Ranil Tüze

[Navaratna]

(Seba)

-Köszönöm Brennan...-teszi Seba kezét az idős inas vállára.
-Majd Cody beszél a nővéremmel, ha már nyugodtabb lesz...ha már régebbi a gyász...de addig...-nem fejezi be a halk mondatot.
-Hajnalban elmegyünk Victor atyával, erre pontot kell tenni. Így kérem a lovam helyett ami kimúlt, szerszámoljanak fel nekem egy másikat addigra!
Miután úgy érzi, egyelőre mindent elmondott, Victor után ered...

[Saggaras Zenir]

Victor

-Őrség!

*Kiáltja el magát a férfi, majd megigazítja Aries testét. Hátára fordítja, és várja hogy jöjjön valaki akivel, elvihetik innen, egy méltobb helyre.*

[Mesemondó]

________________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow délnyugati része, Nan-Sifro-ház birtoka, a kastélyban
Idõpont: Adron második hava, nyár, éjszaka
Résztvevõk: Mindenki
________________________________________________________________________________

//Mindenki//

Hamarosan Seba is a saját szemével láthatja, balsejtelme beigazolódott; valóban a jobb sorsra érdemes ilanori bárd fekszik szíven szúrva és holtan, körülötte Victor és náhány Sifro-katona.

Aires testét is felravatalozzák a kápolnában, mit a gyászos éjszaka második áldozatát.
Természetesen ma éjszaka és még vagy három napig virrasztás lesz a Sifro-házban a halotti szokások szerint.
Utolsó istenhozzádot mondtok ez egykori fegyvertárs felett a kápolnában.
A cselédség még nem jön, mert Cody még nem adott nekik engedélyt elhagyni a házat.

-Biztos ami biztos még egyszer átkutattatom a birtokot és a kastélyt. -mondja fáradtan.

Mire végeznek a katonák és kiengedik a népet végtisztességet venni Calvert nan Rosey-tól, már hajnalodik.

Gyönyörű reggel van, de fáradt, karikás és szomorú szemmel bámultok a templomajtóba besütő vidám napkorongba.

Cody jelenik meg a siratók között nem kevésbé elgyötört arccal és nagynénjéhez megy:

-Anyám végre elaludt, és levegőt is kap, mert nem fullasztja a zokogás. Nyugtatót kapott, szerintem délig nem kel fel, úgy elnyomta a álomtalan álom.

-Tudom néném menned kell. Desmod rendőrfőnök hamarosan itt lesz. Ne várjátok meg. Majd én mindent elrendezek. -felsóhajt- ...azt hiszem a társad rokonai majd érte szeretnének jönni a testtéért. Majd megkérem a Tieck-i Darton papot, hogy oldja meg, hogy a teste romlatlan maradjon, hogy átadhassuk nekik. -Melyik ilanori faluból származik a társad? //Ezt Seba tudja, mert olvasta Aires szolgálati lapját.//
-Jó. Még ma futárt küldetek Ilanorba a szüleihez.
-Neked...nincs szükséged pénzre néném? -Tessék itt van 70 arany.-ad át Cody egy kis pénzes zacskót.
-Három éve nem voltál itthon ennyi a birtok jövedelméből rád eső rész néném. Ez a te pénzed. Fogadd, el mert nem tudom látlak-e még és nem akarlak pénz nélkül elengedni. Előkészítettem a lovaitok. -mondja Cody. -Képes vagy nyeregbe ülni Betta néném, vagy hozassam elő a kocsit?
//Off: Muszáj leszel az Ulmótol kapott Gyógyitalodhoz nyúlni, vagy Victort megkérni, hogy segítsen.//

***

Cody a birtok kapujáig kíséri a párost.

Nem búcsúzkodik sokáig. Előszőr Victortól köszön el:

-Kyel vigyázzon magára atyám! -Remélem még lesz alkalmunk találkozni!

Aztán a nénjétől:

Őt szó nélkül megöleli.

-Bármi történjék is Betta, mi visszavárunk ide. Kérlek ha a Háborúnak vége, térj vissza és telepedj le itt.
-Mi anyámmal és apámmal biztosan visszatérünk a Rosey-birtokra. És akkor a Sifro-ház teljesen elnéptelenedik, ha te nem jössz ide vissza. Jó tudom, te se szívesen látod újta azt a szobát, ahol tragédia történt...de mondj egy családot aki nem veszíti el egy tagját ezekben az időkben. Kérlek ne hagyd parlagon az őseid birtokát!

-Ég áldjon néném! -mondja Cody, majd sarkon fordul és a házba megy.

A kelő nap már a Tieck felé vezető úton talál titeket.

[Navaratna]

(Seba)

//Az italt gondoltam meg használni. Muszáj azt egyben lehajtani? Igen nagy dózisú az a lötty Hat, ha csak a felkét issza a kari meg? Vagy csak akkor hat ha egyben lenyomja akarim az egészet? //

-Ó, hogyaza...-bukkan ki a nőből, amikor meglátja Aries holttestét. Nem boldog. Komoran nézi ahogy elviszik.
-Ketten maradtunk uram. Szerintem az összekötő gondot csinál ebből...-közli a pappal.
Eszébe jut, Ariesnek volt párja a seregben. Elfacsarodik a szíve. Nem lesz könnyű a nőnek, ha megtudja...
<Tudja már. Az ilyet megérzik...>
Seba visszavonul a kastélyba, a törpnek szóló levelet elégeti de a többit megtartja. Még meghalhat és akkor ezeket továbbítani illik...
-Jól van Cody, tegyétek csak-hagyja helyben a mégegyszeri átfésülést. Seba talán ha egy negyedórát tudott össz-vissz szindítani, de azt is részlletekben. nagyon nyúzott, de nem azért, mert híres virrasztása cserben hagyta volna: többszörös nyomásnak van kitéve s a tragédia sem kímélte.
A reggelt imával köszönti:
-Köszönöm hogy újra látom fényed, de kétséges látom-e legközelebb. Megéreztem éveim súlyát tegnap este s ez rosszat jelent. Ha vége a háborúnak vissza kell vonulnom mint katona. Adj rá lehetőséget, uram és légy velem hogy sikerrel járjunk mostani ügyünkben!
Szótlanul, vértben vesz részt a siratók között. Cody jöttére elhúzódik másoktól, hogy ne zavarja őket. Felel neki, amikor szóba kerül embere lakhelye. A pénzen megdöbben, megrázza a fejét:
-Csak tizet vagyok hajlandó ebből megtartani! A többi legyen a tidéd, Cody. Ha meghalok, egy halottnál felesleges ekkora összegnek lennie. Ha nem jönnék vissza, mert odavesztem, egy levélben meghagytam a végakaratom. A szobámban van 3 másikkal. Azokat kézbesítsétek majd akkor!
Állapota jobban van az ital miatt, amit lehajtott ahogy éjjel visszaért a balszerencsés esés után.

Búcsúzáskor hosszan öleli Codyt.
-Mostantól te vagy a férfi a háznál,rajtad áll az egész birtok sorsa! Ha túlélem, visszajövök.
Aztán vágtába csapja hátasát hogy minél hamarabb Tieckbe érhessenek. Agya egyfolytában jár. Mivel jöhetnek még a fejvadászok? Rohadt trükkös népség!

[Saggaras Zenir]

Victor

-Nos kapitány értesitsük a....Barátnőjét? Küldjünk neki egy táviratot a frontra?

*Ha Seba rábólint Victor megirja a levelet Krisztinnek, ami hivatalos katonai levél, semmi érzelem, csak száraz tény.*

*Hajnalban csak szótlanul bucsuzik a fiutól, majd lóvára ül, megvárja míg Seba végezz, és ő is megindul.*

-Kapitány, ami biztos az az hogy mágiával, fell kell készülnünk a fejvadászok ellen. különben jóval kevesebb esélyünk van. Így is még maradtak ketten, és Ariest már félre állították, nem venném a szívemre, ha a küldetést egyedül kellene folytatnom.

[Mesemondó]

________________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow délnyugati része, Nan-Sifro-ház birtoka, a kastélyban
Idõpont: Adron második hava, nyár, hajnal
Résztvevõk: Mindenki
________________________________________________________________________________


//Off: Nava! Megihatod két részletben is.//

//Mindenki//

Az országúton lovagolva egy fekete kabátos, kalapos férfi és katonai kísérete lovagol el mellettetek, a zászlótartó kezében Tieck városának zászlaját lengeti a szél. Valószínűleg Desmond rendőrfőnök és emberei azok.
Késedelem nélkül vágtattok tovább, nagyon kevés időtök van erre az egész vállalkozásra, csak úgy porzik az országút a lovak patái alatt.

***
A Városkapuban az őr nem kérdezősködik sokat, főleg azután hogy meglátja hogy helyi nemes vagy; de mivel szabad hercegi városba akarsz bemenni; nektek is ki kell fizetni az öt rezes kapupénzt.
Tiecknek saját választott vezetői vannak és csak a hercegnek tartoznak adófizetéssel. Cserébe fegyvereket és kézművestermékeket visznek az erigowi piacokra.
A falakon a szokásosnál több a katona és a készenlétbe helyezett ostromgépezet. Nyílvetők és ballisták vannak a falakon személyzettel.

***
Sebának a város ismerős; mivel itt lakott a szomszédban; meglehetősen sokszor járt már itt; és a város szinte semmit nem változott, mióta utoljára itt járt. Taláncsak menekültekből és idegen utazókból van több; és több a megfáradt, reményvesztett arc.
Ahogy belovagoltok, szinte azonnal kéregető utcagyerekek hada tapad rátok:

-Kérem uram csak egy pár rezet...
-Kérem asszonyom, két napja nem ettem...

Ti a nyeregben ütök, ők meg mennek a lovak mellett és után. A furcsa az, hogy nemcsak a "klasszikus" kis szutrosképü koldusgyerekek kéregetnek, hanem a viszonylag jobban öltözött fajta is. A közemberek családjai megérzik az ínséget és ilyenkor a gyerekek is úgy segítenek ahogy tudnak. Nincs általános nyomor, de a piactéren alig van áru és az tízsszer-hússzor kerül többe mint máskor. Főleg az élelmiszerért kérnek el hihetetlen pénzeket.
Például; ahogy Seba a Szürke Medve vendégfogadót keresi átlovagoltok/átporoszkáltok a piactéren. Az egyik árus egy kukoricalepény-kenyérért 1 ezüstöt(!) kér. És ez általános. Egy kiló ponty 70 réz. A kiló vaj 80. És a Háború csak most kezdődött. A pénz még nem értéktelenedett el; de az élelmiszerárak elkezdtek afölé a bizonyos lélektani határ fölé menni. Ellenben fegyverekből túlkínálat van; és felére, harmadára csökkent le az áruk, mert a kereskedők a háború kitörésével telítették a piacot fegyverekkel.
Viszont a legértékesebb és legkeresettebb áru az az élelmiszer lett.

***
A Szürke Medve fogadó egy füstös, elegánsnak egyátalán nem mondható hely. Nem psiszkos, de a tulajdonos nem sokat törődött a belső dekorációval. Csupaz kőfalak, lámpatartók, gyalult, ácsolt és kerek fatörzs-szeletekből összetákolt asztalok.
Asztalterítő, valami díszítés sehol. Az ételeket is fa vagy bádogtányérokból szolgálják fel...na mi van, a fogadós zaciba vágta a porcelánt? Étkező vendég vagy kettő, de jópár részeg vagy félrészeg polgár fekszik/ül az asztaloknál, olcsó kommersz piát vedelve.
De legalább elég világos, mert az ablakok szélesek és sok fényt engednek be.
A fogadós szinte esőtáncot jár örömében, mikor meglátja, hogy potenciális fizetővendégei érkeztek. Majdhogynem ujjongva és hajlongva invitál beljebb benneteket:

-Ááá, kedves vendégek érkeztek! Kérem fáradjanak csak beljebb, jöjjenek, jöjjenek!
-Mivel szolgálhatok az atyának és önnek nemesenszületett?
//Victor nyakában ott a Szent Szimbólum, Seba ujján pedig kifigyelte a pecsétgyűrűt.//

[Navaratna]

//rendben//

(Seba)

-Mágia? Rossz lóra tett atyám: az ön istene nekem ugyan semmit se ád akkor se ha baj van, mert nem vagyok pyar hívő. Ez tény. Így a magam erejéből kell kibírnom. tegnap este szembesültem azzal, már nem vagyok a régi. Nem tartom kizártnak, ez lesz az utolsó küldetés, amit elvégzek, mert vagy belehalok vagy leszerelek.
S vágtat tovább. Nem volt praktikus épp mostanában Ranil hitre térni, de az elhívás most jött hát most jött.
A városban uralkodó állapotokon nem lepődött meg. Ez a háború hatása a civilekre. Nem szép látvány de most nem adhatja át magát érzéseinek. Szemével a Szürke medvét keresi...no meg a tömeget figyeli. Nincsenek biztonságban.
<Mi van ha már a törp nem is él és potyára jöttünk? na akkor szétvernék rövid úton valamit. De csak kínomban>
A fogadós zsizsegése kényszer szülte. Menni kell az üzletnek, jobb időkben biztos nem töri magát így senki a vendégért.
-Üdvözlöm! Keresünk valakit. Egy törpöt. Itt van vele találkozónk-s erszényébe nyúl, nem ingyen kérdezné ezt.

[Saggaras Zenir]

Victor

-Kapitány, ha jól tudom, ön nem ért a mágiához, és vannak olyan dolgok amiket én se értek, ráadásul az jogos, hogy ön más istenben hisz de szövetségesek vagyunk, így ezáltal lehet hogy a sors fonala kegyes lesz önhöz, és hagyja hogy varászatom önre is kifejtse hatását, veszíteni valója nincs. Ettől még nem lesz Isten káromló.

*A fogadóban csak némán áll, Seba mögött, és szájába tol egy fogpiszkálót.*

[Mesemondó]

________________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow közép-nyugati része, Tieck városa, Szürke Medve Vendégfogadó
Idõpont: Adron második hava, nyár, reggel
Résztvevõk: Mindenki
________________________________________________________________________________


-Egy törpöt? -húzza fel a szemöldökét a fogadós meglepetten.
-Igen, van egy Borf, nevű törpe vendégem, éppen most reggelizett meg, nagyon korán kelt, meghagyta ha keresnék azonnal szóljak neki. -mondja a fogadós és elindul. -Várjanak egy pillanatot kérem!

A fogadós elmegy, kisvártatva nem is ő, hanem egy vérben forgó szemű és láthatólag igen dühös gyűrűbe fonott szakűllú törpe robog le a lépcsőn.Teljes harci díszben, mint akit most rántottak ki egy kovácsüllő alól, páncélban, fegyverben érkezik a tarini követ.


Szó néklül felmutatja a gyűrűjét; //azt hiszem, még mikor a talin játszottunk Nava kérdezte, hogy miről fogja megismerni az összekötő embert..., ha jól emlékszem gyűrűben maradtunk ugye? Bocs de már nem emlékszem, mit mondtam négy héttel ezelőt...//

Utána a törp rátok zúdítja köszönés helyett ami benne volt, enyhén szólva mellőzve az etikettet:

-Mégis hol az öreg Rurig redves farkán kódorogtak eddig he? Azt hiszik én a szakállam megőszüléséig itten azt fogom várni, mire a dagadt seggüket végre előmeresztik valahonnét? Ha ennyire szarnak bele mi lesz itt a jövőben, miért nem kötik fel magukat ez első fára? - a törpe nem osotba, szándékosan nem mond konkrétumokat nyílvános helyen, de így is tudjátok, hogy a küldetésről beszél-...már három napja itt várom magukat, hogy kegyeskedjenk végre beandalogni azon a kurva ajtón! Gondlom nem siettek, szép kényelmesen jöttek, tán még a tájban is gyönyörködetek...eh...emberek...és a harmadik percemberke hol van? -húzza össze a szemét gyanakodva a törpe- úgy volt hárman jönnek nem?

[Saggaras Zenir]

Victor

*Hangja higadt maradt, és Mindenféleképpen Seba elött beszél.*

-Nos utunk nagyobb nehézségekkel volt kikövezve. És a harmadik társunk, már nem folytathatta utját. De szerintem ezt ne itt vitassuk, meg hanem valahol másutt. Ugyan is van pár dolog amit tudnia érdemes.

[Navaratna]

(Seba)
//Igen, gyűrű volt//

-A percemberke három madarat hallgatott az ágon, de az egyik megcsípte-mutatja fel a magáét Seba ha van neki. Majd Borfra tekint:
-Indulhatunk? Vagy így ketten már nem vagyunk elegen gombát szedni?

[Mesemondó]

________________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow közép-nyugati része, Tieck városa, Szürke Medve Vendégfogadó
Idopont: Adron második hava, nyár, reggel
Résztvevok: Mindenki
________________________________________________________________________________


//Victor//

-Nehézséggel volt kikövezve...Bul Rurugra! -Kíméljen a fájdalmas metafóráitól uram! -mondja a törp és közben int hogy kövessétek, és a hátsó udvar felé indul. - A toroni gyász fogja kikövezni a fejüket, a maguk elképesztő lasussága miatt! Negyvennyolc óránk van! ...-Ugye nem akarnak reggelizni?

//Seba//

-Mondja...maga hülye...vagy mi? Agyára ment a napsütés vagy csak én gondolom úgy, hogy összefüggéstelenül hablatyol?
-A társa ugya nem buggyant meg? -morran rá Victorra.

-Egyébként a nevem Borf. -A maguké? Vagy hívam önöket egyszerűen csak Kikövezőnek és Gombaszedőnek?

//Mindenki//

A törpe a hátsó udvarra megy.

-Van még egy társunk, Doran küldötte. -magyarázza.- A magánvéleményem szerint egy fontoskodó okostojás, de most hasznos lehet. Kibéreltük a helyet, hogy senki ne kotnyeleskedjen arra. De figyeljék a tetőket, mert éjszaka megtámadtak minket toron kutyái. Fényes nappal ezek nem támadnak, de ki tudja...

-Ő az. -mondja Borf és a fogadóudvaron álló kék felleghajtós férfira mutat. A férfi egy megrajzolt pentagrammában áll.

Biccent felétek.

-Örülök hogy végre ideértek Sifro kapitány és Faren atya. -Eljutott hozzánk is a hír, hogy mit történt Kapuvárban. Boreas árulása fájdalmas volt a Rendünk számára is, de biztosíthatom önöket atyám azóta szigorú belső vizsgálatot tartottunk az összes kiküldött diplomatánk körében.

-Akkor azonnal megnyitnám az Erigowba nyíló térkaput. Sajnálom, hogy most kezdek hozzá, de kicsit energiaigényes lett volna addig fennrtartani, míg megérkeznek.

-Jól van, már Senon, nem szövegeljen annyit; nyissa azt az átkozott Kaput, minden elveszített perc drága! Lesz még alkalmunk bőven pofázni meg bratyizni egymással, de amíg toroni...-mondja Borf, de a mondatot már nem fejezte be.

Ebben a pillanatban nyílpuskalövedék szeli át a levegőt, ami öt centire a varázsló mellkasa előtt megáll...,mintha falba ütközött volna. A lövész a szemközti utca emeleti ablakában áll és a nyitott ablakon keresztűl a függöny redői közűl, a szobából lőtt; nem látszott ki a fegyvere vége, de valószínűleg serényen újratölt, hogy könnyebb célt találjon, mint a -az út lerövidítése szempontjából- kulcsfigura dorani varázsló helyett.

Egy kis sziszegő fekete vasgolyó gurul le a ferde háztetőről és pattanva gurul be középre...a vasgolyóban kanóc ég; nemsoká a végére is ér.

//Seba//
Azonnal felismered az eszközt: Markus, az egykori szakasztársad is készített ilyen kránkővel és gyúporral készített kis bombácskákat...ha ez itt felrobban, márpedi a kanóc cirka két-három másodperc múlva leég; ez romba fogja dönteni a fél Szürke Medvét veletek együtt...

//Victor//

Nem láttál még gyúporos-gyújtóbombát, de tudod, hogy a niarei és kahrei alkimisták készítenek efféle veszélyes játékszereket. Aranybn mérik minden gramját. Ha az itt most felrobban, nektek végetek. Még jó hogy Senon nem nyitotta meg a térkaput...a következmények beláthatatlanok lettek volna, ha ez a förtelem berobbantja a Kaput...

Borf szeme kigúvad és fájdalmasan lomha mozdulattal veti magát az égő boba felé, hogy a kanócát kitépje...

Senon egy szót kiállt és fénylő tűznyíl vágódik az orvlövész rejtekhelyére, romhalmazzá változtatva azt.

A lövész kiiktatva. De ki dobta a bombát? És honnét? És mit fogtok az égő bombával csinálni?

[Navaratna]

//Muhaha, üdv a szopásban! Ranil nyugosztaljon... //

(Seba)

-Jó, legközelebb a kocsma népe előtt közlöm hogy mi a halál oka és ki által, értettem-mondta színtelen hangon Seba.
-Seba vagyok-hagyja ki a rangot, nemesi címet. A reggeli a nő részéről felejtős.
Gyorsan felméri az új tagot.
-Boreast szétkaptam, kár hogy nem volt vele a varázsbotja mert a seggébe is felnyomtam volna hogy a torkán jöjjön ki. Üdvözlöm-teszi a végére a varázsló monológja után.
Seba többet nem mukkan. A vessző nem érte el a varázslót, talán még is jó ha ismernek pár trükköt ezek a ványadt alakok.
Szemével nézi, honnan pattant le a golyó és vajon látható-e ki csinálta, de aztán beugrik neki, hogy MI is volt az a golyó.
Messze van tőle, ha a törp szerencsével jár, megúszták, ám ha nem...
A varázslóra próbálja vetni magát hogy a földre feküdjenek...kérdés, megy-e neki, nem-e kenődik fel egy mezőre...No és hogy persze ér-e valamit...

[Mesemondó]

________________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow közép-nyugati része, Tieck városa, Szürke Medve Vendégfogadó
Idopont: Adron második hava, nyár, reggel
Résztvevok: Mindenki
________________________________________________________________________________


És a következő pillanatban megáll az Idő.

Azt még hallod, hogy Victor orkánszerű hangon, igazi hatalommal átitatott hangon felrikolt:

- Állítsd meg az Idő Kerekét Uram!

Azt nem tudod, hogy sikerül-e neki; de egyik pillanatban van bomba, a másik pillanatban, meg Victor ott áll az Istálló alacsony ferde tetője mellett és veszettül csépel egy földön fekvő alakot aki olyan döbbent, és megrendült, mint aki nem érti hogy kerül oda, ahol éppen most van. Már hiába rántja maga elé a hagyományos fegyvereket: a lagoss-t és a pugoss-t a Toroni Ikrek fejvadászkardjait, Victor buzogánya átüti a kettős fedezéket, gusztustalan húsmasszává változtatva a döbben Iker arcát.

A bomba a földön van, kanócát kitépték.

Victor a toroni ruhájába törölgeti a buzogány fejét.

-….akkor amit Senon robbantott fel azzal kettő, és ezzel együtt három. Azt hiszem egy darabig nyugtunk lesz tőlük Seba.

Senon és Borf is ledermednek egy pillanatra, de napirendre tárnek a Kyel-pap hatalma felett. A törp némán biccent Victor felé.
- Talán van esélyünk visszaszerezni azt a Lobogót. –mondja Borf.

Te magad lefordulsz Senon-ról, mert a mozdulat hogy a testeddel fedezd a varázslót, az már elindult, de mire befejeződött, okafogyottá is vált.

Senon zokszó nélkül feltápászkodik.

-Azért köszönöm. –mondja, majd a további szócséplés helyett kántálni kezd és örvénylő enrgia örvény nyílik a levegőben a tér szövedékén.

Borf az első aki beveti magát a varázsló által nyitott kapuba.

Senon sürget benneteket.

-Én utoljára megyek! Biztonságosabb így...Menjenek!

[Navaratna]

(Seba)

Mikor lehunyja a szemét, minden robbanás előtti hangulatban van. Mikor kinyitja, már csöppet sem. Ámuldozik, aztán lekászálódik a varázslóról.
<Egy kyelnyi osztag és minden háborút nyernénk. Vajon Ranil papjai tudnak ilyet...?>
-De aztán jöjjön is!-mondja ugrás előtt Seba.
<Ebből akkora nyekkenés lesz! Minden varáűzdsló hánytató kaput szokott nyitni, ez se lehet másabb mint a Boreasé!>