mi lett velük. Csak áll Tall is és Milla is a terem majdhogynem közepén és merednek a nagy semmibe egyre homályosuló szemekkel. Ugyanis az élettel teli csillogás elvesződött belőlük, s mintha fátyol ereszkedne szembogarukra - szürke fátyol.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A korg miután érzékeli, hogy szavai hatástalanul szálltak át az éteren keresztül, a lányokra tekint. *

<… Mi a fene folyik itt?????????…>

* Látván, hogy egy irányba révednek, Urc is a sötétségbe mélyeszti tekintetét. Ha nem lát semmit és senkit, odalép a nőkhöz, s megragadja őket. Mint két zsákot, fogja őket hónai alatt. Fut kifele a barlangból, tudván, hogy ez egy baszott nagy csapda.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az alagútban
Időpont: a délelőtti órákban
_______________________________________________________________

*Felkapod a két leányzót, és sietős léptekkel visszafele indulsz, azonban nemhogy kitalálnál az eredeti folyosóra - eltévedsz. Ennek egyetlen egy az oka - a folyosó nyílása melyen ide érkeztetek bezárult (helyébe ugyanolyan koponyákkal teli fal csúszott, mint a többi része a barlangnak), de nem zsákutca lett belőle, hanem egy másik járat nyílt meg előtted.
Innen is kiszűrődik az a haloványsárga fény a falból, s legnagyobb sajnálatodra, döbbenetedre nem egy folyosó az mi szemed elé tárul, hanem egy egész és átláthatatlan rendszer.
A megnyílt folyosó pár lépés után ketté ágazik. A bal oldali egy enyhe kanyart vesz, míg a jobb oldali egyenesen fut tovább, ám azt látod, hogy ott még két választási lehetőséged van - még két út visz tovább a jobb oldali járatban.*

//Off: ha netán elvesztenéd a fonalat a barlangrendszerben szólj, s készítek rajzot számodra.//

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A korg egy pilanatra zavarodottan tekint körül, mikor meglátja, hogy a folyosó, amin érkeztek, lezáródott előttük. Megfordul és habozás nélkül megindul a másik járat felé. Megtorpan, mikor az elágazáshoz ér. Körbetekint. Megfigyeli a bal oldali járatot, amely enyhén ívelődik (Merre van annak íve?). Utána a jobb oldalit veszi szemügyre, s látván, hogy az megint két felé ágazódik eltöpreng.*

<… A szellemekre! Ez egy átkozott labirintus! Mi van a lányokkal!?…>

* Gondolatai közepette ránéz a két hóna alatt elalélt lányra. Lehelyezi őket a földre, majd megvizsgálja őket közelebbről is. Figyeli légzésüket, szemeiket. Közben, hogy az időt se vesztegesse, Ismét megnyalja mutatóujját, hátha érzékel valamiféle légmozgást. Szerencséjére az „utálatos” mágikus fény most segítségére van. Hisz teljesen elveszne, ha vak sötétben kellene botorkálnia.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az alagútban
Időpont: a délelőtti órákban
_______________________________________________________________

*A bal oldali folyosó balra veszi az ívet.

A két lányban alig van élet, legalább is ez látszik rajtuk.
Gyér a légzésük, alig emelkedik/süllyed a mellkasuk.
A szemeik nyitva vannak és még mindig az a furcsa fátyolos tekintettel merednek "maguk elé".
Testük viszont merev - nem lehet máshoz hasonlítani őket ilyen szempontból: mintha legalább egy napja halottak lennének annyira merev, görcsös a tagjaik. Hajlítani, mozdítani csak erővel lehethe, az pedig félő, hogy kárt okozna bennük, hisz Urc nem kapna visszajelzést, hogy az fáj-e vagy nem.
A járatban semmilyen légmozgás nem érzékelhető. A szag is régi ódon barlangra emlékezteti a korgot. Semmilyen nesz nem hallatszódik sehonnan.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A barbár megpróbál életet lehelni Tallba, kit erősebnek tart, de hiába. Hiába próbálja enyhe pofonokkal már a végén magához téríteni, nem megy. *

<… Nincs mit tenni! Viszem őket tovább! Hol a fenébe lehet ennek az odúnak vége! Hátha a friss levegő, a koponyáktól való távolság jót tesz nekik?!…>


* Nem habozik sokat. Hóna alá kapja ismét a két lányt, s elindul a bal ívben kanyarodó folyosón.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a sétány előtt
Időpont: reggel
_______________________________________________________________


*Majd két fertályóra zötykölődés után álltok csak meg.
Ahol megálltatok az egy nagyobb tér parkos területen. Fák, bokrok - de házak is vannak - és ami szembetűnő, itt az utcák rendezettek, szemét nélküli - és a levegő is tisztább valamennyire.
Az ork hamar a kocsi mellé kerül, markát tartja.*
- 10 réz lesz. Ott a bejárat a parkhoz.
*Ahol megálltatok egy nagyobbacska épület mellett van. Itt látsz hirtelenjében vagy négy városőrt, de nekik üde zöld szalag van átvetve a vállukon.
Úgy ötven lábnyira egy zöld növényekkel befutott, körbefont vaskerítés húzódik amerre csak ellátsz, s egy kétszárnyú vasajtó, mely zárva van. Ez előtt további két őr posztol.

[Navaratna]

(Xylina)

Semmi ellenséges mozdulatot nem teszek, egy ekkora nem emberi pasas be ne gőzöljön, mert simán összemorzsolhat. Fizetek, és megnézem, hova is kerültem.
Örömmel tölt el, hogy a szemetes utcák után végre tiszta, üde helyre érkezem, de kedvem hamar lelohad. A park zárva. Újabb színkódos őrök. És nem tudom, ez náluk mit jelent úgy igazán. Nagy levegőt veszek, és a kapunál álló őrökhöz lépek:
-Mikor nyit park? - folyamodom tört közös nyelvtudásomhoz.
"Remélem, majd bemehetek, ha nyit, és nem szednek belépti díjat..."