Erigowi Kereskedő családban született ennél fogva nemesei neveltetésben részesült. Apja a célratörő kemény kötésű kereskedő, míg anyja egy Pyarroni nemes család sarja. Apja elhatározásából a fiú már egész kis korától kezdve a Pyarroni Lar-Dor iskolájába került. Szerinte (mármint az apja) a fiúnak térmágiát kell tanulnia, hiszen ha felnő és magiszter lesz, segítheti és megkönnyítheti a karavánok útját, aztán ha eléggé tapasztalt és koros lesz majd át is veheti az üzletet. A fiúnak beleszólása nem volt a dologba, hiszen túl fiatal volt csak annyit vett észre a változásból hogy a nevelést anyja szeretete helyett a rideg és számító mágusok parancsai vették át.
Mikor időseb lett és szülei meglátogatták, már feszegette a témát, hogy miért is kell neki itt lennie és tanulnia de apja ellentmondást nem tűrően elmagyarázta neki hogy milyen súlyos aranyakat szurkolt a varázslóknak azért hogy belőle is az lehessen egyszer. A fiúra csak ezután vártak a kemény tanulással töltött évek.14 éves korában saját mestert kapott. Kenronell mester inkább elnéző semmint szigorú volt ifjú tanítványával, aki ezt kihasználva gyakran olyat tett amit nem kellet volna .Miután belátta hogy vagy tanul vagy pedig senkiházi lesz inkább úgy döntött ha már így alakult és van tehetsége hozzá akkor a tanulás mellet döntött .Kitanulta a számára jelentős mágiaformákat mint például a természetes anyagok mágiája a térmágia és a szimbólummágia és nem utolsó sorban az elemi mágia melynek alkalmazásában különösen járatos lett. Kapcsolat főleg az elemi földdel és az elemi erővel alakult ki. Miután a tanuló évei végére ért és sikerrel vette a vizsgákat önhittségéből adódóan nem foglalkozott olyan mértékben a tanulmányai csiszolásával, mint ahogy kellet, volna. A folyamatos mentális ellenőrzések során azonban egyre szörnyűbb és szörnyűbb dolgok kerültek napvilágra, amiket már a mester sem tudott elsimítani.A folyamatos eltünedezés (mármint Lar-Dor elhagyása) és a gyakran fellépő magas menyiségű alkohol fogyasztás vagy épp az áfiumm emberi testre való hatásainak megállapítására tett "kisérletei" eléggé nehéz helyzetbe hozák. A fiú egyre inkább böködte a Pyarroni eszmény megszállottainak szemét. Ryell pedig abszolút nem érdekelte, ha egy-két hónapra eltiltják a külvilágról s a keményebben és szigorúbb bánásmód sem zavarta, folytatta lázongását.
Az újabb próbákon már éppen csak átment és ugyan kiemelkedő teljesítményt nyújtott bizonyos területeken (szimbólummágia- tanonchoz képest!) de attól még mindig ugyanaz az alak maradt és magatartása miatt egyre egyhangúbb lett a Tanács döntése az ügyében. Huszonöt évesen megszületett az „ítélet” mely szerint a tanoncot - aki ekkor már bittokában volt a tudásnak mely kiemelte őt az átlag emberek közül – északra küldik, mint Lar-Dor szeme tájékoztassa őket az ottani történésekről. Hivatkozván, arra hogy az ő erejüket most túlzottan leköti az Amhe-Ramunnal folytatott küzdelem és annak utóhatásai. Ryell szerint szebben nem is mondhatták volna, meg hogy már nem szívesen látott vendég erre felé, és hogy takarodjon vissza oda, ahonnan jött. Nem zavarta, sőt örült is neki, hiszen lassan 13 esztendeje nem járt szülőhazájában.
Mielőtt elhagyta volna a rendet az öreg Kenronell még az orrára, kötötte, hogyha megtalálta azt, ami nélkül egy varázsló sem lehet beavatott térjen vissza és kitanítja a magasabb misztériumokra is még ha a rend ezt nem is nézi jó szemmel. Halkan mellétette: - és persze akkor, ha benőtt a fejed lágya Fiam!
Ezzel az iskolát ugyan nem fejezte be de az alapok amire szüksége van már birtokában vannak. Noha mestere igéretett tett arra jogy segít elkészíteni a botját csakis Lar-Dor-tól függetlenül teheti hiszen az iskola már nem tartja tanítványának.
Annál jobban elment a kedve mikor otthon apja kardal kezében és várta és majdnem megölte szerencsétlen fiút. Az apa ugyanis nem tűrte el hogy fia olyan hosszú idő után megszégyenítse és persze a taníttatásába fektetett pénze is elúszott. Ryellt kitagadta és elárulta hálátlan fiának hogy nem is az iazi apja hanem csak a nevelő apja. Az igazi apja egy kalandor akit mióta elcsavarta anyám fejét nem láttak. Egyedül egy vasgyűrűt hagyott hátra amin egy nyolc küllőjű kerék és egy szarka látható.
Apja pusztán azért taníttata mivel egy ideig ő sem tudta hogy fia nem vérszerinti gyermeke. Ryell vesztére ez pont akkor került napvilágra mikor ő Lar-Dor-ból hazafelé vette az irányt...
Ryell miután miután nem volt se, pénze se címe és már a származása is bizonytalan Erionba ment ahol a bérvarázslók szintjére süllyedt hogy legalább fenntartsa magát valamiből. Mivel hatalma és tudása még igencsak csekély volt egy magasabb rangú varázsló mellé szegődött, mint amolyan társként. Simlis Lurten néven ismert varázslótól sokmindent tanul - javarészt azt hogy miért ne sülyedjen erre a szintre Miután a fiú megunta az örökös alárendeltségi szerepet tovább állt.
Megjelenés
Nemes. Még ha kitagadták is de az .Ennek megfelelően és persze kasztjához mérten öltözködik. Barna tunikát felette világoskék selyem-köpenyt hord. Derekán, egy öv melyen ott lóg kardja, ami egy Lar-Dor-i kovács műve, ezért ha mágikus tulajdonságokkal nem is bír de jóval tökéletesebb, mint a többi hasonló penge. Az övén található még két tégely is amiben tintákat, ecseteket hord. Mellettük egy kisseb tarisznyaszerűség, amiben mindenféle dolgot tárol, ami épp nem fér el máshol (pergamen, kicsi olajlámpás és olaj hozzá) .
Barna állig érő haját mindig két oldalra fésülve hordja. Arcát nem „díszítik” sebhelyek és ráncok sem . Közepes testalkatú, nem látszik, rajta hogy törékeny lenne. Igényes mindig ad a megjelenésére, ha nemesi társaságba készül gyakran használja Dzsad parfümjét.
Magasság:178 Súly: 68Kg Szemszíne: Sötétkék Haja: Állig érő mélybarna.
Apja gyűrűjét a jobb kezén viseli.
Jellem: Nem olyan mint a többi mágus . Nem annyira rideg és számító. Nyitott a világra és szereti élvezni az életet . Az iskolában már scak azért is kényelmetlemül érezte magát mert nem nagyon bírta a kolostori neveltetést. Nem veti meg sem az italokat sem pedik a nőket- persze mindkettőből csak mértékkel . Makacs néha önfejű. Ritkán ismer el valakit maga felett: vallási esetleg politikai vezetőket, nálánál nagyobb hatalommal rendelkező varázshasználókat (kivétel Nekromanták, Boszorkánymesterek), valamint a szépek népének minden gyermekét, hozzájuk érdeklődéssel fordul. Kitartó és hitében megingathatatlan. Nem riad vissza egy kis harctól( persze igaziban még nem volt része) de nem áldozná fel életét egy kis semmiségért, és nem szeretne hősi halott lenni, hiszen még nem is csinált mást ez idáig csak tanult. Alkalomadtán tud türelmes lenni de feleslegesen nem szereti pocsékolni idejét hiszen nem sok jutott abból az ő fajtájának. Az öléstől vissza retten soha nem, bírná elvenni csak hobbiból más emberek életét .Persze ha meg kell védenie magát és ha az ellenfele rászolgált szívesen harcol, DE ölni nem szokott. Örül annak hogy birtokában van a tudásnak aminek csak néhányan ezért hát kissé öntelt nagy ritkán akár pökhendiségről is beszélhetünk. Az utóbbi időben ráeszmélt hogy mit hagyott ki azzal hogy elment az Iskolából de mindig megnyugtatja magát azzal ha megszerzi botját majd visszatér. Fontos megjegyezni hogy nincs botja. Talán majd ha megszerzi akkor végleg benő a feje lágya és újra visszatér a rendhez.
Fontos említést tennem még egy dologról: Nekromancia. Irtózik tőlle. Nem nem szereti hanem egyenesen gyűlöli azt ha valaki a holtakkal babrál. Mélységesen megveti a mágia ezen ágát és lenézi azon varázstudokat akik ehez folyamodnak ( ez nem egyenlő a lebecsüléssel)
Vallás.: Pyaroni istencsalád. Kiemelkedően egyik istenben sem. Alkalomfüggő éppen kit szid

Ranagolt szívből gyülöli.
valahogy így néz ki csak az általam leírt ruházatban
http://www.fantasyfineart.com/cardiff/art_2.html
Kezdő helyszín: Valahol északon...Abaszisz talán Damak vagy ha addig lessz hely akkor Tiadlan
(ebben a sorrendben,- nekem elég ha egy Hm elbírálja nem szeretnék mindenkit feltartani, lévén a karater úgyis Hakea kalandjában kezd)