Shulur - Zadon - Calowyni Hõsök sétánya

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* Urc kéjtől remegő ajkakkal élvezi, hogy a nő végigcsókolja, simítja minden testrészét. Hatalmas szerszáma erőtől lüktetőn mered, mikor a nő annak „közelében” jár szájával. Két kezével a nő fejét fogja gyengéden, s kíséri végig annak mozgását. Midőn a nő „visszatér”, s csókot lehel szájára, megfogja annak derekát, s óvatosan fölé kerekedik, hogy Tallashina kerüljön alulra. Ismét megcsókolja a nőt, majd ő is „felfedezőútra indul” A nő kerek melleire tapad, majd köldökével játszadozik kicsit, s közben két kezével végig cirógatja annak oldalát. Lassan halad lefele, s miután a „dombhoz érkezik” kikerüli azt, s a nő belső combjait csókolja, egészen térdéig, majd óvatosan feljebb haladva elérkezik a „szentélyhez”, hol hosszasan elidőzik *


/ Nem merem részletesebben, mert megint banolják a reagom az illetékesek! /

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Mindazoknak hála amit művelsz Tallashinával rövid idő alatt egy verítéktől csurgó, vergődő, remegő testet tartassz a karjaidban. Apró nyögések és sikkantások hagyják el a lány száját, s egész testét megfeszítve, csípőjét megemelve kissé furakodna egyre jobban és jobban közelebb hozzád - márha ezt lehet fokozni.
Egyszer csak azon kapod magad, hogy Tallashina felül, és megragad, erőből magára ránt, nem lacafacázva semmivel. Eredménye az, hogy teljesen eggyé forrtok...
Az idő megszűni, a tér megszűnik - főlleg neked, túlságosan hamar. Ha még akarnád sem bírnád félbehagyni a kényes ponton a szeretkezést, ugyanis Tallashina idő közben lábaival szorosan átkulcsolta csípőd, így semmilyen szabadulási esélyt nem ad számodra. Azonban érzékelhette, hogy Te, még ha csak pillanatokra is, de a menyországba kerültél, nem sokkal később lazított szorításán. Pihenni hagy egy kicsit, pusztán perceket csak, melyeket csókolgatva téged tölt el, majd újból nekilát annak a műveletnek, hogy tűzbe hozzon.
Immárom minden tudását latba veti, s el is éri a célját. Ezt a szeretkezést viszont nem húzza el annyi ideig mint az előzőt, hamarabb fogad magába - de később ér véget. Addig hajszol a szerelem mezején, amíg téged másodjára meg nem ajándékoz ismét a tökéletes boldogság pillanatával, majd tovább folytatva míg hallasz felőle egy apró sikoylt, s érzed, hogy kecses teste megfeszül, izmai összerándulnak, szentélye szorosan forr köréd....
Majd elernyed, s csendesen piheg karjaidban, behunyt szemekkel, boldogságról árulkodó mosollyal anygali arcán.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A férfi a lányon piheg, s tekintetével annak mélységes kék szemét figyeli szelíden. Jobbjával végigsimítja a nő gyönyörű haját, majd óvatosan ajkaihoz hajol, s forrón megcsókolja. Jó ideig így fekszenek, majd mellé „hanyatlik” a férfi. Felkönyököl, még mindig a lány arcát simogatva, s tekintetét kutatva, majd suttogva megszólal.*

- Jön idő megfelelő! Urc szöktet el gaz hely!

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Tallashina hozzádbújik, s szorosan átölel, viszonozza a csókodat. Felkönyököl az ágyon, hogy arcodat láthassa, bizonyára mondani akar valamit, azonban csak addig jut el, hogy kinyitja a száját és meredten nézi az ajtót. Felpattan mellőled és az ajtó felé iramodik meg.*
- Milla! - *hallod a hangját, és azt még látod, hogy a szőke szépséges napleánya épp az ajtóból fordul kifelé. Tallashina sem éri utól, becsukja a tárva nyitva álló ajtót maga előtt.*
- Azt hiszem látott mindent Urc. - *lehangolt volt a hangja. Lassan ment az ágyhoz, de már nem fekszik hozzád vissza. Dühös arcvonásokkal kezdi összeszedni ruháját és magára rángatni.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* Urc teljesen elhűl Tallashina reakcióján mikor kiderül, hogy Milla „rajtakapta” őket. A becsukódó ajtóra tekint, majd a szomorú nőre, ki előtte pakolászik. Oda lép mögé, s átkarolja.*

- És akkor mi van?! Milla jó láááány, de Tallashina kell Urc! Te lenni mind, mi kell hegyfia! * Fordítja maga felé a nőt, ha az engedi, s nyom egy csókot ajkaira*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Félig már felöltözött Tallashina amikor magad felé fordítod, nem is ellenkezik. Viszont tekintetét nem tudod kifürkészni. Szavaidra még jobban kinyílnak szemei.*
- Urc! Te nem veszed, vetted észre? Milla szeret téged Urc! Szívből. Ápolt, gondoskodott rólad, még a büntetést is vállalta, hogy melletted lehessen.
Én pedig elárultam. Mert tudtam arról, hogy mit érez, tegnap este elmondott mindent....
*Kicsit neked dől homlokával, majd egy sóhaj kíséretében kibontakozik ölelésedből.*
- Öltözzünk fel Urc! Ha Millán kívül valaki megneszeli a dolgot akár meg is ölhetnek bennünket. Nekem nem szabadna itt lennem, a gazdánál volna a helyem, őt kellene ápolnom...
*A gazda szót undorodva ejtette ki, láthatólag nem tetszik neki a helyzet - bár megérted teljesen mit érezhet. A maradék ruháját is felölti, a te földrekerült ruhádat pedig visszapakolja az ágyra.*
- Maradhatsz, neked még a mai nap a gyógyulásodra van szánva. De ha nem akarsz itt maradni és Millával találkozni egész nap, keresd meg az öreg felcsert, Zarukát. Ő eligazít majd, hogy hová is kell menned. Ha úgy érzed szükséged van még a mai nap pihenésére, akkor maradj ágyban. Nekem mennem kell, nem akarok mégegy verést.
*Lábujjhegyre áll, és szájon csókol, majd indul kifelé az ajtón.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A korg figyelmesen hallgatja Tallashina szavait, s eltöpreng egy pillanatra, majd lassan, ahogy gyenge nyelvtudásából telik elmondja Millával kapcsolatos véleményét.*

- Urc sejt Milla érzés! Urc gondol, Milla fiatal! Urc érez, ő lenni első férfi, ki tetszik lánynak! Urc kedvel Milla, de tud Milla nem neki terem! Tallashina más! Ő tapasztal világ, tud korda tart érzés! Tud Tallashina hoz döntés tapasztalat! Milla még nem! Milla kisjááány, ki kapaszkod bárki férfi, ki kedves! Tallasina ért?! * A nő, gazda szavára visszazökken azonban a rideg valóságba a barbár. Lehorgasztja fejét, s nagyot sóhajt.*

- Tallashina igaz! Vigyáz Urc, ne buk le mi! *Majd ő is öltözködésbe kezd. *

*Viszonozza a lány csókját, majd hírtelen szikrát hánynak szemei a verés szóra.*

- Valaki bánt te, Urc teszi túlvilág gyors illető! * Mondja határozottan, s bús tekintettel követi a lány távozását.*

<… Meg kell szökni! Meg kell mihamarabb! Ezért már ma sem akarom az ágyat „koptatni”, ideje körülnézni!…>

* felvesz minden ruhadarabot, majd kilépve szobájából egy arra tévedőt keres, akivetől megtudhatja, hol is van az a Zakura. Egy pillanatra megáll Milla szobája előtt, pár pillanatig eltöpreng, hogy bemenjen-e, de azután inkább elindul a folyosón a dupla szárnyú ajtó felé.*

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Nyna)

*A lány zsongó fejfájás közepette ébred fel. Legutolsó emlékei még a parkból jönnek elő. Testvére meglökte, egy férfi elkapta és felnyalábolva megindult vele. A sipákolás és kapálózás eredménye pedig csak az lett, hogy egy ismeretlen tárgy suhant a feje felé és onnantól először csak csillagokat látott, aztán pedig mély sötétség telepedett elméjére. Most, kinyitva szemeit megállapítja, hogy újra lakosztályában van. Szédüléstől szenvedve felül és körbekémlel résnyire nyitott szemeivel. Talashinát látja ágya mellett és ettől kicsit megnyugszik.*

<... Hogy a fenébe úsztam meg? Hogy kerültem haza? ... És Tal milyen könyvet olvas? Ajjaj. Az az én könyvem? ...>

*Megpróbál felkelni az ágyból, de ez még nem megy, így egyenlőre felhagy a próbálkozással. Kitörli a csipát a szemeiből és Tal felé fordul.*

- Kérlek szóljál a ház urának, hogy jöjjön fel hozzám, mert már magamhoz tértem.

*Ezután visszadől a párnák közé és próbálja összeszedni a gondolatait. Gyanítja, hogy nem kis dorgálást kap kedvesétől.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Nyna
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*A mozdulatodra Tallashina felnéz, és azonnal leteszi a könyvet a kezéből az asztalkára ami mellett ücsörgött. Kissé zavartan néz rád, majd ez eltűnik tekintetéből. Csendesen bólint egyet, majd mielőtt kimenne a szobából, a könyvvel a sarokban gubbasztó nagyszekrényhez lép és visszateszi azt, majd eltűnik az ajtó mögött szó, kérdezés, aggódó kifejezés nélkül.
Pár perced van csupán amikor újra nyílik az ajtó. Cartiss lép be rajta és egyből hozzád siet, mögötte pedig egy öreg, vézna férfi lép be fonott kosárkával a kezében, ami le van takarva hófehér vászonnal. Az öreg megáll az ajtó mellett pár lépéssel.*
- Nyna drágám! Annyira aggódtam érted! Hogy vagy? Fáj valamid? Istenem! Nem is tudod micsoda megkönnyebbülés hogy két nap után magadhoztértél! Hála Tharrnak ezért!
Nem... ne is szólj semmit kedves. Előbb Zaruka megvizsgál, hogy minden rendben van-e. Bízz benne, régóta a család gyógyítója, mondhatni a legjobb a szakmában! - *beszél, és közben az öregre mutat, aki türelmesen áll még mindig az ajtó mellett. Cartiss intésére előrébb lép az ágyadhoz és mélyen meghajol.*
- Asszonyom, sajnálom, hogy így kellett megismernem. Megengedi, hogy megvizsgáljam? - *a hajolásból addig nem áll fel, amíg választ nem adsz neki.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

- Nem, Urc, nem ölöd meg az illetőt. Megérdemeltem mert engedetlen voltam. - *válaszolja még neked Tallashina a "verés" utáni megjegyzésedre. Arcán a közöny ül, mintha különösebben nem is érdekelné mit műveltek vele. Ezt követően elhagyja a szobát, az ajtó becsukódik mögötte.
Kilépvén a szobából Milla ajtaja előtt megállva .... csend honol odabenn.
Meggondolod magad és a kétszárnyú ajtóhoz indulsz. Lendületesen nyitod ki - és egy rövid - alig 10 láb hosszú folyosóra érkezel. Szemben egy újabb kétszárnyú ajtót pillantassz meg, míg jobbra és balra egy-egy tölgyfaajtó pihen.
A jobb oldali mögül edény csörömpölés hallatszik, és itt bizony sokkal jobban érzed azt az orrbakúszú édeskés, fűszeres illatot - bár reggeliztél, de a nyál a szádban összefut.
Talán kettőt lépsz befelé a kisfolyosóra, amikor a jobb oldali ajtó kivágódik. Egy középkorú asszonyság lép ki rajta egy tálcával a kezében, melyen egy kristálykancsó díszeleg, és egy ugyan olyan díszítésű kristálypohár. Amikor meglát elkerekedik a szeme, ledöbben, majd mintha "fény gyúlna az agyában" elmosolyodik rád (bár ez kissé erőltetettre sikeredett).
Valamint mond, vagy inkább kérdezett tőlled, de bizony nem érted - az érdekes idegen csengésű nyelvet használja - majd várakozóan néz téged.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* Urc körbepillant az újabb folyosón, majd „orrát követve” elindul a finom illatok irányába. A kivágódó ajtó felé pillant. Meglátva az asszonyságot, végigméri azt, de egy kukkot sem ért annak mondandójából, de azért próbálja kibogozni, hogy mit is akar.*

<… Hmmm… Vagy azt akarja, hogy elvigyem valahova azt a tálcát, vagy korgó gyomrom felől érdeklődik!? Remélem az utóbbi!…>

- Urc nem ért kukk sem szó, de éhes farkas módra! * Válaszol közös nyelven a nőnek, a számára feltett érhetetlen kérdésre, vagy kijelentésre.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Az asszonyság egy kicsit meghökken amikor megszólalsz, majd újabb darálásba kezd, amit szinteén nem értessz. Látszik rajta is, hogy dunsztja sincs mit kezdjen a helyzettel. Kinyitja az ajtót amin kilépett és bekiabál rajta, amit értessz.*
- Milláá!
*Hamarosan ki is dugja a fejét az ajtón Milla, rád nézvén elvörösödik, de az asszonyság felé fordul. Pár szót váltanak, majd az asszonyka elbaktat a kétszárnyú ajtón keresztül te pedig ott maradsz a nap leányával. Milla nem szól, kínosan hallgat, nem néz rád, kerüli a tekinteted, majd ő is a kétszárnyú ajtó felé veszi az útját és dörmög neked valamit:
"Várni engem, keres meg Za..., ő majd ...intézni ..." - halkan mondta, morogva, és nem feléd fordulva, ezért nem is értetted minden szavát.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* Mikor a nő kiejti a Milla nevet, Urc vesz egy mély levegőt, s kicsit idegesen várja a lány felbukkanását. Mikor az előlép a helyiségből, a korg követi tekintetével a búskomor lánykát, megakar szólalni, beszélni vele, de inkább hallgat. Nem tudja miért, de néha jobb hallgatni. Ott áll, s nézi a távolodó lányt.*

- Urc vár ! * Nyögi ki végül hallkan.*

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Nyna)

Nem kell tettetnie a rosszullétét. Eléggé fáj a feje ahhoz, hogy ez meg is látszon az ábrázatán. Fekve várja meg amíg kedvese odaér az ágyhoz. Egy párnát ölel át és sebzett, gyámoltalan kismacskákat megszégyenítve, segélykérő tekintettel, csillogó szemekkel néz Cartissra.

- Ne aggódj. Már jobban vagyok. Kialudtam magamat.

Végigméri az kuruzslót és magában elfintorodik.

<... Miért sejtem, hogy én jobb vajákos vagyok? ...>

- Természetesen megvizsgálhat, ha ezzel megnyugtathatom aggódó szerelmemet.

Segítőkészen felül az ágyban és a fején lévő kis zúzódást az öreg felé fordítja. Közben Cartisshoz szól.

- Drágám! Hogyan kerültem vissza hozzád? Mi volt az a csoda, ami megmentett engem?

<... Lennénk már kettesben. Lenne még mit megbeszélnünk. ...>

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Nem néz vissza rád, nem szól semmit. Elment. Szinte tapintottad a fájdalmát.
Ott állsz a folyosón egymagad, s vársz. Ólomlábakon járnak a percek, lomha csiga módjára telik minden pillanat. Úgy érzed, hogy egy örökkévalóság telt el azóta, hogy Milla kiment a veled szemben lévő ajtón. Feszültség kúszik bensődbe szép lassan, de a lány csak nem akar visszajönni.*