Shadlek városa: Megkísértés Tere

[Lianna Pentangelin]

"Engem nem kísértett meg mert nem pucér női szobrok díszítik, hanem egy mogorva ábrázatú férfi, aki épp torkánál fogva nyom le a földre valami démont. Aha, Chei és az Ősgonosz harca. A tér létét ennek köszönheti. Bár Shadlek főtere ez, szóval...
Az Ősgonosz meg akarta szerezni Mogorva Chei lelkét, de az ellenállt és le is győzte. Évente zarándokok jönnek erre a helyre hogy megemlékezzenek az eseményről. Annyira odavannak ezért az ünnepért, hogy Shadon királyság minden tartománya képviselteti magát, még a hitetlen felföld is. De politikáról is szól ez, nem csak vallásról. Megerősítik évente Yllinor, Shadon és Pyarron együttműködését, azaz rongyrázás mindenestül, még Arel jelképét is kiteszik Domviké mellé. Hűha, nem semmi. Hős szerint ez is csak arra jó, hogy senkiháziak feljebbkapaszkodjanak egy jó helyzetet kihasználva. Aztán hozzáteszi, mért nem mi is akkor jöttünk. Khm, most akkor ő is senkiházi?"

[Lianna Pentangelin]

Arennek
Ősz, dél körül

Két nap volt bérelt lóval az út a városig. Aggasztó dolgokkal találkoztál már így is...Olyan tényekkel, ami neked inkább a jövő volt semmint a múlt...ami azonnal szétkergette ama füstpamacsaidat, ami családod régi hibáinak kiköszörülését kezdte el elhitetni veled. A hírek szerint a királynő és Gorvik ura házasságra(!) lépett...s a Hétarcú egyháza megingott, de konkrétumokat senki nem tud mondani, mért, mennyire és ez miben nyilvánul meg..Azaz utóbbiról fecsegnek eleget: hivatásukat, pályájukat otthagyó papok, akadt olyan aki megőrült és önkezével vetett véget életének s olyan is, aki vallási élharcossá vívta ki magát. Szóval a hitvilágban forrongás volt s nem Gorvik neve merült fel felbujtónak, hanem valami ismeretlen mag...Egyszerű emberektől ennél többet nem tudsz meg, erre hamar rájössz.
Valri álla leesett a királyi nász hallatán, aztán jót nevetett, tett pár izléstelen megjegyzést, ami tőle nem szokatlan.
-Üdv a jövőben Aren! Szar, mi? Ó, de mennyire vagyunk a jövőben basszus?-sápadt el-Vajon Ilana ...él? Hé, mi van ha szembetalálkozol a gyeekeddel Hattyúvárban? Egyáltalán áll még a vár, vagy a vallási zűrzavar megérintette?!-hirtelen rengeteg kérdése lett. De a téren meg kellett állnbi pihenni. S itt felmérhetted, kicsit eljárt már az idő a városon: voltak helyek, amikre rá se ismertél, amire meg igen, a kor rányomta bélyegét.... S öltözeted kirítt a többiek ruhái k9özül, kissé ódivatúnak hathattál, mert megkuncogtak téged s a vagyonosabbak ujjal mutogattak rád s mutatóujjukkal halántékuknál köröztek...
Mint valami rémálom: minden változott, de te maradtál önmagad és ifjú...te szent ég, Köcsögfej vagyon hol és hogyan él?! Az öreg pap barátod egyáltalán az élők között van? S Ilana...? A gyerek...? Apád?!
A fejed megfájdult. Le kellett ülnöd a téren. A torkod is kiszáradt. Ezt Valri kihasználta: elugrott sörért, s mire visszajött, szabódva közölte:
-Megkérdeztem már, az Úr hanyadik évét írják. Hülyének néztek, de megtudtam...Aren, kapaszkodj meg...egy óra helyett 15 évet csesztem el az időben előre...Szóval ...én nem is tudom mit mondhatok...-leült melléd, kezedbe nyomta a sört és ő is lehajtotta a magáét.

[Erin O'Shanon]

-Szent isten akkor én még itt kéne hogy legyek? Valahol a városban itt vagyok istenem a 15 évvel idősebb önmagam.Én ezt nem bírom meg fogok őrülni.-teljesen kifakadok.Kétségbe vagyok esve.

Sétálok egy pár kört a szobában.

-Mennyi pénzünk van még?Egyáltalán mennyi időt kell itt eltöltenünk, mármint biztosan.Mert akkoor úgy próbálok meg hozzászokni a gondolathoz.

<Ez nem létezik mindig csak én.>

<Nah, most az egyszer megcsináltam magamnak.Irány át a jó öreg Részegsárkányba.Ott mindig van ismerős.>

<De először is valami új ruhát kéne kérni Valritól ugyanis ez nem mehet így hogy minden utcasarkon kiröhögnek a suhancok.>

[Lianna Pentangelin]

Arennek

-Rosszul fogod föl...Te 15 évvel ezelőtt eltűntél, nincs neked itt semmilyen vénebb éned. Te itt vagy most és velem. Még csak az kéne hogy másolatod sétáljon itt ráncosan!-rázta nemlegesen fejét Valri.
-A pénzünk itt nem érvényes, változott a tantum-közölte a további rossz hírt.
-A maradásunk attól függ, hogy lesz e újra elég erőm a dolog visszacsinálásához, továbbá hogy megtanulom-e helyesen az igét.
Egy alak megtorpant mellettetek lovát vezetve, majd hunyorgott, és odalépett hozzátok, s belevágott a közepébe:
-Aren, te vagy az?!-méregetett a férfi téged. Aki amint megvillantotta fogát, felismerhető lett benne az idősebb Köcsögfej...Egész rendezetten volt felöltözve, lova túloldalán két fiú sétált és idegenkedve nézték, Roberts mért áll le beszélni egy olyan ágrólszakadt ürgével mint te. A két srác -olyan 12-14 éves formák- feltűnően hasonlítottak Köcsögfejre, fog tekintetében mindenképp

[Erin O'Shanon]

-Henne.....?Henne Roberts nem ez nem létezik.
Mi történt veled ez nem létezik, megöregedtél?
Ki ez a két fiatal ember, a gyerekeid?Kivel jöttél össze te vén kujon?

<Ilyen nincs ilyen lesz a jó öreg Henne ha én elmegyek.>

<Most jövök rá szépen kell viselkedni az öreggel, mert még sokat segíthet, főleg a régi idők emlékére.>

[Lianna Pentangelin]

Arennek

-Te csirkefogó!-virult fel barátod-Az idő egyáltalán nem fogott rajtad! Azt beszélték, elszöktél hazulról mert nem jött be neked a házas lét! Mondom ez kamu, szívósabb vagy te annál, semmint megfutamodj, vagy ha mégis, túl hiú vagy ahhoz, hogy híred ne hallasd!-lapogatta meg vállad.
-Látod milyen vén fejjel kell most látnod engem? Adhatnál abból az elixírből, amitől ilyen fess maradtál!
-A sok szex, az a gyógyszer-szólt bele Valri a beszélgetésbe, amitől Hene csak nevetni kezdett.
-Úgy látom nem hozol szégyent magadra és magadhoz való társaságot gyűjtesz magad köré. Hölgyem...-s Roberts szó nélkül kezet csókolt Valrinak!!! Hű, a mindenit, illemben fejlődött az évek alatt.
-Apám, ki ez a férfi, akit úgy fogadsz mint régi barátot, de eddig nem beszéltél nekünk róla?-szólalt meg türelmetlenül az idősebb fiú. Apám...te jó ég, Hene apa! S van két fia. Vagy ki tudja, lehet több kölköt is nemzett a bolondja.
-Ó, ő Roaen O'Shanon! Hattyúvár valamikori ura, Ilana O'Shanon férje! Régi jó barátom.
A fiúk összenéztek.
-AZ az O'Shanon?-suttogták a fivérek.Hene zavarba jött.
-Ó, erre nem is gondoltam...Jártál te már azóta ezen a vidéken? Lehet nem is tudod miképp áll családod dolga, öregem...Meg kéne innunk valamit...és levethetnéd ezt a múltszázadi gúnyát, röhejes vagy benne.
-Az ital az mostanában nagyon jót tesz nekünk-sóhajtozott Valri. Ő sem felhőtlen az időugrástól, lerí róla.

//Következő reagod a Sárkányba írd, ott beszélgethetsz Köcsögfejjel, s majd oda megy a reagom...//

[Lianna Pentangelin]

Iymernek

Elennia egészen izgalomba jött. Nagyobb volt itt az élet mind a családi birtokon, csillogó szemei egyre csak lesték a népeket. Kérdésekkel árasztott el:
-Hol fogunk megszállni? Szét is nézünk mielőtt továbbmennénk? Hány napig leszünk itt? Mit fogunk vacsorázni? Ugye ma nem kell veletek együtt aludnom? Itt is fiúnak kell kiadnom magam? Az ott mi? Ez az a szobor amire gondolok? Ki az az Arel isten? Van Domvikon kívül más isten?!
Dantes szemei összeszűkültek, elmorzsolt egy káromkodást az orra alatt. Siken ajka megrándult, nem akart vihogni a lányon meg társa kínján. A piktor csak nyugodt mosollyal hallgatta az egészet.

[Iymer]

Iymer - az Utak, ösvények, csapások topicból.
// Remélem, jó helyre Most már igen (Nava)

- Hogy meddig tudok elszámolni? Nem is tudom... - megvakarom a tarkómat a süveg alatt - talán százig, de még sohasem próbáltam. Miért jó az? De az biztos, hogy töb elszámolást készítettem már az udvarmesternek. Olyan 1-2 arany értékben, legfeljebb. Lovat, posztót vettünk, ilyesmi... Nem is tudtam, hogy a számolás ilyemire is jó.

Shadleket meglátva egy káromkodást a nyelvem hegyén harapok el. <Csak siessenek az emberek. Hátha.> Mivel késő délután van, ezért egyből Rufusz felé megyünk, nem akarok megállni a tér látnivalója miatt, de ha Elennia kéri, akkor igen, de ne érjen bennünket az este az utcán (Iymer). Nem mondom, hogy oda megyünk, Dantes és Siken tudja, ha a városban szállunk meg, minig ott szoktunk, természetes. Elennia meg vagy tudja, vagy nem, ha kérdezi, akkor "A szállásra" választ adom, de azért nem kell emlegetni. Ha a piktor befejezte a történetét, elkezdek én beszélni, leginkább figyelemelterelés céllal.
- Ha már itt vagyunk Shadlekben, mit szólna hozzá a kisasszony, ha holnap Dantessel ketten elkísérnénk, és megmutatnánk a városnak azt a részét is, amit az úri közönség kerülni szokott. Ott láthat olyan sorsokat, amik akár a piktor úr tegnapi szerelmével is kezdődhettek, de más véget értek. Vagy csak egyszerűen szegénységbe és csavargásba születtek bele szegény párák. Adott nekem is Cestin atya egyet-kettőt azokból a regényes írásokból. Ott mindegyik olyan véget ér, hogy a lovag és a grófnő egymásra találnak. Azért mennénk szétnézni, hogy lássa maga is a saját szemével, a kocka másképp is fordulhat...

[Lianna Pentangelin]

Iymernek

-Tudsz számolni százig?!-lestek rád Dantesék. Siken úgy 7-8 magasságában elvérzett Dantes inkább nem csinált magából bolondot és nem kezdett el az ujjain zongorázni.
Rufusz bizony még a téren túl volt, nem ott, így hiába maradt volna bámulni Elennia, át kellett vágnia neki is rakta.
Megérkezve Rufuszhoz a férfi azonnal nagy hangon üdvözöl titeket, amint felismeri ábrázatotokat:
-Végre megint látlak titeket! Az úr is veletek van s majd később csatlakozik? A szokásos szobákat készítsem?
Elennia laposan rád nézett.
-Aha. A szállásra. Khm. Tehát apám megszokott, kedvenc helyére hoztál.
A piktor kuncogni kezdett. Eddig a pontog működött a figyelemelterelés. pedig már odakinn beleegyezett abba, hogy körbenéz veletek másnap.

[Iymer]

- Mondom nem tudom, meddig tudok elszámolni. Még sohasem próbálkoztam. Hanem én meg azon csodálkozom, hogy nem tudtátok, ki csinálta az elszámolásokat. Még a hadnagyok közül sem mindegyik tudja megcsinálni - az elszámolásokat - Iymer.

Széles mozdulattal, örömmel:
- Szervusz Rúfusz, vén lókötő! Itt van Dentas is, nézd csak! No, hogy ityeg a figyeg? Mesélj! Család? Kikapós menyecsék? - megölelem, megveregetem a hátát.
- Nem, az úr nem jött. Holnap megyünk is tovább, de csak dél után. Van egy kis dolgunk itt a városban, aztán irány nyugat. No, ehhez mit szólsz?
- Nem, nem kell mind, most elég lesz egy nagyobb szoba is.

<No, eddig jó, de a szeme állásából az látszik, hogy még akár este meg is szökik itt nekünk. Most légy okoks, Iymer!>
Mint ami a világ legtermésztesebb dolga:
- Igen, persze. Miért, hová kellett volna mennünk? Mindig itt szállunk meg. Itt még nem károsítottak meg bennünket: nem settenkedtek be hozzánk, mindig finom ételt kaptunk, a kenyér friss, meleg volt, bor se holmi kapás bor, a sört se vizezik, ágy is kényelmes, lovakat is szépen ellátják - ennek azért nagy része még igaz is. Érdeklődve: - Mit javasol? Így este már nem tanácsos az utcán lődörögni...

Nem bízom Elenniában. Este a szobát bentről zárom, és a kulcs nálam lesz, hacsak más kifogást nem emel. Őrködés az nem biztos, hogy megoldható, nem bíznám Sikenre vagy a piktorra, meg feltűnő is lehet. Beszélek Dentassal, hogy egyikőnk tovább marad ébren, a másikunk meg hamarabb ébredjen, de már/még ágyban, fekve, mintha aludna, ezen túl pedig a Pszi Ébresztést is használnám.

[Lianna Pentangelin]

Iymernek

-Még mindig morcos, vagy már megint?-nevetett Rufusz társad ábrázatát látva.-Legutóbb mint is fújta fel magát úgy mint egy varangy?
-Mondjuk azon hogy varangynak hívtál?-emlékeztette Rufuszt Dantes.
-A család szépen megvan, a fiam inasnak állt egy ötvöshöz. Ki nem néztem volna belőle hogy még ehhez lesz tehetsége! A bátyja helye biztos már nálam, de az öccsével gondolkodóban voltam ezidáig. Ha megállja a helyét, derék szakmája lesz! Ó, fehérmájú némbereket nem hozott elém a szél, pedig gyógyír lett volna a szívemnek-nevetett fel megint-Az asszony folyton a fejét fájlalja, unom már...-berzenkedett Rufusz, aki ugyan apád lehetett volna, de mindig közvetlenül viselkedett. Végignézett a piktoron meg a lányon.
-No ezek a fura figurák meg kicsodák? Csodálom hogy az úr az egyik legjobb lovát adta azalá a nyegle kamasz alá. Valami puccos hírnököcske?
Elennia szerencsére nem hallotta, a piktornak magyarázott valamit szájhúzogatósan.
Aztán a szoba halaltán feléd fordult:
-Én külön helyiséget kérek-gyilkos szemeket meresztett rád. Lányként most ragaszkodik ehhez, még ha látszólag fiú is.
Rufusz összefonta karjait, hümmögött.
-Az úr szobáját nem szívesen nyitnám meg...
Elennia erszényt vett elő s belőle egy aranyat.
-Telik rá s nemesen született vagyok magam is. Talán egyik nemes többet nyom a latba mint a másik?-szegezte neki Rufusznak, aki meglepetten nézett rád, hogy ez meg ki a frász?
-Ha az uraság óhajtja, én meg se szólaltam...
Elennia fizette a külön szobáért járót, s győztes pillantásokat lövellt feléd. dantes odahajolt a lányhoz, súgott valamit, de ő csak a vállát vonogatta nemtörődöm módon.
-Ami illik az illik, s úr meg szolga nem hál együtt!-simított végig ruháján majd felvonult a helyére, bár a kelleténél kissé nőiesebb ringással...
Rufusz a torkát köszörülte:
-Ti valami ferdehajlamú nemesi ifjúval utaztok együtt? Hová fajul ez a világ! A menése, a hangja, hijj! Rebesgettek ilyen fajtalanokról, de egyet se láttam még soha sem!
Siken szája elé kapta a kezét, már majdnem vinnyogott, szemei kacagtak. Dantes megnyúlt arccal hallgatta a fogadós véleményét. A piktor torkot köszörült hogy ne nevessen.
-Hiába no, izlések és pofonok-sejpített a piktor, kendőjével nőiesen integetett és felment a lány után!
Sikenből kirobbant a röhögés. Dantes komor lett.
-Mit nem idéztünk a fejünkre, ez a bolond festő meg még adja is alá a lovat.
Rufus döbbenten nézett rád:
-Szent Lucretia, mi a fene volt ez? Azt se tudja melyik szoba ez de már megy is!

[Iymer]

- Hagyd el, Dentas, csak ugrat. Néha azért tényleg mosolyoghatnál is.

Elennia külön szoba kérésére:
- Add csak oda neki, Rufusz. Igaza van.

- Siken! Menj utánuk, és igazítsd el azt, akinek szüksége van rá, és maradj még ott egy darabig, hátha kellesz. Mi addig itt leülünk egy asztalnál, ha semmi különös nincs, gyere te is.
Rufusznak:
- Ha majd ráérsz pár szusszanásnyit, gyere az asztalunkhoz, váltanék véled is pár szót.

Az asztalnál, kettesben Dentassal:
- Szerinted? Ahogy a szeme áll, még ma éjjel megszökik. Nekem már minden bolond dolog eszembe jutott, az is, hogy hagynánk megszökni, lent vigyáznánk rá, majd megrendeznénk az elrablását, és visszaszereznénk, csak az a baj, annyi a pénze, mint a pelyva, sok zárat kinyit.
- Nekem az jutott eszembe, hogy valahol a szobája körül őrködni kellene. Befelé nem érdemes szöknie, mert Rufusz is zárja a házát, mindenestől, aztán ha befelé jönne, csak itt bent kóborolhatna. Csakhát tudja-e ezt ő is? Ha meg állandóan őrködünk, akkor reggel leszünk olyanok, mint a mosott rongy. Úgyhogy nekem az jutott eszembe, hogy Rufusz csak ismeri a környéket. megfizetünk egy jobb fajta jokulátort, az meg a környéken valami csinos eladó jánynak ad valami szerenádfélét, de Elennia is hallja. Így ha csináni akar ma este valamit, akkor én azt mondom, akkoriban fogja, amíg a jokulátor fújja a magáét.
- Mert hát az is lehet, hogy nem csinál semmit, úgy, mint tegnap este.

[Lianna Pentangelin]

Iymernek

-Majd mosolygom, ha végre valaki mondana egy jó viccet, de az ritka mint a fehér holló-morog Dantes.
Hallgatva téged latolgat.
-Úgy rendesen szökne vagy csak kiszökne az éjjelre? Ló nélkül bajosan áll innen odébb. Reggelig ki nem nyitják a kapukat. El nem tud szökni, legfeljebb ki a város éjszakai életébe-véli.
-Unhatja hogy a szemünket rajta tartjuk. Viszont a szerenádos ötlet nem hangzik rosszul. mennyibe fájna ez nekünk?
Rufusz amint időt tud szakítani rá, hozzád lép:
-Nos, miről lenne szó? ha leányról, akkor sajnálattal kell közölnöm, hogy nem szívesen kupeckednék asszonyszeméllyel.
Dantes szemeit forgatta, de nem haragudott.

[Iymer]

// A kettővel ezelőtti hozzászólásban volt egy félreérthető rész, kicsit javítottam rajta.

// Adj, légyszives, részletes leírást a fogadóról és a közvetlen környékéről!

Amíg nincs itt Rufusz:
- Nagyon-nagyon mérgesen nézett rám, amikor rájött, hová hoztam. Márpedig ez csak azért zavarhatja, mert nemsokára itt lesznek az úr emberei, és attól tart, hogy visszaviszik. Ha nem ide hoztuk volna, ebben a nagy városban évekig is kereshetnék, nem fogják meglelni, de itt pikk-pakk. Szerintem meglép tőlünk, amíg itt vagyunk. Meg hát ez csak egy idea, vagy az is lehet, hogy a rögeszmém, a rossz szellemem. Rettegek tőle, mint a tűztől.
- Az biztos, hogy unhatja. De most őszintén, mit várt? Nem fogjuk magunkat elevenen megnyúzatni a mindenféle bolondos hóbortjaiért. Azt meg, hogy mibe fáj, nem tudom, sose csináltam még ilyet. A te menyegződön én ingyér fújtam, de az más volt. Ha jobb féle, lehet, hogy ötven rézért, vagy egy ezüstért már kötélnek áll. Ha meg másra nem lesz jó, egy kis kedvet azt adhat neki.

Amikor megjött Rufusz:
- Pedig a leánykerítés szépen hozhatna a konyhára, nem? - kérdezem félig mosolyogva, majd komolyan folytatom - Add át a boltot a fiadnak, hosszan beszélnénk veled. - Kihúzom az egyik szabad széket, hogy ráülhessen.
- Gondolsz, amit akarsz a mi kis társaságunkról, de erre az ifjúra nekem úgy kell vigyáznom, hogy a ménű csapna belé, mint a két szememre. Aztán ez a bolondos meg lehet, hogy meglépne. Tudsz-e nekem olyan helyiséget nyitni, ahonnan az ablakát szemmel tudnám tartani? Vagy ha nem is az ablakát, de azt, ha kimászna, látnám/hallanám?
- A másik dolog meg az, hogy kellene nekünk egy jófajta jokulátor. Csak ismersz ilyet környéken. Ennek kellene egy szerenádot adni valami széplánynak a környéken. Mindegy, kinek, csak ez ott fent - bökök a feljátat felé a fejemmel - hallja.

[Lianna Pentangelin]

Iymernek

-Bár egy kicsivel ostobább lenne Elennia, komolyan mondom annak jobban örülnék!-morogta Dantes.
-Nagyon is megalapozottnak tartom a félelmeid.
Mikor megemlítetted a lakodalmát, kisimult az arca és merengőn nézi a falat. Most egyáltalán nem tűnik morcosnak
-Egy szelíd asszony maga az álom, Iymer. Sose válasz okostojást, meg affélét, aki nadrágot visel!-sóhajtott és ezzel a nemeslányra utalt. Elennia természete nagyon nem tetszett Dantesnak.
-Egy csendes, ügyeskezű lány, az az igazi! Aki nem kell hogy túl szép legyen meg legyen is mit rajta fogni-s a levegőben imitálta is, mintha két telt keblet fogna meg.
-Látom, témánál vagyunk-vigyorgott Rufusz, aki elkapta Dantes kézmozdulatát. Társad nyomban abbahagyta és felöltötte mogorvaságát. Térült fordult, s már letette hátsóját hozzátok.
-Figyelni akarod a ferde kölykét? No de hogy jön ide egy danolászó hősszerelmes lefizetése?(R)
-A,íg az csinálná a nyekergést, hátha az alatt az idő alatt próbálna szökni a legény. Mivel hogy egy szerenád zajjal jár-magyarázta Dantes.
-Hm, hm, figyelemelterelés? Ennyire biztosra veszitek a szökését? Nehéz innen azért az emeletről meglépni: ha az ablakon át tenné, még kitörné a bokáját. Idebenn meg hiába lopakszik, éber alvó vagyok s nyikorognak már a lecek...

A fogadó amúgy egyszerre 30 fő fogadására alkalmas. Lakóházak fogják két oldalról közre, amúgy a bejárata az egyik keskeny, hangulatos utcáról nyílik, a tetőtér alatt lévő szobák meg a tulaj földszinti lakórészének ablakai mint a fogadó hátán nyílik egy másik utcára. Ételkifőzés itt nem folyik, ez csak szálló és ivó.
A fogadó: a fölszinten van az ivó amint valaki belép. A hátsó traktusa ajtóval van elzárva, az a fogadós lakrésze, oda vendég be nem léphet. Az ivó részen a söntésen kívül van kb. 3 sor asztal padokkal, ahol az ivóvendég leülhet. Balkézre van egy pincelejárat, rögtön a bejárat mellett, ahol Rufusz az italjait tartja. A feljáró az emeletre azaz a tetőtérhez jobbkézre van az ivó hátsó falánál. A lépcső alatt holttérben zártalan takarítószeres kamra van.
Az emeleten 5 helyiség van: balkézre egy nagyobb, 15 fő befogadására alkalmas szoba, ablakuk mind az utcafrontra néz, ahova a bejárat is nyílik. A folyosó végén van egy kétszemélyes szoba, ahol az úr is meg szokott szállni, az a legjobb szoba. Egy ablaka van, az utcafrontra nyílik szintén. Jobbkézre van 3 szoba, amik 4-4-5 személyesek, ezek ablaka mind a fogadó mögötti másik utcára nyílik. Az egyik ilyen 4 személyes szoba a tiátek, az ami legközelebb van a kétszemélyes szobához.
A környék házai legtöbbször földszintiek, a tetőtér nincs kihasználva ottlakás szempontjából. A fogadó mögötti utcán gyakori a teregetés, a fogadó előttin nem, ott még némely ház előtt közvilágítás is van fáklyával, mivel az utcán másutt is van fogadó, nem csak a Rufuszé.