A shadoniak táborához közel, a völgy peremén található. Közel 4000 fős, ezek többsége nem igazi katona, csupán egyszerű gorradon, de természetesen vannak valódi carridon-ok is. Ők főleg olyan nemesek csapatai, akiknek eddig valahogy sikerült átvészelni a háborút. Akadnak köztük lovagok, egyszerű harcosok, de még gon-corgák is. A legtöbben a szabad ég alatt éjszakáznak, de akadnak sátrak is. Míg a shadoni csapat csak férfiakból áll, addig a gorvikiak között elég sok nő is van. Hárman vezetik a gorviki csapatokat: Nesto da Baradello, Sadmyro Carbaroni és Sacerdon Ruphyo. Baradello báró egy rokmundi lovag, a háború alatt mindene odaveszett. Sadmyro egy mágiahasználó, nem tudni pontosan hogy milyen fajta, de eddig jól végezte a munkáját. Azt beszélik, hogy külhonban nőtt fel, és csak néhány éve telepedett haza. Sacerdon Ruphyo Ranagol papja. Bispoi rangban van, de gyorsan lépked fölfelé a ranglétrán. Sokszor indul egy-egy kisebb csapat felderítő útra, hogy az amundok mozgását megfigyelje. Ezeket persze megosztják a shadoni vezérkarral is.
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, nem messze a gorviki tábortól Időpont: hajnalban
*Felébredsz a düledező viskóban, ahová az este húzódtál be a kezdődő eső elől. Még mindig esik odakint. Lovaid a házikó egyik felében állnak, ott, ahova az este kötötted őket. Az utolsó adag abrakot tegnap reggel adtad nekik, így biztosan éhesek lehetnek, akárcsak te. Ha igazak az információid – amiket egy ellátmányt szállító batár hajtójától szereztél – a gorviki csapatok táborát a mai nap délutánján éred el. Várod is a megérkezést, hiszen már hetek óta úton vagy a frontvonal felé.*
<< Végre elérhetem ma a tábort... Ranagolnak hála nem is kell sokat éheznem ha igaz az információ. Lovaimat sajnálom.. Remélem kibirják... Ki kell, hogy bírják...>>
Felkelek és összepakolok. Minden olyan cuccot amik a lovakon voltak rájuk teszek a többit pedig én viszem.. Megsimogatom a lovakat majd kivezetem őket. Körül nézek.. Korán lehet még.. Neki indulok a gorviki tábor fele... igyekszem minnél hamarabb elérni. Illetve élelmet szerezni és abrakot. Ha van még vizem akkor iszok belőle és a lovakat is megitatom.
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, nem messze a gorviki tábortól Időpont: délelőtt
*Gyorsan összekapod magadat, és indulsz tovább. Esik az eső, így vized van bőven. Hamar átázik a ruhád, a víz becsorog a vérted alá. Erős tempót diktálsz a kihalt úton, ami egy bokros-füves pusztán halad keresztül. Néhol kisebb-nagyobb facsoportokat is látsz, amik főleg lombhullató fákból állnak. Legalább egy órát haladsz a viszonylag egyenes úton, amikor a távolban – nagyjából egy-másfél mérföldre – néhány gyalogost veszel észre. Öten vannak, és lassan haladnak abba az irányba, amerre te is haladsz.*
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, nem messze a gorviki tábortól Időpont: délelőtt
*Gyorsan utol éred a kis csoportot. Elég fura és vegyes egy társaság. Felszerelésük minimális és teljesen át van ázva. Az egyikük egy öregember, első ránézésre lehet vagy hetven éves. Haja ősz, kis körszakálla van, ami szintén őszes. Ruházata viseletes, de láthatóan jó minőségű, akár egy nemes is lehet. Derekára kötött arany-vörös sávos kendő rokmundi származásra vall, a kendőn lévő bogok és csomók alapján demornak nézed. Egy embermagas bottal közlekedik. A mellette haladó szintén öreg ember. Ő legfeljebb ötven éves, de az oldalára kötött kard, és a viseletes keményített bőr mellvértje alapján carridon lehet. A harmadik tűnik a leginkább harcedzett veteránnak. Középkorú, de a fején lévő kötésből ítélve valószínűleg nemrég harcba keveredhetett valakivel. Hátára kötött pajzsán nagy horpadások virítanak, oldalán széles pengéjű kard fityeg. A negyedik fickó tűnik a legfiatalabbnak, olyan húsz év körüli. Egyszerű paraszti gúnyát visel, oldalán ramierát és egy díszes markolatú tőrt látsz. Egy nagy málhazsákot cipel. Az ötödik fickó elkülönülve, tizenöt-húsz lépéssel a többiek előtt baktat az úton. Ő is egyszerű ruházatot visel és fegyvert egyáltalán nem látsz nála, csak egy kisebb bőr hátizsákot. Közeledésedre mindannyian megállnak és érdeklődve figyelnek téged.*
<<.. valyon merre tarthathank?... Elég érdekes egy társaság.... No mindegy megkérdem őket hátha a táborhoz mennek... Jó lenne csatlakozni hozzájuk..>>
- Szép jó napot kívánok az uraknak! Merrefele tartanak? a katonai tábor felé ígyekszem s ha önök is arra tartanak akkor csatlakoznék.. Amúgy hadd mutatkozzak be: Con Romualdo della Muerta vagyok.
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, nem messze a gorviki tábortól Időpont: délelőtt
*Mindannyian biccentenek köszönés képpen, de csak az ősz hajú öregember válaszol:*
- Jó napot magának is abradon! Igen, a tábor felé tartunk. Különböző okok miatt maradtunk le a főseregtől, most próbáljuk beérni őket...Jómagam Guido Trefolini vagyok...Természetesen csatlakozhat, bár mi gyalogosan jóval lassabban haladunk...Ön is elkeveredett az egységétől? Látom Nouvo de Muertos lovagjai közé tartozik...
Azon gondolkodom, hogy gyalogossan mennyi lehet az út..
- Így van a Nouvo de Muertos lovagja lennék. Elkeveredni nem keveredtem el... Így hozta a sors, hogy csak most tudtam jönnni... Egy utazó lovat feltudok ajánlani a táborig, ha rászorulnak.
Elkezdek összébb pakolni a ládákban ill ha kell s elfér akkor a másik lóra is rátehetek egyett úgy próbálom hogy felférjen a fickó de a holmimat se kelljen itthagyni.. Miközben pakolok beszélgetek velük..
- Elnézést még be se mutatkoztam.. Con Romualdo della Muerta vagyok. Warwik tartományból. Milyen hírek keringenek errefele? Tulajdonképpen a háborúból most fogom kivenni a nagyobb részem.. Annyira nem ismerem a terepet se..
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, nem messze a gorviki tábortól Időpont: délelőtt
*Az öreg figyeli ahogy eligazgatod a ládáidat. Elég csontosnak és könnyűnek tűnik a vénember, így a lovad valószínűleg el fogja bírni. A kérdésedre válaszol:*
- Az én nevem Guido Trefolini...Amennyire tudom, egy kis patthelyzet alakult ki. Az amundok bevették magukat Warvik városába, a mi csapataink meg megrekedtek...Maga warviki? Akkor eddig merre vitézkedett?...Mindegy, nem az én tisztem felelősségre vonni...Néhány éjszakával ezelőtt ezek az emberek összecsaptak egy kisebb ellenséges csapattal! Én nem sok mindent tehettem, mert hamar legyűrtek azok az átkozott árulók. Nem láttam köztük amundot, csak mindenféle vegyes népséget; még egy cifra szoknyás nőszemély is volt köztük! Nem vártak és nem adtak kegyelmet senkinek, de szerencsére túléltük a harcot, bár többen meghaltak a társaink közül is...
//Bár a háború és az amundok tevékenysége miatt eléggé megváltozott a terep, de azért még mindig 3.fokú helyismereted van Warvik tartományra, úgyhogy elég jól ismered a vidéket...//
Megnyugszom, hogy nem kell semmit se ott hagynom és az öreg is felfér a lóra.
<< Ki ez hogy szemrehányást tegyen?... Na mindegy máskor nem segítek...>>
- Árulók? Pfööj! Megfizetnek még tetükért. Ki lehetett ez a nő.. Igen warwiki vagyok..Hogy merröl jövök az az én dolgom... Eddig a család védelmét és a Rendem kötelékeiben teljesítettem szolgálatott. Szerintem csapjunk a lovak közé.. Már ők is kimerültek... Délutánra jó lenne ott lenni... Na uraim viszlát! Gyiháá!! - s ezennel megindítom a lovat.
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, nem messze a gorviki tábortól Időpont: délelőtt
*Elindultok a lovakkal, immár ketten. Az öregnek nem lehet túl kényelmes helye, de nem panaszkodik miatta. Nyugodt tempóban haladtok a kicsit csúszkálós-sáros úton, az eső továbbra is szemerkél. Út közben mesél Guido:*
- Ezzel a néhány emberrel nincs egy hete, hogy együtt jöttem a tábor felé. Eleinte voltak lovaik, meg egy kicsit nagyképű vezetőjük. Azt hitte, hogy azért mert abradoni kendő lobog a derekán mindenki megcsókolja a seggét...Nevetséges...Az éjszaka közepére osztotta be a két legtapasztalatlanabb emberét. Meg is halt mind a kettő, amikor támadtak az amundok csatlósai...Amundot látott már? Én még csak hírüket hallottam...Az egyik fickónak volt egy agyondíszített fogazott pengéjű tőre, azt mondta, azoktól a sivatagi fattyaktól van...
*Gyorsan lemaradnak mögöttetek a katonák, majd egy nagyobb facsoportot megkerülve el is tűnnek a szemetek elől.*
Nagy figyelemmel hallgatom az öreg meséjét, és elgondolkozom rajta..
<<... Hm.... Amundok.. Sose láttam őket... Fogazott kard... Kiváncsi vagyok mi lesz ha odaérünk a táborhoz... Mi lesz a jövőben...>>
Majd megszólítom:
- Nem még soha nem találkoztam velük.. Csak a hírük jutott el hozzám.. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a táborban, mi fog ránk várni a harcok során... Félek is kicsit... Nem nem félelem inkább egy különös érzés, kiváncsiság... Igazi nagy harcokban még nem nagyon vettem részt.... Eddig...