A Tükörvilág

[Herold Bardelot]

(Abu)
//oks köszi //

Mikor szavak nem csak levegö hagyja el a számat:
< mi ez a bugyborékolás hééé ... hogy a micsoda? ... akkor ezt is hallod? ... öööö izé azt a susmust nem úgy gondoltam áám ... akkor most már szabadon sem gondolkodhatom?... na akkor ezt szerettem volna kérdezni:
...Khm és Te ki vagy? ... Én Abu vagyok. ... Mi ez a hely? ... Miért tudok lélegezni a víz alatt? ... Ja és az a böszme nagy dög ott fent nem tud ide lejönni?>

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Abu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Fejedben mintha halk kuncogást hallanál, de hamar vége lesz, majd a lány "hangja" érkezik ismét.*
<A nevem Narynary kedves Abu. És ahogy már elmondtam ez itt az éden. Itt minden csak érted van. Ez nem közönséges víz - kristályvíz. Egy halnak olyan mintha közönséges víz lenne, egy embernek olyan, mintha levegő lenne, de a hangot elnyeli.
Az Orcymortra gondolsz? Ő ide nem teheti be a lábát, innen kitaszított romlott lélek.
Gyere velem kérlek!>
*Eközben a kezét nyújtja feléd.*

[Herold Bardelot]

(Abu)

< most meg mi olyan vicces .. oops ezt is hallod ... ezt még meg kell szoknom >
-Blugy blugy blugy.
< hogy a fene megen elfelejtettem... na szóval hova is megyünk ... és milyen Éden is ez? ... végül is >
Azzal felé nyújtom a kezem és követem bár nem meggyözödésböl.

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Abu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

<A kristályvízből kivezetlek, utána azt tehtesz amit akarsz.>
*Sejtelmes kuncogás lett a vége.
Tökéletes tisztaságú azúrkék vízben gyalogoltok, szövevényes vizinövények között. Csodálatos vízalatti virágok tarkítják, teszik varázslatossá az utat.
Pár perc után a távolban megtört fénynyaláb után zöldellő tetejű pálmafátkat pillantassz meg, majd lassan a vízből kiértek - nem vagy az élet szépségének híve, csodálója, de azért a látvány még a te szemednek is tetszetős, és szívesen iszod be a látványt énedbe.

http://www.huntingtonbotanical.org/Palm ... 0South.jpg
http://www.kauai-vacation-rental-condos ... arden3.jpg
http://www.dkimages.com/discover/previe ... 049590.JPG
http://webgaleria.uw.hu/termeszet/palma.jpg
http://www.cubaeuropa.com/simbnacional/ ... 20real.jpg

Narynary megáll a tavacska partján és a már ismerős hangjával szól hozzád, de most nem a fejedben szólal meg - rendes beszéd hagyja el a száját.*
- Nézz körül bártan. Itt bármit tehetsz, de csak addig, amíg nem rombolod az Édent! Egy ártalmas cselekedet, és a te lelkedet is kitaszítják innen az égiek!
*Figyelmeztet kedves hangon, és szemeit a tekintetedbe fúrja, mintha csak a vesédig szeretne pillantani, meglátni a teljes valódat.*

[Herold Bardelot]

(Abu)

Kilépve a szárazulatra azért jobban érzem magam egy fokkal. Nem vagyok én hal! Szétnézek és leesik az állam.
< bárcsak minden álmom így teljesülne>
-Értem, az élet mindenek felett. Van esetleg még valami szabály? Mert egy darabig azt hiszem maradnék. A vesét kutató pillantást csak széles vigyorral jutalmazom.
< nah akkor hol is van itt valami harapnivaló, vagy esetleg a legyezöpálmás lányokat kéne megkeresnem?>
-Van itt rajtunk kívül itt még valaki, vagy az egész Éden csak kettönké? Most nézem csak meg alaposabban a lényt és ezt sajnos nem is rejtem véka alá bár azért a zöld szín nem kifejezetten akedvencem, de jelen zűrös napom után ez már csak scepp a tengerben.

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Abu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

- Vannak persze! Csak jól elbújtak... ha van kedved bújócskázni...
Ha arra indulsz, akkor gyümölcsöző tálakat, édeni étkeket találhatsz... persze az út még így is sokfelé ágazik, és bár tévedj bármerre nem esik bántódásod... de ha gondolod elkísérlek.
*Ajálnkozik fel Narynary, láthatólag nem zavarja, hogy rajta egy szál ruha sincs, egy picike hínárszoknyát kivéve (azt már volt lehetőséged megfigyelni, hogy az alatt semmi sincs).*
- Nincs meleged ebben a ruhában? - *kérdezi minden átmenet nélkül, és abszolult természetes viselkedés közepette vetkőztetni kezd.*

[Herold Bardelot]

(Abu)

-Bújócskázni?
-Miért bújócskáznak? Ki elöl bújkálnak?

Ha tényleg vizes a ruhám akkor hagyom hogy levetköztessen.
-Na jó és most akkor mi lessz? Legalább valami levelet vagy fűszoknyát hagy kapjak! Ez mifelénk nem szokás!
Ezért az alsó gatyám magamon tartom, és a többi ruhám sem hagyom a parton, hanem magammal viszem az utamon mit az étkek mutatott irányába veszek.

< na mindjárt kiderül mit is lehet itt enni ... remélem... meg azt is hogy nem kell úgy összevadásznom minden egyest fűszoknyás leányzót .... >

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Abu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Narynary teljesen levetkőztet, és közben bizony cirógatja tested - láthatólag csak kedveskedő kényeztetésnek szánja, egyéb dolgokat nem szeretne tőlled (egyenlőre).
A ruhádat összeszeded, de a lány kedvesen a kezedre teszi a kezét.*
- Akár itt is hagyhatod, nem fog elveszni. De ha ragaszkodsz hozzá, hozhatod. Gyere!
*Azzal elindul az előbb mutatott irányba, ahol elvileg ehetsz majd...
Egy szép, pálmafákból és valamilyen különleges indás, vérvörös virágú növényből álló boltíves "kapun" léptek be nemsokára egy még csodálatosabb helyre. Azúrkék szabálytalan alakú tavacska ötlik szemedbe, partján megannyi csodás bokor, sövény, burjánzó dús virágú eleddig ismeretlen növények. A virágzó bokrok között selyemfüves dombocskák állnak, a dombocskák tetején pedig mi szem-szájnak ingere... gyümölcs, hal, kagyló, - megannyi fajtában, formában, kompozícióban. A látvány itt még azonban nem ér véget: a tóban pár női alakot figyelsz meg, ahogy beléptek ők kifele úsznak a part fele. Mire a gyümölcsökön kilegeltetted a szemed jöhetnek a lányok, ugyanis ők eddigre kiértek a tóból és csupaszon nevetve, kedvesen méregetve megindulnak felétek. Rajtuk már egy szál ruha sincs....
Elsőre meg vagy arról győződve, hogy Narynary hasonmásai, de miután közelebb jönnek észreveszel mindegyikőjükön apró eltérést. Valamelyiknek a haja színe más, valamelyiknek a szeme, van akinek a bőre más árnyalatú, s van akin tetoválást fedezel fel (mintha egy növényi inda csavarodott volna a lány lábára, kezére).*
- Ők a testvéreim! - *szólal meg a kísérőd és mutat a lányokra - lehetnek vagy egy tucatnyian.* - Ő pedig Abu... Viseljétek gondját lányok!
*Mielőtt Narynary dolgára indulna közel lép hozzád és egy kedves puha csókkal köszön el tőlled, majd arra indul amerről érkeztetek.
Ahogy a lány eltávolodott tőlled a lányok körülvettek és gyengéden a fűre húztak.*
- Gyere! Helyezkedj el kényelmesen! Kiszolgálunk!
- Mond mit szeretnél?
- Bátran! Nem harapunk ..
- Azért vagyunk, hogy neked semmire sem legyen gondod és csak élvezd az ittlétet!
*Csak úgy záporoznak hozzád a kérdések, javaslatok, bátorítások, és látod a lányokon, boldogan csüngnek rajtad, várva hogy felsorold mit kívánsz, mit akarsz.*

[Con Larrodan]

(Ryuu)

*Megbabonázva figyeli, hogy mi történik odakint... míg a kékes fény teljesen beteríti... majd hirtelen visszatér a valóságba...*

-Kell itt lennie valaminek... kell... muszáj...

*Kétségbeesetten néz körbe, hátha eszébe jut valami... minden egyes szegmens számít... de nem tudja mitévő legyen... csak a virágba bámul... hosszan.. s mintha kedvese arcát vélné felfedezni...*

<Mit tegyek???> *cikáznak fejében egymás után a gondolatok...*

[Herold Bardelot]

(Abu)

Pár percig csak tátogok és felválta nézek hol Narynaryra hol a hasonmásaira. A kis különbségek csak lassan tűnnek fel hisz tekintetem folyton elkalandozik.
-Hogy mi..? Te már mész is?
a felajánlásokra széles vigyor kúszik a képemre és elvetem mgama a fövenyen.
-Na lányok, akkor csapjunk a közepébe. Kicsit megfárdatam és ennék meg innék valamit. Utánna jól esne egy kis pihentetö masszázs is. Ez a tó is olyan víz alatt lélegzös? Mert akkor talán megtanulnék úszni, ha már úgysincs kockázata meg ha lenne valaki aki megtanít.
Egyáltalán nem játszok szende szűzet, teljessen ki akarom élvezni a helyzetem és ez látszik is rajtam.
< nah végre kezd jól alakulni ez a rohadt nap ... Jusuf meg ... forduljon fel nem érdekel mit csinál... nekem itt most nagyon kényelmes ...>

//de ha ezek után fognak és feláldoznak morcos leszek .... //

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Ryuu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Belenézel a virágba, és tényleg... kedvesed arca mosolyog rád belőle; a kékfény meg csak egyre jobban vibrál és vibrál belőle. Érzed, hogy itt most valami nagy készül, valami megfoghatatlan, ősi - de mégis jó.
Fogod a virágot, látod kedvesed, kinézel az ablakon - látod a fiatal férfit és a fekete lepelszerűséget még mindig küzdeni... majd.... lassan homályosodik minden előtted. Mintha a virág húzna magához közelebb és közelebb. Még látod, ahogy a kis röpködő beszélő lepke kétségbeesett arckifejezéssel indul feléd, majd a kék fény teljesen beterít - már mást nem látsz magad körül.

Gyomorforgató utazás, mintha háborgó tengeren lennél egy szál tutajon - percekig tart, miközben hol a forróság járja át tested, hol pedig a hideg ráz.

De véget ér egyszer.
A talajon fekszel mikor kinyitod a szemed, hogy megnézhesd magad körül a tájat. Egy hatalmas fekete vízű tó partján állsz, tőlled mérföldekre a tó másik végén pedig a fekete torony áll sötét gomolygó fellegekkel maga körül.
A legrövidebb út egyenesen vinne, mert bizony bármelyik irányba is indulj el a tó szélének hajlatát nem látod egyik oldalon sem.
A fehér liliom a kezedben van, most nem világít, se fehéren se kéken, viszont ahogy belepillantassz látod kedvesed arcát szomorúan rádfüggesztve szemét, s mintha szóra nyitná a száját, de nem érted mit mond, majd a kép halványulni kezd, és ismét csak egy "normális" virágot tartassz kezedben.*

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Abu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*A lányok nevetve helyeznek kényelembe. Az egyikőjük valahonnan még egy puha mohapárnát is előkotort, s tette a fejed alá. Ketten simogatni kezdtek, míg a többiek a környező selyemfűvel benőtt dombocskáról friss gyümölcsöket hoztak, s etetni kezdtek - narancs, szőlő, datolya, naspolya, kiwi, s még ki tudja milyen egzotikus gyümölcsöt adtak. Italban sem maradt hiány - felsorakoztak a lányok, kezedbe adtak egy kristálypoharat, s sorra monták kinél mi van: kristályvíz, bor, mézsör, tej, pezsgő - amit megnevezel öntenek, és nem hagyják üresen a poharadat sosem.
Közben aki felszabadult akár az etetésből, akár valamelyik ital kínálásából úgy helyezkedik el, hogy kényeztetni tudjon. Nem kell sok idő hogy ezt az idilli hangulatot teljesen kiélvezd - hagyod a lányok kényeztetését, a buja növényzet között, az édeni kertben, s miközben percről-percre egyre jobban haladsz a földi gyönyörök felé egyre jobban nem érdekel semmi ezen a helyen kívül. Az egyik lány egy kicsivel merészebbé válik, picit heseget a többieken, s lassan mint egy kiscica rádmászik - nem teketóriázik, nem kéri ki engedélyed, hamar a lényegre tér és az élet kapuján befogad téged. Ha eddig a gyönyört érezted, most meg sem tudod mondani mit érzel... nincs rá szó egyszerűen. A lányok pedig nem hagynak még csak egy pici pillanatnyi szünetet sem. Egyikőjük után jön a másik és csak szeretnek és szeretnek...*

[Con Larrodan]

(Ryuu)

*Némán áll a vízparton, s bámul a messzeségbe... bármerre néz csak víz -víz hátán...
Lehunyja szemét, s a régi dallamot idézi fel, mit mindig Yuki dúdolt gyerekkorukban...*

~
Sötétlő végtelen tenger,
Nincs mi tőled elválasszon,
Messze fénylő égi jel,
Segíts, hogy utat mutasson...

Adj szárnyat, mi kedvesemhez visz,
Erőt, s végtelen akaratot,
Adj árnyat, mi győzelemben hisz,
Elkísér, s segít harcolni amott....

Kedvesem vár, segíts átkelni,
A végtelent hamar átszelni,
Adj szárnyat, Dorcha segíts nekem,
Kiutat mutass a végtelen rengetegben...

*Majd magához tér a révületből, s bámul tovább a távoli torony felé, hol Kedvesét sejti. A virágot a legnagyobb gonddal teszi vissza kimonója alá, s várja a jelet... bizakodóan, hátha...*

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Ryuu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Elmondod a verset... Semmi...
Nézed a közeli, de mégis oly távoli sötét tornyot.... de nem mozdul semmi. Csend, mi körbevesz.

Már-már elveszíted a reményt, hogy valami történni fog... amikor bizsergést érzel a hátadon. A bizsergést felváltja a viszketés, majd halk reccsenés következik. Megijedsz... de nem fáj semmid - pedig biztos vagy benne, hogy olyan volt a hang, mint amikor hús csattan szét...
Még mindig bizsereg, viszket... Vakarnád... és akkor megérzed a kezeddel... valami van a hátadon!
A tó felé ugrassz egyet, hogy lerázd, s ekkor látod meg a víztükörben - két hatalmas fehér szárnyak merednek az ég felé - a Te hátadból.*

[Con Larrodan]

(Ryuu)

*Megrémült arccal tekint a víztükörbe, s akaratlanul is mozdulnak az új izmok... a szárny kitárul... hófehér tollak, majd 6 lábnyi hosszan...
Pár percig tart csak a rémület, melynek helyét a kíváncsiság veszi át, s próbálgatja az új... khmm... testrészét?*

<Az Istenekre...> *hangosan felnyög, s majd hanyatt esik a súlytól... de végül megtalálja a helyes testtartást...*
<Hogy a francba kell ezt használni???????> *próbálja mozgatni... több-kevesebb sikerrel... s majd fertály órányi szenvedés árán, már biztosan irányítja új "szerzeményét"... szárnyrakap, s a torony felé veszi az irányt.*

- Jövök Yuki, tarts ki még egy kicsit! ...