Feketeleves [ETK]

[Huor Aikanáro]

Súrion

*Dzsana "hirtelen" válaszára nem igen tudok mit mondani,csak felhúzom a szemöldököm és megvonom a válam,majd kibökök valami kurta választ.*

- Én csak gondoltam...
...De nekem mindegy.

*Bent a dzsad köszöntése után megakad a tekintetem a pince tátongó ajtaján.*

< Hát ez...?!
Megtalálták!Hogy szakadna le az ég!
Vajon találtak valamit?Vagy már üres volt...?
Le kell mennem! >

- Hát ez...?

*Kérdezem,miközben a lejáratra bökök.*

- Van boros pince is?Le lehet menni?

*Kérdezősködöm tovább,kissé zavart ábrázattal,feszengve...
És megindulok az irányába.*

[Yvett de Crei]

Dzsana Khadde

- Mi? - *és értetlenül fürkészem Malor arcát. Nem szólok, mert abból csak veszekedés lenne, és ez olyan dolog ami másra nem tartozik. Majd a fürkészés után szó nélkül egy másik ablakhoz megyek.*
<Mi a frász baja van... Nem értem, esküszöm, hogy nem értem... Túl közvetlen?... és?... Ó...hogyaza.... besz@rok, ha kiderül, hogy féltékeny...
Az még csak hagyján... de hogy ebből mennyi bonyodalom fog még származni. Mit is képzeltem én... >
*Súrion pedig ekkor indul meg a csapóajtó felé.*
- Nem borospince, bár... a két úr - *mutatok Malorra és Mustafára* - volt csak lent, borról nem beszéltek, csak valami nagy gyíkról, ami beszél.
*Mondom, míg az ablakhoz nem érek, résnyire kinyitom, és kukucskálom a területet, néha-néha hátrapillantva a díszes társaságra.*

[Huor Aikanáro]

Súrion

- Hogy mi?!
Beszélő gyík?!He-he...
A Sheral erdeiben hallottam beszélő madarakról,de hogy egy gyík is tudna...
Na,ezt meg kell néznem!

*Döbbenek meg,majd mulatok jót Dzsana válaszán,miközben körbetekintek.*

< Nem semmi!Talán az öreg titokban állatidomár...?
Ez lenne a nagy kincs,amit úgy őrzött?A sok csapda,meg rémtörténet,meg minden...? >

- Muszály látnom!És mit tud mondani...?

*És ezzel megindulok lefelé...*

[Herold Bardelot]

(Mustafa)

-Általában azzal kezdi, hogy ne nyúlj a szobányi kincshez amit öriz mert megnyuvaszt, aztán meg felajánlja hogy beszélgessetek. Sok szerencsét és jó társalgást.
Vetem oda neki félvállról, mintha ez lenne a világ legtermészeteseb dolga.
-Láttok valami mozgást odakint?. Kérdem az ablaknál állóktól, hátha van valami értelme annk amit csinálnak és még ma befejezhetjük ezt a hajtóvadászatot.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 3. nap délután
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________

*A lovag állja Dzsana fürkésző tekintetét. Arckifejezése és szemei bocsánat kérőek. Látszik ő is szeretné, ha most csak ketten lennének, de a másik érzés, mely minden bizonnyal a kötelességtudat birokra kel a kesze-kusza érzelmekkel. A gyík szóba kerülésére visszafordul néhány szó erejéig a másik két férfi és a rabok felé.*

-Uram nem ajánlom a quintarha meglátogatását, de ahogy Mustafa is mondotta, amíg nem nyúl a kincseihez addig nem hiszem, hogy bántaná magát.
-Ha a társaik visszatértek és elfogtuk őket is, akkor indulunk vissza, illetve, ha elfogy az élelmünk. Az általam Dzsanának és magamnak szánt élelemből holnap délig ellehetünk, de utána el kell indulnunk, hogy a visszaútra is jusson.
-Nem látni semmi mozgást. Minden csendes.

*A lovag szavai közben Dzsana is kinéz a ház „háta” mögé a szemben lévő ablakot is résnyire nyitva. Erre egy meglepődött fojtott szitok a válasz és az épp az ablaknál lapuló, hallgatózni próbáló haramiával egymásra merednek úgy arasznyi távolságból. A fickó egy pillanatnyi habozás után hátrahőköl és úgy tűnik fel akarja húzni a nyúlcipőt.*

[Yvett de Crei]

Dzsana Khadde

*Mustafa és Malor szóátvételét meghallgatom, így csak késve nyitom ki spalettámat, kikémlelek, hogy megnézzem mit látok és válaszolhassak Mustafa kérdésére amikor szemem elé egy meglepett arc tolul be halk szitokkal száján kiszűrődve. Reflexből cselekszem - ahogy nyitottam a spalettát még mindig fogom, így erőből kivágom, hisz kifelé nyílik és bízom abban, hogy a leskelődő alakot elérem vele, s leütöm...
Remélem, hogy erre más felfigyel, hangoskodni ugyanis nem akarok, hátha más odakintről nem látta ezt, de közben szememet egyből az elém táruló környezetre függesztem, hogy látok-e még valakit ezen az egy ólálkodón kívül. Ezzel egyidőben szeretett bolámhoz nyúlok - kézbeveszem késlekedés nélkül: ha nem sikerült volna lecsapnom az ablaktáblával az ólálkodót utána hajintom a bolámat (ha sikerült és esetleg van még rajta kívül más célpont hasonlóan cselekszem).*

[Huor Aikanáro]

Súrion

*A dzsad válaszától lefagy a mosoly az arcomról,elkerekedett szemmel bámulok rá. De nem a gyíktól,hanem inkább a szobányi kincs hallatán.*

- Kincs...??
...Egy szobányi??

*Majd a lovagra nézek,mikor folytatja a "kioktatásomat".Ám őrá,már némileg értelmesebb képpel bámulok.*

< Egy szobányi kincs...!Hát még is igaz!!Látnom kell...!!
De milyen gyík már,amelyik kincsekre vigyáz? >

- Őőő... És milyen jószág ez a kvintar...?Miféle gyík??
Hát,és nem is akarnám bántni a kincseket...!Nem,egyet sem!

< Na,majd meglátjuk... Megnyúzom,csak ficánkoljon! >

*Efféle gondolataimból,a Dzsana meletti spaletta kivágódása "ébreszt".És a tekintetemmel már is a történéseket figyelem!*

[Herold Bardelot]

(Mustafa)

-Bizony bizony, halomnyi drágakö meg... mi az isten. Csúszik ki a számon Dzsanna akciójára és már talpon is termek bár a lovak miatt épp nem tudom hol is tudnék hatékonyan fellépni így nem kockáztatva hogy Malor lova engem is szépen ledöngöl csak tehetetlenül toporgok a szobában.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 3. nap délután
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________

*A hirtelen „találkozásra mindenki félbeszakítja éppen tervezett dolgait és az új helyzethez próbál idomulni. Dzsana ezt az ablaktáblás „kitámadással” indítja, mely a meglepett kémet orrba is találja. Ettől kicsit hátratántorodik és a falnak kell támaszkodjon, miközben csúnyán vérző orrát/képét szorongatja kezével. Orrhangú morgás hallatszik csupán felőle.*

-Büdös rib@nc betörted az orrom…

*Egyébként a környéken még mindig nem látni mozgást vagy emberalakokat. Vagy egyedül érkezett vagy társai bölcsen nem mutatkoznak. Bentről ebből csak az ablaktábla kicsapását lehetett érzékelni. A lovak toppantásai a fojtott szavakat, a nem túl nagy nyílás előtt álló viadornő pedig a látványt takarja el. Közben Malor is felocsúdik első döbbenetéből és elindul kifelé. A közeledtére a lovak úgy rendeződnek, hogy elférhessen mellettük és így megnyílik az esetlegesen szintén kifelé vágyók előtt is az út. Odakint nem éri támadás a kilépőket. A fal mellett görnyedő alak ahogy kezdi visszanyerni térlátását elkezd a fal mellett oldalazni vissza az erdő távolabbi szegletének irányába.*

-Állj!

*Hallatszik a lovag erőteljes felszólítása, de a sebesült martalóc csak nem akar megállni.*

[Huor Aikanáro]

Súrion

*Egészen addig egyhelyben állva figyelem az eseményeket,amíg a páncélos erőteljes felszólítását meg nem hallom kintről az ajtóból.*

< Na mi van már...?Jött valaki?
...Jöttek!Valaki biztos,hamár így hangol ez a "karótnyelt"... >

*Ekkor komótosan elindulok kifelé,közben pedig egy fájó pillantást vetek a pince lejártára.És ha a lovag nem áll már az ajtóban,akkor megkeresem...*

< Úgy nézem sosem jutok le,ahhoz a kvinta beszélő gyíkhoz... >

[Yvett de Crei]

Dzsana Khadde

*Mivel a sunyi bandita a fal mellett igyekszik távolodni reménytelen eldobni a bolámat, így azt szorongatva indulok ki az ajtón sietősen - márha tudok a többiektől. Ellenkező irányba indulok el mint Malor - hátha be tudjuk keríteni (ha netán nem állna meg és dobótávolságon belül van, akkor lábra célozva próbálom meg megállítani a betört orrú tagot).*

[Herold Bardelot]

(Mustafa)

Követem a kis csapatot a kövezett térre.
< hogy mi a jó istenért kell ez a rohadt csend ide >
Körbenézek és a kialakuló fejleményekhez igazítom majd tetteim. Azért biztos ami biztos hátha van még nyílvesszöjük, magam elé fogom a pajzsom.
< nah ennek kiabálhatsz... nem tudom mit gondol majd idejön hogy kötözzük meg? >

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 3. nap délután
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________

*A távozó haramiát követi a lovag, de mire beérné a házat kerülő Dzsana meglátja az erdő felé kocogó haramiát és egy jól sikerült bola-dobással el is gáncsolja. Így már könnyedén elkapható. Mondjuk most, hogy mindenki kijött és a ház ajtóval ellentétes oldala felé tart/tekintget a bennmaradt két jómadár ki tudja mit csinálhat.*

-Ne akarjon szökni. Adja meg magát és nem esik bántódása.
-Az a rib@nc betörte az orrom! Ez maguknak bántatlanság?!

*A válasz hallatán a lovag tekintete „megkeményedik” és keze ráfog a kardmarkolatra. Kimért hangja minden kiabálásnál metszőbb tónusban szól.*

-Bocsánatot kér a hölgytől vagy én veszek elégtételt!
-Mi?!… Öhm… Igen-igen. Nyugalom. Bocsánatot kérek.

*Az utolsó pillanatban észbe kaphatott a fickó, mert ugyan nem valami nagy átéléssel, de Dzsana felé fordul és ahogy a nő beszédtávolságba ér kissé lapos pillantással még végigméri a felette álló vértest és kényszeredett hangon megszólal.*

-Bocsánat „hölgyem”.

//Érzékelés dobásokat kérnék. Azt is mennyivel van meg, illetve mennyivel rontottatok.//

[Yvett de Crei]

//Érzékeléspróba: 12 alá 1-et dobtam//


Dzsana Khadde

*Ahogy útjára engedem bolámat indulok is utána, biztos ami biztos, a szóváltás nem nagyon értem, de Malor fenyegető testartása kicsit meglep, a bandita bocsánatkérésére meg úgy nézek rá, mint aki most érkezett valamilyen másik világból.*
- Mivan?

[Huor Aikanáro]

Súrion

*Mire kiérek a ház elé,addigra a páncélos eltűnik a sarkon túl a ház hátulja felé.A sarkon kinézek utána és meglátom.Ott áll egy a földön kuporgó ember előtt és a kardmarkolatját szorongatja.*

< Na,ez is kárnak jött ide...
Még a végén kettőbe vágja ez a vasalt agyú... Phhe... Nesze neked törvény...!Még Ő magyaráz nekem!! >

- De hisz már a földön fekszik,lovag uram!
...Így könnyű ketté vágni!

*Kiálltom oda neki a sarkon állva,halvány mosollyal... Majd a házból kilépő dzsadra pillantok.De csak,amolyan reflexből,aztán rögtön vissza a lovagra...*

// Érzékelés 17
3-ast dobtam //