Shulur - Kikötõnegyed - Horgas Hóhér & a Varjak fogadó

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Leülök a mutatot helyre és kicsit töprengek hol is kezdjem, de végül csak belevágok.*

-Nos. Információra lenne szükségem. Két dologban is. Egyrészt szeretnék megtalálni valakit és sajna nem vagyok errefelé ismerős. A másik pedig az, hogy szeretném emgtudni pontosan hogy is telepedhetnék le. Valami honosság kell hozzá, ha jól hallottam. Dióhéjban ennyit. Először szeretném emgkérdezni az árat, hogy meg tudjam mondani képes vagyok-e megfizetni, emrt ingyen nem kérhetem és nem is szeretném ezzel terhelni esetleges együttműködésünket.

*Itt feldereng a kutató pillantás az asztalnál és valami arra késztet, hoyg még ezzel kapcsoaltosan magyarázzak kicsit. *

-Igen. Mégvalami. Az asztalnál csupán hasonló irányultságú üzleti kérdésekről volt szó a Zizzent nevű kisasszonnyal.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro Luma
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Ranon látszik, hogy egy kicsit meglepődött amikor a letelepedést hoztad szóba, de aztán ismét közönyt húzott arcára.
Zizzent szóbahozásakor meg az állát vakargató keze megállt és megmerevedve nézett rád.*
- Öööhhh...
Az információ ára attól függ kit keresel, milyen nehéz előbányászni a shuluri rengetegből, valamint mennyire befolyásos akár a famori körben, akár az alvilágban.
A letelepedés... Abban én is tudok segíteni, feltéve, ha elmondod milyen hülye gondolat vett rá arra, hogy ezt megtedd? No meg hogy... Mit tudsz cserébe felajánlani, akár szolgálat gyanánt...
Zizzent meg... Nos. Már bizonyára felhívták a figyelmedet rá, hogy veszélyes. Ezt nem taglalom, érd be annyival, hogy a város legjobb informátora. Nincs olyan amit pár óra alatt ne tudna meg. Viszont, hogy vele voltál felvet néhány kérdést. Hogy ismerted meg? Hogy kerültél vele kapcsolatba? Mert ha pusztán véletlenül futottál pont vele össze az utcán valahol, akkor ... az nem volt véletlen. Valaki a bőrödet akarja - és ez jelenthet jót és rosszat egyaránt.

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Meghallgatva Ran szavait kezd világossá válni bennem, hoyg itt sokkal nagyobb dologba keveredtem a klán és a szerelem kettős kötése által, mint amit teljesen megérthetek vagy befolyásolhatok. Nagy sóhajjal végül ismét előadom kiről is lenne szó, hisz mostmár csak abban bízhatok, hogy a szerencse és az idő mellém áll a kirótt feladat teljesítésében. Mirjam... Mirjam pedig remélhetőleg egy teljesebb élet lehetőségéhez jut mégha engem el is tipor az idegen világ.*

-Egy Tibbal Thinos nevű délvidéki kereskedőről lenne szó. Nem tudom mennyire számíthat rangosnak, illetve milyen kapcsolatai lehetnek felsőbb körökben, de abban szinte biztos vagyok, hogy az alvilágban hamar barátokra lelhet.
Nos a letelepedés. Tudja Ran ma reggel megházasodtam. Tegnap este itt találkoztam Kedvesemmel. Mirjamnak hívják. Őmiatta szeretnék itt élni és meg akarok adni neki mindent, amit csak erőmből tellik. Ehhez viszont toronivá kell váljak, mégha névleg is, hisz másként örökre kívülállóként csapongok a társadalmuk peremén. Ezért cserébe mit ajánlhatok? Nem tudom. Mondja meg mire lenne szüksége és én remélem szolgálhatok vele.
Zizzent meg... no igen... ő tényleg veszélyes. Nem gondolná az ember, de nagyon is az. Hogy ki akarhat engem? Ezt nem tudom, de remélem én leszek a gyorsabb a hírszrzés területén és még időben hátrapillantok, ha érkezik a gyilkos hurok.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro Luma
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: délután
_______________________________________________________________

- És ez a Tibbal... milyen régóta lehet itt? És mivel kereskedik?
*Amikor a letelepedésről kezdel el beszlni keze megáll a szakálla simítgatásában, és elkerekedő szemekkel néz rád. Majd amikor megmondod, hogy kit is vettél feleségül elkezd köhögni - hirtelen nagyon megkaparta valami a torkát.*
- Hogy... Mirjamot .... feleségül? Fiam, mi vett erre rá?

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

-Hm. Nem sokkal kerültem el Erionban, ha jók az értesüléseim. Viszont nagyon is elképzelhető, hogy ő inkább a térkapukat fizette meg, mintsem hajózott volna. Így pár havi előnnyel érkezhetett. Azt viszont nem tudom megmondani jelenleg mivel kereskedhet. Délen az acél volt a fő árucikke.

*Próbálok minél pontosabban válaszolni, de sajnos én is érzem elég vékonyka a szalmaszál, mlybe kapaszkodhat az informátor. Ezután ismét megkapom a hitetlenkedést és mélységes megdöbbenést. Valahogy már kezdek belefáradni, így kivételesen nem az ellenségesség tör ki belőlem.*

-Nem értem miért ütközik ezen meg mindenki. Kérem Ran ne kíméljen és legyen szíves elmondani, hogy mi ez a hitetlenség és megdöbbenés? Pontosabban, hogy mi váltja ki ezt Önből és szinte mindenkiből, akivel beszéltem? ... Hogy mi vett erre rá? ... A szerelem.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro Luma
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: délután
_______________________________________________________________

- Azt mondod ne kíméljelek? Én elmondom amit tudok, deeeee... ne én legyek a bűnbak, mert akkor innen nem mész ki élve.
*Arcán látod a komorságot meg az őszinteséget is. Tartása nem lett fenyegető, de azt tudod, hogy aninek ilyen személyreszabott fegyverei vannak, és a személy alkatából ítélve nem világ életében fogadót vezetett tudhat mást is.*
- Mirjamot már vagy két éve ismerem. Akkoriban kezdett el fel-feltünedezni a nővérével itt, Rottival. Eleinte csak úgy gondoltam, hogy túlságosan ráérnek és szeretik élvezni az életet - már ha érted mire gondolok. Aztán jöttek az első pletykák, hogy leitatták a vendégeimet és egy félreeső helyen alaposan kifosztották őket. Sosem volt bizonyíték a két nő tettére, és ráadásul mindig volt alibijük. Kérdezhetnéd, hogy akkor miért engedem be őket. Mert fizető vendégek, és én nem láttam sosem, hogy mit csinálnak. Csak felszedik a pasikat, szép kis összeget elfogyasztanak, aztán vagy itt valamelyik szobába távoznak, vagy... másfelé. Nállam még egyszer nem jött le úgy vendég, hogy akár Rotti, akár Mirjam, vagy bármelyik másik kurva kifosztotta volna.
Akár tetszik akár nem fiam, a kedves feleséged nem más mint egy közönséges szajha.
Arról nem beszélve, hogy mire képes...
*Megáll egy pillanatra, a "felhők ott keringenek a feje körül". A pillanat kicsit elnyúlik, arcán látszik a mérlegelés, hogy mondja-e tovább, vagy ne.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Raziv
Helyszín: Shulur kikötője
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Hatalmas mólórendszert látsz magad előtt, és rengeteg vitorlást dokkolni - az egy-két árbócosok jóval beljebb, mint a nagyobb hajók. Rengeteg ember sündörög az egész kikötőben. Van ahol kígyóznak az emberek, serényen pakolnak, cipekednek, és majd megszakadnak a súlyos terhek alatt, de nincs megállás - ostorral, bottal, és még ki tudja mivel ösztökélik a pillanatra megállókat.
A legnagyobb arányt az emberek alkotják. Néha azonban fel-feltűnik egy ork szabadon sétálgatva, esetleg dolgozva valamelyik hajón, dokkon. A rongyos, koszos ruhákba bújtatott, iszonyú terheket megmozgatók között azonban látni törpét, orkot, embert, hatalmas testalkatú macskaszerű lényt.
Ahogy haladsz a város felé egy-egy csatlakozásnál szélesedik a móló, míg a főmólón már akár három szekér is elférne egymás mellett.
Azok akik nem dolgoznak itt egyszínű szürkeségnek hatnak, pici barna foltokkal. Mindez a ruházat miatt. Úgy néz ki, hogy itt előszerettel használnak sötét színű kelméket, a barna és szürke a leggyakoribb viselet, majd ezt követi a fekete. Színesebb ruhát üde foltként lehet csak felfedezni, s már inkább a láthatólag is módosabb embereken.
Eléred a móló szélét, lábad immár kövezett talajt tapod. Egy térre érkeztél. Balra és jobbra vezet egy út, viszonylag elég szélesek, míg szembe veled a tér túloldalán egy háromszintes hatalmas szürke-zöld eres épület terpeszkedik, valamilyen cégérrel az ajtaja felett.
Más épületek is vannak a teret határolván, de azok inkább tűnnek raktáraknak az apró ablakaikkal mintsem valamilyen középületnek.
Hogy ez a szürke-zöld épület lehet az altiszt által említett fogadó alátámasztja az, hogy a veled együtt utazók többsége egyenesen odatart. Mivel ők nem bámészkodtak, jóval előtted járnak, és minden teketóriázás nélkül be is lépnek a feketére festett kétszárnyú ajtón az épületbe. Némelyikük azonban még cselekszik egy dolgot előtte. A bejárat mellett egy hatalmas vajlingszerűség van letéve a földre - a betérők közül páran ebbe köpnek mielőtt belépnek az ajtón.
Még a téren szemedbe ötlik hét darab elég régi akasztófa, úgy állnak ott, mintha csak valamilyen szobrok lennének.*

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Komoly arccal bólintok, hogy emgértettem a feltételeket és nem fogom őt támadni a hallottak miatt. Aztán, ahogy előadja a dolgokat kifelé ugyan nincs változás, de belül felderül kissé szívem.*

<Csak ez?!? Hisz ezeket már rég tudom. NEm érdekeltek eddig sem és ezután sem fognak. Csupán az hoz ki pillanatok alatt a béketűrésből, ha ezt mások lépten nyomon emlegetik és ezzel gyalázzák kedves Mirjaomat. >

*Csak bólintok és az ígéretemhez méltón arcizmom sem rándul a végső megnevezésre sem. Viszont láthatólag nem itt van a vége, de Ran valami miatt nemmondja tovább. A várakozás feszültségétől telve kissé közelebb hajolok.*

-Igen? Kérem folytassa, ha már eddig eljutottunk. Azt hiszem tartom magam az Ön által szabott feltételekhez, így kérem árulja el a többit is. Tehát mire képes?

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro Luma
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Ran bólint egyet. Láthatólag keresi magában a megfelelő szavakat és kis fontolgatás után hideg tekintettel, nyugodtan megadja a rövid választ.*
- Az a nő egy boszorkány.
*Fürkészi az arcod, figyeli minden reakciódat, de nem mond többet. Legalább is egyenlőre míg meg nem emészted a hallottakat.*

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

* Nagyjából ilyenkor szokták mondani, hoyg leesik az állam. Hirtelen nem nyer értelmet ez a szó, de lassan eljut a tudatomig és valóságosnak tűnik a bejelentés. Ran nem viccel, legalábbis nem az a fajta. Végül lassan hátradőlök és még magamat is meglepem az arcomra kúszó szelíd mosollyal. Nyugodt, beletörődő és szerelmes hangon szólalok meg végül.*

-Boszorkány. Nem baj. Nem kellett neki semmilyen praktika, hogy elvesszek a szerelem tengerében. Köszönöm Ran, hogy őszinte volt. Tudom csupán egy taknyos kölyöknek tart, akinek elvette az eszét egy lány, de mivel nagyjából ez a helyzet, így nincs min rágódjak.

<Boszorkány. Mégsem használt semmilyen fondorlatos varázst. Mondjuk, ha használ akkor sem tudnám nemigaz? Node ezen nincs mit rágódni. Számomra az érzelmeim valósak és mégha tehetnék, se akarnék ez ellen tenni. >

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro Luma
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Ran meglepődik azon, ahogy fogadtad a hírt. Fürkészi az arcod, de nem kérdez, nem ad tanácsot, s nem intéz hozzád intelmet.*
- Nos. Mint mondtam a letelepedésben tudok segíteni. Így hogy házas vagy kellene hozzá a házzassági okirat - mert ugye az van?!... Ha van sokkalta könnyebb az út, mintha nem lenne.
Cserébe pedig egyetlen dolgot kérnék.
Adok egy csomagot. A tartalma tabu téma. Vigyázni kellene rá pár napig, de úgy, hogy azt senki nem láthatja, nem nézhet bele, még te sem. A kockázat nagy, mert ha véletlenül valahogy, valakik rájönnek, hogy az én csomagom nállad van megölhetnek.

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Nyugodtan állom Ran tekintetét.*

-Van házasságlevél csak sajnos nem hoztam magammal. Minden esetre jutányos árnak tűnik egy csomagra vigyázni, ha utánna Mirjammal maradhatok. Az meg, hogy megölhetnek... nos azt hiszem így is meg akarnak, tehát már belefér ez a plusz kockázat. Kérem Ran mondja meg, hogy a kereskedőről való információk mennyibe kerülnek még ezen felül. Csak, hogy mindent tisztázzunk és utánna elmegyek a házasságlevelünkért.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro Luma
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: délután
_______________________________________________________________

- Este is ráérsz elhozni a házasságlevelet, és majd akkor megkapod a csomagot is. Ma már úgysem tudok tenni semmit az ügy érdekében.
Az információ pedig. Egy kicsit kacifántosabb... Túl kevés az információ és Shulur túl nagy. Pontos összeget az információ átadásakor tudok mondani. Azt tudom, hogy mint mindenkinél pénz beszél... deeee.... ha netán kiszaladnál az összegből, mint amit erre szánsz, más úton is lerendezhetjük a számlát. Mondjuk úgy mint az engedélyt...
De mondd csak fiam, miért keresed annyira ezt az embert? Már ha szabad kíváncsiskodnom. - *Míg beszél rajtad tartja a szemét és továbbra is fürkész.*

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Az nagyon látszik rajtam, hogy nem örvendek az utólagos árszabásnak, de valahogy belenyugszom ebbe is. Az indítékaimra vonatkozó kérdésre kissé még össze is szalad szemöldököm, de úgy érzem annyi jár Rannak, hogy legalább egy kitérő választ kapjon.*

-Csupán egy üzenetet kell átadjak neki. Köszönöm a segítséget előre is és akkor este elhozom a levelet. HA megbocsát most megyek is.

*Ha nem marasztal, akkor felállok és csendben távozok. Sokminden kavarog a fejemben, de egyenlőre még nem tudok mindent a helyére illeszteni.*

<Látnom kell Mirjamot. Sokmindent kellene elmondjak neki és megbeszéljünk. De mi van, ha... ha pont ezzel a hozzá sietéssel hozom nyakára a rám vadászó kopókat?!? Mit tegyek? >

*Eközben kiérek az utcára és az eddigi tapasztalataim alapján inkább háttérbe szorítom a vívódást és a környezetet figyelem az esetleges ellenség után kutatva. Közben pedig többé-kevésbé megőrízni a nyugalom és jókedv álcáját.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro Luma
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Ran nem tartóztat. Ezt is mint minden mást szótlanul tudomásul vette és bólintással jelezte, hogy mehetsz, ami valószínűleg a köszönést is jelentette.
Nem kelt fel az asztalmellől, hogy kikisérjen, s még akkor sem jött elő az irodából amikor te már a bejárati ajtó kilincsét fogtad meg.
Odakint már a nap lemenőben jár. A délután jócskán elszállt.
Az utcán a forgalom nagynak mondható. Rengeteg ember igyekszik a dolgára. Sokuknál üres kosár, batyu látható, van aki tehermentes csacsit vezet, vagy épp lovat. Néha még egy-két szekér is feltűnik. A legtöbben a szürke köznéphez tartozhatnak. Elvétve látni egy-két nemesebb kiállású járókelőt.
Így azért könnyebb az álcát megőrizni, hogy senki sem szúr szemet, aki esetlegesen ártani szándékozik. Még csak pillantást sem kapsz el, s nem érzékeled, hogy valaki figyelne.*