Beszélő Múlt korcsma…

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* A férfi elnyújtózik az ágyon, s hagyja, hogy cirógasd, majd szavaid hallatán kissé elkomorul. Felül az ágyon, s a padozatot nézi pár pillanatig. Feláll, Magára ölti ruházatát, vértjét, fegyverét, majd rád tekint. Furcsa érzés fog el. A bensőséges hangulat egy szempillantás alatt „átalakult”, s a lovag ismét az az elérhetetlennek tűnő, távolságtartó egyén, kit még az út menti fogadóban ismertél meg. *

- Unnur! * Szól a megszokott, érces hangján.* Gyerünk, s nézzünk valami harapnivaló után! * Megvárja még felöltözöl, kinyitja az ajtót, s egy pillanatra visszafordul.* Mostantól ervül beszélgessünk! A többieknek nem kell tudniuk, hogy mi értjük egymást. *Néz rád kutatón a dartonita, de egy kacsintást azért megenged magának.*

[Navaratna]

(Unnur)

A hirtelen hangulatváltozást nem érti. Értetlenül rendeződik arca ráncba, ajka belső bőrét kezdi el harapdálni.
-Most valami rosszat mondtam?-ült fel rosszkedvűen s öltözni kezdett maga is. Közben morogva dohog, olyasmiket, hogy franc se igazodik ki az idegen férfiakon, meg hogy minden túlbonyolítanak alakoskodással, meg hogy mi a rossz abban ha valaki éhes...
Sértődötten fonja be haját 3 fonatba s a csizmáját is türelmetlenül rángatja fel.
<Aha, ezért ne kedveljünk meg férfit, mert azok ilyen álnokok!>
Hallja mit kér tőle a férfi, hogy ne használja az anyanyelvét, vállat ránt durcásan. A kacsintást végképp nem tudja a kemény beszéd mellé tenni, rándul az arca és egyszerűen jobb ötlet híján kicsit nyelvet ölt.
-Jó-mondja ervül s megpöcköli szekercéje nyelét szórakozottan. (célzat nélkül!!!)
Lesétál az ivórészre, megkeresi az asztalt, ahol korábban ültek és morcosan levágja a seggét a székre és összefonja karjait s fixírozza az asztal lapját.

emrelin nyelv

[Lorin O Krell]

(Lorin)

-Nem nem Arel a tanúm rá hogy nem vetettem szemet az amazonra, noha tényleg valódi szépség ráadásul aszem nem nagyon jünnénk ki egymással. Főleg azután ahogy első találkozásunkkor vihorászott rajtam... de ti is ott voltatok tudjátok.

-Ellanák ügyében igazad van aszthiszem. De azok az aranyak bizony jelentős összeget képeznek és ha így fojtatom az erszényem apasztását akkor nem igen fogok sokat az ő szentéylükben időzni.És amúgy is az amazonon és az Ellanákon kívül is akadnak még szerintem szép és odaadó lámyok ebben a városban.- és hogy méginkább kifejtse szavait végigbámul a tömegen tekintetével a jelenlévő hölgyeket végigmérve.

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* A lovag nem szól semmit, csak elindul lefele a lépcsőn. Te követed, s nyugodt léptekkel tudsz áthaladni az „előttetek” menyíló tömegen. Mikor az asztalhoz értek, a lovag kihúz egy széket, s hellyel kínál, majd ő is leül Ruel mellé. A méregtől először észre sem veszed, hogy a két arelita is csatlakozott már hozzátok. Mikor Aurin köszönti őket, akkor figyelsz, csak fel a két „sólymosra.” Az ifjabbik vállán nagy csodálkozásodra egy sólyom, egy valódi ragadozó madár csücsül csendesen…*

/ Lorin /

* körbepillantasz a tömegen, s ekor veszed észre, hogy szép lassan szétnyílik az, mikor az idősebbik lovag, mögötte Unnurral megjelenik. A lányon látszik, hogy valamitől tiszta ideg. Leül, s szó nélkül az asztallapot bámulja. Ekkor töri meg a csendet Aurin.*

- Üdv areliták! Megtörtént a várost felfedező túra?

/ Lorin, Unnur /

* A dartonita szavai után ismét megjelenik Timó. Hóna alatt három üveg vörös, kezében tálca, rajta jó pár sült csirkecomb, s szeletekre vágott cipó.*

- Toomára! Már megint együtt a díszes társaság!? Ne, egyetek, igyatok, mi belétek fér! A vendégeim vagytok! * Meglepődtök a törp kijelentésén mindketten. Az eddig szőrős szívű törp, kinek jelenleg is olyan a modora, mint egy kocsisé, azért kedvelheti ezt a bandát, kik eme asztalnál megjelentek. Miután lebassza az asztalra az üvegeket, s a tálcát ismét visszafordul a pult irányába. Fileppio töri meg a csendet.*

- Na, akkor barátim! Igyunk az újdonsült ismerőseinkre! * Önt mindenkinek egy- egy kupával, majd koccintásra emeli saját poharát.*

[Lorin O Krell]

(Lorin)

Elgondolkozik azon vajon mi csinálhattak ezek ketten oda fenn de nem sokat kell gondolkodnia : egy nő és egy férfi mit is csinálhat kettesben?
De azt már végképp nem érti hogy az együtt eltöltött pásztorórák után miért szomorú az amazon? Szeméyles tapasztalatai nem éppen arról tanuskodnak hogy a nők az együtlét után szomorúak lennének épp elenkezőleg. <Bár kitudja hiszen ő egy amazon.>
Ennek ellenére inkább nem kérdez rá az ok miértjére nem ismeri anyira az érinteteket hogy beleszólhason a dologba.

-Felefedező út?Volt igen csak rövidke .Láttam sok mindent ebből a városból de nem hiszem hogy mindent de még csak eleget sem.Úgy néz ki szomjuságom legyőzte a kiváncsiságom de hát elvégre a város még honap is állni fog a bor viszont elfogyhat....-elégedetten belekortyol a borba majd - igyunk a barátságra!

Miután lassan megiszogatta a bort nekilát a csirkécombhoz. <nem disznót igért a törp? Ah mindegy>
Levesz egy combot a tálról majd a sólyma felé nyújtja .
- Tudom, tudom nemolyan ízletes számodra mint egy nyúl amit magad fogtál de most ez van.
Kissé megcirógatja a csőrét sajálatának kifejezésére.Mert azért tudja hogy egy ragadozó nem nagyon szereti ha etetik.de kissé viccesnek is találja hogy nemrégiben a törp még csirkének nevezte (ezért még mindig haragszik)és most pont egy csirkéből falatozik.

[Navaratna]

(Unnur)

Morrant valamit arra hogy másokkal is kiegészült az asztaltársaság. Udvariatlanság vagy nem, ő most rosszkedvű!
Mikor a törp megjelenik és illatos étket baszarint az asztalra, akkor moccan meg jobban. Vesz cipót, két csirkecombot s laposakat pillant az idegen férfi vállán gubbasztó madárra. Ha jobb kedve lenne, kíváncsian vizslatná a madarat, de most szarul érzi magát és ez visszafogja felhőtlenségét. Megint morrant, lehet ez helyettesítette a jó étvágyat, elhúz magának egy üveg bort,(nem várja meg a kupát...) ráncolja homlokát a koccintási rítusra, bizonytalanul részt vesz benne majd jól meghúzza az üveget. Nagyon meghúzza. Újabb berúgást kockáztatva. Majd leteszi, megtörli a száját meg az állát ha kifojt egy kicsi és enni kezd szótlanul. Csak szeme villog, de nem néz senkire.

[Erigowi Klavel]

/ Lorin /

* A kis közjátékodat mosolyogva figyeli Ruel és Fielppio, de látod, hogy Unnur és az Aurin nevezetű lovag agya teljesen máshol jár. Mintha feszült lenne köztük a hangulat, vagy nem is feszült, hanem furcsa. Jót kortyol mindenki a borból, de a lány egy teljes üveget kap el, s majd félig kiissza annak tartalmát. Aurin komótosan kortyolgatja az italt, meredve tekintve maga elé, s néha a tömegre pillantva. Egyszer- egyszer a lányra is ránéz, de próbál úgy tenni, mintha csak „átfutna” rajta szemeivel. A feszültséget a többiek is megérzik, de nem szólnak semmit. Figyelnek téged, s madarad, közben Ruel próbálja oldani a hangulatot*

- Igyunk a barátságra még egy kupával! *Emeli poharát majd a pultnál álló két hölgyeménynek int, kik nem rég érkeztek a fogadóba, hogy üljönek közétek. Két elég helyes, mély dekoltázsú nőszemélyről van szó, kik gyanúsan saját testükből élhetnek. Erre öltözékükből, modorukból, s felajánlkozó gesztusaikból következtetsz. Oda libbennek hozzátok, s a kék ruhás a te öledbe, a másik barna szépség Ruel ölébe köt ki. Majd megszólal a hozzád ülő, s öledben ficánkoló.*

- Szép madarad van idegen! * Mosolyodik el akissé kényesen beszélő szépség.* A gazdája is olyan vérmes, mint a madara?! * Néz rád kérdőn, miközben látja, hogy sólymod széttépi a csirke combot. Arcodon végigsimít kézélével, s kacsint egyet a nőszemély.*

A két hölgyemény:
http://www.nlcafe.hu/cikk/2/19530/6.jpg


/ Unnur /

* Ott ülsz, s magadhoz veszed az étket, majd jóízűt falatozgatsz belőle. A többiek is nekilátnak az evéshez, de kissé furcsán tekintenek rád, mikor a fél üveg bort egy huztomra benyeled, azonban nem szólnak semmit. Aurin is igen csendes. A tömeget figyeli, de érzed, hogy néha rád emeli tekintetét futólag. Nem szóltok egymáshoz, de a többiek úgy tesznek, mintha minden rendben lenne. Ruel szavai zökkentenek ki gondolatmenetedből, mikor is ismét ivásra „ösztökéli” a csapatot. Ez még semmi. Ami ezután következik teljesen „lebénít”. Két most érkezett lánynak int, kik azon nyomban az asztalotokhoz lépdelnek, s kéjsóváran ülnek a férfiak ölébe. Látod rajtuk, hogy igen véznák. Fegyver talán életükben nem került a kezük ügyébe. Szavaik kéjesek, s enyhén nyávogósak. Nem tudod hírtelen hova tenni őket. Látod, hogy megalázkodnak, bájaikat mutogatják a felbőszült férfiaknak. Nálatok, otthon ez nincs megszokva. Az, hogy egy hím előtt ennyire „feladják magukat”, egyéniségüket a nők…*

[Navaratna]

(Unnur)

Megütközve néz a nőkre. Aztán leteszi a csirkét. Megtörli a száját. Feláll, megropogtatja az ujjait, majd bűnbakot találva, akin dühét levezetheti, hajon kapja a közelebbi ringyót, másik kezével pedig arcon üti ököllel.
-Azt a szégyentelen fajtádat neked te lotyó! Szégyent hozol a nemünkre! Ezért most a lelket is kiverem belőled!
S terve az hogy felrántja hajánál a szajhát és megint bemos neki. Hirtelen támadt veszett dühének szabad utat enged. ha a másik társnője védelmére kel, neki is kijuthat pár ütés s csúnya szó:
-Hol a tartás, hm?! Ennél lejjeb már nem is süllyedhetnétek! Ruha se kell rátok, minek! Az állat sem visel ruhát ha párzani kíván!-s megkísérli letépni a ruhát róla/róluk. Kedz bedühödni, fülében dobol a vér. Igaz, hergeli őt a két nő milyensége de az is, hogy miképpen viselkedett vele a dartonita. Hallgat lélegzésére s érzi,a vörsö köd elkezdi ellepni az agyát, azaz elképzelhető, hogy a harci lázként ismert őrjöngés nemsokára elepi a józan eszét.

[Lorin O Krell]

-Öhm.-először szóhoz se jut a gyors lányszerzés miatt de aztán észbe kap.-üdvözletem hölgyeim.
Örömlányokkal még nem nagyon akadt dolga ha nő kellet neki akkor azt megszerezte és nem megvásárolta /mármint Ereneben/. Ennek ellenére örül.
-Hogy vérmes hát az csak attól függ... . Mondja kissé lágyan és közben tölt egy kupa bort a hölgynek és a szokatlan helyzet miatt kissé ügyetlenül nyújtja felé.
...
//a többit majd később//
// ugye ném én ülök közelebb Unnur-hoz???//

[Erigowi Klavel]

/ Unnur, Lorin /

/ Unnur /

* Hírtelen felindulásod váratlanul érint mindenkit. A Ruel ölében ülő hölgyeményt kapod el, hisz ő van hozzád közelebb. Hírtelen senki sem köpni, sem nyelni nem tud. Elkapod a lány haját, s felrántod a lovag öléből, majd arcon ütöd ököllel. A lány azonnal aléltan csúszna össze, de te tartod hajánál fogva. A másik lány felsikolt, s azonnal nyakába ugrik Lorinnak.*

/ Lorin/

-Uram! Tegyen valamit! Ez az őrült megöli a barátnőmet! *- Kiáltja el magát, majd hogy sikítva. Fileppio, s Ruel is elhűlve, a hírtelen cselekménytől „lebénulva” követi figyelemmel a történéseket. *

/ Unnur, Lorin /

*Aurin kapcsol a leghamarabb. Felpattan helyéről, s elkapja Unnur csuklóját, ki ismét lesujtni készül, majd Lorinék számára idegen nyelven elüvölti magát.*

- Ereszd el! Azonnal! * Ordít emrelinül, s oly erővel tartja meg Unnur kezét, hogy az moccantani sem tudja. Tekintete átszellemül a férfinak egy pillantra, majd ismét kitisztul, s csendesebben folytatja az areliták számára ismeretlen nyelven.*

- Ereszd el! Ő nem a te fajtád! Ő nem hisz a te Földanyádban! Ő egy eltévelyedett lány, ki inkább segítségre szorulna, mint hogy bántalmazásra! * Ekkor jelenik meg Fejszés Timó a felétek forduló, ámuló tömegen keresztül. Feje majd oly vörös, mint szakálla. Megáll az asztalotok előtt, s Aurinhoz fordul, mást nem is látva az idegtől.*

- Vidd innen! Vidd, mert kitiltalak téged is! Tudom ki vagy, de jelenleg nem érdekel! Tönkreteszi ez a szuka a forgalmamat! * Szólal meg közösül a törp, állva a lovag szúrós tekintetét.*

[Navaratna]

(Unnur)

A lány sípolva veszi a levegőt és vicsorog a fizikai fölényt érzékelve, de nem borul el az agya, ahhoz túl korán csaptak le rá. Viszont a foga hallhatóan csikordul egyet. Úgy ereszti el a lányt mintha szemetet fogott volna meg, rá se néz.
-Neked kellett volna pofon! Eressz el!-mondja indulatosan Unnurm de ervül! Ha ez megvolna, azaz elengedik, felrobog a szobába s bezárkózik oda lehiggadni és duzzogni. Senkit nem akar beengedni most oda. leülne az ágy mellé a födre, hogy rálásson az égre a nyitott ablakon át. Zihál az idegtől de már nincs üthetnékje.

[Lorin O Krell]

A hirtelen nyakba-ugrástól szinte hanyatt esik de valahogy csak megtartja magát csak remélni tudja hogy a solyma nem csinál semmi szokatlant.
- Ö persze hölgyem - megpróbálja valahogy leszedni magárol a lány majd feláll.

Pár pillanatig vizslatja a távolodó Unnurt majd az ájult nö felé fordul letérdel mellé és megvizsgálja hogy jól van-e. Majd finoman megpróbálja magához téríteni ha nem sikerül akkor megpróbálja egy kis vízzel a kulacsából.

Ha elültek az indulatok elsőnek a tömeghez fordul és mintegy magyarázat képpen - Nők- emeli fel mikét kezét bocsánat kérően majd Aurinhoz fordul:
-Nem rám tartozik de mi baja van az amazonnak?

Várja a válsztidöközben maga is elgondolkozik . Közben persze mege mellé emeli a lányt akit azelőtt az öléből a nyakába ugrott és próbálja megvigasztalni.:
-Bocsássa meg hölgyem hogy így kellet megismerkednünk..

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* Aurin elengedi a kezed. Ahogy a lány hajának szortásán engedsz, az élettelenül hanyatlik a padozatra,. Figyelembe sem veszed a törp szavait, felrohansz a szobádba, s magadra zárod azt. *

/ Lorin /

* Sólymod a hírtelen mozdulattól megrebben, s letelepszik a kocsikerékből kialakított gyertyatartó csillárra .* A nő engedelmeskedik, s leszáll a nyakadból, majd Unnur elfutása után az alélt hölgy mellé térdelsz. Látod, eltört állkapcsa a hatalmas ütéstől. Kulacsodat előveszed, s markodva löttyintve egy kis vizet, bekened arcát, hatástalanul. Ott térdelsz a még mindig alélt lány mellett, a tömeghez intézett szavaid mosolyra csalnak pár fickót, de a legtöbbje várja, mikor tér magához a leütött nőszemély. Mikor felteszed kérdésed Aurinnak, a lovag rád tekint, majd kimérten ennyit mond:*

- az amazonoknál nem szokás szajhálkodni, s alárendelni magukat a férfi népnek! *A rövid magyarázat után ő is távozik Unnur után, ennyit oda vetve a törpnek.*

- Elviszem innen!* Majd felmegy a lépcsőn a dartonita. Rendtársad melléd térdel, s ő is megvizsgálja a lányt, majd rád tekint.*

- Itt nem segít a víz! Komolyabb beavatkozás szükséges! Vigyük fel egy szobába? Mit gondolsz Lorin?!


/ Unnur /

* Kopogtatást hallasz az ajtódon, de nem reagálsz rá, még egyszer megkopogtatják azt, majd Aurin szavait hallod csendesen.*

- Én vagyok az unnur! Engedj be kérlek! * Te nem reagálsz rá, csak az ablakon keresztül nézed a kék eget a vonuló bárányfelhőket . Ekkor hangos reccsenéssel bevágódik a tölgyfaajtó, s Aurin lép be rajta.*

- Pakolj! Más szállás után nézünk! *Hallod érces hangját, majd érzed, hogy közelebb lép hozzád. Majd, hogy hozzád simul, s füledbe súgja emrelinül:*

- Szeretlek, te őrült nő!

[Navaratna]

(Unnur)

Az ajtó betörésére már megmoccan, a paplovag felé fordul hogy most mi lesz. Meglepődik, hogy nem támad rá a férfi hogy elégtételt vegyen a lenti szarkavaráson és cirkuszon, de amikor kibukik a másikból a vallomás, megrezzen, értetlenül néz rá.
-Hogy? Mi? Mért?
Kicsit ijedt.
<A szerelem bűn, a Földanya nem engedi hogy hímhez ragaszkodjunk, mert elfeledkezünk az ő szeretetéről s elfelejtjük kik vagyunk! De egy itt mondta!!! Megőrült?!>

[Lorin O Krell]

Kicsit elgondolkodik azon amit a dartonita mondott és igazán nem érti .Magában vállat von majd Fillepio szavaira újra a szerencsétlen "áldozathoz" fordul
- Igazad van, tényleg más eszközhöz kell folyamodnunk.Nem hiszem hogy egymagam megtudnám gyógyítani de megpróbálom természetesen.
-Ilenal itt maradsz- adja ki az utasítást illynoriul a solymának aki a csilláron ül.A pappal vagy a palovaggal együtt a lányt megpróbálja felvinni.
Út közben a tömeghez is intéz pár szót.
-Ne ijedjenek meg nem lesz semmi baja.Úgy látszik erős ökle van a szerelemnek.- közben mosolyt erőltet az arcára.
Miután felértek a lépcsőn felhagy a mosolyal és inkább agodalmas arcot vág.
<Szépen lejáratom magam ha nem sikerül megyógyítanom. Könyörgöm Arel segíts....>