• Fórum kezdőlap
    M.A.G.U.S. Online RPG
    • Keresés
    • GyIK
    • Taglista
  • Felhasználói vezérlőpult
    Belépés
    • Felhasználói vezérlőpult
    • Belépés
  • Postaláda
    Privát üzenetek

Feketeleves [ETK]

A múlt... Ez történt Velünk...

Moderátor: Admin

Téma lezárva
886 hozzászólás • Oldal: 22 / 60 • 1 ... 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25 ... 60

Re: Feketeleves

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.08.14. 14:51

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 3. nap délután
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________


/Dzsana, Mustafa/

*Malor csak bólint egyetértően és kimegy, hogy bevezesse a lovakat. Ugyan így már nem is olyan tágas a hely, de azért még így is kényelmesen el lehet üldögélni. Az ajtót is visszacsukja, hogy kívülről ne látszódjon a bent létetek. Közben jobban szemügyre véve a medvebőr alól előbukkanó kőlapot egy belemélyesztett fogantyút talál Mustafa, melyet meghúzva az ajtóhoz hasonlóan könnyedén tárul fel a csapóajtó. Alatta keskeny lépcsősor vezet a mélybe. Ezt látva a lovag kicsit gondolkodik, majd megosztja felvetéseit társaival.*

-Nos. Azt hiszem itt az ideje, hogy átgondoljuk mit is akarunk tenni ezzel a felfedezéssel. Ha lemennénk, akkor vagy magunkkal visszük a foglyainkat is, vagy valaki fent marad velük. Ide kívánkozik még, hogy a lemenetelhez valami fényforrást is kerítenünk kéne. Nem hiszem, hogy a „Fényt” mint varázsszó elégséges lenne, hiszen nem látni semmit, ami világíthatna.

/Súrion/

*A tűz maradványai már kihűltek. Nem igazán lehet megállapítani, hogy kik voltak itt és merre mehettek. Így csupán feltételezések alapján felülve Fahlanra ismét nekivágtok az ösvénynek. A haladás talán még lassabb mint eddig a göröngyös, köves úton. A gyorsabb tempójú lovaglás magában rejti a hátas botlását és egy ficam vagy törés végzetes következményekkel járhat. Így kímélve a hátasod eléggé lassú menet kezdődik. Épp egy viszonylag vízszintesebb és kiszélesedőbb részhez érsz, mikor frissnek látszó sírhalmokat veszel észre az út mellett. A három bucka egymás mellett helyezkedik el, de az utat figyelve nem kell képzett nyomolvasónak lenni, hogy észrevegye az ember, hogy itt harc dúlt a mai nap. Erről árulkodnak a fűben lévő nedves, sötét foltok és a kiálló kövekre száradt vér is, valamint a vasalt paták által feltépett föld az ösvény közepén.*
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Feketeleves

HozzászólásSzerző: Huor Aikanáro » 2007.08.14. 16:35

Súrion

*Felcsillan bennem a remény a kicsit kiszélesedő ösvény láttán,hogy végre vége akínkeservesen lassú és idegtépő lovaglásnak!Ám ekkor döbbenten látom az immár üres "csatateret"! :shock:
Azonnal leszállok a lóról és kardot rántok (bal kézzel).Óvatosan fülelve és tekingetve jobbra-ballra megközelítem a földhalmokat.*


< Nem semmi...!Úgy látszik csak kívánnom kellett és teljesűlt...! 8)
Legalábbis úgy tűnik,hárman voltak azok az okoskodó "megmentőim" is...
De azért kár a lányért!Biztos tüzes egy vadmacska volt... :P Szívesen meg mentettem volna a banditák karmai közűl...! :) >

*Majd óvatosan körül nézem az egész "csatateret".*

< Hányan lehettek?Mert az a három utazó nem tűnt valami félősnek,még ha modortalanok is voltak.
Na de még az is lehet,hogy nem is ők fekszenek itt...
Vajon merre mehettek tovább...?
...Kár,hogy lemaradtam,utálom,ha valamit nem tudok,sőtt a rejtéjeket is utálom... >

*Efféle kérdésekkel és gondolatokkal a fejemben járom körbe a helyet és ha semmi biztosat nem találok,akkor kardomat elrakva lépésben tovább indulunk az ösvényen.És a látottak után minden neszre odafigyelve haldunk...*
"Ha csakugyan vannak istenek, ha minden cselekedetünknek valamiféle célja van, mond meg nekem:
melyikük és mi végre teremtette a nőt...?"

A nő mintegy véletlenszerűen a bárdhoz dörgölőzött, és a fülébe súgta:
"-Ha lepihennél , álmodj rólam! Neked szabad."

Wayne Chapman
Avatar
Huor Aikanáro
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 422
Csatlakozott: 2007.01.11. 20:53
Tartózkodási hely: Budapest
Vissza a tetejére

Re: Feketeleves

HozzászólásSzerző: Yvett de Crei » 2007.08.14. 22:24

(Dzsana)

- Nem tartom jó ötletnek, hogy lemenjenek ezek is. Nem azért, hogy valamit olyasmit látnának amit nem kellene, de ha tele van csapdával, ne kelljen még rájuk is figyelni hogy hová lépnek...
*Nézek jelentőségteljesen Malorra és Mustafára egymás után.*
- Én maradok. - *jelentem ki nyugodtan, de azért úgy, hogy nem kívánok ez felett vitát folytatni.*
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Avatar
Yvett de Crei
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4390
Csatlakozott: 2006.03.28. 0:45
Tartózkodási hely: Kerecsend
Vissza a tetejére

Re: Feketeleves

HozzászólásSzerző: Herold Bardelot » 2007.08.15. 11:33

(Mustafa)

-Akár még azt is kipróbálhatnánk. Kacsintok Malorra.
-Bár tényleg sok lenne a jóbol.
-Biztos vagyok benne, hogy nagyon hatákonyan tudnának ezek a fiúk csapdát hatástalanítani! Vigyorodok el kicsit gonoszan.
-De ha te itt akarsz maradni ám legyen, sztem a varázsló is használt valami fényforrást csak szét kell néznünk.
Úgy is teszek és átvizslatoma szobát céleszköz után kutatva, ha másnem az alagútba is benézek hátha a falak vannak teletűzdelve fáklyával.
Tisztelettel: Herold Bardelot
Avatar
Herold Bardelot
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 1139
Csatlakozott: 2007.05.06. 8:02
Tartózkodási hely: Kocsér
Vissza a tetejére

Re: Feketeleves

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.08.15. 12:08

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 3. nap délután
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________


/Súrion/

*Körbenézve csak a kérdések sokasodtak meg, de talán az ösvény végén meglelhető a megoldás. Így óvatosan tovább haladtok hűséges társaddal az ismételten elkeskenyedő ösvényen. Már épp felengedne kissé a koncentrált figyelmed, mikor ismerős, szinte semmivel sem összetéveszthető hangokra leszel figyelmes. Nyílvesszők surrogására, ahogy kivágódnak az ösvény széli bozótosból, tőled úgy nyolc méterre előre állhatnak a lövészek. Az egyik lövedék elsuhan melletted és valahol a fák között csapódik bele a növényzetbe. A másik viszont mellkason talál és átütve a bőrvértet fájdalmas, de szerencsére nem komoly sebet ejt. Szinte felocsúdni sincs időd, mert a tegnapihoz hasonló kinézetű rablók rontanak elő a bozótosból kiáltozva, fegyvereiket lóbálva. Négy haramia veti rád magát kettő-kettő mindkét oldalról. Felszerelésükre nézve ketten láncinget és hosszúkardot viselnek, egy bunkósbotot lóbálva tör előre, míg utolsó társuk rövidkardját tartja szúrásra készen, miközben próbál kissé hátad mögé kerülni a jobb találat reményében.* //-3Fp//

/Dzsana, Mustafa/

*Malor helyeslően bólint Dzsana fent maradására. Látszik rajta, hogy megnyugtatja a tudat, a nő nem sétál velük együtt a csapdák közzé, amikkel a varázsló óvhatta kincseit, titkait. Azért vet egy igen lesúlytó pillantást Mustafára, mikor a csapdafogóként alkalmazása merül fel a foglyoknak. Inkább nem szól semmit csak a nyílásban néhány lépcsőfokot lejjebb megy és ismét a furcsa csengésű nyelven mond valamit a sötétségnek. Miután nem történik semmi visszafordul, de már nem jön feljebb, így körülbelül combközépig „lóg ki” a padló szintjéből.*

-Nem. A világítást máshogy oldotta meg az öreg. Talán találunk valahol lámpást vagy hasonlót.

*Eközben a pap már át is nézte a szobát, de nem talált semmi olyat, ami ezt a célt szolgálná. Most vagy a szó szoros értelmében éjjeli bagoly volt Oren és látott a sötétben vagy eltünedeztek az idők folyamán a lámpások, mécsesek, fáklyák.*
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Feketeleves

HozzászólásSzerző: Yvett de Crei » 2007.08.15. 16:26

(Dzsana)

*Belőlem Mustafa feltevése - miszerint a foglyok igen jó csapdahatástalanítók - pusztán egy horkanásos mosolyt csaltak elő, de azért igyekszem visszafogni sejtve, hogy Malornak minden bizonnyal lesz ezzel a kijelentéssel gondja. Arcából ítélve van is. :)
Lecsatolom magamról a pajzsot - mert az még mindig ott díszelgett rajtam, majd odamegyek az egyik ablakhoz, ami az udvarra néz és résnyire megpróbálom kinyitni (úgy egy arasznyira). Odahúzok egy széket és leülök (jobb térdemre rakom bal bokámat lazán) úgy hogy lássan a foglyokat is és az udvart is.*

- Nos, ne gondoljátok, hogy velem jól jártatok, azért mert nő vagyok. Mint mondtam egyedül a lovagnak köszönhetitek, hogy életben maradtatok. Szándékomban is áll betartani a neki tett ígéretemet, miszerint nem fogok gyilkolászni - de ha próbálkoztok valamivel nem lesz aki megállítson :twisted: - *mondom halálosan komolyan.*
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Avatar
Yvett de Crei
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4390
Csatlakozott: 2006.03.28. 0:45
Tartózkodási hely: Kerecsend
Vissza a tetejére

Re: Feketeleves

HozzászólásSzerző: Herold Bardelot » 2007.08.16. 23:07

(Mustafa)

-Sajnos én sem találtam semmit. Nézek körül újra csalódottan.
Ekkor látom meg az ablakot nyitó Dzsanát, erröl két dolog is eszembe jut.

-Te Dzsana? Ha kinyitod az ablakot akkor, hogy maradunk rejtve idebent? Gondolod, hogy nem fogják észre venni?
-Ellenben biztos, hogy van nektek is pár fáklyátok amiket szívessen megosztanátok velünk! Fordulok újfent a két fogolyhoz.
< szerencsétlenek... még egy jó szavam nem volt hozzájuk... bár szigorúan nézve egyik sem tartozik a pártfogolandó halandók közé>
Amenyiben pozitív választ kapok, akkor óvatossan kinézek az ajtó résén majd az elözetessen jól behatárolt helyzetű//a foglyoktól kérdem meg// fáklyákhoz sietek és vissza. Nem akarom elrontani a meglepetést.
Tisztelettel: Herold Bardelot
Avatar
Herold Bardelot
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 1139
Csatlakozott: 2007.05.06. 8:02
Tartózkodási hely: Kocsér
Vissza a tetejére

Re: Feketeleves

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.08.17. 14:55

____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 3. nap délután
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________


/Dzsana, Mustafa/

*Malor Dzsanát is megjutalmazza a helyeslő horkantásra egy lesújtó pillantással. A foglyok is sötéten szemlélik „őrüket”.

-Gondoltuk, hogy nem járunk magával jól. Inkább a lovag Úrral maradnánk vele biztonságosabb.
-Igen azt hiszem volt a csomagjaink között fáklya, ha a többiek nem vitték magukkal, akkor a szemközti sátorban a ponyva tövébe vannak ledobva.

*Kikukucskálva az ajtón nyitott résen továbbra sem látni semmi gyanúsat, így Mustafa elmehet biztonsággal a sátorig és meg is találja a mondott helyen a fáklyákat. Négy van egy máson. Felvéve, amennyit gondolt vissza is minden probléma nélkül és behúzza maga mögött az ajtót. A lovag megörül a fényforrásoknak és kis tűzszerszámot húz elő, hogy meggyújthassák őket.*

-Kérem Mustafa adjon kettőt, amit meggyújthatok és akkor egyet-egyet tudunk vinni magunkkal. A másik kettőt fent hagyjuk, hogy Dzsanának is legyen, ha esetleg szüksége lesz rá.

*Ha belegyeztek a tervbe, akkor Malor meggyújt két fáklyát és egyiket a kezébe is veszi, majd megfordul és miután vetett egy gyengéd pillantást Dana felé elindul lefelé a sötétségbe. Lent úgy öt-hat láb mélyen csatlakozik a lépcsőhöz egy szintén kőbe vájt folyosó, melynek sötétségbe vesző vége nagy terjedelmet sejtet. Kétoldalt egy egy ajtó látszik a fénykörön belül egymással szemben. Ezek szintén a már látott „módszerrel” kialakított megformált kőből vannak, de itt a külső oldalon van kilincs. A járat nem túl széles. Másfél embernyi lehet, így a két férfi egymás mellett nem fér el, főleg páncélban. Néhány lépést előre megy a lovag, hogy helyet adjon az utána érkezőnek is. Ekkor válik láthatóvá a bal oldali fal mellett fekvő csontváz, melyen egy kissé rozsdamarta és meglehetősen poros pikkely vért csüng. A halál okára ékes bizonyíték a tetem nyakcsigolyái közzé ékelődött vaskos számszeríj vessző, mely minden bizonnyal elölről érhette szerencsétlent.*

/Súrion/

//MSN-en lejátszott események végén a reagálnivalóval.//

*Ahogy eltalál a semmiből jött nyílvessző, abban a pillanatban vissza rántom Fahlan kantárszárát, úgy hogy szegény kénytelen felágaskodni. Mire a banditák előugranak az erdőből, addigra ismét négylábra erszkedik és Én azzal a lendülettel ugrom is le róla. Érzem a szúró fájdalmat a melkasomban, de azt is, hogy nem fúródott belém.Így mikor földet érek, rögtön megmarkolom a vesszőt és kirántom(ha sikerűl)*

*A vessző kifelé megakad a vértben, így csak nehézségek árán sikerülhet kivenni teljesen. Jelenleg össze-vissza csüng és ha elengeded rázkódás közben karistolja a mellkasodat. Közben a négy útonálló pengetávolságba érve kihasználja, hogy a lövedékkel bajlódsz és megtámadnak.*

*Érezve, hogy megakad a vessző, rögtön eltöröm és lesz vele, ami lesz... És azt is érzem,hogy az aljas kis férgek is túl közel értek. Ezért egy tigris bukfencel (féloldalvást a kardok miatt) átugrom Fahlan alatt és uzsgyi be az erdőbe, közben igyekszem kardot rántani (mind2-őt).*

*A vesszőt letöröd és megszabadulva a kilógó fadarabtól egy elnyújtott bukfenccel igyekszel Fahlant kihasználva az erőd biztonságába érni. Sajnos lovad és a sors nem ezt szánta mára, így az elmozduló hátas hátsó combjának vetődsz és a banditák így kényelmesebben vagdalhatják a féltérdre eső ellent, aki jelen pillanatban Te lennél. Mind a négyen rádvetik magukat és csépelnek ahol érnek.
A záporozó ütések, vágások, szúrások közepette csupán vérted enyhít valamennyit a sebeken.*
//SFÉ-t vontam: -1Fp, -0FP, -6Fp, -4Fp összesen a körre -11//

*A balszerencsés ugrásnak hála,úgy érzem magamat mind egy gyakorlóbábú,annyi külömbséggel,hogy nekem FÁJ!Szorúlt helyzetemből más kiutat nem látva,ismét megpróbálok a lovam túloldalára keveredni egy hátraféloldalvás bukfencel...*

*Végre sikerül átgurulni a ló alatt, így már bevetheted magad az erdőbe. A bokrok, fák között, amíg a dühödt rablók a lovat tessékelik arrébb/kerülik meg, jut egy szusszanásnyi időd, hogy előhúzd a kardjaidat és szembefordulj a közeledő ellennel. A négy haramia közül elsőre ketten tűnnek fel, a másik kettőt a hangokból ítélve Fahlan feltartja, ha nem is tudja érdemben bántani őket, lévén
az oldalánál állnak és nem mögötte próbálnak kerülni. A felbukkanó két alak közül egyik hosszúkardjával szúr feléd, míg másikuk (a rövidkardos) kissé lemaradva dobótőrt "varázsol" elő és azzal próbál megállítani.*

*Végre sikerűlt kikeverednem a banditák szorításából és kis lépéselőnyt szereznem,legalább annyit,hogy immár csodás kardjaimmal a kezemben szembefordúlhatok velük,hogy a visszajárót szétosszam...*
*A hosszúkardos támadását meg próbálom a saját hasznomra fordtani és úgy helyezkedem,hogy takarásban legyek a másik féreggel szemben.*

*A kardos támadót bal vállánál találja a vágásod és haránt irányban egészen a szívéig hatol, ezzel félig kettévágva a testet. Az elhanyatló hulla viszont már nem ad takarást a pörögve érkező dobótőr elől, mely így pengéid között elszállva jobb válladba fúródik. Ismét szerencsésnek mondhatod magad, hisz ma már másodszorra talál "lövedék", de most sem hatol túlságosan mélyre, csupán sajgó, fájó sebet ejt. A dobótőrös látva társa halálát gyorsan felméri helyzetét és menekülőre fogja a dolgot. Visszafelé kezd futni át a bozótoson, melyből már társai viszonylagos biztonságot adó zörgése hallatszik.* //-2Fp, SFÉ-t vonogatom, de nem írom már ki:)//

*Szívemben és szememben felizzott a harc és a bosszú lángja. kirántom a tőrt és azzal a lendülettel neki rugaszkodom,hogy utólérjem a menekülőt!*
*Közben a dühtől és a fájdalmaktól egy mélyről jövő kiálltást hallatok...*

*Szinte egyszerre éritek be a rövidkardos banditát. Te utána eredve, a társai elé jőve a bozótba. Itt már tényleg csak a piszkos kézitusa, közelharc jut osztályrészéül mindkét félnek. A banditák ugyan hárman vannak, de nem dacolhatnak sokáig egy vérbeli kalandozó haragjával. Kivéve, ha Noir jókedvében úgy akarja...*

*kivételes fürgeséggel szinte pillanat alatt utól érem és az utolsó lépésnél elrugaszkodom a földről és guggoló testhelyzetben a hátának ugrom,közben pedig a kardjaimmal felnyársalom (ha sikerül akkor ő hasra csapódik Én pedig a lendülettől tovább hajtva, bukfencel fejezem a támadást,majd ismét felveszem a harcállást)...*

*Az elsöprő erejű támadás ledönti lábáról áldozatodat, miközben pengéid a gerincét és az egyik veséjét találják. Mindkét seb halálos lett volna, így esélyt sem adtál a banditának. A lendület továbbvisz, egyenesen a másik két martalóc kezei közé a bunkósbot útjából sebességednek kÖszönhetően még így is kitérsz, de az utolsó ellenfél hosszú pengéjébe rohansz, mely így hosszú, vérző sebet hagy maga után a hason keresztirányban.* //-13Fp//
*A két rabló szemeiben izzó csillogás elárulja, hogy legszívesebben elmenekülnének, de látva társuk csúfos halálát nem mernek hÁtat fordítani neked, inkább acsarogva felveszik a harcot.*

*Az ugrás végén szerzett seb nagyon fáj.Guggolva is maradok egy pillanatig,majd erőt gyűjtve felállok ,közben bal kezem a sebet szorítja.*
- Ááááhhh Kis férgek!Ezért kibelezlek benneteket!
* Kiálltom miközben rápillantok a sebemre és a véres kezemre,majd rájuk rontok. Először a kardosra jobb kézzel egy fentről csapódó haránt irányú vágással,majd a másikra bal kézzel egy egyenes szúrással...*

*A jobbkezes vágásod nyomán fémes sikollyal hasad végig a láncing és mélyen felvágod ellenfeled hasát. A belső szervei még ugyan nem buggyannak elő, de nem sok hiányzott hozzá, hogy teljesen kiforduljon önmagából. A szúrás is ül a bunkósbotját lóbáló rabló combját sikerül eltalálni, de ez nem sikerült oly briliánsra, mint az eddigi akcióid, így nem súlyos a seb, csupán fájdalmas.
A husáng soron következő támadása az előzőhöz hasonlóan túl szélesívűre sikeredett és így elakadt a bozót ágai között. A megmaradt rabló eldobja fegyverét és megadón maga elé tartja kezeit.* -Kegyelmezz!

- Kegyelmezzek mi?Te kis féreg!
*Kardomat a nyakához szegezve (jobb k) mögé kerülök,úgy hogy körülbelül takarjon az ijjászok felől. A háta mögött állva nem egész kartávolságból szegezem neki továbbra is a "békanyúzómat",onnan kémlelve az ijászokat.*

*A férfi engedelmesen tűri, hogy mögé kerülj. Az ösvényre kiérve a bozótosból csupán Fahlant látod az út közepén állni, ahogy azt figyeli mi lett gazdája sorsa. Mikor érzékeli, hogy megtépázva ugyan, de élve kerülsz elő megnyugodva horkant egyet.*

*Egy pillantást vetek a lovamra,vajon egészben van-e (ha igen akkor),majd új társammal elindulok az ösvényen a lövészek felé (legalább is a vélhető helyük felé).*

*A lónak semmi baja. Az ösvényen szép lassan emgközelítitek a nagyjábóli lesállásokat, ahonnét az íjászok tüzelhettek, de nem látni mozgást egyik oldalról sem. Vagy nagyon jól elrejtőztek, vagy már messze járnak otthagyva társaikat.*

- Hová tűntek a társaid? *Közben a kardommal adok nyomatékot a kérdésemnek.* - Azt kérdeztem hová tűntek a kis patkányok!?

-Nem tudom. Biztosan elmenekültek. *Feleli félelemmel telt hangon a férfi. Enyhén remeg ahogy a hátának nyomod a kardod hegyét.*

- Na és hová menekűltek? Mert kezd már elegem lenni belőle,hogy minden nap összefutok veletek!

-Nem tudom. Miután az egyik örjáratunkat szétkergette három harcos elhagytuk a táborunkat és az erdőben szóródtunk szét. Nincs másik találkozóhelyünk.

- Három harcos?? két férfi és egy nő?
< Akkor mégsem haltak meg...? >

-Nem tudom. Ennyire pontosan nem figyelte meg a hírhozó a triót. Csak annyit tudok, hogy hárman voltak és értettek a harchoz.
< Csak ők lehettek... Hiszen nem egy forgalmas karaván úton vagyunk... >
- Na és hol a táborotok? Meg hogy leht az,hogy szét szóródtatok ,most meg itt lestetek rakáson...?

-Az ösvény végi kövezett tisztáson van a tábor és ötössével-hatossával szóródtunk szét, hogy ne okozzanak gondot az erdő vadállatai. Mi itt az út mellett jártunk éppen, mikor maga erre járt és gondoltuk nem ártana egy kis plusz pénz. Sajnos rosszul sült el a dolog.

- Rosszúl bizony!Főleg neked...ördög Hányan vagytok még?ÉS mennyire van ide a tábor?

-Úgy tizen lehetnek a többiek. Nem tudom mi kerülővel jöttünk úgy több mint három óra volt.
- Hogy hogy nem tudod,talán még nem voltál ezen az ösvényen? És az a 10 merre ment?
*Kérdezem tőle kissé türelmetlenűl,ismét a kardom segítségével...*

-Nem voltam. Mi toronyiránt szoktunk közlekedni az erdőn át nem ösvényeket keresgélünk. Ismét csak ugyan azt mondhatom: Nem tudom merre mentek a többiek, mert a szétszóródásnak az a lényege, hogy minden csapat másfelé indul el.
*Lemondóan ismételi el azt amit már mondott. Látszik rajta, hogy már túltette magát az első ijedségen és mostmár inkább a combsebe foglalkoztatja.*

< Nagyon jó... A franc tudja meddig kell még mennem és közben majd egy tucat ilyen kis tetű miatt kell idegeskednem... >
- Gyerünk,indíts vissza a lóhoz!
*A vissza úton felmérem a helyzetemet...*
< Elég szarúl vagyok,majdnem kibeleztek ezek a szemetek!Ráadásúl ez is sánta... Csak kolonc a nyakamon! Mihez kezdjek vele?Magammal biztos nem fogom cipelni... Vagy gyorsan megszabadulok tőle,vagy kikötöm egy fához és akkor ...? >
- Most valed mi lesz? Hee? *Kérdem tőle.*

*Visszafelé sántikálva a tenyerét sebére szorítja a bandita. Kérdésedre tanácstalanul megvonja a vállát.*
-Engedjen utamra. Így sebesülten úgysem zavarok sok vizet maga meg lóval van.

-Engedjelek mi?Na meg az!Hogy szépen a nyakamra küld a barátiadat mi? Én inkább azon töröm a fejem,hogy gyors vagy lassú halálod legyen..!?
*Közben a kardomat végig neki szegezve tartom.*
*Sznte már sírva válaszol. Látszik, hogy elege van ebből az ide-oda járatásból, meg a folyamatos fenyegetésből is.*
-Sírva kérem értse már meg, hogy fogalmam sincs hol vannak a többiek! Hogy a fenébe értesítsek bárkit is ebben a hatalmas erdőben, fegyvertelenül, sérült lábbal???

- Mivan,az előbb még akkora legény voltál,most meg itt sírdogálsz?

-Őszintén mondom Uram teljesen elegem van. Ugyan azokat kérdezgeti és hiába mondom el háromszor ugyan azt nem képes megérteni. Emellé még csapkod itt ezekkel a kardokkal is.

*Ezzel lehuppan az út szélén egy nagyobb fűcsomóra és megpróbál ruhájából valami kevésbé mocskos részt letépni, hogy tessék-lássék bekösse a sebét.*
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Feketeleves

HozzászólásSzerző: Huor Aikanáro » 2007.08.17. 16:50

Súrion

< Mi a fenét kezdjek veled?
A legtisztább lenne ha... Ha elvágnám a torkát,akkor biztos nem okozna több gondot...! >

*Közben a sebével vergődő banditára sandítok... 8)
Majd Fahlanhoz lépek.*


< ...De csak nem bánthatok egy ilyen kis nyomorúltat..!?
...hhmmm...
Viszont egy kis lecke igazán ráférne,amiért "oktalan utazókat" zaklat! :twisted: >

*Miután kigondoltam,hogy mit is kezdjek a koloncommal,a nyeregtáskából előveszem a kötelemet és a kis eltévelyedetthez lépek.*

- Na,kelj fel és fordúlj meg,meg tedd hátra a kezeidet!!

*Miután a szerencsétlen feltápászkodik hátra kötöm a kezeit,meg átkötöm a derekát is,hogy ne bírja emelgetni a kezét.Majd egy az ösvény szélén lévő vastag fához kötöm háttal ülve.*

- Remélem jól fogsz szórakozni...? :twisted:
De azért közben azon is gondolkozz el,hogy ha máskor meglátsz engem,akkor talán érdemesebb lesz elszaladnod,mint harcolnod...

*Ezzel leoldom a nyakamból a kendőmet és bekötöm vele a száját,nem várva meg az esetleges mondandóját!*

- Erre,meg úgy vigyázz,mind a két szemedre!

*Majd két,inkább csak gúnyos,kis pofon után ott hagyom és most már magammal törődök.
Leoldom akardhüvelyeket és levetem a vértem,de azért előtte még szétnézek,hogy valaki les-e rám.Ezután leoldom a hátizsákomat a nyereg mögül.Majd az ingemet is levetve minden sebemet meglocsolok pálinkával.Ennek hatására,még egy kígyót is felülmúlva,fájdalmasan szíszogok,sőtt még a verejték is megjelenik a homlokomon!
Kellő fertőtlenítés után a hasamon égtelenkedő vágást szélesen és vastagon bekötöm.
"Orvosi" felszerelésemet elpakolva megmozsdok és iszom is egy jóízűt,meg Fahlant is megitatom a markomból.
Ezután másik inget öltök és a vértet is,meg a kardhüvelyeket is felszijjazom.
Közben azért élénken tekintgetek,nehogy meglepjenek.
Miután elláttam magam Fahlant bevezetem az övény melletti susnyásba és Én,pedig mellé telepszem a földre.
Hátamat egy fának vetve ülök és méleket lélegezve figyelem a az erdő neszeit,majd miután kissé ellazúltam szemeimet becsukva folytatom tovább.Közben füleimet "hegyezem".
Néhány percnyi lazítás után füleimet is "becsukva" ,csak magamra figyelek.Tudatomban egyetlen dolog kering,a testemet gyötrő fájdalom... Minden kilégzéssel szinte kifújok valamennyit magambó.Szinte "látom",ahogy a fájdalom fekete füstként távozik a számon...
Néhány percnyi "tisztulás" után,felfrissűlve kelek fel és gyorsan körbe kémlelek.Miután meggyőződtem,hogy nincs veszély,felülök Fahlanra és mosolyogva búcsút intek a fánál üldögélő "barátomnak". :D
Ezzel tovább indulok az ösvényen,lépésben,minden ágreccsenésre odafigyelve...*
"Ha csakugyan vannak istenek, ha minden cselekedetünknek valamiféle célja van, mond meg nekem:
melyikük és mi végre teremtette a nőt...?"

A nő mintegy véletlenszerűen a bárdhoz dörgölőzött, és a fülébe súgta:
"-Ha lepihennél , álmodj rólam! Neked szabad."

Wayne Chapman
Avatar
Huor Aikanáro
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 422
Csatlakozott: 2007.01.11. 20:53
Tartózkodási hely: Budapest
Vissza a tetejére

Re: Feketeleves

HozzászólásSzerző: Yvett de Crei » 2007.08.17. 16:58

(Dzsana)

*Ránézek Mustafára amikor kritizálja az ablaknyitást.*
- És hogy gondlod, hogy átlátok a falon?... Egyébként csak egy arasznyira nyitom ki a zsalugátert - vagy mi ez - ez talán egyből nem fog senkinek sem feltűnni. Nem áll szándékomban teljesen kitárni az ablakot. Lehet, hogy csak egy bazierős női gladiátor voltam, de azért teljesen nem vagyok hülye.... - *bevágom a sértődött arcot, s nyelvet öltök a papnak, ami élét veszi a sértődésnek és tudatja vele: nem komoly.
Figyelemmel kísérem ahogy Mustafa kisiet és vissza a fáklyákért - addig kémlelem az erdőt, hátha moccan valami, de nem....
Hogy szükségem lenne a fáklyákra... előbb szólalok meg mint Mustafa.*

- Nem lesz arra szükség... Itt nem fogok éjszaka fáklyát gyújtani. Az egyből lebuktatna bennünket. Ugye Mustafa? - *kérdem tőlle némi élcelődéssel.*

- Vigyázzatok magatokra! - *mondom a két férfinak, miközben Malor szemébe nézek - kicsit aggódva. Figyelem őket míg alakjuk el nem tűnik a szemem elől.
Aztán figyelek - a foglyokra, a külső területre.*
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Avatar
Yvett de Crei
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4390
Csatlakozott: 2006.03.28. 0:45
Tartózkodási hely: Kerecsend
Vissza a tetejére

Re: Feketeleves

HozzászólásSzerző: Herold Bardelot » 2007.08.21. 16:58

(Mustafa)

A folyosóban elé táruló látvány megakaszt az elörenyomulásban.
-Biztos ne hozzuk le az egyiket? Vigyorgok a lovagra, de láthatja rajtam hogy csak ugratom. Megnézem a holttest környékét, van e valami arra utaéó nyom hogy mi aktiválhatta a csapdát. A porban keresek nyomokat.
Majd a fal mellé lépek és a hátam vetem neki. úgy haladok tovább. Kezemben a fáklyával. Csak akkor indulok el ha látom hogy a lovag is tesz valamit az ellen hogy ne löjjék át a csini vértjét.
Tisztelettel: Herold Bardelot
Avatar
Herold Bardelot
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 1139
Csatlakozott: 2007.05.06. 8:02
Tartózkodási hely: Kocsér
Vissza a tetejére

Re: Feketeleves

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.08.21. 17:39

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 3. nap délután
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________


/Súrion/

*A rablót tényleg megviseli a sok meghurcolás, de azért zsörtölődve tűri a további kellemetlenségeket.*

-Muszáj ezt? Nem lehetne egyszerűen békén hagyni, hogy elláthassam magam?

*Miután betömted a száját elvonulsz és kicsit lazítva könnyű meditációba mélyedsz, hogy felülemelkedj a mai nap viszontagságain. Mikor ismét kinyitod a szemed felfrissülve kelsz fel és indulsz vissza a lovadhoz. Kiérve a rablóhoz kicsit meghökkentő látványban lesz részed. Továbbra is magában morogva a rabló tisztogatja a sebét a kendőddel. A kötél a fa köré tekerve hever úgy, ahogy kibújt belőle. Nem törődik veled. Föl sem néz mikor kilépsz mellé az erdőben.*

/Dzsana, Mustafa/

*Malor csak bólint Dzsana jókívánságára, ahogy elnyeli a mélység. A foglyok nem nagyon akaródznak mozdulni vagy bármi mást csinálni. Csupán kicsit kényelembe helyezkednek, amennyire ez lehetséges a kandallópatkán.*

-Elnézést kisasszony. Hadd kérdezzem meg, ha Önök a turbános férfival megölnének legszívesebben minket, hogyhogy a lovag szava dönt? Nem mintha nem örülnénk mindketten ennek, de azért érdekes, hogy mindketten engedelmeskednek. Esetleg ő a hűbéruruk, vagy főnökük?

*Lent azért a lovag is tanácstalanná válik meglátva a hullát, de a pap ismételt ugratására nem javul amúgy is komor kedve. Mustafa a padlót közelebbről is megvizsgálva alig hajszálnyi vastag ruganyos dróthuzalt fedez fel, mely elszakadva csavarodik össze a csontváz lábánál. Ahogy a falhoz simul látja a furcsa konokságot Malor arcán.*

-Krad majd vigyáz ránk.

*Ennyivel úgy tűnik le is tudta a vértes férfi a dolgot és továbbra is nyugodt egyenletes sétatempóban folytatja az előrenyomulást. El is éri így az ajtópárost, mely előtt megállva a fáklya fénye a folyosó folytatásában már megvilágít még egy ajtópárt. Az első két bejáraton meg is próbál benyitni Malor és a fentiekhez hasonló módon itt is könnyedén nyílónak bizonyul az ajtólap. Odabent, amennyit csak meg tud világítani a fáklya tömött sorokban állnap a polcok mennyezetig halmozva könyvekkel.*
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Feketeleves

HozzászólásSzerző: Huor Aikanáro » 2007.08.21. 19:32

Súrion

- Mi a franc..!!! :shock:

*Kerekedik el a szemem,mikor kilépek az ösvényre és meglátom a kis "szabaduló művészt".
Rögtön mind két kardomat előrántom és sebesen odalépek hozzá,majd a bal kezemben lévőt a nyakához nyomom,de rendesen!*


- Látom nagyon okosnak képzeled magadat..! :x

*Közben tekingetek jobbra-ballra,nehogy valamelyik cimborája legyen az aki eloldozta!*

- Látom nem igazán mérted fel a helyzetedet...
...Mivel a barátaid még itt kószálnak valahol az erdőben,így nem foglak szabadon engedni!Meg mivel sánta is vagy,így magammal sem foglak vinni!Tehát két lehetőség van,az egyik,hogy megkötözlek és akkor semmi gondot nem okozhatsz,a másik meg hogy szépen elvágom a nyakadat és úgy sem okozhatsz több gondot...!
Nos Én kegyes akartam lenni veled és csak megkötöztelek,habár szívesen megforgatnám benned ezt a két békanyúzót,amiért rám támadtatok!! :x
De úgy látom nem férsz a bőrödbe és erővel azt akarod elérni,hogy még is csak megnyúzzalak! :x

*Acsargok rá,láthatóan nem színlelve.Közben nézelődök is,nehogy meglepjenek.*
"Ha csakugyan vannak istenek, ha minden cselekedetünknek valamiféle célja van, mond meg nekem:
melyikük és mi végre teremtette a nőt...?"

A nő mintegy véletlenszerűen a bárdhoz dörgölőzött, és a fülébe súgta:
"-Ha lepihennél , álmodj rólam! Neked szabad."

Wayne Chapman
Avatar
Huor Aikanáro
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 422
Csatlakozott: 2007.01.11. 20:53
Tartózkodási hely: Budapest
Vissza a tetejére

Re: Feketeleves

HozzászólásSzerző: Yvett de Crei » 2007.08.21. 23:39

Dzsana Khadde

- A turbános férfi és én dzsadok vagyunk, ha eddig nem vették volna észre. Mi hazánkban az utonállókat nem szokás hatóság kezére adni. Még a helyszínen kéz, láb levágás, vagy ha életet is fenyegetett, helyszínen megölni a büntetés.
Azonban ez itt nem a hazám, itt nem uralkodnak ilyen törvények. Tiszteletben kell tartani más ember életét. A lovag nem a hűbérurunk. Főnöknek... nos annak talán lehet nevezni.
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Avatar
Yvett de Crei
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4390
Csatlakozott: 2006.03.28. 0:45
Tartózkodási hely: Kerecsend
Vissza a tetejére

Re: Feketeleves

HozzászólásSzerző: Herold Bardelot » 2007.08.22. 17:53

(Mustafa)

-Talán azért Krad segedelme mellett nem ártana kicsit a lábunk elé is nézni és talán nem járunk pórul. Szólok Malorhoz.
-Ez az ipse is egy dróton bukta el az életét, talán egy kicsit figyelhetnénk is. Úgy megyek mögötte hogy ha szükség lenne rám azonnal tudjak neki segíteni de én ne essek csapdába. Továbbra is a fal mellett megyek, és afáklya fényében vizsgálom magam elött a terepet. Az ajtót gondolom Malor ki fogja nyitni így megpróbálok felkészülni arra amire nem lehet, de csak könyvek jönnek. Még mindig gyanakodva és óvatossan megyek Malor mögött, de ha néha a könyvekre is vetek egy pillantást hátha van olyan amit el is tudok olvasni.
Tisztelettel: Herold Bardelot
Avatar
Herold Bardelot
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 1139
Csatlakozott: 2007.05.06. 8:02
Tartózkodási hely: Kocsér
Vissza a tetejére

ElőzőKövetkező

Téma lezárva
886 hozzászólás • Oldal: 22 / 60 • 1 ... 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25 ... 60

Vissza: Régi Kalandok...

Ki van itt

Jelenlévő fórumuzók: nincs regisztrált felhasználó

  • Fórum kezdőlap
  • A csapat • Fórum sütik törlése • Időzóna: UTC + 1 óra
Theme created by Matti from MMOstyles.com
Powered by phpBB
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség