• Fórum kezdőlap
    M.A.G.U.S. Online RPG
    • Keresés
    • GyIK
    • Taglista
  • Felhasználói vezérlőpult
    Belépés
    • Felhasználói vezérlőpult
    • Belépés
  • Postaláda
    Privát üzenetek

Úttalan utakon....

A divat, a szép, a dalnokok, és az íjászok hazája...

Moderátor: Admin

Hozzászólás küldése
180 hozzászólás • Oldal: 8 / 12 • 1 ... 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Erigowi Klavel » 2007.08.08. 17:28

/ Ryni /

* A férfi leszáll a kocsiról, majd elővesz annak hátsó részéből pár holmit. Egy pokrócot, amit nagy műgonddal leterít a zöld gyepre, a bográcsot, s annak állványát, majd egy kis húst. Látszik rajta, hogy valami lábasjószág combja lehet. Levesz még egy vágódeszka szerűséget, hagymát, zsírt, őrölt paprikát, sót, s borsot. Mindent szép sorban lepakol a leterített pokróc mellé, s mindezek után mutatja, hogy foglalj helyet. Mind e közben beszél eddigi életéről.*

- Hát, hol is kezdjem Ryni?! Talán az elejéről. Erenben születtem, ott nevelkedtem, majd miután a kékköpönyegeseknél leszolgáltam vagy hat évet úgy döntöttem, elég volt a kötöttségekből. Megvettem ezt a kis fogatot, s lovamat elé kötve elindultam a vakvilágba. Először természetesen Erigowba jöttem, majd miután meguntam az egyhelyben ülést más tájakra vándoroltam. Volt mikor egyedül, volt mikor társak, útitársak társaságában. Jó pár buliban, talán veszélyesnek mondható küldetésben, kincsvadászatban vettem részt. Na, félre ne értse! Nem nagyképűségből mondom. *Mosolyodik rád a napcserzett bőrű férfi. * Így bejártam Észak legtöbb országát. Kezdve Tarintól, Haonwellen keresztül, Tiadlant, a Dwill uniót, még toronban is megfordultam egyszer. Azután Erionba és környékére tettem át „székhelyem”. Onnan Új- Pyarronba vitt sorsom, majd Edorl, és Predoc következett. Megfordultam Ibarában is, meg az északi városállamokban. Jaj, még Rowownban is, de azt inkább hagyjuk. Abasziszban azonban még nem jártam, csak hallottam róla. Jót is és rosszat is. Azt beszélik az abbit országában elég nagy Toron befolyása?! Toronra visszatérve. Hát tényleg igen furcsa, inkább őrült szokások alakultak ki ott, s ahogy Ryni ön is említette, gyors rabszolgává, vagy esetleg hullává válhat ott az ember. *Kacsint rád Miltordis enyhe mosollyal. Közben gyűjtött egy kis tüzifát, s kulacsába vizet töltött a csordogáló patakból. Felállítja az állványt, s ráhelyezi a bográcsot. Megpucolja a hagymát, s alágyújt a tűznek, gyors, rutinos mozdulatokkal. Fél perc, s már serceg a bogrács aljába tett zsírocska. Belekerül a hagyma, s pirosra dinsztelődik. Közben a húst bicskájával apró kockákra vágja, majd beleönti azt a bográcsba. Valahonnan egy fakanál is előkerül, s pár gyors mozdulattal megkavarja a jó illatú ételt. Felönti egy kis vízzel, befűszerezi, s rak még kicsit a tűzre. Munkája végeztével leül melléd, s kulacsát előveszi. Letekeri záró fedelét, s feléd nyújtja.*

- Bocsánat, de kupa helyett most csak kulacsommal szolgálhatok! Szereti az édeskés predocit?* Kérdi a férfi, s látszik tekintetén, hogy ez az életforma ami teljes örömet, boldogságot okoz számára.* Mi jót tervez, miután Erigowba értünk? Ja és ha gondolja nyugodtan mosdjon le. A patak vize friss, bár kissé még hideg.A pörkölt vagy egy óra mire megfő, addig ráérünk bőven.

Miltordis:

http://img0.tar.hu/joelyon/size2/31820335.jpg
Erigowi Klavel
Helyszínmoderátor
Helyszínmoderátor
 
Hozzászólás: 557
Csatlakozott: 2007.05.27. 22:28
Tartózkodási hely: Erigow
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Yvett de Crei » 2007.08.09. 14:31

(Ryni)

*Letelepedek a leterített pokrócra. Keresem azt a fonalat, hogy hogyan is és mit is csináljak... Megnézem magamnak lopva ismét Miltordist. Eszembe jutnak azok az évek amiket még Ifinben éltem le Lícia tanítása alatt... Azok a dolgok melyeket mutatott akkoriban már egy kicsit megfakultak bennem, rájövök, most mennyire hasznát venném mindannak, ha élesebb lenne a tanult anyag.*
<Hogy is volt... legyünk kedvesek ... nem erősségem, de kellemes ez a férfi társasága. Majdcsak lesz valami - legalább eljutok Erigowba, és talán lesz egy szép napom. És éjszakám... ha... :P>

- Segítsek valamit Miltordis?
*Közben leveszem magamról a kabátom. összetekerem és a táskámra teszem.*
- Ehhez az élethez képest én egyhelyben topogtam :). Biztos gyönyörű helyeken járt. ...
Predoci?... - *látszik, hogy dunsztom sincs mi lenne az. Azért elveszem a kulacsot és picit belekóstolok. Kérdésére vállatvonok.*
- Még nem tudom. Majdcsak akad valmi ami megfog itt, amiért érdemes lesz maradnom.
*A mosdási lehetőségre nem válaszolok, reagálok. Most egy kicsit fanyalgok tőlle - elszoktam már tőlle, és semmim sincs - főlleg nem törölközőm...*
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Avatar
Yvett de Crei
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4390
Csatlakozott: 2006.03.28. 0:45
Tartózkodási hely: Kerecsend
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Erigowi Klavel » 2007.08.09. 18:07

/ Ryni /

* Ajkaidhoz emeled a kulacsot. Már mikor megérzed az itóka illatát, összefut a nyál a szádban. Belekortyolsz, s mennyei finomságot, édességet érzékelsz. Ilyen finom bort még életedben nem ittál. Szíved szerint le sem vennéd a szádról az iszákot, még tartalmát ki nem ittad . Jólneveltséged azonban visszatart. A férfi kérdésedre röviden válaszol.*

- Hmmmm… Segíteni?! Hát egy fertályóra múlva megenni segíthetne hölgyem! *Kacsint rád széles mosollyal. * Hogy ízlik az 5 fürtös predoci? Ivott már ilyen nedűt? Melleseleg tudna nekem mesélni, milyen is ama nagy Abaszisz! Jók az értesüléseim a toroni befolyásról s az alvilág milyenségéről?! *Tekint rád kérdőn, miközben megforgatja a bográcsot, s szemei lejjebb csúsznak testedet fürkészve, midőn a kabátodtól”megszabadulsz.”*
Erigowi Klavel
Helyszínmoderátor
Helyszínmoderátor
 
Hozzászólás: 557
Csatlakozott: 2007.05.27. 22:28
Tartózkodási hely: Erigow
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Yvett de Crei » 2007.08.10. 11:55

(Ryni)

- Ez csodás ízű! Köszönöm! - *mondom a borra miután visszaadom neki a kulacsát.*
- Hát ha mást nem enged, akkor majd megenni segítek :) - *válaszolom neki mosolyogva.
Hogy a "vetkőzés" alkalmával figyel - úgy teszek mintha észre sem venném (egyébként nem bánom). Hogy mit néz meg az már az ő dolga - megakadhat a szeme azon a kopottas rövidkardhüvelyen, s a benne nyugvó fegyver markolatán, amin semmi csicsa nincs. Valamint megnézheti magának arányos alkatomat. Kicsit alacsonyabb termetû vagyok, mint az átlag. A barna egyszerû szabású, vászonból készült nadrágba bújtatott karcsú lábakat csak sejtheti, de a feszes hátsót a rásimuló ruhának köszönhetően tökéletesen kiveheti. Az átlagostól kicsit jobban karban van tartva testem, bár nem dagadok izmoktól. Felsõ testemre simulva egy kerek nyakkivágású, könyékig érõ világosbarna színû bársonyos felsõt viselek. Ez "láttatja" a kicsinek mondható, ám feszes kerek melleimet. Jobb csuklómon egy piros kiskendõcske látható, melyen fehér hímzés van, bár a kép nem látszódik normálisan az összegyûrõdött anyag miatt. Azonban az látszik, hogy igencsak régi és megbecsült darab. A kabát alatt nem volt teljesen kivehető, de így már jobban látszik mindkét nyakláncom nyakamban: az egyik ócska selejtes, talán rézbõl készülhetett és egy törött medalion van ráakasztva (mintha egy madár szárnya lenne). Míg a másik gyöngyfûzött több rétegben, és szabálytalan közönként ki is lóg belõle 1-2 szál – mintha több vége lenne egyszerre.
Kérdésére vállat vonok.*

- Hát abaszisz mondjuk úgy kaotikus. Minden megvan amit csak el lehet képzelni - a nagyon jótól a nagyon rosszig... És hogy ki mit lát belőle az attól függ hol él, kik az ismerősei, milyen a társaság ahová tartozik... Meg attól is, hogy milyennek szeretné látni az országot az odaérkező, ottélő ember. Az alvilág befolyása igen, nagy. Hamar megütheti az ember a lábát ha ismeretlenül csak úgy beállít... bár még mindig jobb a helyzete mint mondjuk toronban e szempontból. Bár nem is tudom melyik a jobb - míg asziszban hamar kinyírják az embert, toronban hamar örökös rabszolgaságba taszítják - *bukik ki ez belőlem kissé cinikusan, kétértelmű félmosollyal.*
- Meséljen nekem az északi népekről Miltordis. Mennyire vendégszeretőek? Mennyire toleránsak? Mert azt tudom, hogy itt nem népszerű ember az aki kiejti Toront a száján, vagy akár ki is derül róla, hogy ott is megfordult. Mire számíthatok? Azt azért nem szeretném, hogy az első alkalomkor felkoncoljanak.
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Avatar
Yvett de Crei
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4390
Csatlakozott: 2006.03.28. 0:45
Tartózkodási hely: Kerecsend
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Erigowi Klavel » 2007.08.11. 13:30

/ Ryni/

* A férfi ámulattal hallgatja szavaidat. Látod rajta, hogy teljesen beleéli magát a szituációba. Talán még gondolataiban ott is „jár” Abasziszban. Bólogat, hümmög, de azért csendesen hallgatja a mondottakat. Miután befejezted töprengve megszólal*


- Hmmm… Nagy igazságot mondott hölgyem! Tényleg sokat számít, hogy melyik oldalról, honnan nézünk egy országot, kultúrát, szokásokat. Nagy tapasztalatról, jó megfigyelőkészségről tanúskodnak szavai Ryni! * Réved el egy pillanatra, majd visszazökken a valóságba.* Milyenek az északi népek, emberek?! Hát ahogy ön is tökéletesen megfogalmazta. Itt is minden nézőpont kérdése. Erigownak, s más északi államoknak is megvannak a maguk pozitív és negatív oldaluk. Alapjában véve vendégszerető népség az északi, de jól gondolja. A toronból jövőket, onnan származókat tényleg nem szívlelik! Ez érthető is az állandó shuluri fenyegetettség végett! * Mosolyodik el a férfi.* Azonban nem fogják azonnal bitófára, mágiára jutatni származása végett az embert. Törvényeik eléggé humánusak, ritka a halálbüntetés, viszont nagy szigorral büntetik a bűncselekmények okozóit. Erigowban például tartós fogság vár arra, esetleg kivégzés, ki fegyverével életét veszi akárkinek is. Legyen az erigowi, vagy külhoni. A lopást is szigorúan büntetik. Jó pár évet lehúzhat az ember, ha rajta kapják a dolgon. Persze, mint mindenhol, itt is előfordulnak kisebb csetepaték, kocsmai verekedések, de az az utca törvénye, hogy fegyvert nem ránt senki. A nemeseket, lovagokat, vallási vezetőket tisztelik, de nincs olyan „kötött” szokásjog, mint például Toronban. Nyugodtan szemébe nézhet az ember egy nemesen szülöttnek. Szóba is elegyedhet vele az illető. Persze, ha azt a másik fél is akarja. Nem kell térden csúszni, állandóan a földön tartani tekintetét az egyszerű embernek sem! Mindenki szabad valamilyen szinten. Mindenki azt tesz amit akar. Egyértelmű, itt is megvan az osztálykülönbség, de másképp, mint a zsarnokoskodó országokban. Elméletileg mindenki egyenlő jogú ember, bár pénzzel, s hatalommal sok mindent meglehet oldani. *Kacsint rád Miltordis, majd miután elkészült az ebéd elővesz két fatányért, egy- egy kanalat, s szed számotokra az íncsiklandó illatú pörköltből. Szel pár szelet kenyeret az úti cipóból, majd feléd nyujtja az egyik púposra szedett tányért. *

- Jó étvágyat hölgyem! Remélem ízleni fog az én kis főzztöm! * Tekint rád érdeklődve, s miután elfogadod az ételt ő is nekilát a lakmározásnak melletted ülve a pokrócon.*

// Yvett! Ryni karaktered 1 ponot kap szerepjátékból, a nagyon jó kis gondolatokért, párbeszédért, az élethű alakításért! Gratulálok! Légyszi írd fel karakterlapodra! :) //
Erigowi Klavel
Helyszínmoderátor
Helyszínmoderátor
 
Hozzászólás: 557
Csatlakozott: 2007.05.27. 22:28
Tartózkodási hely: Erigow
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Yvett de Crei » 2007.08.11. 16:38

(Ryni)

- Ez számomra üdítően fog hatni. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy senki nem fog provokálni, hogy végül kicsit erőszakosabb legyek a kelleténél, és így nem lesz túl jó vége a dolognak. No de majd meglátjuk... Ha békén hagynak jó kislány leszek :D
<Vagy nem.... :twisted: >
*A kínált ételt elfogadom. Idő közben megéheztem, és az illat ami a bogrács felől száll összefuttatja a nyálat a számban.*
- Köszönöm, és jó étvágyat! - *mondom, majd hozzáfogok az étel elfogyasztásához. Azonban legyen akár milyen finom nem eszem meg mind - inkább csak a felét. A lelki problémákból fakadó étvágytalanság még most is kihat szervezetemre. Amikor végzek az evéssel magam mellé pakolom tányérom és egy jó nagyot nyújtózom.*
- Köszönöm mégegyszer Miltordis, ez fenséges volt. Ne sértődjön meg, hogy nem ettem meg mindet, de én igen kevés élelmen is elélek. Sosem voltam egy nagy evő, lehet még ez is megfekszi a gyomromat, hogy melegen és gyorsan ettem. Lehet nem ártana egy picit pihennem indulás előtt. Vagy inkább kapjam össze magam és ne hátráltassam az útján? - *várakozóan nézek rá, láthatólag elcsigázott valami, lehet, hogy tényleg a meleg étel hirtelen evése a ludas ebben.*
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Avatar
Yvett de Crei
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4390
Csatlakozott: 2006.03.28. 0:45
Tartózkodási hely: Kerecsend
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Erigowi Klavel » 2007.08.12. 20:37

/ Ryni /

* A férfi kutatón fürkészi tekinteted, de nem szól semmit étvágytalanságodra. Megeszi az étket, s lassan elkezdi összepakolászni a főzéshez használt alkalmatosságokat. Bepakolja a kocsi hátuljába a fűszereket, a bogrács állványát. A maradékot, mely csak pont annyi amit te meghagytál a tisztás szélén kikaparja a tányérodból, majd elindul visszafele, hozzád.*

- Nyugodtan pihenjen egy kicsit Ryni! Addig én elmosom az edényeket, utána, ha nem veszi udvariatlanságnak lemosdok a patakban. Jót fog tenni egy kis felfrissülés. Mellesleg meg nem rohanunk mi sehova! Nem hajt minket egy ork horda szerencsére! * Mosolyodik el a férfi, majd elkezdi összeszedni a mosatlant.* Amúgy, én azért megyek Erigowba, hogy kicsit kikapcsolódjak. Egy igen hosszú út áll mögöttem. Tiadlan partvidékéről jövök. Ahogy látom és hallom, ön sem konkrét céllal megy Észak eme gyöngyszemébe. Ha, gondolja, s elfogadja társaságom, megmutathatnám a város látványosságait. * Mondja szerényen, s csendesen a jóképű „csavargó”.*
Erigowi Klavel
Helyszínmoderátor
Helyszínmoderátor
 
Hozzászólás: 557
Csatlakozott: 2007.05.27. 22:28
Tartózkodási hely: Erigow
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Yvett de Crei » 2007.08.12. 21:10

(Ryni)

- Ó nem... nincs konkrét célom. Hát, ha magának van kedve egy ilyen világcsavargó nőszeméllyel bajlódni :) De lehet teher leszek, hisz most mondta kikapcsolódni jön ide. Engem pátyolgatni pedig nem kis energia kell, azt hiszem :P
Egyébként a pihenésem ráér. Segítek elpakolni, rendbetenni, aztán amíg tisztálkodik pihenek. És nem tartom udvariatlanságnak, kell egy kis felfrissülés :) Csak nyugodtan, akár már most is mehet.
*Neki látok segíteni elpakolni, és az edényeket elmosni, de a maradékot nem engedem kikaparni.*
- Ez jó lesz még nekem legközelebbre, ha megéhezem. Menjen csak felfrissülni!...
*Zavarom mosolyogva, majd ténylegesen elmosok mindent. Remélhetőleg találok valamit amit a tányérra tehetek letakarás céljából, majd ha mindennel kész vagyok lepihenek. Lefekszem a takaróra, behunyom a szemem és elszenderülök.*
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Avatar
Yvett de Crei
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4390
Csatlakozott: 2006.03.28. 0:45
Tartózkodási hely: Kerecsend
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Erigowi Klavel » 2007.08.12. 22:12

/ Ryni/

* Miltordis örömmel fogadja a segítséged, de nem hagyja, hogy egyedül mosogasd el az edényeket. Közös erővel teszitek meg azt a patakban, majd ad egy fedőt a maradék ennivaló letakarására. Te a teendők után elnyúlsz a pokrócon, majd álomba merülsz.. Először semmi különös nem történik. Egy ismeretlen városba röpítenek gondolataid, az álmod. Hatalmas tornyot pillantasz meg kiemelkedni a kőfallal körülvett tündöklő ember lakta, hatalmas és csodálatos településen. Csipkézett párkányok, ódon épületek, melyek nagyon hasonlítanak Shulur mészköves épületeire. Látszik rajtuk, hogy egy azon kultúra, öröksége mindkét település. Madártávlatból látod az egészet, majd hírtelen a város utcáin találod magad. Ott „süvítesz” keresztül, mint a szél. Hatalmas tömeg van. Minden féle ember, nemzet képviselteti magát. Mutatványosok, tribünök, zenészek vannak minden téren, minden utcasarkon. Arcukat nem veszed ki, oly gyorsan haladsz el mellettük. Egy kopottas, két szintű épület mellett álapodsz meg. Cégére ervül van íródva, de egy vitorlát ábrázol számodra. Álmod hírtelen megszakad. Kinyitod pilláid, s látod, ott ül melletted csendesen Miltordis. Hosszú haját törli ép szárazra egy törülközővel. Ruhátlan, napbarnított felsőtestén szálkás izomzata csak úgy pattog. Nem veszi észre, hogy felébredtél, hisz a törülköző takarja szemeit előled. Látod, bal oldalán régi, szúrt heg éktelenkedik, s bal vállán is egy vágott seb hege mutatja, hogy megsérülhetett valaha.*
Erigowi Klavel
Helyszínmoderátor
Helyszínmoderátor
 
Hozzászólás: 557
Csatlakozott: 2007.05.27. 22:28
Tartózkodási hely: Erigow
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Yvett de Crei » 2007.08.12. 23:02

(Ryni)

*Megmosolygom azt az összhangot, vagy mit, ahogy elpakolunk és rendberakjuk a cuccot közösen Miltordisszal.
Az álom szép, és először nem is gondolkodom el a jelentésén. Örülök annak, hogy végre nem a rémálmok gyötörnek.
A felpattanó szemem egy másik csodás látványt tárnak elém. Impozáns látvány ez a férfi számomra. Nagyon is...
A heget megfigyelem kicsit hosszabban mint kellene, majd oldalra fordulok, felkönyöklök, óvatosan megérintem a bal oldalán lévő heget.*

- Ez még innen is elég csúnyának néz ki - *szólalok meg igen halkan.*
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Avatar
Yvett de Crei
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4390
Csatlakozott: 2006.03.28. 0:45
Tartózkodási hely: Kerecsend
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Erigowi Klavel » 2007.08.12. 23:57

/ Ryni /

*A férfi kicsit megrándul, mikor hozzáérsz, de utána leemeli fejéről a törülközőt, s rád mosolyog. *

- Az egy régi történet! Ahogy meséltem már, benne voltam pár keményebb küldetésben. Ifjonti hévvel vetettem bele magam mindenbe. Hát majdnem rá mentem! Egy gorviki fattyú majdnem felnyársalt ramierajával, de szerencsére megúsztam. Az már a múlt! *Legyint egyet jobbjával, majd rád tekint, s elmosolyodik kutatón.* Sok marhaságban részt vettem, de tudja mit tanultam meg belőle?! Azt, hogy a pénzhajhászás nem minden! Sokkal értékesebb dolgok is vannak az életben, mint a pénz! A legfontosabb, az, hogy az ember jól érezze magát a bőrében! Tényleg!? Mit fog tenni, ha kiélvezi Erigowot? Tovább áll, megállapodik valahol?
Erigowi Klavel
Helyszínmoderátor
Helyszínmoderátor
 
Hozzászólás: 557
Csatlakozott: 2007.05.27. 22:28
Tartózkodási hely: Erigow
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Yvett de Crei » 2007.08.13. 0:19

(Ryni)

- Bocsánat! - *mondom a rándulásra, majd végighallgatom.
Nem leplezem semmivel azt, hogy a látvány tetszik amit nyújt, bár szavakkal és egyéb tettekkel nem is mondom ki.
Emlékképek ötölnek fel benem, egy a hátamba maró fájdalom, majd a vállamba, elfordulok tőlle míg ezeket elhesegetem magamtól.*

- Még nem tudom. Attól függ találok-e itt valamit magam számára ami élvezetes lesz, ami miatt itt maradok akár hosszan. - *felállok. "Sajgó" vállamat megmaszírozom kicsit.*
<A fene enné meg... Soha nem fog elmúlni ez a sz@r érzet?... Pedig már begyógyult, és még mindig néha olyan, mintha friss lenne a seb :? >
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Avatar
Yvett de Crei
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4390
Csatlakozott: 2006.03.28. 0:45
Tartózkodási hely: Kerecsend
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Erigowi Klavel » 2007.08.13. 8:14

/ Ryni /

* Miltordis teljes révülettel figyeli tekinteted. Olyan érzésed támad, mintha gondolataidban olvasna, vagy legalább is megpróbálná azt. Látod rajta, hogy érzékeli, hogy valami nincs rendben veled. Nem szól semmit, de tudod jól, hogy valamit sejt. Biztos vagy benne, hogy nem szó szerint ismeri gondolatmeneted, érzéseid, de sejthet valamit. Azt, hogy valami nyomja lelkedet. Rád tekint, midőn felkelsz, s egy pillanatra elgondolkodik, majd megkérdi, vagy inkább kijelenti.*

- Látom önnek is vannak régi, mély hegei. Nem biztos, hogy szó szerint a testén, inkább lelki sebek lehetnek ezek, ha jól sejtem! Elnézését kérem, nem akarok a múltjában kutakodni, de amit látok, azt látok. Induljunk? *Teszi fel a kérdést, rád bízva, hogy esetleg beszélsz-e a dolgaidról, a prolémáidról.*
Erigowi Klavel
Helyszínmoderátor
Helyszínmoderátor
 
Hozzászólás: 557
Csatlakozott: 2007.05.27. 22:28
Tartózkodási hely: Erigow
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Yvett de Crei » 2007.08.13. 21:57

(Ryni)

*Megjegyzésére kicsit elfelhősödik a tekintetem. A mozdulatom megáll a levegőben, és aprót sóhajtok.*
- Mondjuk úgy, hogy megkóstoltam toron sötétebb oldalát. Úgy hoztak el onnan, hogy azt sem tudták életben maradok-e.
*Megvonom a vállam, ránézek, egyenesen a szemébe, ha vájkálni akar, vájkáljon - jót úgysem lát bennem.*
- Itt is és ott is vannak sebek Miltordis. Mint mindenkinek. Kicsik, nagyok - nézőpont kérdése.
//Nem áll szándékomban elfordítani a tekintetemet - addig nézek a szemébe amíg birom, vagy amíg ő bírja a tekintetem állását.//
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Avatar
Yvett de Crei
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4390
Csatlakozott: 2006.03.28. 0:45
Tartózkodási hely: Kerecsend
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Erigowi Klavel » 2007.08.13. 22:50

/ Ryni /

*Miltordis állja a tekinteted, s kijelentésedre bólint.*

- Hát ez nagy igazság Ryni! Na, de most induljunk! * Visszaköti a legelésző lovat a kocsirúdhoz, majd a pokrócot összehajtja, s feldobja a fogat hátuljába. Felpattan a lócára, majd a rád tekint. *

- Jöjjön hölgyem, mert soha nem érünk Erigowba.! *Csal egy biztató mosolyt arcára, az előzőekben megnőtt feszültég enyhítésére. Miután felültél mellé, megindítja a lovat, s poroszkáltok a kövezett országúton. *

- Hajtott már kocsit valaha? Próbálja ki, nem nehéz! *Szólal meg vidáman, majd átnyújtja az istrángot.* Ha jobb kezével húz egy kicsit rajta, jobbra, ha a balljával, akkor balra fordul, balra húz a ló. Ha mindkét kezével egyszerre meghúzza megáll, ha meglegyinti az istrángot, s farára csap jobban húz a paci! Na, próbája csak! * s érzed, ismét visszatért a férfi szertelen boldogsága, mi rád is átragad.*
Erigowi Klavel
Helyszínmoderátor
Helyszínmoderátor
 
Hozzászólás: 557
Csatlakozott: 2007.05.27. 22:28
Tartózkodási hely: Erigow
Vissza a tetejére

ElőzőKövetkező

Hozzászólás küldése
180 hozzászólás • Oldal: 8 / 12 • 1 ... 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12

Vissza: Erigow

Ki van itt

Jelenlévő fórumuzók: nincs regisztrált felhasználó

  • Fórum kezdőlap
  • A csapat • Fórum sütik törlése • Időzóna: UTC + 1 óra
Theme created by Matti from MMOstyles.com
Powered by phpBB
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség