A Tükörvilág

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Abu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________


*Jusuf csak megy tovább. Nem fordul visza, hogy te mit csinálsz.
Az idegen lebegő akárki sem torpan meg, hanem távolodik, és a messzi derengésbe veszik alakja.
Senki nincs a környékeden - minden kihaltnak tűnik. Egyedül vagy. Csend honol körülötted - síri csend. Már Jusuf is kiveszett a látóteredből, mégcsak az alakját sem látod felfelé baktatni a fény felé. A homályból sem látsz senkit újra közeledni.
És ez a csend... nyugtalanít - természetellenes....*

[Herold Bardelot]

(Abu)

< nah ez szépen elment, de legalább már nincs több gondom vele.... keríteni kéne valahonnan némi kaját és legalább vizet... bah de fáradt vagyok ... >
Lassan összeszedem minden eröm és feltápászkodok. Kicsit erös túlzás gyaloglásnak hívni, de elindulok az oldalfolyosón a szent cél érdekében. A falat támogatom menet közben, nehogy kidöljön úgy haladok. Néha bele bele szippantok a levegöbe, bízva a lehetetlenben.
< talán valahol fügét sütnek.... ááá nem mégsem >

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Abu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Sült füge illatát bizony nem érzed, de ahogy belljebb nyomulsz a folyosón mintha egy oázis felé közelednél. Pálma és kaktusz illat kúszik orrodba, s melléje a kristálytiszta vízé. Mintha hallanád is egy vékony patak csorgadozását.
Ez a folyosó nem tűnik - és nem is az - végtelennek. Pár perc után kiérsz. Mintha épp kelne fel a nap a túloldalt - narancsos színben pompázik az ég alja - merthogy kijutottál az épületből. Alattad elterül a végtelen homoktenger, gyönyörű sárga színben pompázva. Az idertartó úton látott "kezeket" most nem látod sehol.
Tőlled úgy 15-20 lábnyira egy függőhíd lóbálódzik a középső építménnyel összekapcsolódván. Feltűnik, hogy innen nem látod az ég felé lövellő csóvát az építményből. Viszont a fejed felett a nap szikrát hány az égen A friss víz és növények illatát abból az irányból érzed még mindig. A függőhídhoz egy alig arasznyi széles "út"on tudsz eljutni - egyébként az épület fala sík, erős szögben lejt - ha itt megcsúszol, az alattad tátongó legalább 50 lábnyi mély "szakadékba" esel.*

[Herold Bardelot]

(Abu)

-Oh ez az egy oázis! Bah valaki nagyon nem csíphet engem a helyi égiek közül!
-Minek ide ez a szakadék!!
-Miért nem lehet símán a földre építkezni mint minden jóravaló sivatagi városban!!
Odalépek a párkányra, de amúgy is elcsigázott testem nem akar engedelmeskedni az akarat uralmának és egyböl elkap a szédülés.
-Hogy az a ... a végén még itt döglök meg!
Morgolódok az élet savanyú humorán és elindulok vissza felé, hogy megkeressem azt a folyosót ahonnan a függöhíd vezet az oázishoz. bár fogékonynak érzem magam más földi javak csábításának való részlehajlásra.

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Abu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________


*Szakadék... Észreveszed, hogy nem igazi szakadék. Hanem a piramis falán magasan jukadtál ki, ezért van alattad több lábnyi mélység.
Visszaindulsz, s a kis folyosón rendben vissza is érsz a felfelé vezető lépcsőhöz. Észreveszed, hogy már a fény nem világít odafenn. Jusuf - vagy akárki is legyen - sehol sincs. Úgy kéttucat lépcsőfok után újabb folyosó tárul eléd jobb kézre. Durván ez lehet a függőhídhoz vezető folyosó.
Átmégy rajta, s itt is érzed az illatokat, hallod a csordogáló víz hangját.
Kiérvén örömmel tapasztalhatod, hogy tényleg: ez a folyosó a hídhoz vezetett.
A két épület között durván 100 lábnyi a távolság... ekkora hosszú hídon kell átmenned. Egyszerű kötélhíd deszkázott ajjal. Közel s tábol senki, a híd túlfelén sem vár senki láthatólag.*

[Herold Bardelot]

(Abu)

< nyamvadt amundok.... nyamvadt piramisok..>
Megyek, ... nem inkább vánszorgok a folyosókon. Egy kis élete csak az lehel belém hogy ezen az elátkozott helyen is működik a logika és megtaláltam a függöhidat. Orromat betölti a friss víz illata és a tudatomat kitölti egy pálmafák alatt nökkel körülvett kényeztetös pillant álomképe. Csak a függöhíd ránt le a magsból a padlóra, szó szerint.
< hogy mi a jó anyátokért nem tudtok a földre építkezni >
Kicsit pihenek majd a csábítás legyözi a józan eszem és elindulok az ingatag alkotmányon az oázis felé. Kezeim szinte kifeháérednek úgy szorítoma kötelet, és csak hirtelen apró mozdulatokkal haladok elöre.
< már csak pár méter nyugi Abu.... ezt már kibírod ... meg tudod csinálni .... muszály... idióta Jusuf hogy(síííííííííííííííííííííp).... >

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Abu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Ingatag a függőhíd, még így is nagyon mozog, hogy lassan, óvatosan közlekedsz rajta - persze ez a csigavánszorgás nem mindenkinek közlekedés....
Magadat bíztatva eljutsz a feléig, s tovább is... Semmi sem történik, csend, nyugalom...
30 láb... 25 láb... 20 láb... 15 láb...
Már örülsz, hogy milyen símán megy ez neked itt a végére... amikor hátad mögül egy ordítást hallassz. Megfordulsz és szíved kihagy egy pillanatra. Még ebből a távolságból is hatalmas groteszk valaminek néz ki ami kiadta a hangot. A következő pillanatban meg elindul feléd, jóval gyorsabb tempóban, mint ahogy te haladsz a függőhídon.*

[Herold Bardelot]

(Abu)

-Áááááááá Tör elö belölem a szavakba öntött iszonyat, majd "rohanni" kezdek az oázis felé a függöhídon.
< ááááá ... talán ott ,de hát miért állna meg ha már oda ért.... le mégsem ugorhatok .... vagy majd onnan ha oda is utánnam jön... ha odaérek ... ááááá>

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Abu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Ez a valami piszok gyors. Míg te átszaladtad azt a megmaradt 15 lábnyi hosszat, ő a fél útat tette meg.
Eléred a végét, lábad már biztos "talajt" tapod, folyosóba rohansz be, majd ki - egy nagy-nagy oázisba. Itt nincsen felfelé vezető lépcső - hanem szakadék. Megállsz a szélén... hátad mögött bömböl a lény, előtted a szakadék, alján gyönyörű kéken megcsillanó víz - más lehetőség nem kínálkozik...*

[Herold Bardelot]

(Abu)

Állok a szakadék szélén és felváltva nézem a vizet és a szörnyet. Kapkodom a fejem amíg tehetem a két katasztrófa között majd a kisebbik rosszat választom hisz úszni sem tudok.
-Áááááááááá.

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Abu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Egy kis teketóriázás után a vízbe veted magad.
Rugaszkodsz, zuhansz, vízbe érsz, elmerülsz. Tüdődből kiszalad a levegő, s helyére víz tódul. Megijedsz, hogy megfulladsz, de megütközve tapasztalod, hogy a víz nem okoz fulladási tüneteket - lélegzel a víz alatt!!!
Mivel úszni nem tudsz, a talajra leérkezvén sétálni kezdessz - egyszer ki kell érjél innen. Ráérsz, nem kerget semmi... vagyis ... A SZÖRNY! ... de nincs itt - utánad csobbanás nem történt, és most sem látod sehol.
Helyette mást látol viszont. Egy nő sétál feléd - fiatal teremtés, alig lehet 20 éves. Zöldes árnyalatú bőre van, s egyetlen egy ruhadarabot visel - egy pici, alig valamit takaró szoknyát - hínárból. Nincs nálla fegyver, s arcán kedves mosoly játszik - úgy néz ki, hogy a vízben ő is kap levegőt, mintha csak a felszínen lenne.*

[Herold Bardelot]

(Abu)

Pár percig felfújt pofával próbálok kapálózni a víz alatt, hogy a felszínre jussak és viszatartoma lélegzetem is. mikor már majdnem elájulok akkor megadom magam a sorsnak és kifújom a tüdömböl a levegöt és beáramlik helyette a víz. Várom sorsom afulladást és a halált, de nem halok meg sött nem is fulladok. pár percig csak tátogok mint a halak a vízben hogy akkor most mi van és a torkom nyakam fogdosom.
< tán kopoltyúm nött ? >
Lassan eszmélek rá hogy rengeteg víz vesz körül így megpróbálok inni hátha erre is jó. A gyanús < most már minden gyanús ezen az átkozott helyn hova dugtad a szigonyod aranyoskám? > alak közeledésére felfigyelve felhagyok a kísélezetésel és minden figyelmem neki szentelem.
< remélem a fenti dög nem most akar utánnam ugrani! .... vagy pont ez volt a cél ... hogy beugorjak ? >

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Abu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*A víz betódul a szádon, lenyeled... természetes, tiszta ivóvíz... semmi különleges benne, semmi más furcsa, oda nem illő íz nincs benne - így a szomjadat oltja.
A nő egyre közelebb ér, és mosolyog rád. Majd csak akkor "szólal" meg amikor alig két karnyújtásnyira van tőlled. Azért csak "szólal" - mert a száján egy hang sem jön ki, pusztán a fejedben hallassz egy csilingelő, kellemes hangot, ami minden kétséget kizáróan a vízalatti szépségé.*
- Üdvözöllek az Édenben Utazó! Remélem megpihensz fáradságos utad után nállunk!

[Herold Bardelot]

(Abu)

<Édenben ? .. ez túl szép ahoz hogy igaz legyen ... itt valami susmus van ... ezért nem rángatot volna ide az az alak ... áh maradjon Jusuf úgyse tudom hogy hívják>

-Khm és Te ki vagy? Én Abu vagyok. Mi ez a hely? Miért tudok lélegezni a víz alatt? Ja és az a böszme nagy dög ott fent nem tud ide lejönni?
Sorolom hirtelen támadt kérdéseim , és várom a meglepetést. Valami furcsát vagy hirtelent.
< bár így jobban belegondolva... ritka nagy szarban vagyok ... még egy töröm de még hatalmam sincs megvédeni magam ... szééép ... ranagl most biztos büszke lenne rám ... megy ez nekem inne aztán ki lehet emelkedni... nagyon mást se lehet ... ennél már csak jobb lehetek ... bár lehete ez korai ábránd ...>

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Abu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Gondolataidra a nő gyanúsan elmosolyodik - mintha pontosan tudná mire gondolsz.
Szóra nyitod a szád, de bizony azon egy hang nem jön ki, csak bugyborékolsz.
Újra hallod a fejedben a csilingelő hangot.*
<Itt a kristályvíz alatt hang nem adható ki, nem tudsz beszélni. Azonban a gondolatokat megértjük... Ahogy te is hallod az én gondolatomat, úgy én is hallom a tiédet.>

//Off: úgy vettem, hogy a "kimondott szavak" után már nem gondoltad azt amit leírtál, így a nő ezzel tisztában sincs.//