Shulur - Zadon - Calowyni Hõsök sétánya

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Nyna
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Az öreg nyugodtan ül melletted. Figyeli ahogy tisztul a kép előtted, és mintha elismerés csillana meg a barna szempár mélyén.*
- Igen, tisztában vagyok mindennel - jelentéssel, értékkel, de nem használok fel belőle semmit. Zsaroljam meg? Minek? Pénz.... az élet nem erről szól, főlleg nem az én koromban Asszonyom.
Nem kérek én ezért semmit sem, csak figyelmeztettem, hogy veszélyben van. Én ismerem titkát... ennyi erővel a Messire is tudhatja. Akkor pedig ha egyedül van itt Shulurban magának vége. Biztosítsa be magát valahol... Hogy ha baj lenne, akkor tudjon kikhez fordulni.
A Messire nem nagy hatalommal bír, de nem is elhanyagolható. Azonban mindennél jobban gyűlöli az Úrnőt és híveit - vigyázzon, hogy ez ki ne tudódjon előtte... Bár nagyon szereti magát...
*Elgondolkodik hosszan, nagyon hosszan.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

- De igen, én nem mehetek most Urc! Maradnom kell. Ha gondolod menj egyedül, de.... talán jobb lenne, ha ketten állnánk előtte azt hiszem.
*Hozzád lép, lábujjhegyre áll, karodba kapaszkodva egy puszit nyom az arcodra. Homlokát ezek után a mellkasodnak támasztja.*
- Ha akarsz menj Urc utána, ha úgy gondolod maradhatsz.

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Nyna)

Mégjobban meglepődik a hallottakon. Valaki itt Shulurban, aki nem érdekből tesz valamit? Felettébb érdekesnek tartja. Zavara meg is látszik az arcán.

- Ha ennyit megtudott rólam, akkor hogyhogy nem rohan az Urához? Nem érzi úgy, hogy Cartyss veszélyben van mellettem? Vagy nem is érdekli? Ha tényleg olyan önzetlenség vezérelte, mint ahogy elmondta, akkor nagyon köszönöm. Az információi lehet, hogy az életemet mentik meg.

<... Persze ha igazak. ...>

- Nem tud valamit arról, hogy az Ura mit tesz az ügyemben? De tudja mit? Ezt magamnak kell kiderítenem. Nem bírok itt tétlenül várni. Ebbe őrülök meg.

Feltápászkodik az ágyból. Kicsit meg is szédül, amikor feláll, de az akarata hajtja. Nem érdekli, hogy a szolga hálóingben látja. Pár botladozás után egyenletesebbé válik a járása is. Odamegy az asztal melletti székhez és magára kanyarítja a köntösét. Az öreg lehetséges ellenkezésére most nem figyel oda. Az elszántság tüze ég a szemében. Kibotladozik a szobából és a kyr szobája felé veszi az irányt. Faltol falig szédül, de ez sem állhatja útját. Megy a feje után.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Nyna
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

- Nincs veszélyben, maximum a pénze. Egyébként érdekel, de nem úgy mint az elvárható egy ilyen idős, hűséges gyógyítótól.
Hogy az ügyében? - *még mindig a széken ül, elgondolkodik* - Zagersanak beszámol mindenről. Ő nem csak a testőrségének a parancsnoka, hanem személyes bizalmasa is. Mindent megoszt vele, mindent! Vele vigyázzon, kígyó...
Nem akarom elengedni, de látom nem tehetek semmit ellene. Ki vagyok én, hogy megakadályozzam az Asszonyom cselekedeteit?!...
*Nem bámul meg, bár erről talán idős kora tehet. Nem kap feléd amikor megszédültél, nem áll fel a székről, csak akkor amikor az ajtóhoz lépsz. Ekkor komótosan helyreteszi a széket és indul utánad a kis kosárkájával a kezében.

Kilépsz az ajtón és ledöbbensz a látványtól. A barbár és az amund lány az ajtó előtt állnak - s a lány homlokát támasztva a férfinak ölelkezve állnak.*



_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Mielőtt bármit is válaszolhatnál Tallashinának nyílik a szobaajtó, amitben az Úrnőként emlegetett fiatal szépség jelenik köntösben, s mögötte komoly ábrázattal Zaruka.
Tegyél bármit is, de az biztos, hogy ha a csókot nem is, de az ölelkezést látták.*

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Nyna)

Kiront szinte a szobából, ezért is lehet, hogy rajtakapja a két rabszolgát. A jelenet kicsit kizökkenti. Pár másodpercig felvont szemöldökkel nézi a párocskát, aztán halványan elmosolyodik.

- És még merje valaki azt mondani, hogy nem vagyok jó kerítő. (toroniul)

<... De most nincs időm erre a két szerencsétlenre. Ha elbukom, akkor nekik sem lesz jobb sorsuk. ...>

Aztán nem is foglalkozik többet a két szolgával. Kifordul az ajtóból és Cartyss szobája felé indul. Hirtelen előtte terem egy lépcsősor, aminek felső fokán megbotlik és majdnem le is esik, de szerencsére van a falon egy korlát, amiben megkapaszkodhat.

<... Á ezt el is felejtettem. Hülye építészek. Ide lépcsőt rakni. ...>

Kicsit visszanyerve egyensúlyát tovább csetlik-botlik a folyosón kedvese szobája felé. A világ továbbra is forog körülötte, de Morgenának hála, nem esik el a saját lábaiban.

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)


* A barbár meglepődik, s moccani sem tud hírtelen mikor meglátja az úrnőjét. Egy pillanatig csendesen áll, majd eszébe jut a Milla és Tallashina által mondott szabályok.*

<… Ner nézz a szemébe, hajolj meg!…>

* Gondolatait cselekedet követi. Lesüti szemét a padlót figyelve, s meghajol a nő előtt, de közben tudja, hogy „szerelmi románcuk” lelepleződött. Nem tud mit tenni, várja sorsa beteljesülését, de ahogy a nő elhalad előttük szótlanul, bolyongva, s a lépcső felé „lódul” szédelegve az etikettet megszegve a nő után szól.*

- Urc segít! * Majd elindul, s ha az úrnő engedi, megfogja annak karját, s támogatva kíséri a szoba irányába.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Tallashina fogja meg a kezed amikor az Úrnőtök után indulnál és nemlegesen ingatja meg a fejét. Zaruka sem szól semmit, csupán áll az ajtóban és elgondolkodva néz a távozó, bukdácsoló nő után - aki láthatólag nincs a helyzet magaslatán.
Miután Nyna eltűnik szemetek elől az öreg szól hozzátok.*
- Most menjetek le a szálláshelyetekre, várjátok amíg újra szólok, mikor jöhettek vissza, vagy míg az Úrnő hívat benneteket. Na menjetek!
*Tallashina meghajol az öreg előtt, majd elindul lassan vissza a földszintre.*




_______________________________________________________________
JK: Nyna
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Ahogy csetlesz-botlassz a folyosón hallod, ahogy a korg utánad szól, de legkevésbé sem érdekel, egy jár az agyadban, hogy mielőbb elérd Cartisst, és megtudd, hogy a titkod megmaradt-e számodra előtte.
Már majdnem eléred az ajtót, amikor az öreg megáll előtted, meghajol és nyugodt, nem kioktató, gúnyos vagy egyéb sértő hangon megszólal.*
- Bocsásson meg Kisasszony, de az Úr szobája nem itt van. A dolgozószoba a földszinten található, jelenleg is ott tartózkodik a parancsnokkal. Kérem Kisasszony engedje meg, hogy lekísérjem!

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A barbár megtorpan Tallashina visszatartásának engedelmeskedve, majd kutatón mér végig a bukdácsoló nőn, majd értetlenül tekint Zakurára. Nem szól semmit, csak megingatja fejét.*

<… Itt valami nagyon nincs rendben! Először Tallashina dührohama, utána Milla. Az úrnő vitája a kapitánnyal. Most meg ez a furcsa helyzet, s szituáció! Mi a fene folyik itt?! Ki kell derítenem!..>

* Enyhén meghajól az öreg előtt, ahogy a lánytól is látta, majd lassan elindul a szobája felé. Mikor mindketten kiérnek az öreg látószögéből a lányra tekint.*

- Ház lenni furcsa. Lakói lenni még furcsa! Tall tudni furcsa nő viselkedés ok?! * Teszi fel a kérdést egy olyan folyosórészen, ahol nem jár senki, majd folyatja.* Tallashina gondol mi? Mi megy szoba, vagy keres Milla? * A komoly kérdések után azonban észbe kap, s végigsimít a lány csodálatos arcán.* Tall lenni kedvese Urc! * Nyom egy csókot a lány ajkaira, majd kissé bohókásan hátralép, s szemöldökét összehúzva, kacsint a lányra.* Urc sok furcsa közt lenni jó érzés! Tallashina mellett, újra érez boldog maga! * Beszél érzéseiről nyíltan, minden hátsó szándék nélkül, ahogy csak egy nomád, egy „mérgezetlen lelkű” lény tud.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*A lépcsőn lementek amin majdnem leesett az Úrnő és két kacskaringó után álltok meg - ezen a szakaszon nincs ajtó - úgy néz ki Tallashina ezt a helyet gondolja a legbiztonságosabbnak kettőtökre nézve.*
- Igen, ők furcsák. A gondolkodásuk, az életük... mindenük.
Hogy mi?.... - *a csókod beléfolytja a szót, amit hevesen viszonoz, még lábujjhegyre is áll.*
- Menjünk a szobámba... Milla ráér... - *suttogja neked, és a hangjában érzed azt a vágyat ami reggel is sütött egész lényéből.* - Én is boldog vagyok melletted...

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A barbár elmosolyodik a lány szavain, s bólint.*

- Vezet Tall Urc! Urc nem tud, hol lenni te szoba, de kíváncs! *Kacsint rá a lányra, s nyom még egy puszit a nő arcára indulás előtt.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Bár nem sok időd volt ide felé megfigyelni az útvonalat, de némelyik forduló, ajtó, kép, dísztárgy ismerős.
A kétszárnyú ajtón beléptek, ahol most balra a konyha, jobbra pedig még mindig nem tudod mi van - majd tovább haladtok a másik hatalmas ajtóhoz. Keresztül a kisfolyosón, és Tal a kanyar után a bal oldali utolsó ajtóhoz vezet - ott láttad reggel Millát abban az érdekes helyzetben.*
- Itt ketten vagyunk elszállásolva Milla és én. Be tudjuk zárni az ajtót és remélhetőleg nem zavar senki bennünket legalább ... sokáig - *néz rád egyértelműen tudtodra adva, hogy mire célzott ezzel.
Lendületesen kinyitja az ajtót és belép rajta, de nem sok kell neked, hogy fel ne lökd, mert olyan hamar megállt előtted. Te is észreveszed miért - Milla a jobb oldali ágyon fekszik hason, és sír. Vagy nem vette észre, hogy belépett valaki a szobába, vagy nem érdekli ki az.
Tal összehúzott szemekkel néz rád, kérdőn - ennek mi baja? - kérdéssel, majd az ágyhoz lép és szó nélkül Milla hátára rakja a kezét. A lány abban a pillanatban elhallgat, megmerevedik, és kínzó lassúsággal fordítja el a fejét. Szeme vörös, hatalmasra van feldagadva a sírástól. Amikor eljut a tudatáig, hogy Tal áll mellette ismét a párnájába fúrja az arcát.
Kedvesed tanácstalanul néz rád - tekintete egyet kérdez: "Most mit tegyünk?".*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A barbár boldogságtól telítve követi Tallashinát a folyosók útvesztőjében, de végül rájön, hogy a saját szobájával szemközti helyiséghez értek. Midőn belépnek a lány szobájába, s megpillantja a síró Millát, elképed. Tallashina kérdő tekintetére hírtelen azt sem tudja mit tegyen, de utána elhatározza magát, s Milla ágyához lép Leül az ágy szélére, s halkan megszólal.*

- Milla! Én lenni Urc! Mi baj? Mond, s mi segít, ha tudni!

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
Időpont: a délelőtti órákban
_______________________________________________________________

*Nagy nehezen hagyja abba a sírást és a magába fordulást Milla. Feltérdepel az ágyon és rátok néz. Végtelen szomorú az arca, s most úgy néz ki mint aki órák alatt éveket öregedett volna.*
- Nem, nem érteni ti meg úgy sem.
- De Milla, kérlek! Mondd el.... Bízz bennünk kérlek, úgy ahogy tegnap bíztál bennem és beszéltél magadról, hazádról, érzéseidről, terveidről - *Tal hangja nyugod volt és kérlelő. A nap leánya ránézett, kicsit mintha megenyhült volna, de a szomorú, keserű vonás ott maradt arcán, szemében.*
- Én... érezni, hogy otthon baj lenni... Érezni, hogy már szülőföld nem az mi volt, s lenni szülő túlvilág, fény birodalma bent Nap Atya mögött.
Haza akarok menni! Látni szemmel nekem, mi van...
*Tal beharapta a száját erre a megnyilvánulásra, és csak csendesen megfogta Milla kezét. Nem szólt, erre nem tudott mit mondani.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)


* a barbár elszomorodik egy pillanatra tehetetlenségében, s neki is eszébe jutnak az otthoniak, a szabadság, de saját gondolatait, érzéseit elhessegetve Milla problémájára próbál koncentrálni.*

- Milla! Urc ígér, hamar visz te és Tall el innen! Légy türelem kicsit! Urc megismer ház, környék, talál , gondol szökés ki. Visz maga te és Tall! Ígér a föld, víz, levegő, tűz Istenségre Urc! * szavai megkeményednek, s látszik a korgon, hogy minden betűt mélységesen komolyan gondol a mondandójából, majd kicsit hallgat, s eszébe jut, hogy egy fontos dolgot meg akart tudni a lányról.*

- Urc visz ti, ígér, de neki tud kell mi te, mi Tall! Urc ismer jobban Tall, mint Milla. Milla mesél maga, Urc? Mit ért Zakura mikor mond te, volt Milla ballépés és mit csinál te, szoba közepe, gyertya, fény te tested telis fény? * Néz kérdőn a nap leányára, s nem azért kérdezősködik, mert tudja, hogy a lány most kiszolgáltatott, hanem tényleg meg akarja tudni, hogy kivel is áll szemben, kit is akar ő megmenteni a rabságból.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
Időpont: a délelőtti órákban
_______________________________________________________________

*Milla először bólintott, hogy beszél magáról, s hálásan tekint rád. A ballépés szóbakerülésekor elvörösödik, és kerüli a tekintetedet, majd ahogy folytatod felpattan a helyéről és az ablakhoz ugrik. Szemét a tájra függeszti, nem szólal meg, még akkor sem amikor Tal a háta mögé lép és gyengéden átfogja vállát. Tal unja meg hamarabb a szótlanságot és gyenge erőszakkal maga felé fordítja a napleányt.*
- Milla! Ha haza akarsz menni segítünk! De ehhez válaszolj! Fontos dolgok ezek...
Kérlek!... Márcsak azért is, mert akkor én beszéltem veled a konyhában, egyszerre nem lehettél két helyen! Mondd el kérlek mi folyik itt! Bíznod kell valakiben - bennünk - ha haza akarsz jutni!
*Milla szeméből könny csordult ki, de nem a testi fájdalomtól ahogy a fél-amund megfordította, hanem a lelkében tomboló vihartól.*
- Én... nem lenni itt egyedül... nekem itt lenni társ, nővér... Ti gondolni bizonyára engem most bolnd, de lenni ő mindig itt velem. Most is. Segít. Segít viselni ittlétet, bánást, létet, mindent.
Én ballépés szökni akarás. Gondolni egyszer menni és kész. Nem tervezni semmit, majd lenni valami alapján menni. Kapun őrök megfogni Millát, verni meg szökni akarás miatt. Ítélni fejére halált, mert szökni akart én. Zaruka beszélni Messirevel, s lenni büntetés nem szív döfés oltáron, hanem újabb bélyeg mi rabszolga visel testén. Lenni egy, hogy kinek lenni tulajdona, s lenni egy hogy mindenhelyen megtaláljon, legalább is mondani nekem ezt.
*Beszéde alatt Talon annyit látol, hogy alaposan körbenéz a szobában. Kutat... majd kissé értetlenül néz Millára, végül rád... A szoba üres - mármint hármótokon kívül senki sincs bent! Mégis ... nem úgy nézett ki Milla, hogy hazudott volna.*