A Vén Szarka kölykei – I. Fejezet: Hideg avar [UT]

[Mesemondó]

_______________________________________________
KM esemény [Hakea]
Helyszín: Erion, Fogadónegyed, Búbos Kemence
Idõpont: Őszi hónapok kezdete, éjszaka
Résztvevõk: Cadris
______________________________________________________

A fenőkő karcos hangjával füledben, nehéz fejjel térsz nyugovóra. Későre jár, és bár mulatásnak nemigen lehet nevezni, igen sok időt töltöttél a nap folyamán két hűséges társaddal; Vércsapolóval és a boroskancsóval. Kinn feltámadt a szél, ez az utolsó amire felfigyelsz, mielőtt végre elszenderednél.

Úgy tűnik, a Hallgatag Úr rá se hederített fohászodra. Nyugtalanul alszol; a pokoli, fülledt meleg ami szobádban uralkodik és a korsóból áradó szesz párája sem gyakorolnak rád túl pozitív hatást. Búbos Kemence...találó név. Ahogy közelít a hajnal, álmaid egyre nyomasztóbbá válnak; édesanyád integet feléd, csak, hogy egy pillanattal később vértengerbe bukjon alá, késeket látsz villanni a sötétben, ahogy fejszéddel támadóid felé csapsz, saját tagjaidat csapod le. Groteszk karnevál.

Még sötét van, mikor verítéktől csatakosan felébredsz. Rémálmod utolsó képe beleégett szemed íriszébe; egy narancsszín ruhájú, sudár szőke nőt láttál, aki egy fénylő ajtót vágott be maga mögött, fülsiketítő robajjal kísérve. Zihálva veszed a levegőt. Biztonságérzeted, amit a kis fogadó takaros szobája kölcsönzött, egy csapásra szilánkokra tört. Valaki figyelt. És, bár minden holmid ott maradt, ahol hagytad, úgy érzed, ennek még rég nincs vége.

[Mesemondó]

_______________________________________________
KM esemény [Hakea]
Helyszín: Erion, Utazónegyed, Keleti Kapu, Teli Zsák taverna
Idõpont: Őszi hónapok kezdete, éjszaka
Résztvevõk: Ando
______________________________________________________

A nap már rég leszállt a dombok mögé, mikor némi ellenőrzés után átengedtek a Keleti Kapu őrei. Az úton megáztál, cipőd, köpenyed elrongyolódott, szinte beesel a legközelebbi fogadóba. Azonban úgy tűnik, szerencséd van; a Teli Zsák takaros kis hely, a pénzt amit a lovon spóroltál most egy kiadós vacsorára és egy meleg fürdőre költötted. A holnapi napra inkább nem is gondolsz; alig tudsz lábadra állni, talpaid egyetlen, hatalmas sebként égnek. Viszont legalább aludhatsz végre, rendes ágyban, lúdtollal tömött, igazi vánkossal fejed alatt.

Álmodban továbbra kísért az út tekergőző kígyója. Másodszor szeled át az Ordantól Erionig nyúló vidéket, furcsábbnál furcsább álomképekkel tarkítva. Azonban hajnalok hajnalán csattanásra ébredsz, mikor kinyitod a szemed, egy pillanatra csupán vakító fehérséget látsz. Ösztönösen tekintesz az ablak felé, ahol egy lebukó, szőke lányt vélsz látni egy pillanatra. Tolvajt sejtve kiugrasz az ágyból, bosszúsan szisszensz fel nem sokkal később; sebeid úgy égnek, mintha parázsba léptél volna. Morogva bicegsz az ablakig, ám ahogy kinyitod, csupán a hideg őszi szél csapja meg arcod: a lány sehol. Lehet, hogy csak álom volt. A derült égből érkező fejfájás azonban azt sugallja, nem képzeleted szüleménye az egész. Akárhogyis van, igazán nincs kedved üldözni senkit jelenlegi állapotodban. Tekinteted gyűrűdre téved, magad sem tudod miért. Furcsa érzés kerít hatalmába, mintha a vas színe megváltozott volna és mintha tapintása hidegebb lenne. Ekkor már bizonyos vagy benne, valami nincs rendjén.

[Rayvanur]

(Ando)

Lassan fájós lábbal visszaballagok az ágyhoz. Kezembe veszem a gyűrűt és elkezdem vizsgálgatni.
<Ez furcsa, eddig csak súly volt a szütyőmben. Most meg felhívja magára a figyelmet!? Ennek még közel sincs vége...>
Lassan leteszem a gyűrűmet az ágyra. Utána tekintetem a többi holmim felé fordítom. És elkezdem tételesen le ellenőrizni megvan-e minden.
<Vajon álmodtam vagy tényleg ilyen rossz a közbiztonság errefelé?>

[Mesemondó]

_______________________________________________
KM esemény [Hakea]
Helyszín: Erion, Fogadónegyed, Búbos Kemence
Idõpont: Őszi hónapok kezdete, éjszaka
Résztvevõk: Ryell
______________________________________________________

Kebledben apró csomóvá szűkült szíveddel rohansz végig Erion utcáin, sikátorain. Az emberek akiket megállítasz, részben habogó idiótának, részben szánalomra méltó szerencsétlennek néznek. Utóbbi esetek egyikével szerencséd volt: egy szakállas koldus elkalauzolt a Búbos Kemencéig és szolgálatáért csupán egy maréknyi rezet kért. A fogadó előtt állsz zihálva, odabent azonban nem látsz semmiféle fényt; minden bizonnyal jó ideje volt a záróra.

[Cadoras]

<Cadris>

Felébredve rögtön felkapom Vércsapolót magam mellől. Erősen szorítom a nyelét, ujjaim kifehérednek, s én idegesen nézek körbe. Erős zihálásom, pergő szívdobogásom csak megerősít abban, hogy valami itt nincs rendben.
- Darton, oltalmazz! – suttogom magam elé <Remélem megneveli azt a szukafattya istent, amelyik ezért a lidércnyomásért felelős!>
A boroskancsó felé nyúlok, de mivel üres, a falnak csapom. <Ez is kifog velem! Miféle szörnyű hely az, hol ily kutya-forróság van?>
Felkelek az ágyból, majd az ablakhoz sétálok. <Talán a hold fénye majd megnyugtat> Vércsapolót még mindig szorosan fogom, hogy enyhülést találjak a fegyver jelenlétében. Az eget kémlelve gondolkozom, mit is akart jelenteni az álmom. <Egy szőke hajú nőszemély, kit eddig álmaimban sosem láttam, és anyám. Mit akar ez jelenteni?>

[Lorin O Krell]

(Ryell)

Az úton még mindig könyeivel küszködik. Nem könnyű zámára elfogadni hogy ily könnyen véget érhet az emberi élet.
<<Hisz még nem is élvezhette és máris elvesztette. Ez nem igazság.Nem hiszem el ... nem ... miért kellent meghalni? Egyáltalán ki lehet képes ilyesmire?...>>Megráncolja homlokát aztán másfelé tereli gondolatait.
<< Ő már elment, de vannak akiket még megmenthetek és nem hinném hogy pont egy ajtó vagy egy álomból felkeltett ostoba fogadós haragja fog ettől visszatartani! >> Vigasztalja és egyben biztatja is magát.

-Köszönöm barátom- mondja a koldusnak majd átadja a számára most oly jelentéktelen pénzt- jó éjszakát.

Nem zavartatja magát a járokelőkkel nekiesik az ajtónak és öklével kezdi el püfölni.
-Nyissák ki! Nyissák ki nem hallják. Haladéktalanul fontos ügyben járok. Nyissák ki de azonnal! Kiabálja ellentmondást nem tűrő hangon. Közben lehúzza kezéről a gyűrűt és zsebébe csúsztatja.
<<Sietnem kell magyarázkodásra nem lesz időm ha mindegyiket meg akarom találni ma este... >>

[Mesemondó]

______________________________________________________
KM esemény [Hakea]
Helyszín: Erion, Fogadónegyed, Búbos Kemence
Idõpont: Őszi hónapok kezdete, éjszaka
Résztvevõk: Ryell
______________________________________________________

Dörömbölésedre fél percen belül nyílik az ajtó. Az égieket, akiket nemrég oly hevesen szidtál, most áldani kezded, mivel két láb magas dokkmunkás helyett apró, aszott anyóka néz vissza rád.

-Nosza, fiatalember, hova ilyen sietősen? Nem tudja tán mi a rend? No, azért mondja, miben segíthetek.

[Lorin O Krell]

(Ryell)
- Öh izé..-nem nagyon jut szóhoz - szóval egy Dartonitát keresek. Itt szállt meg nemde? Fekete páncélós izmos alak. Itt van ugye ? Fontoss lenne beszélnem vele . Az élete múlhat rajta . Tudom ez itt Erionban nem nagy szó de attól még így van. Kyel nevére kérem kérem engedjen be!

Ha beengedi:
-Merre van a szobája? Ne zavartassa magát majd én beszélek vele.

Mihamarabb a Dartonita szobája felé veszi az irányt.

[Mesemondó]

______________________________________________________
KM esemény [Hakea]
Helyszín: Erion, Fogadónegyed, Búbos Kemence
Idõpont: Őszi hónapok kezdete, éjszaka
Résztvevõk: Ryell
______________________________________________________

//Nem mondtam hogy fekete a páncélja //

Az asszony csípőre tett kézzel, kissé morcosan válaszol.

-Hínnya, hát ez aztán a jómodor. No legyen, jöjjön bé.

Sötét van a fogadóban, csupán a sebtiben gyújtott mécses pislákol. Az anyóka miközben válaszol kérdésedre, meggyújt egy másikat is; számodra.

-Azt mondja, hogy az élete múlhat rajta? Én hiszékeny vén banya...mindegy. Első emelet, hármas szoba. De ha zajt mer csapni, ledarálom és kenyeret süttetek önből a pékkel!

Kezedbe nyomja a mécsest, majd az ajtóhoz ballag és kulcsra zárja. Ahogy fölmész a lépcsőn még utánad szól.

-Szedje magát, nem fogok itt virrasztani.

Dorgáló szavai ellenére felrohansz a lépcsőn, mely baljósan recseg kapkodó lépteid alatt. A szobát azonnal megtalálod, apró, karcolt rézlap jelzi számát. A szobából nem hallasz hangot kiszűrődni.

[Lorin O Krell]

(Ryell)

//az lehet bocs ... nekem már minden dartonita páncélja fekete...//

Az ajtóhoz siet majd ott is bedörömből persze kissé visszafogottaban, halgat az anyóka szavaira és nem akar nagy lármát csapni.

Várja hogy valaki ajtót nyisson majd mint egy őrült belekezd mondókájába.
-Jó estét a nevem Ryell kérem halgasson végig. Mély levegőt vesz

-Bocsánat hogy így magára török. De értse meg szükséges , ön és még sok más ember élete forog kockán. Kérem siessen útközben mindent elmondok. Egyelőre elégedjen meg enyivel:
Tudom hogy van egy gyűrűje. Amin egy karvaly és egy kerék látható. És tudom hogy az apjától kapta, a vérszerintitől. Mit szólna ahoz ha azt mondanám vannak tesvérei? Apja nagy gavallér volt s magán kivűl még sok más utódot hagyott hátra.
Nézze- ezzel elővszi a gyűrűt és megmutatja a férfinek.

Megvárja a reakcióját majd tovább unszolja.

-Kérem siessen a többiek élete a tét. Nem érti még ugye? Nem baj majd megfog tudni mindent sorjában, de Arel kebleire kérem siessen! Szedje a feszerelését és jöjjön utánnam.

[Cadoras]

<Cadris>

Az ajtón való dörömbölésre gyorsan hátrapördülök, s már nyúlnék az övem felé egy dobóbárdért, de rájövök, hogy nem viselem jelenleg.
Rámarkolok csatabárdomra, s az ajtóhoz sietek.
Kinyitom, s végigmérem a jövevényt.
- Jó estét - köszönök vissza, majd végighallgatom hadaró szavait, miközben egyre inkább összeszűkülnek szemeim
<Mi a bánat köze van ennek az alaknak... Tud a gyűrűről!>Elkerekednek szemeim
- Honnan... csak nem azt akarod ezzel mondani, hogy a bátyám vagy?
- Hé csak nyugalom! <vajon véletlen, hogy lidérces álmom után toppant be?>
- Nem sietek Arel keblére, pedig a ruházatom alkalomhoz illő lenne, de azért jöjj be, míg felöltözöm. Tudni szeretném, mi a bánatot is tudsz te rólam egészen pontosan!
Ezzel beljebb hátrálok, s elkezdek az öltözködéssel foglalatoskodni, de egy pillanatra sem tévesztem szem elől ezt az éjszakai látogatót

[Lorin O Krell]

(Ryell)

-Hm- <<nem mondom többet hogy siessen úgy láom magától is rájött...>>
-Szinte semmit... anyit tudok hogy Hat gyűrű van.Minde egy Erioni mesternél készültek ugyanannak a férfinak. Aki az apánk. A tied. Az enyém. És még másik 4 emberé. Vagyis inkább lényé, mert van köztük ki részben s teljesen is a Hosszúéletűek közül való...de ezt majd később.Hogy mit tudok?...- egy perc néme csönd ahogy felidézi Oirin szavait- Csak anyt mit egy hölgy mondott nekem róllad. Darton felkentje vagy.Harcos vagy mégpedig valahonnan északról. Birtoklot a gyűrűt így valószínű hogy a testvérem vagy. Ha anyánk más is volt de apánk egy s ővé voltak a gyűrűk is.

-Induljunk.- mondja mikor a másik elkészült.

- Köszönöm a megértést hölgyem mondja a még mindig ajtóban strázsáló asszonynak.
További jó éjszakát.

Magában alig hallhatóan mormogni kezd.:
-"...Fogadóban szállt meg, a Keleti Kapu melletti Teli Zsák tavernában..."
Majd kissé hangosabban :
- A Teli Zsák tavernába megyünk.Tudod merre van?

- Köszönöm a megértést hölégyem mondja a még mindig Ajtóban strázsáló asszonynak.
További jó éjszakát
/Ha egyikünk se tudná akkor meg kérdezek egy koldust./

Utközben ismét eszébe jutnak a nemrég átélt szörnyű percek, majd hogy bánatát palástolnja a Dartonitához fordul.:
-Ha már úgyis a Halgatag Úr felkentje megtenné hogy elmond egy imát helyetem? Elmondana egy imát Oirin Xan kisasszony lelkéért? Az eletét áldozta értünk... vagy legalábbis miattam. Igen miattam halt meg...Hogy ön és én éllhessünk s hogy kapjunk egy csekélyke kis előnyt.
Tudom hogy fáradt vagy hisz még csak most érkeztél Erionba de kérlek siess ...testvérem...- teszi hozzá egy kis szünet után.

[Cadoras]

<Cadris>

- Egy elf?! - nézek meglepődve Ryellre, de aztán megrázom a fejem, s közben válogatott szitkokat mormolok az orrom alatt
- Nem, nem tudom, merre van, de ön biztosan kiegészíti hiányos tudásunkat, öreganyám -fordulok a kint álló vénség felé, miközben mutató és középső ujjam végighúzom a kalapom karimáján
- Oirin? - kérdezem, mikor az elhunytra terelődik a szó<Talán őt láttam volna álmomba?> - pontosan ki is volt ez a hölgy? Netalán egy narancsszínbe öltözött, szőke nő az illető? <Dartonra! Az események igencsak különös fordulatot vettek!>

[Lorin O Krell]

(Ryell)

-Honnan tudsz rólla?- Tágra nyilnak szemei keze pedig kardja markolata után kap de csak második próbálkozásra sikerül megtalálnia a nemes fegyvert.

<<Látta! akkor az is lehet hogy ő tette...>>
- Beszélj! Hol láttad?!Honnan Tudod hogy néz ki?!- szavai parancsolóan hatnak.De mégsem várja meg a választ elengedi kardját és várakozóan fordul a páncéloshoz.
<<Nem, nem ő nem tehette. Ő azok között volt akiket sikerült azonosítania... Kradra ez az éjszaka a legszörnyűbb eddigi életem során... majdnem kardot rántottam egy idegenre ki a testvérem.>>

Kissé megtántorodik és ismét a falban vagy valami közlebbi dologban támaszkodik meg.
- Mond hát kérlek,- teljesen nyugodtan és viszafogottan mondja miután ismét egyenesen áll a saját lábán,- honnan tudod hogy néz ki a hölgy?Pontosabban hogy, hogy nézett ki ...

[Cadoras]

<Cadris>

Amikor a kardja után nyúl, felkészülök rá, hogy kirúgjam a lábát, hisz ahogy eddig botladozott, valószínüleg ezt nem tudná kivédeni
- Onnan, hogy Darton valamely különös szeszélye folytán álmodtam róla.
Amikor látom, hogy támasztékot keres, kinyújtom felé bal karom.
- Ne aggódj, a Hallgatag úr mellett a legjobb helye lesz! Hogyan mentette meg az életed, s miképp vezetett a nyomomra?
//Érdekelne, hogy mit tudtunk meg a fogadósnőtől, tájékoztatott e a keresett hely hollétéről//