Kirdo Farmine
*Felöltözöm, méretre hajot a ruhám - eléggé nevetségesn nézek ki a pár számmal nagyobb férfi öltözékben, de hát ha nincs más...
Saját ruhámról viszont egyetlen dolgot lehámozok - még pedig az övemet, s azt nem bánom milyen vizes, mennyire szívta meg magát a bőr - de a nadrágot azzal marasztalom magamon - s persze a fegyveremet is abba tudom dugni. //Tényleg, azt ugye visszakapta?//
Ha mindennel elkészülök, akkor kilépek.
Érdeklődve nézek szét a seregleten, de a hirtelen megszakított szöveg miatt összeszűkülnek a szemeim. Gondolkodás nélkül vonom kérdőre Joffert.*
- Ugye most nem épp azt ecsetel nekik, hogy én lenni milyen csupasz ruha nem lenni rajtamkor?! - *azt láthatja, hogy lassan az agyamra telepedik a "vörös köd" - látott már ilyenkor...
A felszerelésemet összeszedem és visszaindulok a fedélzetre. Újra a padló - téblábolok, nem akaródzik nekiindulni. Aztán mégis... törpe vagyok én vagy mi a szösz! Megy ez nekem! Nem vagyok én beszari alak! ... Elindulok... de valahogy a közepén ahol a legjobban inog a padló érzem ennek megint nem lessz jó vége. Megállok. Nem mozdulok, még a fejemet sem fordítom.*