Beszélő Múlt korcsma…

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* A lovag áll veled szemben, miután megfordultál. Kis zavart látsz a tekintetén. Lehet, hogy ő is meglepődött saját szavain, majd mély levegőt vesz, s témát vált.*

- Pakold össze holmidat ! Timó teljesen kiakadt! Érthető, hisz számára a Beszélő Múlt minden, mi számít! Ezért a fogadóért gürcölt annyit, vállalt annak idején annyi veszélyt, s te, mi itt rontjuk a fogadója hírnevét, forgalmát! Más szállás után nézünk! * Beszél a dartonita emrelinül ismét kimérten, mintha az előbb kicsúszott szavak meg sem történtek volna.*

[Erigowi Klavel]

/ Lorin /

* A sólymod leengedi eddig kapálódzó szárnyait, majd nyugodtan „gubbaszt” a csilláron. Fileppió segít felvinni a lányt a Timó által kinyitott szobába. Szavaidra pár ember felnevet, de azért még általános a csodálkozás. Mikor azonban a lányt a lépcsőn fölfele viszitek, hallod, hogy a cimbalmos ismét rákezd, s a hangulat kezd rendeződni. Ruel lent maradt az asztalnál a megszeppent másik lányt „vigasztalni”. A vendégek szavaiból azért még kitűnik, hogy a hatalmas ökölcsapást, mit Unnur kiosztott, senki nem vállalná be szívesen. A szobába felérve a nőt a megvetett ágyba helyezitek, majd Fileppió feléd fordul. Tenyerét összedörzsölve.*

- Na, akkor majd én megpróbálkozom egy kicsit helyrepofozni a lányt! * Kacsint rád, az arelita, majd a lány fölé hajol, s mormolni kezd Istennőtök kegyeit kérve. Tenyerét a lány sérült állára helyezve. Pár pillanatnyi feszült csend után a férfi tenyerei mintha fényárban úsznának, te is érzékeled Arel közelségét, jelenlétét a kis szobában, majd lassan halványodnak Fileppio tenyerei, s miután elveszi a sérült testrésztől kezeit, látod, hogy a lány arcvonásai rendeződtek. Láttál, már ilyet, te magad is próbálkoztál eme gyógyító hatalmaddal, de azért mélyen megérint Istennőd ezen földöntúli hatalma. Rendtársad rád pillant, s halkan megszólal.*

- Arel meghallgatta imáimat, s segített a törékeny teremtésen!

[Navaratna]

(Unnur)

-Na állj! Juss dűlőre miképp beszélsz velem, nem vagyok pelenkás gyerek, kivel hol így hol úgy van! Itteni nők biztos szeretik ezt de én nem vagyok itteni nő!-fakadt ki.
De összeszedte amilye volt.
-Szakáll jó fej, nem akartam a házában zavart. Bocsánatot kérek tőle. Eladom a szőrméim és megtérítem a kárát.
Ezután lemegy s törpekeresőbe fog. Ha megleli, elé áll, lenéz rá:
-Bocsánat, én csinál rossz. Ez te ház és én vét e ház illem. Fogom fizetni károk. Te jó és erős gazda-s homlokon csókolja Timót. Tudta hogy a szőrös alak férfi, de mivel nem ember, nem kezelte ember férfiként, külön kategória lett számára.

[Lorin O Krell]

Magában már felkészült rá hogy neki kell meggyógyítania a lányt de örül annak hogy nem így történt.Miután a pap befejezte a lány gyógyítását ismét fölé hajol és megvizsgálja .
- Mindig is meghajoltam isennőm hatalma előtt, és azok előtt is akik használni tudják .-Mondja elismerés képpen.
Újra próbálkozik a felébresztésell.
- Remélem nem miattunk kezdett pofozkodni Unnur.Vajon mi baja lehet?Mégha nem is szivleli ezeket a hölgyeket akkor sem kellett volna ilyen szépen elbánnia szegénnyel...-kérdezi Fileppiot miközben próbálja magához térítenia lányt.
<sokat tanultam az emberek lelkivilágáról de ezt nem tudom hova tenni. Biztos nem fétékenységből csinálta és bosszúból sem hát akkor miért???Pusztán az hogy nem szereti a szajhákat az még nem elég ahoz hogy elintézze őket. Vagy igen?>
Arcára is kiül a bizonytalanság.

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

*A lovag csendesen hallgatja szavaid, majd halkan megszólal.*

- Bocsánat! * Mikor elhaladsz mellette, némán áll tovább a szoba közepén. Látszik rajta, hogy érzéseivel, gondolataival küzd. Te azonban leszaladsz a lépcsőn, Timó nyomát kutatva. A tömeg elcsendesedik érkeztedre, s utat nyitnak számodra. A törp épp a pult felé indul, kezében egy üres tálca. Dühös tekintete mindent elárul róla, szavaidon töpreng egy picit, de a homlokár adott pusziba talpig belevörösödik. *

- Nem tűröm az ilyen viselkedést! Nem! * Toporzékol a törp, majd félre von a kocsma konyhájába.* Ismerem fajtád te nő! Ismerem, s tudom, hogy miért tetted azt, amit tettél, de ez akkor sem amazónia! Nem verhetsz szét mindent, s mindenkit, mert másképp él, gondolkodik, mint te! Első, és utolsó esélyed volt! Még egy galiba, s repülsz! Remélem a lány is felépül, másképp irány a dutyi! Be kell jelentenem a verekedéseket, a városőrségnek, ha az súlyos sérüléssel jár! Az areliták felvitték a lányt gyógyulni! Ha, rendbe jön, akkor nem jelentem, ha nem akkor muszáj lesz! Na, sipirc! * Int kezével.* Dolgom van! * Majd visszaindul az ivórészbe. Ott hagyva téged a konyhában.*

[Erigowi Klavel]

/ Lorin /

* A lány fölé hajolsz, s hallod nyugodtan lélegezve, mélyen alszik. Nem ájult már, törött arccsontja is helyrejött Istennőd kegyéből. Ébreszteni próbálod, de rendtársad megfogja kezed, s halkan megszólal.*

- Hagyd, hagy pihenjen! Rendbe jön, csak egy kis alvásra lesz szüksége! * a feltett kérdéseden elgondolkodik egy pillanatra, majd lassan az ágy szélére ül és mesélni kezd.*

- Tudod, Unnur egy olyan helyről, kultúrából érkezett, hol a nők viselik a nadrágot. Ott férfinek nincs helye. A nők felsőbbrendűeknek érzik magukat. Unnur nost jár először más tájon. Olyan helyen, ahol teljesen másook a szokások! Itt férfiuralom van, s a nők a férfiak feleségei, sok esetben szolgái. Hát, gondolj csak bele! Mekkora törés lehet ez számára!? Belecsöppeni egy olyan közegbe, hol neme béliek alárendelve magukat a férfiakna, kéjelkedve, pénzért, testüket árulják! Mit gondolsz! Te, hogy viselnéd? * Néz rád rendtársad érdeklődve*

[Navaratna]

(Unnur)

Elvigyorodik. Egyre szimpatikusabb neki Szakáll Felfogta amit mondott de kell idő míg feldolgozza, még sok kérdése merült fel.
<Hajj, mindig ÉN kérdezek, mindig ÉN nem értem a helyzetet! Otthon is ez volt, itt is! Kezd elegem lenni abból hgy mindenhol hülyének néznek...> berzenkedik aztán visszamegy a szobába, Aurinhoz. Ránéz a férfira:
-Szakáll üzen: ha lány nem lesz nagy baj, nem szól őrök. Ha lesz, szól és én megy valahova el őrség. De nem mondja hogy menni el, Unnur ha akar marad.
Beteszi a rozogává vált ajtót, csípőre teszi a kezeit, emrelinre vált:
-Büszke vagyok, de te is. Nem tudom mivel jár még az hogy te látomás-lovag vagy de nem akarom véred venni sem most sem máskor. Erős vagy, érzem, az lenne utolsó harcom ha szekercét emelnék rád. A falunkban erős asszonyok verekednének a kegyeidért s akarnának bevinni az ágyaikba. Nem vagyok okos nő s nem tudom mi az amit te mondtál nekem az előbb. De...-zavartan néz félre. Összecsapott a hagyomány az idegen világgal.
-Túl sokat gondolkozunk! Az sose jó-megérinti Aurin kezét s próbálja elkapni a pillantását.

[Lorin O Krell]

-Hm.Igazad lehet .Elvégre én sem nagyon tudnám elfogadni ha a nők uralkodnánok és harcolnánok még én odahaz főzök.-Kicsit vidámabb lesz a gondolattól.

-Akkor hadjuk itt alludni.Vissza megyünk? HA jól emlékszem még van az azstalon bor.-mosolygava mgevárja míg kifeké indul Fileppio az ajtón és halkan beteszi maga mögött az ajtót.
Viszamegy az asztalhoz és tölt magának még egy kupával .- A nőkre -felemeli a kupáját - Mégha éppoly harciasak is mint Unnur -teszi hozzá kissé halkabban. Miután kiita a bort feláll és leveszi a sólymát a csillárról.

[Erigowi Klavel]

/ Lorin /

* Rendtársad bólint szavaidra, majd ő is követ az ivórészbe. Leérkezvén látjátok, hogy a tömeg még mindig igen nagy. Kérdőn néznek páran rád, de nem szólítanak meg. Sólymod visszatér válladra, mikor a csillár közelébe érsz, Ruel még mindig ott ül az „elárvult” hölgyet pátyolgatva. Helyet foglalsz, megemeled poharad, de a többiek egyenlőre nem. A lány néz rád kérdőn:*

- Mery-vel mi van?! Rendbe jön?! *Kihallik hangján az aggódás.*


/ Unnur /

* A férfi csendesen áll az ablaknál, midőn belépsz a megroncsolódott ajtón. Megfordul, s végigmér, majd szavaidat csendesen hallgatja. Midőn keét megfogod, szerényen elmosolyodik. *

- Igazad van! Túl sokat gondolkodunk! Gyere, nézzük meg mi történt a lánnyal, azután borítsunk fátylat a múltra egy pohár bor kíséretében! * Ad egy puszit, majd elindul az ivóba.*

[Navaratna]

(Unnur)

Unnur zavarodottan nézi a férfi hátát, amikor az elindul. Most meg lágy volt. Hol érces, hol nem.
<Biztos az ablakban állva az istenével beszélt.>
Kíséri, amerre ő megy. Igazán nem érdekli, mi van azzal a lotyóval, akit helyben hagyott. Megérdemelte, jól esett neki és kész. De vet rá egy pillantást, megnyúvadt-e. Ha igen, gyérebbek az itteni nők mint képzelte.
A folyosón már Aurin mellé sorol, felnéz rá hogy lássa, hogyan változik meg az arca ha lemegy a töbi ember közé. De érzi, valami nincs rendben.
<Ha ezt én csináltam vele, akkor az nem jó.>

[Lorin O Krell]

(Lorin)

- A barátnője rendbe jött csak most még alszik.Ha felébred nem lesz semmi baja hála Fileppionak -veregeti meg a vállát az Arelitának. A tömeghez is intéz pár szót mert nem bírja ha sokáig bámulják.

- Megynugtathatom önöket a hölgynek nem esett baja.<végül is nem hazudtam >-Majd a cimbalolmoshoz indul és megkéri rá hogy jáccon el egy régi erv dalt a címmét is mondja mert gyakori dal sokan ismerik.

-Merynek hívják a baránőjét? Az ön nevét is megkérdezhetem? Én Lorin vagyok, Ő pedig itt Fileppio neki tartozik hálával amiért meggyógyította Mery-t.-Leül a székre majd fojtatja az ebédet mivel még mindig éhes. Időközben megkínálja az ott maradt lányt is .

Közben Ruelhez is intéz pár szót:
- Unnur és Aurin hova lett?

Miután végzett az ebéddel a solymának is ad még egy kis "maradékot" ha már a többiek nem tartanak rá igényt.

[Erigowi Klavel]

/ Lorin /

* Látod a lány arcán, hogy kicsit megnyugszik szavaid hallatán, s óvatosan megszólal.*

- Engem Vieliának hívnak, s köszönöm önnek és társának, hogy megmentették Mery életét! * A tömeg is „megnyugszik” szavaid hallatán, s ismét visszatér a régi hangulat az ivóba. Az emberek beszélgetnek, iszogatnak, s pár ittasabb énekelget. A cimbalmos elmosolyodik szavaidon, majd csak ennyit mond.*

Meglesz főnök úr! Meglesz! Nem erigowi, de szerintem tetszeni fog barátinak! *Kacsint a fülbevalós, kreol ipse, majd már bele is kezdene, de Ruel felbuzdult állapotában odakiált neki.*

- Játszd muzsikus a Gewuri csatadal dallamát, majd én megmutatom Lorin barátomnak, hogy is kell igazán énekelni! Igazi történelmi, harci nótát! * A cimbalmos nem habozik. Játszani kezd, Ruelt kísérve, ki felkel helyéről, s nótája közben az ámuló tömeget figyeli földöntúli tekintettel.*


Gewur csatadala


Kürtök zugnak, dobok megperdülnek,
Harci lobogok szelnek feszülnek.
Darton lovagjai nyergükben ülnek,
Halál varjai csatának örülnek.

Két napja dúl az ádáz ütközet,
Nem féltik egymástól a vasat, a tüzet.
Készen várjuk az induló parancsot
S figyeljük közben a völgybeli harcot.

Vihargárdisták harcba lendülnek,
Dwoonok alakzati megrendülnek,
Asziszok mellejük segitsegül jönnek,
A mi vezéreink is nyeregben ülnek.

A lovagok szinte a föld felett repülnek,
Kétkezi pallossal csonthúron hegedülnek.

Vérivók riadtan menekülnek,
Gardisták tetemi mellejük dőlnek.
Rowoni szívek elhidegülnek,
Mikor bárdjaink beléjük merülnek.

Fordítják lovukat Orwella kutyai,
Hadurakat mentik császár katonái.
Sok ezer test fekszik alant a síkon,
Bizonyara mosolyog odafent Darton.

Jajgatás, sírás, tűz, csatazaj csendesülnek,
Hallgatag-orkok győzelemünnepet ülnek.





* Mindenki, ki a helyiségben tartózkodik a dal, az ének hatása alá kerül. Te is leülsz a székedre, enni kezdesz, de az első harapás után még rágni is „elfelejtesz”, ámulva figyeled Ruelt, s dalát. Arra eszmélsz, hogy a lépcsőn lejövő Aurin is csatlakozik társához, így már ketten énekelve. Unnur a lovag mellett érkezik, s ő is ámulva figyeli a két dartonita közös, átszellemült nótáját.*



/ Unnur /

* Elindultok a folyosón. Látod, hogy Aurin tekintete elsötétül egy pillanatra, majd „sötét” mosolyt ejt el.*

- Hallod!? Ruel énekel! Síessünk! Ki ne maradjunk belőle! *Gyorsléptekkel elindultok a lépcsőn lefele. Hallod, a harci dalt, melyet Ruel mély basszusán megszólaltat. Ott állsz Aurin mellett, s ő is csatlakozik társához. Megköszörüli torkát, majd belekezd öblös hangján. Tekintete átszellemül ismét, de most valahogy másképp. Látod szemében a tüzet, midőn a hőseposzt megfeszülő izmokkal, inakkal, kidülledő nyaki artériával hangoztatja. Te is hatása alá kerülsz a dalnak, mint mindenki az ivóban. Látod a törp is ámulva figyel, de közben kezei gyorsan járnak. Előkészítve jó pár kupát, s egy kishordó bort.*

/ Unnur, Lorin /

* A dal végén Timó ordítja el magát.*

- A kört a cég állja! *Majd öklével hatalmasat rácsapva a hordó tetejére „felnyitja” azt, s méri a bort a sorban álló vendégeknek.*

// Kis történelem a dalhoz:

A fenti dalt Gewur Dau Haggek, a Hallgatagok énekmondója szerzette
Sagrahas mezején P.sz. 3692-ben az ütközet közben. A Próféta az ütközet
után egy "jelvény" élére rendelte jutalomképpen és abbitacél pallossal
ajándékozta meg. A Hallgatagok azóta minden összecsapás előtt "eléneklik" a dalt.
Bömbölésük megremegteti az ellenfelek szívét, nekik pedig megacélozza
karjukat. //

[Navaratna]

(Unnur)

Meglepődik miféle hangulat kezd kialakulni s hogy férfiak énekelnek! Náluk csak nők szoktak, de a hangnem és az elkapott szöveg csatadalt vetít előre. Ez megbűvöli. Mindig csüngött a bátrabb, harcosabb alkatú nők dalain gyerekként. Sok régi dicső éneket elevenített fel falva, olyan mód megízesítve az esti tábortüzeket. Erre ugyan az csak férfitorokból! Alig bírja felfogni. Más hangok ezek, mélyebbek, dörgőbbek, s bár férfiből fakad, mégis van benne erő!
A delej nem csak rá ragad de mintha Aurin is, ahogy énekel, maga is belekerülne. Megáll a falnál, hagyja, hadd menjen az emberek közé dalt harsogva a másik.
Mikor vége szakad, kell pár másodperc neki hogy kikerüljön a hatás alól. Nem mindennapi élmény éneklő férfiakat hallgatnia. Főleg nem ilyen dalt
Ámultatát nem rejti el arcáról. Talán ezért nem vitte sokra emrelinként és ezért tartották féleszűnek hogy ilyen elemi dolog nem ment neki s a ranglétrán ököllel nem soká lehet menni...Félig másutt levőn sétál Ruelék asztalához. Látja hogy megint ingyen piát osztanak, s itt nagyon kevés a nő...
<Nem, itt rajtam kívül egy sincs.>
Megrázza fejét, elismerően gondol a dalra bár úgy véli, ha itt lenne a nővére meg a barátnői, ők jobban kivágnák itt a rezet!
Most már nyitottabb a jelenlevőkre nem ideges, s figyelmét leköti a madár. Milyen fegyelmezett! S nem kapja ki senki szemét! Aztán ott van Szakáll. Mintha együtt élne a hellyel. Aztán ott van a sok madaras. S a dal szövege...harc volt, de hogy miféle és ki vívta ki ellen, neki nem lett tiszta.

[Lorin O Krell]

Nem akarja tovább fűzni inkább meghadja a hölgyet saját hitében mégha nem a barátnőjének nem is az élete forgott kockán.-Ez cak természetes.... -fojtatná ismét Fileppio dicséretével de itt a dartoniták rékezdenek és inkább abba hadja.

Lenyűgözi a dal .Nem járt még csatában ezért nem eszményeket és tetteket hanem apjját jutattja eszébe akit nem volt "ideje" megismerni. Ő is szeretet harcolni és szerettett volna csatamezőn érdemek szerzni mint hajdan volt apja de nem tehette.Neki más utat szabott a sors. Nem olyan dicsőt nem olyan magazstosat inkább olyat mint amire ha viszaemlékezik az ember nem tudja sírjon-e vagy nevessen?A dal alatt felragadja az érzés de miután vége lesz igencsak elgondolkozik min ment végig eddig és ez azzal jár hogy pár pillanatig "üveges szemekkel" maga elé néz .Észbe kap és megpróbálja leplezni azt hogy elkalandozott. Majd az azstalnálülőkhöz fordul:
-Szép dal.-mondja kissé hidegen- Nem vagyok egy régész de nagyon érdekel a múlt .Persze nem is úgy mint egy türténészt inkább csak a legendák és a mítoszok.Nem is gondoltam volna hogy a dartoníták ilyen jól tudnak énekelni.

Örül az igyen bornak. <A látszat mindig csal > nyugtázza magában miután már sokadjára csalódik kellemesen a törp fogadósban.

[Erigowi Klavel]

/ Unnur , Lorin /

* A kocsma megbolydul, midőn az ingyen szesz felbontásra kerül. Mindenki furakszik, csak ti nem. A két dartonita helyet foglal, s vidáman megveregetik egymás vállát. Unnur is az asztalhoz lép, az örömlány nagy ijedtségére. Kiugrik Ruel karjaiból, majd Lorin mögé bújik, s a fülébe súgja:*

- Védj meg kérlek! * Mindezen Aurin jót nevet, s kitölt minden kupába egy- egy jó adag vöröset. *

- Na, igyunk! Ma bulizni van kedvem! * Kiáltja el magát. Közben Unnurnak mutatja, hogy foglaljon helyet mellette.*