***********************************************************
Mesélő: Castor de Vinter
Helyszín: Gianag, Sinog Kul és környéke
Időpont: ősz, délelőtt
Résztvevők: Garmacor karakterét kivéve mindenki
*************************************************************
/Saun, Scyllaina /
Éves zsinati gyűlését tartja a gianagi Pyarroni Egyház. Sinog Kul városának főatyája – Kendrick atya- vezeti az immáron negyedik napja tartó gyűlést, a székesváros Dreina-főtempolmában.
Uwell egyháza igen kicsi az egybegyült pantheon képviselőinek számához képest; és Saun feladatként kapta a rendtől, hogy legyen benne a delegáltak között, mint a szavazati joggal bíró paplovag, csatlakozzon és fejtsék ki véleményüket a zsinaton.
A Bosszúangyalok rendfőnöke nem cifrázta túl a dolgot, három paplovagot küldött a Dreina főpap által összehívott egyházi zsinatra: Saunt, egy vele egy időben felszentelt másik lovagot, Tegan-t és az elöljárót; Boyd Torin-t.
A máskor oly csenedes és méltóságos egyházi emberek között most igen élénk vita dúl, kiabálás, zsivaly és indulatos vita hullámzik a Rend istenasszonyának falai között.
Az utolsó napirendi pontot tárgyalják:
A szakadár „önjelölt” próféta” Ariun al Marem vezette csoport képviselői rendház alapítási jogot kaptak a hercegtől, megkerülve az eklézsiát; az uralkodó –valami rejtélyes ok miatt- földet és ingatlant adományozott a halálisten „rebellis” helytartóinak.
A kérdés megvitatás alatt van: Elismertetik-é az új hajtás a Pyarroni Egyház kebelén a hercegség területén?
A három fős dartonita küldöttség a szentély közepén áll, körölöttük az ácsolt tribünökön a Pyarroni Egyház delegáltjai rendjük, istenük szerint. Scyllaina két másik társával áll az egyházfők előtt. A szóvívőjük – Sholto- hivatalosan is bejelentette egyházalapítási szándékát Siong Kulban, amihez dokumentálva csatolta a frissen kapott adománylevelet, amelyet Gianang uralkodója látott el kézjegyével.
A legharcosabb ellenzők Krad-lovagjai, vezetőjük –Monroe- magából kikelve, rangjához méltatlanul bevörösödött fejjel –már-már ordít és kardoskodik a kiközösítés mellett- és követői ott morognak és izegnek-mozognak a padsorokban, ökleiket rázzák és úgy ellenzik a javaslatot.
Sok ellenzője van: Dreina egyházának nagy része, illetve az általa vezetett, kicsiny és –Gianangban erősen lenézett- Aranykör-szekció.
Azonban a gianangiak által leginkább tisztelt isten: Gilron isten képviselői egyenlőre közömbösek.
A kézműves-papok vállukat vonogatva pillognak egymásra, mint akik nem értik, hogy Dreina főpapja mi a fenéért rángatja be őket a műhelyükből számukra olyan érdektelen kérdésekről vitatkozni, mint a szakadár marmeliták jelenléte Gianangban, pláne ha azt a herceg engedélyezte a saját városában.
Végül egy okulárés ősz mester –Calum- emeli fel a kezét:
-Mond csak Monroe; végül is mit követtek el ezek a…szakadárok, hogy így gyűlölitek őket? Tán emberket áldoznak, vagy megszegték a parancsolatokat?
Monroe:
-Hogy mit? Szekta alapító tévelygők! Hát már nincs így is eléggé szétszabdalva egyházunk!? Emlékezzetek a kahrei zendülőkre! Ők voltak az elsők! És éppen ti kérditek miért ellenezzük a további szétdarabolódását hitünknek!? Nektek egy újabb „kahre” kell!? Lassan már egységesebbek a népek a vallás tekintetében a Fekete Lobogók alatt, mint mi a saját berkeinkben! Egy újabb elismert szektával önnön húsunkat tépjük! Vagy talán azt tapasztaltátok hogy viszajöttek a hívek a Zedur lankáiról!?
Nos a szakadár Gilron papok felemlegetése igazi bombaként robbant az eddig közömbösnek és nyugodtnak mondható Gilron-papok között: az arcok elsötétülnek, elkomorulnak és kezd felerősödni a rosszaló sustorgás, moraj.
A második legnépesebb gianagi szekció: Kyel-tanító papjai, kiket babonásan tisztel a nép, egyenlőre mérlegel, ők még maguk közt tárgyalják és vitatják a dartoniták ügyét.
Monroe láthatólag már az ellenzők táborába toborozta Gilron híveit, Dreina szekciója pedig úgy fog dönteni, ahogy a főpap, Kendrick mondja, de ő meg egyre jobban pislog Kyel-papjai felé, mintha az ő igazságosságukban jobban bízna…láthatólag hajlik rá, hogy Kyel papjainak véleményét figyelembe vegye.
Tekintete egy pillanatra megpihen Saunékon, de tudja: a Bosszú angyalai bár igazságosság dolgában nem maradnak el Kyel papjai mögött, megbecsültek; de létszámuk Gianagban oly kicsiny hogy tulajdonképpen inkább udvariasságból hívták meg őket a zsinatra, bár néha egy szavazat is eldönthet mindent; de Kendrick egyenlőre nagy számokban gondolkodik.
/Scyllaina/
Sholto magához int és a füledbe súgja:
- Én már minden érvet elmondtam,. amit elmondhattam Scyl. Felhatalmazlak, hogy a döntés előtti utolsó szó jogán te tarts beszédet. A te hangodat még nem hallották, hátha nagyobb hatást teszel ezekre a vén csuhásokra mint én. Ezek még elvitatkoznak vagy tíz percig, láthatólag Kyel szolgálóinak meggyőzésén fog eldőlni a mérleg nyelve. Van tíz perced, addig szed össze magad, nagy levegő és csapj a lovak közé. –az elöljáró arca szenvtelen és komor, láthatólag nem viccnek szánja a kérést.
/Saun/
Boyd elöljáró arca tökéletesen tükrözi a szavait amit hozzátok intéz:
- Bár a magánvéleményem szerint Monroe egy rátarti tapló, most kivételesen úgy vélem igaza van: különösebben nem örülök a marmeliták feltűnésének, de nem hagyhatom figyelmen kívűl azt a tényt sem, hogy a herceg támogatja őket; de az nagyon kiváltotta a nemtetszésemet, hogy a Papi Szék háta mögött tárgyal és kész tények elé állítja a zsinatot vallási kérdésekben.
- Neked mi a véleményed az ügyről Saun?
/Elric, Nasnaer/
Hagud levelének kézhezkapása /lásd: PM/ után indultatok el Gianagba.
Szép kora ősz van, olyan igazi vörös-bíbor szinekben pompázik most a Selva-menti erdő.
Úgy számoljátok még legalább két nap, mire eléritek Sinog Kult, a fővárost és utána indulhattok csak Harting felé.
Egyikőtők sem tudatosan kereste a kis Arel-szentélyt. Egyszerűen ráakadtatok miközben a vadcsapásokon át keltetek át az erdőben.
Egy vörös lobozatú tölgyes szívében áll az íját feszítő női alak. A szobrot a fából faragták ki, különlegessége, hogy az alkotás után a fa újra lombot és ágakat növesztett.
Nem láttatok még „Arel-alakú” fát, de különleges és meglehetősen elhagyatott kis szentélyre bukkantatok.
Előbb Nasnaer bukkan a kis ligetre, majd neszezést hall a közelből és látja újabb utazó, -Elric- baktat át lovával a sűrűből kilépve.
/Tagrid/
Miután megkaptad Hagud levelét /lásd: PM/, elindultál Gianagba. Sinog Kul a főváros nem igazán nyeri el tetszésedet, az épületeknél, már csak az emberek öltözködése az igénytelenebb.
Nem vagy egy kékvérüségét fennen lobogtató kikent ficsúr; de azt hiszed, életedben előszőr láttál nemesembert darócgatyában és vasalt orrú bakancsban, amint egy lóra alkudott…úgy érzed kénytelen leszel árértékelni a nemesség fogalmáról alkotott maradi nézeteidet…Arelre! Még jó hogy Hagudon kívűl nem ismersz más gianagi nemest. Kínos lenne hogy akiről azt hiszed uradalmi béres, kiderül, hogy gróf…
De legalább a kajára nincs panaszod. A Vadászmester fogadóról előszőr azt hitted borospince, de aztán felvilágosítottak: itt minden ház nagyrészt a föld alá épül, amit utcák kötnek össze; így szembesülsz azzal, hogy a gianagiak között legalább annyi törp él mint ember, de legalábbis igen nagy barátságot ápolnak egymással.
Miközben egy igazán ízletes vaddisznósültet majszolsz az asztalnál körbenézve előszőr látsz törp nőt; és megálapítod: nos; a törp faj női –a legendával ellentétben- nem szakállasak. Mokány, tömzsi, tenyeres-talpas, bögyös szerzetek, és egy fokkal barátságosabbak mint férjeik.
A vörös hajú, alacsony felszolgálólány, -ez is bögyös, de legalább ember- megáll az asztalodnál:
- Kér még valamit az úr enni-inni?