Valthagorei Vész [ETK]

[Hades]

(Rouhn)

Továbbra is halkan beszél:

-Hmmm, nem is tudom. Eddig eszembe sem jutott, hogy lehet másik kijárata a pincének, bár a férfinek azt mondta, hogy senkit ne engedjen le, nem vár vendégeket. Ezek szerint lent marad, nem szándékozik máshová menni. Ehh, nem tudom minek agyalunk, nekünk nem az a fegyverünk Ez idő alatt az ipsét már ártalmatlanná tehettük volna. Hanem ha nem muszáj, ne öljük meg, a legjobb lenne leütni. Gyerünk. Nem tudom hogy zárva van-e az ajtó, de nem próbáljuk ki, azzal felhívnánk a figyelmét, rohanjunk rá együtt egyszerre az ajtóra.

előveszi Drarr-t, hogy amint berobbannak a szobába, a markolatával megcélozza a benti férfi fejét, tartkóját, homlokát, ahol éri, és leüsse.

-Egy, kettő, háááá-rom!!!

[Mesemondó]

________________________________________________
KM esemény [Alauron]
Helyszín:Parda, Árnyas kerület, Karmos utca
Idõpont: Nyár eleje, délután
Résztvevõk: Rouhn
______________________________________________________



Nincs mit betörni. Szegény ház ez, a szegénynegyedben, s csak egy nagy vászon tartja kint a huzatot. A kis ajtónyillás nem elég arra, hogy akár oldalazva de ketten egyszerre beférkőzzenek rajta. Rouhn mindenesetre gyorsabbnak bizony így Króner kénytelen lefékezni, nehogy egymásnak vágódjanak a nagy rohanásba...

Amint betoppansz a szobába rögtön a szemközti falnál leterített nagy matracra veted a tekinteted, és a rajta fekvő teljesen meztelen férfira. Nem mintha zavarna a látvány, de a gyéren világító gyertyafény mégis elég hozzá hogy biztos légy a látványban.
Ugyan meztelen, de egyáltalán nem alszik, amint berontasz a sarokba támasztott fegyvere után kap, ám a meglepetés a te oldaladon áll. Egy nagyobb ugrással átszeled a két lábnyi távolságot, és odacsapsz. Ütésedtől vér serken a szája szegletében, és dühösen felmordul. Ekkor mint egy villámcsapásként felismered, hogy kit is ütöttél meg az előbb:
<Hisz ez Ardo, vagy hogy hívják..>
És valóban. Néhány napja még az első gyanús esetnél találkoztál vele először, aztán a kapitánynál bizonyította be faragatlanságát, s most pedig az a hír járja róla, hogy a halott nemes testőre volt...és itt van!
Hogy ő vajon felismert-e vagy sem nem tudni, de az bitos, hogy nem akarja eltűrni, hogy bárki berontson és lekenjen neki egy hatalmasat. Rutinos küzdő lehet, szinte oda sem figyel, és máris támad: hatalmas karjával átharolja a lábad, és kihúzza alólad. Nem vagy épp az a könnyű alkat, de hogy valaki így földre vigyen! Térdre húzza magát, és birkózni kezd veled, miközben ígekszel távol tartani szabad kezeddel az ő fegyverét, talán rövidkard lehet. Hasonlóan igyekszik ő is elkapni a kardot tartó kezed. A nagy kavarodást még csak tetézi, hogy egy új figura csatlakozik hozzátok: Króner mintha csak a "kicsi a rakás"-t játszanátok önfeledten, ráveti magát Ardo hátára.

[Mesemondó]

________________________________________________
KM esemény [Alauron]
Helyszín:Parda, Északi Szél fogadó
Idõpont: Nyár eleje, délután
Résztvevõk: Fila
______________________________________________________



Hogy hogyan és miképpen történt arra Kalmon nemigen jött rá, bár gyanús pillantást vetett Filára, mikor az lesétált a takarító inashoz, és valami fényes trükkel kicsalta tőle a kulcsot a szobához.
- Ugye nem lesz baja?-tudakolta. Az ajtó szinte hangtalanul tárult ki, bent pedig a fogadó eddig legszebb szobája terült el, a maga tíz láb hosszú, és nyolc széles tekintélytparancsoló méterével, kandallóval, intarziás bútorokkal, és talán három személynek is tágas baldachinos ággyal. Ez aztán a szoba! Még a méretes festmény sem hiányzik a tűzhely felletti falról, összefonódott buja emberpár díszeleg rajta, nem kis érzékiséggel megáldott művész festhete. A sima, sötét színű kőpadlót három egyforma, mintás piros szőnyeg borítja. Két kétajtós szekrény, egy kisebb láda az ágy mellett, és egy kerek asztal, három székkel, mind szépen kidolgozott darab. A falakon, és az asztalon ezüst gyertyatartóban hosszú gyertyák égnek, de van olyan is köztük ami nincs meggyújtva. A hamu lassan szunnyadozik a kandallóban, mellette fásládikában gondosan bekészítve tüzifa várakozik.
- Hm -morrant elismerően Kalmon.
A két behatoló hozzá is kezd a munkához, vagyis hogy találjanak valamit.

[Hades]

(Rouhn)

Többszörösen meglepődik, az első, hogy meglepetés ide, vagy oda, az áldozat nem terül el ájultan, nagyon jó erőben lehet. A második, hogy ismerős arcot lát, és rögtön a következő, bevillannak a jelenetek, melyekben a fickó kapcsolatba került az itteni gyanús ügyekkel, ha nem is teljes a kép, ahhoz éppen elég, hogy eldöntse, a fickó sáros. Harc közben nem szabad gondolkodni, ezt nagyon jól tudja, de csatában edzett múltja dacára, beleesik ebbe a hibába, és figyelmetlenségének köszönve, máris a földön találja magát. Ha a fegyverét nem tudja használni, habozás nélkül leejti, lehetőleg úgy, hogy magát ne sebezze meg, és mindkét kézzel, teljes figyelmével a birkózásra öszpontosít, szerencsére régen a faluban sokat birkózott társaival, pusztán edzés gyanánt, így ha nem is tökéletes a tudása, nem idegen számára a helyzet. Mikor már sejti, hogy Króner Ardora fogja vetni magát, igyekszik úgy helyezkedni, hogy ne ő legyen legalul, ha másnem, Ardo mellé kerüljön.

[Mesemondó]

________________________________________________
KM esemény [Alauron]
Helyszín:Parda, Árnyas kerület, Karmos utca
Idõpont: Nyár eleje, délután
Résztvevõk: Rouhn
______________________________________________________



A dulakodás végül kétséges sikerrel zárul. Ardo keményen ellenáll nektek, és egy jó darabig tudja tartani a játszmát. A kavarodás kellős közepén hirtelen hátraszúr fegverével, és Krúner morgása elárulja ez bizony talált! Az udvari ork becsületére legyen mondva, tovább küzd, ha lehet még veszettebb dühvel, és elszántsággal. Végül aztán eszméletlenre agyabugyáljátok a nagydarab Ardot, de a forró mélyvörös vér, ami Króner oldalából bugyog elő nem jelent sok jót.
- Menj csak tovább Rouhn! Számomra itt vége a harcnak. A sebem, amit ez az állat okozott...hát, majdcsak megleszek ha bekötözöm. De most nem ugrálnék tovább. Fáj minden mozdulat, és szédülök. Legalább ittmaradok és vigyázok rá addigis. Ha visszajöttél majd eldől mi legyen vele.
Rouhn előtt nyitva áll hát a szoba padlójába szerelt kis csapóajtó, s lefelé egy létra van odatámasztva, és jól megkötve. Ahogy letekint alig lát valamit, de nem olyan rossz a helyzet: talán valahol ég lent egy mécses, vagy hasonló.

[Jomadar]

(Fila)

- Természetesen semmi baj nem lesz. - válaszolja a kába inasnak. - Tudsz valamit a szobáról?
- Gyorsan kell végeznünk, csak pár percünk van, mégsem hagyhatunk nyomot! - mondja Kalmonnak.

Sietve nekilát a műveletnek, de 3 perc után akár találtak valami, akár nem, azt mondja az inasnak:
- Zárd vissza az ajtót és folytasd a munkát. Mi sosem jártunk itt, nem láttál semmi különöset. Nem emlékszel ránk.

[Hades]

(Rouhn)

-A rohadt életbe!

<Most mi a francot csináljak? Ha lemegyek, ez itt elvérzik, mire visszajövök, ez nem csatatér, ahol összeszedik a gyógyítók>

-Króner! Tudsz járni? Mert ha igen, segítséget kell kérned, Az emberek láttak minket, tudják, hogy a városuk javáért küzdünk, elég ha befogadnak valahová, és bekötik a sebed, reggel megkeressük a papot. Erre a mákvirágra meg mindjárt gondom lesz, hogy ne szökhessen el.

Amennyiben Krónert elég erősnek itéli meg ahhoz, hogy maga menjen el egy közeli kunyhóba, kardlapjának tompa élével eltöri Ardo mindkét lábszárcosntját, vigyázva, hogy ne nyílt törés legyen, és ne vérezzen el. Ugyanígy jár el mind a négy alkarcsonttal is, számítva rá, hogy esetleg félig kábultan magához térhet a fájdalomtól, bár erre nem adott sok esélyt, jól helyben lett hagyva. Sajnos Króner is. Ha ezzel végzett, és látja, hogy Króner eljut valamelyik házhoz, lesiet a csapóajtón, a lenti nő, már lehet, hgy így is megneszelt valamit.

Ha Króner nem tud magáról gondot viselni, a végtagtöréseket akkor is végrehajtja, Krónert felveszi karjaiba, hogy elvigye, emezt meg amennyire tudja, vonszolja. Nem akarja kínozni Ardot, de az udvariork komfortját mindenképp előtérbe helyezi.

[Mesemondó]

________________________________________________
KM esemény [Alauron]
Helyszín:Parda, Árnyas kerület, Karmos utca
Idõpont: Nyár eleje, délután
Résztvevõk: Rouhn
______________________________________________________



- Nem félts engem hé, mert téged is legyűrlek mindjárt, s meglátod mennyi szorult még belém!-
viccelődik veled az udvariork, aztán nehezen bár de lábraáll, sebét szorongatva elkezd kifelé tántorogni. Mérsz egy hatalmas ütést Ardo lábára kardlappal ahogy eltervezted. Csont roppan, és bőr szakad, bár nem vágtad meg, talán sikerült.
- Mit csinálsz? Már nincs magánál, miért püfölöd. Ha meg akarod ölni, vágd el a nyakát, ne a lábát üsd.- fordul hátra Króner az ajtóból. Látszik nem érti a terved. Talán szerinte mégsem olyan jó ötlet. Eszedbe jut hogy efféle tettel elvesztenéd a neved becsületét, és a farkasszellemek sem néznék jó szemmel, ha nyumorúságos létre kárhoztatod a legyűzött ellenfelet. Nem, inkább akkor a halál.

[Mesemondó]

________________________________________________
KM esemény [Alauron]
Helyszín:Parda, Északi Szél fogadó
Idõpont: Nyár eleje, délután
Résztvevõk: Fila
______________________________________________________



- Ez itt Lady Adena szobája. Amikor itt van mindig itt lakik, bár van hogy bejön, s nem látjuk kijönni napokat. Még ételt sem szokott rendelni. Dehát kik vagyunk mi hogy szóljunk neki erről?
Az inas bólintva távozik, Kalmon pedig kétkedve figyeli a hátát, azát megszólal:
- Bízom benne, hogy tudod mit csinálsz. Nem lehet hogy elbújni jön ide az a nő?
Átnézitek a szobát, és a szekrényeket. Az ágy melletti ládát zárva találjátok. Masszív szerkezetnek tűnik, biztos hogy nem lehet olyan egyszerű felfeszíteni, mert az illesztése meglehetősen pontos. Kulcsot nem találtok ami illene hozzá.
- Talán a tulajdonosnál van. -jegyzi meg Kalmon -Tudod, kezdem egyre rosszabbul érezni magam ebben az ügyben. És ha nem találunk semmit? Akkor aztán semmi közünk nem volt ahoz hogy mi van ebben a szobában, és mi csak úgy betörtünk ide.
Kalmon még beszél, és semmi jelét nem adja hogy meghallott volna valamit, te azonban lépteket hallassz, méghozzá nyikorgó lépteket, aztán egy határozott koppanást. Meg kell erőltetned minden érzékedet, és az eszedet is, hogy kiszűrd a forrást: ha mégoly meglepő is, a szoba keleti falából hallod.

[Hades]

(Rouhn)

-Nyugodj meg, nem akarom megölni, és kínozni sem. Ezek a törések gyönyörűen be fognak gyógyulni, mivel tompa, de vékony a kard lapja, nem zúzza szilánkosra, hidd el, már épp elég harci sérülést láttam csatatéren. Pusztán annyit akarok, hogy ne lehessen ártalmunkra, vagy ne szökjön el. Látod? Még arra is ügyelek, hogy ne törjön nyíltra a lába.

[Jomadar]

(Fila)

Feltartott ujjal jelzi, a társának, hogy maradjon csendben.
- Jön valaki. - mondja halkan.
Sietve de hang nélkül kitessékeli a többieket és bezárja a szobát, a kulcsot viszont megtartja.
- Folytasd a munkát! Nem emlékszel rá, hogy valaha találkoztál volna velünk. - mondja az inasnak.
- Egy átjáró vezet a szobába valahonnan, és most jön rajta valaki. Rejtőzzünk el a szomszéd szobában. - mondja a társának.

[Mesemondó]

________________________________________________
KM esemény [Alauron]
Helyszín:Parda, Északi Szél fogadó
Idõpont: Nyár eleje, délután
Résztvevõk: Fila
______________________________________________________



Még ki sem teszitek lábatokat a szobából, máros hallod amint kattan egy súlyos zár a fal másik oldalán. Egy pillanat műve, hogy becsapd az ajtót a hátatok mögött, de ha mást nem is ezt biztosan észrevette az érkező. A szomszéd szoba ajtaját zárva találod ahogy idegesen megpróbálod kinyitni a nagy siettségben. Végül aztán bevetitek magatok a rá következő szobába, és behúzzátok az ajtót. Hallgatózol, odakint megszólal egy nő, hangja ideges, és lángol a döhtől:
- Gert! Hol vagy naplopó! Azonnal gyere ide! -kiabál az inasának. Futva érkezik a szerencsétlen szolga.
- Asszonyom...
- Tudni akarom hogy ki, járt itt! Felelj azonnal!
- Se...senki, asszonyom...
- Ostoba, nem bízhatok rád ennyit sem!
- Ne, kérem.. -aztán fájdalmas kiáltás, majd halk nyögés következik, ezt pedig tompa puffanás követi.

[Mesemondó]

________________________________________________
KM esemény [Alauron]
Helyszín:Parda, Árnyas kerület, Karmos utca
Idõpont: Nyár eleje, délután
Résztvevõk: Rouhn
______________________________________________________



- Na azt mán nem! Nem láod, hogy magatehetetlen?! Ezzel az erővel egy csecsszopót is verhetnél, az se védekezne jobban! Ez az ember nem a barátom, és majnem megölt, de akkor se állok neki püfölni, mikor már fekszik. Találj ki mást, én nem megyek ebbe bele! -közli Króner indulatosan. -Csak vad és ocsmány orkok nézik, és élvezik, azt amit akarsz te tenni most! Én nem az vagyok.

[Hades]

(Rouhn)

Ábrázata bosszús, gondolkodik:

-Ó hogy a fene egye meg Króner, mégis hogy menjek le, ha ez itt bármikor magához térhet, és lejöhet hátbatámadni? Talán teremtsek a semmiből kötelet? Még az sem biztosíték, hogy nem szabadul ki. Nehogy azt hidd, hogy élvezetből akarom magatehetetlenné tenni, de jól van, legyen. Tessék, oldd meg a gondot, vázolom, a helyzetet. Odalent valószínűleg egy hidegvérű gyilkos van, aki jó eséjjel nem csak az acélt használja eszközeként, valószínűleg már meghallott minket, addig tökölődtünk. Itt vagy te, aki ha nem indulsz el hamarosan, hogy bekössék a sebed, meg fogsz halni. Itt van ez a mákvirág *fejével int az ájult fickóra, közben már résen van, ha amaz megjátszaná csak ájultságát, és esetleg már magához tért*, aki ha magához tér, vagy utánad, vagy utánam fog jönni, és lehet hogy ezúttal még nehezebben adja a játszmát. A fejfájást leszámítva semmi baja nem lesz. Végül itt vagyok én, aki szeretném, ha biztonságban érezhetném magam, legalább a hátam felől, és csak előre kelljen figyelnem, másfelől téged is jó lenne, ha elvihetnélek. Ha jobb megoldásod van, mint amit vázoltam, boldogan fogok aszerint tenni. Úgyhogy találd ki, mi legyen, de gyorsan, mert pár perc, és nem dönthetsz, én foglak kivinni hogy bekössék a sebed, valószínűleg az utolsó pillanatban.

Kissé indulatos, de hangsúlyából kiviláglik, hogy nem Krónerre dühös, hanem a lehetetlen helyzetre, melynek megoldásához saját elveivel is ellenkező dolgot kéne tennie.

[Alauron]

Kedves Hades, és Jómadár!

Sajnálom, hogy így alakult, de nem akarom az utolsó pillanatra hagyni, ígyhát ezennel a kalandot bezárom, befejezetlenül. Oka, hogy hamarosan Hades bevonul a seregbe, és csak ritkán...nagyon ritkán lesz, ha lesz, egy játékossal pedig nem látom értelmét a folytatásnak.

Szerintem az ütötte agyon az egészet, hogy a kaland során 11 ( ) játékos, összesen 9 játékos karakterrel játszott, és végül csak ti ketten maradtatok. Bár az eredeti történetemnek még kb. 20%-a vagy több is hátra lenne, csapat nélkül nem akarom erőltetni a dolgot. Erre a 20-25%-ra azonban feleslegesnek érzem az új játékosok toborzását, így a kaland befejezése mellett döntöttem. Ezer köszönet a kitartásért, és a kitűnő játékért. Remélem, hogy a folyamatos jk cserék, a lassúra beállt tempó ellenére azért volt alkalom, amikor jól szórakoztatok, és tetszett a történet egy-egy része, mint ahogy azt is remélem fogunk még együtt játszani.

Alauron

u.i.: Légyszives írjatok ide még egy-egy reagot, hogy láttáok ezt, és tehetem át a Régi Kalandokhoz, s egyben bármi hozzáfűznivalótok van, nem titkoljátok.