Feketeleves [ETK]

[Yvett de Crei]

Dzsana Khadde

<Hiába.
Az emlékképek már megfakultak gyermek és ifjonti éveimből, még egy-két viadalt vissza tudok idézni Kadírból. Ám, miután elhagytuk a sivatagot - vagyis csak én - onnantól nincs mire emlékeznem, csak a borzalom. Nem, nem az én borzalmam, hanem azoké az ártatlanoké, akiket a hírnév miatt öltem le mint valami állatot. Eszméletlen... Ennyi idő elteltével kell rájönnöm, hogy mivé lettem egy ábránd miatt. Nem számított semmi és senki.
Méghogy Afuz miatt... pheee... soha nem ment volna bele egy olyan alkuba, soha! Én meg az első alkalommal gondolkodás nélkül igent mondtam. Nem vagyok különb, mit azok a csatornában élő patkányok. Semmivel. Sőt - ők csak zsaroltak, én meg öltem, ártatlanokat.>
*Rájöttem hát mivé válltam. Nem érzek semmit csak ürességet. A világ, mi eddig bennem élt most kipukkant mint egy szappanbuborék és csak a sötétség maradt meg utána.
Nincs életem. Jövőm pedig pláne. Egy keserű mosoly jelenik meg arcomon amikor eszembe jut Malor, és a tegnap reggeli beszélgetés. Még ez a kis fény is kihúnyt lelkemben. A mosoly elhalványul, majd kifejezéstelen arccal bámulom tovább a sírhalmot.*

[Huor Aikanáro]

Súrion

*A célt tévesztett veszőmet,egy fél hangos szitokkal nyugtázom.Majd a ház hátulja felől feltűnik két másik patkány.Az egyik vérző képpel,meg a másik is nyúzottnak tűnik.De ahogy észrevesznek bennünket,már meg is iramodnak az erdő felé.
Ekkor a dzsad kérdő pillantást intéz felém...*

- Één?
Fuss te,ha akarsz!Vagy csak lesből szeretsz támadni...?

*És egy váll vonással ott hagyom.
Oda megyek,ahol a páncélost meg a földön fekvő banditát láttam,hátha nyomukra bukkanok.Közben az erdőt is kémlelem.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 3. nap délután
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________

*Az erdőt pásztázva, illetve a fák közé lépve ugyan a lovagot és a nőt nem látja meg a két férfi, de az elég hamar észrevehetővé válik, hogy nincsenek egyedül. Nem tudni, hogy ennyire bíznak magukban vagy csak elkeseredetten próbálnak visszajutni a felszerelésükhöz, esetleg a nyitott ház érdekelheti őket, de csak erre köröznek a rablók. Egy-egy elsuhanó alak a fák között. Ezt Mustafa tapasztalja inkább, mert beváltva az erdőbe még hall is valamit végre a történésekből. Rövid fojtott parancsszavak, készülődés. Ahogy megérkezett a dzsad férfi és szólítani kezdi társait mintegy varázsütésre előbukkan a közeli fa mögül ellenlábasaik egyike. Két dolog tűnik fel hirtelen. Az első az, hogy a csatacsillagok igencsak szúrósak. A másik pedig, hogy ez nem az eddigi szedett-vedett martalóc, hanem harcokhoz szokott zsoldos. Meglehetősen izmos férfiről van szó, aki bősz morranással mér csapást ellenfelére. Hadifelszerelésére nézve matt-feketére edzett pikkelyvértet és közepes fapajzsot hord a majd kétarasznyi tüskékkel kivert alkalmatosság mellé. Az összhatást egy combközépig érő lánc-csataszoknya és tarajos sisak egészíti ki. A környező csörtetésből ítélve jönnek még a „csatazajra”. //-4 Fp, SFÉ-t vontam//
Súrion a lovag emlékezett helyére ér és az erdőt figyelve észreveszi, hogy több helyen is van „csapás” taposva itt. Hogy melyiken indulhatott el a két kinnmaradt és főként most hol járhatnak azt nem lehet megmondani.*

*Eközben Dzsana üres héjként kuporog az önkezével emelt sírhant mellett. Ugyan ő a hangszigetelt tisztáson kívül van mégsem jutnak el hozzá az erdőbeli történések neszei. Mondjuk öröm az ürömben, hogy a nagyra nőtt bozótosban, így a rablók sem veszik észre őt.*

[Huor Aikanáro]

Súrion

*Pár pillanatig (talán egy percig is) tétlenkedek tanácstalanúl a csapások előtt,majd lassan vissza hátrálok a ház hátsó sarkához.*

< A fene ha meg nem eszi...!Én biztos nem rohngálok az erdőben,mint valmi eszelős...!!
Közben meg majd a lovamat furujának nézik és megfújják!!
Úgy is kijönnek majd az erdőből,kell nekik a sok holmijuk...
...Addig meg szépen várok.Nem rohanok elébük!Kétszer már sikerűlt meglepniük... Sőtt a mai a harmadik...!Hogy rohadnának meg!Ennyi éppen elég volt,még sok is!! >

*Ezzel szépen vissza megyek a ház elé.És ott a kút meg az ajtó között leskelődök.Holl erre,hol amarra.Az ajtót is kinyitom a biztonság kedvéért.És igyekszem fürgén mozogni az ajtó és a kút között,íjjamat a kezemben tartva.Ha esetleg valamelyik patkány kidugná az orrát az erdőből,akkor egy vesszővel igyekszem üdvözölni...!*

[Herold Bardelot]

(Mustafa)

//nos azért szerettem volna ha nem üt csak úgy egyet rám , tudom én hány kiló vagyok //

Amikor a haramia elölép meglepödök, de alapossan. Azt elsöre felfogom, hogy ha itt sokáig vacakolok, akkor holnap már nem nagyon kell vacakolnom semmivel.
Mivel más útját nem látom a gyors "lerendezésnek", mágiámhoz fordulok.
-Pusztulj mocskos férge e tájnak. Kiáltok rá és közben a kardom kékes fénnyel felizzik.
//Parancs varázs 9 mp-ból//

Ha hatott a mágia akkor minden szívfájdalom nélkül metszem el a torkát(nem hajolok le nem gugolok hozzá, csak úgy állva, a penge hegyével-végével, de alapossan), ha nem akkor felveszem a küzdelmet. Vele és az összes érkezövel. Bár szeretem a dicsöséges halált és másmilyet el sem szeretnék képzelni. Talán azért ezt nem biztos hogy bármely bárd tudomására hoznák az én kedvemért. Így lassan és megfontoltan , de a tisztás felé próbálom terelni a harcot, ha máshogy nem megy akkor hátrálok, amíg hagynak.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 3. nap délután
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________

*Mustafát Istene segíti, így nincs sok esélye az ellennek. A parancs az parancs, így jó katonához méltón teljesíti is a fickó és egy görcsös rándulással eldől. Így már nem jelent gondot leölni. Sajnos/szerencsére attól függően, hogy az esetleges halált vagy a dicsőség lehetőségét helyezzük előtérbe elérik a „küzdelmet” a társak is. Így három elszánt martalóc próbálja legyűrni a papot. Egynél szakállas hegyű dárda, két társánál egyaránt hosszúkard van. Ők valószínűleg a banda elitjéhez tartozhatnak, mert nem az a szedett-vedett társaság, hanem egységesen pikkelyvért védi testüket sisakkal kiegészülve. Jóhír lehet, hogy nem nehéz őket csalogatni, mert amúgy sem állhat szándékukban elrohanni. Legalábbis ádáz vicsorukból erre következtethet még a lélek titkaiban kevésbé képzett ember is, nemhogy egy pap.*

*Eközben Súrion visszavonul a ház elé. Egyenlőre nem érkezik sem lövedék, sem támadó egységek, mindenképp idegőrlő, hogy maximum egy-egy árnyat lehet látni a lassan lebukó Napfényben, viszont hang nincs hozzá. Odabent nem nagyon lehetne lovat lopni vagy bármi mást, mert a csatamén áll az „ajtóban” és nem úgy tűnik mintha hagyná magát elkötni. Sőt kapál lábaival és egyre dühödtebben fújtat, márha beszélhetünk egy állatnál dühről.*

[Herold Bardelot]

(Mustafa)

Mivel a helyzetem még mindig nem nevezném rózsásnak maradok a szolíd hátrálásnál a tisztás felé.
< talán nem ártana hergelnem öket hogy biztos utánnam jöjjenek ? ... bah jönnek ezek mint a veszedelem.... nem kell ezeket ingereleni >
Kifejezetten jókedvre derített hogy az elsö haramiát ilyen könnyedén legyöztem és szinte vígan nézek az elkövetkezendö nem túl kiegyenlített küzdelem elébe. Arcomon kedves kis mosollyal hárítom csapásaikat, míg nem kerülök alkalmasabb helyzetbe meg sem próbálkozom ellentámadést indítani.
< többet ésszel mint ész nélkül nyugi Pók, elöbb utóbb Ök is elfáradnak>

//védekzö harc míg nem javul az "ivararány"//

[Huor Aikanáro]

Súrion

*Az ajtót kinyitva elégedetten nyugtázom,hogy a páncélos lova éberen őrködik...
Ám a jókedvemet kissé lelombozzák az erdőben surranó alakok.Tekingetek,járkálok jobbra-balra.*

< Mocskos kis patkányok! Úgy is ráuntok bújkálni...
De ez a három hol lehet?Idióták!Talán már jól fejbe vágták őket...! >

*Kinézek a sarkon,arra amerre Dzsanáék eltűntek...*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 3. nap délután
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________

*Dzsanát és Malort továbbra sem látni sem az erdőben, sem a tisztásra visszatérve. Viszont Mustafa sikerrel csalja maga után a három alakot. Mondjuk az ismételten közeledő recsegés arra utal, hogy lassan nemhogy javul, de romlik az az ominózus „ivararány”. Végül kibukkannak a fák közül a harcolók. Azaz Súrion annyit vesz ki, hogy egy alak kilép a susnyóból. Aztán már az is látszik az ágak közül szabadulva, hogy a dzsad hátrál és közben serényen csápol a rövid szablyájával és kis pajzsával. Ahogy kiér a három támadója is összeszokottságról és jó helyzetfelsimerő képességről tesznek tanúbizonyságot. A két szélső kardos hirtelen előre lépve támadja a viadort ezzel elvágva őt társuktól és egyben takarva az íjas alak elől is. Közben a dárdás harcos kissé hátra húzódva dobásra lendíti fegyverét.*

[Huor Aikanáro]

Súrion

*A sarkon ki kandikálva,megjelenik a dzsad,módszeresen hátrálva,nyomában három alakkal.Inkább harcossal,akik láthatóan nem barátkozni akarnak.
Íjjamat rögtön megfeszítve célozni próbálok.Pár pillanatnyi próbálkozás után rájövök,hogy igen csak kétséges lenne a lövés pontossága.Már,ha nem a dzsadot akarnám eltalálni... *

< A pics*ba!Mellbe ígértem neki a vesszőt,nem a hátába...! >

*A célzással felhagyva lerekom az íjjamat és meg indulok feléjük.Először csak kocogva,majd rohamra váltok.Közben kivonom mind két kardomat.A jobb oldali harcosnak intézem a támadásom.
Ám egy 10 lépéssel a "cél" előtt rászólok a dzsadra elkerűlve a meglepetés várható kínos következményét...*

- Vigyázz dzsad!!!

*A támadást úgy próbálom intézni,hogy jobb oldalinak is a jobb oldala (nekem jobb) felől érkezzek,elkerűlve,hogy hirtelen hármuk között találjam magam.
Jobb kezemmel az esetlegesen útban lévő kardját hárítom el az útból a ballal,pedig egyenesen telibe szúrom a felső testét...*

// A roham további része pedig a sikertől függ,folytatom a dárdás felé lefordúlva,vagy felakadok...

Jobb kéz:
Ké:56+6=62
Té:79+81+20(roham)=180
Sp nem kell,mert ez hárító támadás,ezzel teszem szabaddá az utat a következőnek

Bal kéz:
Ké:56+4=60
Té:79+76+20(roham)=175
Sp(K10+1):8+1+roham=18 //

[Yvett de Crei]

Dzsana Khadde

*Percek? Órák? Csak Doldzsah tudja megmondani mennyi idő elteltével mozdulok meg. Ám nem azért, hogy felkeljek a két kezem által emelt sírhalom mellől, hanem hogy a maradék fegyvereimet lecsatoljam magamról. Igen - a hátamra van szíjazva két jatagán keresztben egymáson. Márpedig komolyan gondoltam, hogy többé nem akarok ölni. Így ezekre sincs szükség. Majd Malor rendelkezik velük, úgy ahogy velem is.*

[Herold Bardelot]

(Mustafa)

A kalandor kiálltására szíves örömedt biztosítok neki lehetöséget arra hogy éredmességét bizonyítsa. Ám a várhatóan rám zúduló, dobott fegyver fenyegetettségében, még nem hagyok fel a védekezéssel. Majd ha ezt a próbát is túlélem akkor lendülök én is az engem eddig feltartóztató haramia felé.

//a dobások jogát ismét átengedem//

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 3. nap késő délután
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________

*Mustafa várva a hátrébbról érkező „áldást” egyenlőre továbbra is azon van, hogy távol tartsa a derékmagasságban sikló pengéket és ha lehet még időben fel tudja rántani pajzsát a kellő pillanatban. Súrion pedig kardjait előhúzva nekilendül, hogy leküzdje a jó negyven méteres távot és oldalba kaphassa a harcolókat. Hm. Mondjuk úgy kicsit elmérhette a távot a dárdavető vagy esetleg eredetileg is a hátul feltűnt íjászt akarhatta ugyanis szép ívben száll el a dzsad felett a fegyver és a pályája végén igencsak csúnya reccsenéssel üti át a rohanó úti társ bal lábfejét. Ezzel a fegyver beékelődne a macskakövek közzé, hogy megpihenjen, de a lendület hajtotta test tova lebben és ezzel kifordítja a résből a dárdahegyet. Ugyan ez már nem sok vizet zavar, mert ígyis úgyis sikerül a megakadó lendülettel elterülni a földön, miközben fekete csillagok pattognak Súrion szemei látóterében. Eközben Mustafa lassan berendezkedhet a támadásra, mert a mögüle felhangzó fájdalmas hangok és az elbukó fegyvertárs zajai nem sok jót ígérnek. Viszont egyenlőre úgy tűnik a közelharcban nem áll be jelentős változás. Kóstolgatják egymást a felek, de nem igazán sikerül az ellen védelmét áttörni.*

//Súrion: -6Ép, -12Fp, -25 a harcértékekre, lábfej bénulás, haladási sebesség 50%//

*Dzsana kissé közelebb érve a valóság oly távolinak tűnő képeihez, hangjaihoz érzékeli, hogy egyedül van a sírhant mellett. Nem látni se barátot, se ellenséget. Még a hangok is elcsendesedtek a környezetében. Ugyan valamennyire hallani távolabbról dulakodást vagy valami hasonló tevékenységet, de nem tűnik jelen pillanatban fontosnak. A fontosabb, hogy nem hoz a szellő ismerős hangot. Malor nincs a közelben.*

[Huor Aikanáro]

Súrion

*A roham hevében nem is figyelek a hátul álló harcosra.Csak már azon eszmélek,túl későn,hogy az orrom előtt lecsapódó dárda iszonyatos erővel fúródik a bal lábfejembe!
Keserves ordítás közepedte zuhanok a földre.Kardjaim elejtem.
Már nem törődöm a harcolókkal,csak a földön hánykolódva nyögök és ordítok...*

//*//

[Herold Bardelot]

(Mustafa)

< basszus.... ezzel meg mi lett?.... ez az ökör Öt dobta le? >
Mivel úgy látom ezt a vitát nekem kell eldöntenem, így nincs más hátra mint elöre megfontolásból, módszeresen támadom az egyik banditát. Ha berendezkedne védekezésre, akkor a másikat, vagy a harmadikat. Arra azért figyelek, hogy ne járjak úgy mint az öreg oroszlán, hogy csak az védekezik akit támad. Ebböl az elhatáropzásból a ház fala felé hátrálok, még a NAGY támadó hullámom elött, és csak ott kezedk nagyfiúskodni.
Ha egészen véletelen hamarabb összefutnék, Súrion még vonagló testével, akkor nem hagyom magára, hanem körülötte kezdek bele a csatamegfordításba, arra is vigyázva nehogy bármelyik martalóc úgy gondolja, hogy most aztán a sérültet csak úgy megölheti.