Erion utcáin

[Kalmárfejedelem]

JK: Ahham
Esemény: Otthon

A Taana-ház a sherali Kalger-kolónia erioni lerakata, mintegy 150 törp -harcos, kovács és kiszolgáló személyzet- lakik a részben föld alá épített házban, hogy a jól jövedelemző törp-kézművestermékekből éljenek.
Nemcsak fegyvert kovácsoltok, ékszerkészítők és drágaköcsiszolók is vannak közöttetek, de a családod kereskedik nyers arannyal, drágakövekkel és kristályokkal, mindennel, amit a földmélye ad.
Mivel jól álltok anyagilag védeni is kell a kincstárat, de eddig még nem volt betörés.

***
A számvevőt a felszínen találod az általatok fenntartott üzletekben, ahol éppen a leltárkészletet
ellenőrzi, nyakában hordozható deáktábla, és éppen a polcok tartalmát veszi szemügyre.
Nem törp; hanem gnóm. Valószínűleg amolyan fizetett könyvelő lehet; az "aprónépekben" Taana láthatólag jobban bízik mint az emberekben. De biztos van valami oka hogy egy gnómot bízott meg a feladattal.
A számvevő ügyet se vet rád, megszokta már hogy törpök között végzi a munkáját.
Öklömnyi zöld szemű, piros sapkás fiatal gnóm, tintás ujjakkal és szép fehér ápolt fogakkal. A nyakában apró kahrei óramű ketyeg.

[Ayana]

(Százszorszép)

- Hoppá! - nézek körbe nagyra nyílt szemekkel.
- Húha! - jegyzem meg ijedten, mikor mellettem reccsen a szék.
Aztán amikor a gnóm vetődik felém, felsikkantok, és eszem ágában sincs verekedni, inkább egy B-tervet léptetek életbe, és kimenekülök, hogy a közelben keressek egy búvóhelyet, ahonnan még rálátok a kocsma bejáratára, hogy kifigyelhessem a félelfet, mikor távozik.

[Kalmárfejedelem]

JK: Százszorszép
Esemény: A félelfre várva

Idejében elmenekülsz a hözöngő goblin elől, senki sem követ az utcára.
Nos, a szegény kósza nem a saját lábán távozik a helységből. Eszméletlenre verve és teljesen kifosztva találsz rá egy bűzös kanálisban, ahová bedobták és mindenéből kiforgatták, még a Sólyomholdat is levették a nyakából és a csizmáit is elvitték.
Gyakorlatilag ingujjban és nadrágban fekszik a szennylében, a fél arca lilára vert daganat és a szeme nem is látszik a duzzanattól. Szája kicsattanva és az álla is furcsa szögben áll.
Még él, de nagyon brutálisan megverték.

[Sessaryen]

(Ahham)

- Hmm, ahm, ööö, Elnézést, zavarhatnám? - feszengek egy kicsit a gnóm előtt. Nem igazán szeretném zavarni azt, aki ennyire elmélyült a munkájában, meg aztán mindig félszeg vagyok egy kicsit, ha nem törpével kell beszélnem. Néha még akkor is. De az idő szorít, most kellene szót váltanunk...

- Ahham a becsületes nevem. Nem akarom feltartani, de kevés az időm és fontos a feladatom. A Kalger-telepre kell eljutnom ötven törpe kíséretében. Erre az útra lenne szükségünk ellátmányra: ételre, italra, társzekérre, hajtókra, akik ismerik az utat. Tudna segíteni? - kérdezem a gnómot, ha rám áldoz az idejéből. Közben akaratlanul is elbámészkodom a nyakában fityegő szerkezeten. Vajh mi lehet? És miért ketyeg?

[Kalmárfejedelem]

JK: Ahham
Esemény: Otthon


A gnóm elkerekedett szemmel bámul rád.

-Már miért akar hajtót, meg batárszekeret, meg miegyebet a Kalger-kolóniához uram?
-A földkaput lezárták? Pedig azt hittem rendszersen karban tarja Gorak a földmágusuk.
- Maga jó rég nem járhatott errefelé...a törpök mágusai saját kaput nyitottak a földön és sziklákon át Kalgerba. Nem térkapu, hanem olyan mintha a földet folyósítanák el és abban siklanánk nagy sebességgel...én már próbáltam, higgye el feledhetetlen élmény. Az út így biztonságosabb, de Gorak segítségét igényelné.
-Csak pár perc utazás a föld alatt...nem kell se ellátmány se szekér; keresse Gorakot, azt hiszem most a Bankba ment, nem tudom mikor ér vissza.- vonja meg a vállát a számadó gnóm.

//Gorakot ismered, legalább annyira pap, mint földmágus, ez nem igazi térmágia, hanem a törpök saját "mágiája" vagy inkább misztikus képessége bizonyos keveseknek, az ember varázslóknak nincs arról tudomásuk hogy ti erre képesek lennétek.//

[Sessaryen]

(Ahham)

< Gorak mi? Meg földkapu. Ez szép. Én meg már a hős hadvezér képében tetszelgek...>

- Köszönöm a felvilágosítást gnóm uram! - *hajlok meg felé, és elindulok a gyűlés helyszíne felé.
Ha hamarabb odaérek, mint a többi megívott törpe, akkor az egyik sarokba leülök és Kadal szándékain merengek. Meg Taana néném szavain. Amint elkezdenek szállingózni a törpök, megpróbálom kiértékelni őket magamban. Ki az aki vállalni fogja a "küldetést", ki az aki jó harcos lehet.
Ha Taana néném is megjelenik, akkor felállok és odalépek hozzá pár szóra. Ugyan ezt teszem, ha Oggun tűnne fel.*

[Kalmárfejedelem]

JK: Ahham
Esemény: Otthon


Mikor belépsz a Taana-ház központi csarnokába, a hatalmas belmagasságú teremben legalább 70-80 fiatal és idősebb törp verődött össze. Csatbárdosok, harci kalapácsosok, és egy-két fiatal, novíciuskorból alig kilépett Kadal-pap is van.
Nyugodt beszédmormogás alapzaja fogad mikor belépsz, a kör alakú, oszlopos faragványokkal díszített terembe.
A világítást lágyan világító kristálygömbök adják, de ennek inkább esztétikai jelentősége van, hisz a törp földmélyi nép, nem zavarja a teljes sötétség sem.
Taanát nem látod itt, de a kovács Oggun éppen pipadohányát osztja meg néhány társával, hogy csibukra gyújtsanak.
Mikor félrehívod, Oggun a szájába veszi a csutorát, pöfékel néhányat és dünnyögi:

- Ennyien jöttek. Fiatal kölykök ezek mind, mint te, de helyén a szívűk. Csak néhány öregebb jött, mert érdekelte őket hogy mit akarsz mondani.

[Sessaryen]

(Ahham)

- Köszönöm Oggun mester a segítségedet. Hallom van egy földkapu a kolóniához. Erről eddig nem is hallottam. Szeretném azt használni az utazáshoz. Szerinted van valami akadálya?

- Nos úgy látom ideje elmondanom a többieknek is, amit mondanom kell...- s ezzel a központi csarnok azon pontjára sietek, ahol mindenki látni és hallani fog.
Ott megállok, szemügyre veszem a tömeget.*

< Ahham, még hogy csak "ennyien". Ez rengeteg törpe! Mit keresek én itt? Bátorság Ahham, bátorság! Elmondom miért vagyunk itt, aztán majd lesz valahogy...>

*Kihúzom magam, és megköszörülöm a torkom egyszer-kétszer. Ha mindenki figyel rám, akkor belekezdek mondandómba:*

- Törpök! Testvérek! Ahham vagyok, és egy fontos ügyben szeretnék szólni előtettek. Taana Rygenald családfő kérésére a Kalger-kolóniához kell utaznom ötven törpe harcossal együtt, ahol ki kell takarítanunk a különböző ellenséges lényektől az új tárnákat. A termelés nem állhat meg, ezért egy hetet kaptunk a feladat elvégzésére.
Ezen okból ötven törpe jelentkezésére számítunk, aki vállalja az utat, az jelentkezzen nálam.
Kadal mosolyogjon ránk!

*Ezzel visszalépek Oggun mellé, és várom a szavaim hatását.*

[Ayana]

(Százszorszép)

- Jajj, szegény! - sopánkodok, amikor meglátom, hogy kifelé cipelik a megmentőmet, de nem merek közbeavatkozni, mert igen kicsinek és gyengének érzem magam (mert az is vagyok).
Amikor a fosztogatók elhagyták a terepet - akiket egyébként próbálok feltérképezni, arcukat, vagy testi-beszédbeli jellegzetességeiket eszembe vésni, hátha legalább ezzel tudok majd segíteni a férfin -, csak akkor merészkedek elő, és odaszaladok a félelfhez. Fölé hajolok és aggódva nézem, mit tettek velek. Néhány könnycseppet is elmorzsolok a szemem sarkában. A tarisznyám meg se nézem, van-e benne olyasmi, amivel segíthetnék a férfin, így jobb híján szólongatom.
- Hahó! - kezdem bátortalanul. - Ugye élsz még? Ugye? - kérdezem tőle reménykedve.
Ha a hangomra nem reagál, akkor óvatosan megböködöm a vállát.

[Kalmárfejedelem]

JK: Ahham
Esemény: Otthon


Ötven fiatal veled egykorú vértes pajzsos-csatabárdos/harcikalapácsos törpe gyül köréd.
A szószólójuk egy szintén fiatal Kadal-pap.
A veteránok és az idősebbek legyintenek:

-Oh csak erről van szó, megoldják ezt a fiúk is, valakinek védeni kell az ittenieket is...menjünk.

Csak te maradsz ott, az ötven harcos és egy szintén -száznál alig mút több- törp pap.

-Üdvözöllek Ahham. -A nevem Hokwarg.
/Hokwarg/


-Mi elvállaljuk a Kalger-bányák megtisztítását, sok múlik rajta. Jómagam értek a sebek ellátásához; a többiek harcolnának.
-Gorakkal beszéltél már Ahham? -Ha nem tévedek föld-kapuval megyünk Kalgerba.
-Mikor indulnánk és mekkora ellenállásra számítsunk?

[Kalmárfejedelem]

JK: Százszorszép
Esemény: A félelf

Megnézed az embereket, akik kifosztották:

- az íját egy dzsad zsebes nyúlta le akit gyakran láttál már a Bazárban "dolgozni"
- az Arel szimbóluma a kocsmáros bumfordi képű, vörös hajú pattanásos arcú nehézfiújánál maradt
- a csizmáját egy csapat utcagyerek vitte el
- egyéb felszerelésétől és pénzétől valószínű még a kocsmában megfoszthatták
A félelf nem reagál, láthatólag eszméletlen, hiába böködöd, szólongatod, a szemöldöke se szalad ráncba, csak fekszik ott a bűzös kanálisban, teljesen kiütve, a legcsekélyebb jelét sem mutatva, hogy magához fog térni.

[Sessaryen]

(Ahham)

- Üdvözöllek Hokwarg! És titeketet is, testvérek! - fordulok a többi ifjú harcos-palántához.
- Sajnos Gorakkal még nem tudtam beszélni, de igen, szeretném a földkaput használni. Az indulás amint lehetséges, azonnal, Taana néninek sürgős az ügy, a fémekre nagy szükségünk van. Minnél hamarabb végzünk, annál hamarabb tudják társaink beindítani a kitermelést.

- Javaslom, mindenki intézze el függőben lévő ügyeit, csomagoljon össze, és itt találkozunk mondjuk két óra múlva. Mindenkinek megfelel? - nézek körbe a hallgatóságomon.

*Ha igen, akkor én is megkeresem a szállásom, összekészítem a csomagomat indulásra. Amint készen van (maximum fél órát szánok rá), elindulok előkeríteni Gorakot, a földkapu használata ügyében. Taana nénivel is váltanék egy-két szót, így ha Gorakot egyből nem találnám meg, Őt keresem meg...*

[Kalmárfejedelem]

JK: Ahham
Esemény: Otthon

A törpék bólogatnak:

-Rendben Ahham, akkor két óra múlva. -majd szétszélednek.

Mint érdeklődésedre megtudod, Gorakot otthonában találod.
A sziklába vájt odú, törp mércével is tágasnak tűnik; kopogásodra fojtott hang válaszol bentről:

- Megyek már...megyek...dünnyögi egy hang -kisvártatva feltárul a vasalt ajtó, és a méregzöld csuhás Gorak jelenik meg benne. A ruhája sokban hasonlít a papi talárokra, csak más díszítőelemek vannak rajta. Haja, szakálla fehér ősz. Láthatólag örül a látogatásodnak és kedvesen fogad.

- Hát te meg? Nem láttalak itt már vagy két éve Ahham! -Mi újság van veled kölyök? -Gyere be, van jóféle dohányom elszívjuk, aztán beszámolsz nekem mi történt veled. - invitál barátságosan a törp pátriárka.

______________________________________________________________________________
Jutalmazás:

- a karaktert eddigi jó szerepjátékáért 1 Tp-vel jutalmazom

[Sessaryen]

(Ahham)

*Hirtelen zavaromban azt sem tudom, mit is tegyek. Megöleljem? Hajoljak meg? ERRE a fogadtatásra azért nem számítottam, hisz Gorak nem az a híresen társasági és kedves alak hírében áll... Lehet, hogy félreismertem?*

- Khm, örülök, hogy látlak atya! Jó is végre itt lenni, az invitálást pedig szívesen elfogadom. - lépek be hajlékába.

< Nem is emlékszem előfordult-e ez valaha... Talán már jártam itt, de biztos sok minden megváltozott. Két év, mégis csak két év...>

*Belépve óvatosan körülnézek, majd helyet foglalok ott, ahol Gorak mutatja. Megpróbálok illedelmesen viselkedni, de kíváncsiságom erős: lopva körül-körül nézek. Amint Gorak is elhelyezkedik kényelmesen és megtömi pipáját, elkezdem mesémet.*

- Sajnos pipám még nincsen - szabadkozom -, nem is igen szívtam még. Tarinban jártam, mint tudod, az elmúlt években, és amiért mentem - elvégeztem.
- Nézzd! Itt van az öv, a Harcosok Öve. Ez volt végül is a célom, de sokkal többet is találtam régi otthonunkban. Találkoztam szüleim régi barátjával, Eruffal, és lányával, Zimával. Nem akarom szaporítani a szót, de nagyon szoros barátságot kötöttem velük. Sajnos ezen barátságot tettem kockára, mikor az egyik felszíni sétánkat fegyver nélkül kezdtem meg - botor módon. Ránk támadt ugyanis egy hegyi ragadozó nagymacska, és Zima komoly vaszélybe került... Végül legyőztem a fenevadat, és ezért kaptam meg az Övet. Bár nagyon örülök az övemnek, azért ha választanom kellett volna, inkább nem kérem, ha Zama élete kockáztatásával jár...

- Most Taana néném bízott rám egy feladatot, és röstellem is a dolgot. Igazság szerint a földkapu miatt jöttem elsődlegesen, bevallom a küldetés kötötte le minden gondolatom - szégyenkezem. - Remélem megbocsájtasz. A Kalger kolónia új tárnáit kell biztonságossá tennünk ötvenedmagammal. Egy hetet kaptam Nénémtől, így két, illetve másfél óra múlva indulnánk. Tudsz nékünk segíteni, ó mágusok atyja? - kérdezem meg egyenesen Gorakot...

[Kalmárfejedelem]

JK: Ahham
Esemény: Otthon


Gorak figyelmesen hallgat és elégedetten hümmög.

- Tudod ismertem apádat mielőtt eljöttem volna Tarinból ide, együtt hallgattuk az isteneinkről szóló hagyományokat és ősi történeteket a megboldogult Olofnaer atyától aki mindkettőnknek tanára volt... de ez már olyan rég volt hogy tán nem emlékszik rá más csak a sziklák...-fátyolosodik el az öreg magiszter szeme.

- Nos örülök, hogy letelt a tanulóidőd és mostmár meglett férfi, harcos vagy. Tudod igen kevesen vagyunk errefelé...a törp-szerzet igen ritka ilyen délen lent a kontinensen; a Kalger-kolónia nem sokkal áll több főből, mint az itteni háznép...tulajdonképpen igazából mi is ott lakunk, de az év nagy részét itt Erionban töltjük az üzlet miatt.
Akik otthon vannak, azok bányászok, asszonyok, és gyerekek.
Ne aggódj a saját lakóházainkat, a kolóniát magát erősen védjük, ott biztonságban vannak a testvéreink. De arra már nem fussa az erőből, hogy a bányászok még a földmély szörnyetegeivel is viaskodjanak...fontos küldetés ez fiam; gondosan járjatok el.
És tartsd szem előtt: nem gombát szedni mentek. Lesznek olyanok akiknek ez lesz az utolsó csatája. Szeretném hinni, hogy mind az ötvenen visszatértek hozzánk; de a háború mindenkit megsarcol; és mi is megfizetjük az árát.
-Azért majd még beszélek egy-két pappal, hogy kísérjenek el titeket; lehet hogy így se lesz elég Kadal-jóindulata, hogy ne hagyjunk hátra halottakat, ki tudja mit találtok ott lent? Ez itt a Sheral. Még mi is csak most kezdjük felderíteni egy kicsiny, parányi részét.
De nem nehezítem tovább a szívedet. Ezt meg kell tenni, ha nem teszed meg te, akkor lehet Taana maga ment volna le azokba a bányákba...
-Ha már úgyis átmentek Kalgerba....-mondja és a fiókjában kotorászni kezd- ...megtennél nekem valamit Ahham?
-Ott találod a lányomat Lindalen-t, kérlek vidd el neki ezt a csiszolatlan hegyikristályt. -mondja és egy jókora darab átlástszó követ tesz a markodba.
-Még a múlt héten megígértem neki hogy elviszem, de itt az emberek között mindig közbejön valami...Elvinnéd? Köszönöm.

-Természetesen Ahham, a földkaput megnyitom Kalgerba. Azt hiszem ha nincs más megbeszélnivalónk, ha gondolod indulhatnánk is. A központi csarnokból fogtok indulni.
-Gyere; ne várassuk a bajtársaidat.