Beszélő Múlt korcsma…

[Lorin O Krell]

(Lorin)

Szó nélkül követi a törpöt a konyhába majd mikor egyedül marad az áldozattal hangosan kezd gondolkodni.
- Az előbb Kimentett Filepio de ő most nincs oylan állapotban hogy ezt megtehesse.-kicsit izgul. Varázslatait eddigi életében nem igazán tudta kamatoztatni legfeljebb elméleti szinten.
- Nem baj. Sikerülni fog.-biztatja magát.
Leakasztja nyakábol a gyönyőrüen megmunkált szimbólumát . Egy kicsit elmereng a hegyikristály tisztaságában és erőt merít belőlle hogy legyőzze mind izgalmát mind pedig az alkohl nyujtotta mámort.
Baljába veszi szimbólumát jobbját pedig a fiú törött bordái fülé helyezi.
- Arel minden istenek legnagyobbika kérlek adj erőt hogy segítsek ezen a pórul járt ifjún.Teljes erejét beleadja a gyógyításba.(18 Mp = 4 Ép 9 Fp ) - majd elmormol egy imát és várja a hatást.

[Erigowi Klavel]

/ Lorin /

* Midőn egyedül maradtál az alélt férfival, s belekezdtél a litániába, érzed imád meghallgatásra talált Arel előtt, s lassan felizzik szent szimbólumod. Kezeid a férfi törött bordái fölé emeled, s jóleső meleget érzel tenyered körül. Nagyon koncentrálsz minden szavadra, gondolataidat a törött testrészre összpontosítod. A bordák képe jelenik meg lelki szemeid előtt, s majd azok csodás összeforrása. Hosszú pillanatokat töltesz eme transz szerű állapotban, majd kitisztul elméd, s szemeid is. Rápillantasz a férfire, s megnyugodva veszed észre, hogy csontjai összeforrtak, légzése letisztult, s az igazak álmát alussza. *

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* A törp és Aurin egymásra tekintenek szavaid hallatán, s nagyot nyelnek mind ketten., majd Timó szólal meg hamarabb.*

- Bocsánat Unnur, de én, mi csak a javadat akarjuk! . *Csendesedik el a Fejszés, átadva a szót a lovagnak. Aurin rád emeli tekintetét, majd alaposan végigmér, s halkan, de határozottan belekezd.*

- Én is bocsánatot kérnék, ha teljes mértékben igazat adnék neked, de van egy bökkenő! Én jártam már néped, az emrelinek hazájában, s tudd meg próbáltam alkalmazkodni a ti, az ő szokásaikhoz. Megszámlálhatatlan országban, vidéken jártam éltem során, s mindenhol figyelembe vettem az ottani, a helyiek szokásait, kultúráját. Ha ezt nem tettem volna, akkor most nem ülhetnék itt veled szemben! Érted Unnur!? *Mosolyodik el a dartonita.* Nem azért szajkózzuk a dolgokat, a helyi szokásokat, hogy oktassunk téged, hogy elveszítsd mivoltodat, néped szokásait, hanem azért, hogy „túléld épségben” az itt eltöltött időt! Az én hazámban is mások a szokások, az értékrendek, de itt Erigowban ez van, s valamilyen szinten alkalmazkodni kell nekem is hozzájuk, ha nem akarom a helyi tömlöcben végezni, kínpadon, vagy a városőrségtől üldöztetve elhagyni a várost. Így sem mindig sikerül nekem sem betartani minden intelmet, s ezért már jó párszor bajba keveredtem! Ha azért bocsánatot kell kérnem, mert segíteni akartam, akkor megteszem! Bocsánat!. *Húzza le maradék italát a dartonita, majd felpattan az asztaltól, úgy hogy a szék vagy két lépést repül hátra. Körbetekint a lovag rajtatok, s megszólal. * Megnézem Ruelt! Hátha kipihente már az éjszaka fáradalmait! .* Majd elindul a hátsó kijárat felé, magatokra hagyva titeket a Fejszéssel. Miután becsapódik mögötte az ajtó, a törp csendesen megszólal.*

- Pfuu, te nő! Airunt még életében nem hallottam bocsánatot kérni! Tudom, hogy ez sem volt teljes, de még is, ő nem szokott senkivel ilyen „megértőn” viselkedni! Nem hiszed?! Hát pedig ha én mondom elhiheted!

[Lorin O Krell]

(Lorin)

Merengve leül a padlóra az immár csak alvó fiú mellé és hosszasan nézi "munkája gyümölcsét".
Közben felszabadul az izgalom okozta sokk alól majd egy homályos gondolat fut át rajta <Mi lett volna ha nem sikerül?>Ismét felidézi a nem is olyan távoli multat.Amikor szüksége lett volna erejére de nem tudta használni. Mikor istennője nem megvonta tőlle gyógyító hatalmát.Talán csak féktelen dühe talán esztelen vérontása miatt. <Talán így akarta volna Ramyen is akkor.Elvégre szebb halált keresve sem találhatott volna. > szemeibe apró könycseppek költöznek ahogy elvesztett mesterére gondol. Aki miatta halt meg.
-Remélem jó helyed van odafönn Ramyen komám!-kitörli szeméből a könnyeket majd mosolyt erőltet az arcára és kilép a konyhából.
Megkeresi a fogadóst és közli vele a jó hírt.Aztán magában megpróbál felsunyogni a szobába hogy végre aludjon egy jót ezután a kimerítő és élményekben gazdag nap után.

[Erigowi Klavel]

/ Lorin /

* Kilépsz a konyhából, s tudod, jól tudod, hogy Istennőd ismét visszafogadott kegyeibe, bármily szörnyűséget is tettél. Már sejtetted délután is, mikor áldozatod elfogadta, de most bizonyosodtál meg róla teljesen. A z ivóba lépve, látod, hogy teljesen üres az. Csak a Fejszés törölget még pár kupát szakosan. Megnyugodva hallja tőled, hogy sikerrel jártál, a férfi gyógyításában, s meg is köszöni segítséged, majd te tudod meg tőle, hogy mindenkit elhajtott, s bezárta a fogadót. Fileppionak meg nyitott egy szobát, s te aludhatsz abban, hol a lány lábadozott. Elköszöntök egymástól, majd te felsétálsz a már ismert szobába. Az ajtót kinyitva örömteli látvány fogad. A világító mécses fényétől megvilágítva, sólymod gubbaszt csendes álomba merülve az ágy támláján, de érkeztedre megmoccan, rád tekint szelíden.*

[Lorin O Krell]

(Lorin)

-Ilenal !.- örül annak hogy ismét látja solymát.Felemeli balját és hadja hogy a madár rászáljon majd megsimogatja és viszaengedi oda ahol eddig tartózkodott.
-HA a holnap is ily remek lesz mint a ma akkor azthiszem Erigowban maradunk még egy kicsit!-kacsint a sólyomra miközben lepakolja fegyvereit . az egyik tőrt úgy teszi hogyha álmából felriasztják akkor is utánna tudjon kapni. Leveszi ruhái java részét is majd végig nyúllik az ágyon.
Mielőtt elaludna pár pillanat néma meditálás alatt elméjét arra bírja hogy ha valaki a szobába lépne azonnal keltrse fel. "Egyszerű és hasznos gyakorlat" -mondogatta egy professzor Erenben . És talán ez az egyetlen igazság amit ott tanult. KIűi elméjéból a kósza gondolatokat és elemrül az álmok tengerében.

[Erigowi Klavel]

/ Lorin /

* Sólymod, mintha értené amit Erigowról beszélsz, bólint, s majd miután visszahelyezed az ágy háttámlájára, ismét lehunyja szemeit. Te lefekszel, s a hasznos pszi képzettség aktivizálása után, mély álomba merülsz. Álmodban „végigéled” a nap eseményeit, s mindent összegezve, nagyon jó érzésekkel ébredsz. Szádban kissé kesernyés a nyál a tegnap elfogyasztott alkoholmennyiség után, de tiszta fejjel ébredsz, hisz az enyhe spiccességet kivéve, szerencsére észnél voltál tegnap. A nap már felkelt, s hallod, hogy a fogadó csendes. Pár hangfoszlányra, beszélgetésre leszel csak figyelmes, ami az ivórész felöl hallik fel. Madarad a csukott ablaknál gubbaszt, várva, hogy kiengedd, had röpüljön egyet, kinyújtóztatva elgémberedett szárnyait.*

[Lorin O Krell]

(Lorin)

Mihelyst meglátja hogy madara a szabadság után vágyakozik azonnal kiereszti hiszen ő sem szeret bezárva lenni. Sőt inkább retteg a bezártságtól.
- Na menj de le ne vessz,-mondja a sólymának miközben kiengedi- nem mintha szokásod lenne.
Ha már úgy is nyitva az ablak kinéz az utcára bámulja egy kicsit a tömeget majd felöltözik magához veszi felszerelését és elindul az ivóba.
<Kiváncsi vagyok Ruellel mi lett?Na meg Fileppioval ő is többet ivott a kelleténél egy kicsivel.>
Vidáman indul lefelé a lépcsőn ahogy még mindig a tegnapra gondol.

[Navaratna]

(Unnur)

-Én vanni jobb, alkalmazkod város hozzám, ne én város!-adta Unnur mélységes pökhendiségének és ostobaságának tanúbizonyságát ezzel a kijelentéssel. S horkan is mellé ahogy Aurin távozó hátát nézi. Majd ránéz Timóra.
-Az lesz nagy nap, ha ez a férfi (s Aurin távozásának irányába biccent) mondat velem bocsánat egy nap, nem az ha egy férfi mondat egy nőt ezt. Kell nekem állatbél. Van?
<Egyre sürgősebb ez a beles dolog...Ez biztos segít Aurin fejét kitisztítani.>

[Erigowi Klavel]

/ Lorin /

* Madarad kiröppen, mikor az ablakot tágra nyitod, s utána tekintve látod, ahogy köröz a magasban. Az utcára tekintve, azt veszed észre, hogy a Kufárok, árusok már mocorognak az utcán, de még igen korán van ahhoz, hogy nagyobb tömeg lepje el a várost. Visszafordulsz ágyadhoz, felöltözöl, majd elindulsz az ivó rézbe. Ahogy a lépcsőfordulóba érsz, megpillantod a Fejszést, meg az Unnur nevezetű nőt. Látod előttük az ennivaló, melyből már jócskán pusztítottak, de van még ott cipó, sajt, kolbász is, s némi szalonna. *

/ Unnur /

* A törp jót kuncog bajsza alatt szavaidon, s egy megjegyzést fűz mindehhez.*

- Hát azt még megnézem, hogy fogod Erigowot magad kedvére „formázni” te amazonok amazonja! Biztos nagy poén lesz! *Ő is a távozó Aurinra pillant, mikor te utána nézel, s mikor visszafordul halkan megszólal.*

- Pfffuu… Te el sem tudod képzelni, hogy kivel osztod meg ágyad! Ha tudnád, másképp beszélnél a lovagról, Rowon uráról! * Rázza meg fejét a törp, s őszintén tekint mélyen ülő szemeivel reád.* Tudod láttam én már mit tud mívelni a számára ellenségesnek tűnő, ellenszenves egyénekkel! Nagy úr ő, kiválasztott, de cssssstt… *Mutatató ujját szája elé emeli.* Én nem mondtam semmit, de jó ember, ki nagy terhet cipel vállán! Állatbél?! Minek az neked?! Különben van egy kis birkabél az udvar végben lévő szemétdombon tegnap előttről, ha az neked megfelel!? *Ekkor halljátok, hogy nyikordul a lépcső, s felpillantva Lorint az ifjabbik arelitát látjátok meg.*

[Navaratna]

(Unnur)

-Nem fontos ti mit monda Aurinról vagy ő mit hisz. Ő úr, de én nő és az nagyobb úr mint bármi férfi-úr. Lehet ő legnagyobb harcos mind ki férfi, sose akkora harcos mint legnagyobb női harcos. Ő férfi, én meg a nő. Ez az ami örök, a többi változ. Nekem ő nem uram és sose lesz-fonja össze Unnur a karjait. Nem haragszik Szakállra. neki ezek az alappillérek, mik megrendíthetetlenek. Lehet hogy Aurin tud pár lenyűgöző harci cselekményt, de a lány hiszi és vallja, annál a legjobb női harcos többet ér s lekörözné a férfit...
-Ne beszél erről, nem beszélni kell hanem csinál. Kell nekem bél, mi tele még, nem üres de friss. Bűz jó most, az kell nekem.Van ilyen?-felsandít a férfira. Vigyorogni kezd, a törpéhez hajol:
-Ez hord magával fogbot! És azt hisz, az fegyver! Nyehehe!

[Lorin O Krell]

(Lorin)

Nagyot ásít ahogy leér és csak most hogy megpillantotta Unnurt jut eszébe hogy még rendbe sem szedte magát és hogy a kalapját is fenn hagyta<hm ez a nap is pompásan kezdődik.> mérgelődik magában.
- Szép jó reggelt - köszönti a lent lévőket - ugye nem baj ha csatlakozom?-Kérdezi a lányt.
A választ meg sem várva leül az asztalhoz.

- Timó hoznál még egy kicsit ezekből.- mutat az asztalon lévő ételekre miközben kiszolgálja magát.
- Látom Fillepio még nem heverte ki a tegnapi bulit.De a két lovvaggal mi van?-kérdezi a törpétől mielőtt az kihozná az ételeket.

[Navaratna]

(Unnur)

Ránéz a férfira.
-Ha egy nő nem mond szabad, nem ül le. Te nem tud viselked. Eh, Szakáll, akkor van bél?-legyin Lorinra, kikötöszködte magát, nem akar újabbat. Mert akkor már ütne. És mégis csak reggel van.

[Lorin O Krell]

(Lorin)

<Ez a nap is remekül kezdődik. Ráadásul pont ő beszél nekem az illemről!!! Mintha tegnap nem ő mosott volna be eggyet szegény Merynek. Hmpf.De csakazértis...>

Feláll az asztalól és csakazért hogy megmutassa Unurnak nem egy ágról szakadt ficsur mit sem tőrődve hogy a többi jelenlévő is figyelheti féltérdre erszkedik.:
- Mélységesen bánom hibám.Őszintén sajnálom hölgyem, meg tud nekem bocsátani?-nem nagyon megy neki a szinészkedés ezért folyamatosan nevetéssel küszködik.Unnur eddigi természetét alapul véve felkészül arra hogy maga elé rántsa kezét ha netán a hölgy pofán akarná rúgni.
Miután Unnur válaszolt ismét rákérdez :
- Hölgyem megengedi hogy helyet foglaljak?
Látni rajta hogy szórakozott kedvében van és nem is igazán veszi komolyan amit csinál .

[Navaratna]

// //

(Unnur)

Lenéz a férfira. A térdelést nem érti...de a gúnyt...a gúnyt az bármikor felismeri, ugratták övéi eleget. Meggondolás nélkül lendül az ökle a férfi arcába, hogy aztán otthagyja mint aki jól végezte dolgát.
-Bél, bél, bél...Szakáll, kérek büdös, mocskos bél. Friss bél.