Fogadó a Csendes Szomszédhoz

[Abdul Al Sahred]

Jadrána:

-Én magam is pap vagyok, Darton papja, és ügyének lovagja egyben. Amit az ő ajándékából nem áll módonban csoda formájában létrehozni, arra nincs is szükségem. De ha esetleg mégis, gyógyításról akkor sem lehet szó, azzal elárulnám Dartont. Másik isten segítségét hívnám ahhoz, hogy elkerüljem a halált, azaz becsapjam Dartont. Nem, ezt nem tehetem. Amíg életre vagyok hívatott, addig Darton óvón fogja fölém borítani tenyerét, és megóv minden végzetes csapástól. Az Elátkozott Vidéken őnélküle elvesztem volna, az elmém és a lelkem épségét is ő óvta meg, majd elmesélem. Jó tanulást.

Valdisszal kint vagytok az udvarban, az elmaradhatatlan pálcája már kezében van. Kérésedre, hogy Marcus nevét tanuljátok, elmosolyodik:

-Persze hogy tanulhatjuk. Sőt, a neve több szempontból is tökéletes lesz, egyrészt érdeklődést tanúsítasz iránta, hogy leírjad, másfelől vannak benne új betűk, de olyanok is, amiket már ismersz. Így kapcsolódik az ismert ösvény az újhoz, ha visszanézel, az biztonságérzetet ad, azt már ismered. Na de nem fárasztalak filozofálással, vágjunk bele.

Azzal türelmesen magyarázni kezdi, hogy melyik betűt hogy kell kerekíteni, ha valamelyiket bonyolultabb, akkor fogja a kezed, amelyben a pálca van, és úgy vezeti, hogy érezd a mozdulatot:

-Annyit tudnod kell, hogy amiket most tanulunk, azok a nagy betűk, az íráshoz hozzátartoznak a kis betűk is, de eezzel most ne törődj, és ne zavarodj össze, csak azért mondom, hogy tudd, ha már a nagy betűkkel mind megismerkedtél, és eleget gyakoroltad az írásukat és az olvasásukat, akkor a kisbetűket is meg fogod tanulni. De most folytassuk a gyakorlást.

[Navaratna]

(Jadrána)

<Nem értem én a papokat. Egy panteonban élnek az isteneik, nem ellenségek, akkor mért túl büszkék ahhoz, hogy híveik segítséget kérhetnének egy másik, de a panteonba tartozó istentől? Nem hiszem, hogy istenkáromlás lenne, inkább kevélységből nem élnek a lehetőséggel. Ha valakinek nincs itt az ideje meghalni, de ahhoz, hogy életben maradjon, mástól kell a megoldás, talán hajlani kéne rá... Ha meg meg kell halnia, állja bár körül 3 gyógyító, akkor is el fog menni. Most nins igazam?>
Vállat vont, ment okosodni

Nagy és kis betűk? A lány teljességgel beérte a nagyok ismeretével. Mert azok látszanak. De ezt meg nem mondta volna még a tanárának.
Lelkesen rajzolgatja Marcus nevét, olyannyira, hogy szándékosan elírja egy ízben, hogy ez jöjjön ki : Darcus. Továbbvariálja: Jarcus, Madrána, és még mást is megpróbál: C_CSMAR_S. A Kocsmárost próbálta összerakni, a nem ismert betűt pedig kihagyta.

[Abdul Al Sahred]

Jadrána:

Most már sokkal inkább benfentesnek érzed magad az írással kapcsolatban, immáron nem egy idegen és félelmetes valami. Eltölt azoknak az elégedettsége, aki már a tudás határvonalának innenső feléről néz kifelé, még ha egyelőre keveset is tudsz. Valdis mosolyogva nézi próbálkozásaidat, ahogy a neveket variálod az ismert betűkből, de ez derűt fejez ki, nem lekicsinylést:

-Látom a saját neved betűit jó alaposan megjegyezted, ez bámulatos, még senkit nem láttam, aki ilyen gyorsan megbarátkozott volna az írással és a fortélyaival. Igazi tehetség vagy.

Mikor látja, hogy a KOCSMÁROS szót próbálod leírni, kiegészíti, és megtanít a K és O betűkre is:

-Tényleg nagy tehetség vagy, igazán elsajátíthatnád majd a kalligráfiát, a díszes írást, ha ott tartasz, hogy...

-Jaj Valdis, ne nyúzd már azt a lányt Törődj bele, hogy belőle nem tollforgató fog válni, számára a szavak és az írás, nagyon fontosak az tény, de eszközök lesznek. És hidd el, hogy hóhérnak még tehetségesebb, még rátermettebb.

A hang a hátatok mögül szól, és mikor megfordulsz, a mesteredet látod. Melegség önt el, amiért kiáll érted, dicsér, és hirtelen olyan intenzitással öntenek nyakon az érzelmek, hogy nem tudsz megszólalni. Nem rég óta vagy itt, de ezek az emberek befogadtak, közéjük tartozol, ezt most már érzed is, nem csak az eszeddel tudod.

[Navaratna]

(Jadrána)

Elpirul, de nem kezd érzelgős szabódásba. Mestere érkeztekor feláll, jó látnia, hogy a férfi már képes járni, azaz hamar fel fog épülni.
-Ha megtanultam minden betűt, magam főzök Valdisnak-jelenti ki.
-Menjek, mester? Óra lesz?-kérdezi hóhértanárától.

[Abdul Al Sahred]

Jadrána:

Valdis mosolyog a mester közbeszólásán, majd mikor a mestered kérdezed a tanulással kapcsolatban, Valdis megelőzi a válaszban:

-Tulajdonképpen mi mára befejeztük, mindent megtanult, amit terveztem a mai napra, *feléd fordul* csak gyakorolj ma este, ha olyan lelkiismeretesen fogod megtanulni ezeket a betűket is, mint a tegnapiakat, nagyon meg leszek elégedve.

Azzal elköszön tőletek, és bemegy a kocsmába. Ekkor amesterbeszélni kezd:

-Tulajdonképpen igen, ma sötétedésig, tanulni fogunk, utána mehettek Marcusszal holdat nézni, azt hiszem az ablakomból én is megnézem, érdekes jelenség, egyszer már láttam ilyet. hanem a tanulással kapcsolatban. Ma a falakon kívül a városban, elítéltek egy tolvajt, akit már számtalan alkalommal fogtak tolvajláson, de ezúttal túl messzire ment. Az ítélet a jobb kezének levágása. Arra gondoltam, hogy neked kéne végrehajtanod, van már tapasztalatod, de attól függetlenül ma, meg holnap egész nap csak ezt tanulnánk. Nem olyan nehéz, bele fogsz jönni, meglátod. Fontos, hogy a tanulás alatt is már legyenek éles helyzetek, amiken okkulhatsz. Na én most bemegyek a műhelybe, előkészítek mindent, ami kell, egy fertály óra múlva gyere, addig magadra hagylak, barátkozz a gondolattal.

[Navaratna]

(Jadrána)

Ahogy meghallja, mi vár rá, fellelkesül. A mestere sarkában marad:
-Önnel tarthatok az előkészüléskor is? Azt is szeretném ellesni.
Álmában sem hitte volna, hogy ekkora felelősséget már ilyen hamar mer helyezni belé mestere s ilyet is enged neki elvégezni. Csupa jó dolog történt vele ezen a napon, egy köszönést elrebeg orra alatt Dartonhoz.

[Abdul Al Sahred]

Jadrána:

-Látom nincs túl sok emésztenivalód rajta. Azt hittem, hogy egy kissé megriadsz majd a váratlan feladattól, míg át nem gondolod, de látom, hogy te élharcos vagy. No nem bánom, egyébként is megtanítottam volna az előkészületeket, de ha úgy érzed, hogy készen állsz, akkor bele is kezdhetünk.

Miközben megindultok a műhelybe, tovább beszél:

-Ez az ügy tényleg nem igényel komoly mérlegelést, hanem lesznek majd szituációk, amikor jól meg kell rágnod, elvállalod-e. Még egy jó darabig, ha olyan feladat adódik, amit el tudok intézni, hogy te végezd el, csak akkor fogok szólni róla, ha nem kell semmilyen kellemetlenségre, vagy nehézségre számítani. Később viszont olyanokat is fel fogok kínálni, ami akár veszélyes is lehet, azt majd jól meg kell rágnod, és egyet jól jegyezz meg. Egy hóhérnak soha, de soha, figyelsz? Soha nem szégyen, ha visszautasítja a feladatot, megtagadja az elvégzését. És a bírák sem fognak emiatt rossz szemmel nézni rád, vagy ha lesz is olyan, az se zavarjon.

Anélkül, hogy szólt volna, rájössz, hogy ez egy nagyon fontos lecke, amit most magyaráz neked, ezért mégjobban figyelsz.

-Van, hogy akit ki kell végezni, veszélyes még rád nézve is. Például egy velejéig romlott boszorkánymester, aki ha eltkoz utolsó lehelletével, tönkreteheti az egész életed. Általában ezekért az ügyekért külön juttatást adnak, és legtöbbször olyasmit, ami pénzzel nem megvásárolható, mellé a hírneved is öregbíti, de nagyon meg kell fontolni, hogy mi az, amit veszíthetsz rajta. Nem egy alkalommal utasítottam vissza ilyen feladatot, és úgy, hogy hátra se néztem, egy percig sem bánkódtam rajta utólag. Ehhez viszont fontos volt, hogy előtte alaposan mérlegeljek.

Közben már bent jártok a műhelyben.

-De erről elég ennyi, itt ez a helyzet nem áll fent. Halljuk, tudode, hogyan zajlik egy kézlevágás. Nem kell izgulni, nem pálcázlak el, ha valamit nem tudsz , csak kíváncsi vagyok, hogy honnan kell kezdenem a mesém.

[Navaratna]

(Jadrána)

Figyel, és a hímbanyát hallva, nem repes.
-Semmi se tudok a varázsértőkről, mester.A puszta említésük is felér azzal, hogy most nemet mondjak rájuk. Papot se mernék kivégezni. Könnyű préda lennék nekik.
Áttereli gondolatait a kézlevágásra:
-Rögzíteni a kérdéses végtagot rönkhöz? Meg le kéne fogni a bűnöst, ne akarjon szökni, meg hadonászni, megharapni. Aztán sutty. Aztán elkötni a kart, ne vérezzen el. Az már a felcser dolga, nem?

[Abdul Al Sahred]

Jadrána:

-Egyelőre nem is kell a gondolataidat varázstudókra pazarolnod, eljön annak is az ideje, amikor róluk fogok mesélni. Most azonban a kézlevágásról. Nagyjából jól tudod a menetét a kézlevágásnak. A végtag rögzítése a rönkhöz, és az elítélt testének mozgásképtelenné tétele, az alapvető tennivaló, és valóban, némelyik nem röstell harapni sem, ha alkalma nyílik rá. Hanem a khm...sutty része, az nem egészen úgy van. Ilyen esetekben, külön erre a célra készült rönköt kell használni, és nem csak úgy lecsapod a kezet a bárddal, mert lehetetlen úgy levágnod egy mozdulattal, hogy az alkarja ne sérüljön meg, holott az nincs benne az itéletben, ez fontos, hogy ne okozz nagyobb kárt, mint amekkora az elvárt. Nézd csak, így néz ki a felszerelés.

Azzal lerántja a porfogó vásznat egy előttetek púposodó tárgyról:

Ezt a kiálló foggantyút a rönkön *amire mutat, az olyan, mint egy kis darab fém korlát, vízszintes* meg kell markoltatni az áldozattal, ezt még a segédkező katonák végzik. Itt vannak ezek a bőr szíjjak a csatjaikkal, amik segítsgével úgy tudod lekötni az ökölbe szorított markoló kézfejet, hogy ne tudja elengedni a foggantyút, add csak a kezed, mindjárt meglátod, milyen egyszerű, és gyors így a rögzítés.

Szakavatott rutinos mozdulatokkal becsatolja a szíjjakat, nem is tudod követni hogy mi hová megy, de most nyilván nem is az volt a célja:

-Próbáld meg kihúzni a kezed. *egy darabig hagyja, hogy erölködj, de teljes erődből sem tudod kihúzni, ezek az ördögi szíjjak semmit nem tartanak, csak éppen megakadályozzák, hogy kiegyenesítsd az ujjaid, így ökölbe szorulva marad, és képtelenség elengedni a rudat* Látod? Na várj kicsatolom, mert eléggé kényelmetlen, meg rossz a tehetetlenség érzése, de fontos, hogy te is tudd, mit érez az elitélt. Mikor a kézfejét így rögzítetted, itt ez a másik két szíjj, amivel az alkarját szorítod le a rönkhöz, ezek amint látod, már a szokásos erős, vastag szíjjak. Felmerülhet benned a kérdés, hogy minek ekkora fokú mozdulatlanságra törekedni. Látod itt ezt a mély vájatot a rönkben a csukló alatt? Ez azért van, mert egy borotvaéles, de kicsi pengével körbe kell vágnod a kezét a csukló mentén, méghozzá úgy, hogy az apró kis csotocskák, ezt majd megtanuljuk, mind a kézfejen maradjanak, az alkarján meg csak az alkarcsontok. A kis kés nagyon jól irányítható, és teljesen át lehet, és kell vele vágni a csuklót, méghozzá gyorsan, mert igen erősen fog az alany vérezni. Eddig világos minden?

[Navaratna]

(Jadrána)

Fura érzés hogy az ő kezét szíjazza a mester a rönkhöz, örül is, ha kiszabadul. Aztán figyel, hunyorog:
-Mintha disznókörmöt kéne levágni a csülökről, úgy kell körbevágni kispengével a bűnös csuklóját?

[Abdul Al Sahred]

Jadrána:

-Pontosan, nagyon jó a hasonlat . Ezen azért is kell mosolyognom, mert hogy igazi húson gyakorolhass, bizony disznólábakat szereztem be, ma még egy hulla kezén fogod a beszíjjazást gyakorolni, az fontos, hogy jól meg legyen szorítva, nehogy kirántsa a kezét, mert mikor az élő húst vágod, bizony mindegyik tolvaj fickándozik, meg rángatja a kezét. Persze ahogy húzná ki a kezét, azzal neked tesz szívességet, hisz megnyúlnak az ízületek a csuklójában, és egy kis hézag támad a csontocskák, meg az alkarcsont között

Amíg te belefeledkezve tanulmányozgatod a szerkezetet, a mester valamit a hátad mögött egy sarokban matat. Hirtelen, egy kékes fehér, meztelen kar zuhan a válladra, talán a föld alól bújt elő a gazdája, mert hideg, élettelen.

[Navaratna]

(Jadrána)

Megnyugszik. Hentestanoncként nem ismeretlen neki egy állati végtag.
Elmerülten piszkálja a szíjakat, így váratlanul éri a végtaghullás, megugrik. Azaz kiszalad a műhely ajtaján, de a küszöbről visszafordul villogó szemekkel, mi a frász zavarta őt meg, mert ha kell, szájbarúgja

[Ichigo]

(Lerion)

Derill szavaira elismerően füttyent eggyet, majd tekintetével a kocsmárost keresi és kupáját megemelve köszönetképpen biccent feléje. Majd barátja felé fordul, koccintanak és egy nagyot kortyól az izletes mézsörből.

-Hát nekem is fura volt, hogy a bárd ennyire tiszta és csorbamentes, de álmomban sem mertem volna gondolni, hogy ilyen különleges. Jól meggondolta a kocsmáros, hogy rámbízza? Ezzel valószínűleg könnyebb lesz a dolgunk odalent, bármibe is ütközzünk.

Kis hatásszünettel, ismét megszólal, bár inkább magának mondja.

-Vajon miért pont nekem adta ide? Van nálam sokkal tapasztaltabb harcos is aki kiérdemelhetné. No nem mintha baj lenne...

[Abdul Al Sahred]

Jadrána:

Ahogy visszafordulsz, csak a mesteredet látod, amint kezében egy hulla kezével vidáman nevetgél:

-Ne haragudj Jadrána, ma holnap megtérek Dartonhoz, de még vén fejemre sem tudom megállni, hogy ne űzzek tréfát, ha ilyen lehetőség kínálkozik . Na gyere, ez most lehet hogy kissé kizökkentett, de még az is hasznodra válik, egy nyilvános kivégzésnél, vagy büntetésvégrehajtásnál bizony sok tényező lesz, amit vagy ki kell zárnod a tudatodból, vagy ha ilyen jellegű, könnyen napirendre kell térni fölötte. A hidegvér nagyon fontos, de persze azt nem a mestertől tanulja az ember, az idő hozza majd magával, meg sok sok elszenvedett kellemetlenség.

Nekifogtok a gyakorlásnak, most már lassan mutatja meg a szíjjak becsatolását, lépésről lépésre, hogy jó alaposan megfigyelhesd. Mire szürkülni kezd, és közeleg a vacsoraidő, már jó szorosra be tudod őket csatolni, igaz nem túl gyorsan, de azt nem egy nap gyakorlás után fogod elsajátítani. Mikor többszöri ki és becsatolás után is hibamentes a végeredmény, a mester úgy véli mára elég lesz:

-Most már szépen megy a kéz rögzítése, menj, és mosd meg a kezed könyékig, jó alaposan. Igaz hogy ez nagyon friss hulláé, olyan mintha hentesként dolgoztál volna hússal, de akkor is. Holnap reggel találkozzunk ugyanitt, estére meg jó szórakozást.

A bejáratig együtt mentek, aztán a mester elkanyarodik az épület mellett.

[Navaratna]

(Jadrána)

Kifújja magát, semmi vészhelyzet nem votl, csak a mestere tréfálkozott.
Figyel ő és tanul, de ahogy csökken a kinti fény, annál izgatottabb lesz. Annyira, hogy mikor végeztek, csak megkérdezi:
-Mit kell viselni egy találkozón, ahol az ember kettesben van azzal, akit szeret?
<Foltos ingben meg kopot nadrágban csak nem mehetek. Nemcsak a kezem fogom megmosni, de mindenem és a hajammal is kezdek valamit!>