Valthagorei Vész [ETK]

[Hades]

(Rouhn)

//nem haltam meg, de ha nincs egy hétig neted,az majdnem olyan //

Mikor Janna azt mondja Krónernek, hogy utána elmennek a szegénynegyedbe, és esetleg segítségre lehet szükségük, megszólal:

-Trottáéknál a szájtépés nem érdekel, ahhoz jobban értetek mint én, de a szegénynegyedben számíthattok rám.

Elfoglalja őrhelyét, Króner kérését egy "rendben"-el nyugtázza. Elgondolkodik őrködés közben, hogyan is jutott idáig ebbe az erdőbe a rom közelébe, mik történtek vele amióta népétől távol került. Azért nem feledkezik bele teljesen a töprengésbe, a lepkéknél lehetnek errefelé veszélyesebb lények is, így hát figyelme nem lankad.

[Jomadar]

(Fila)

- A szegénynegyedben sok izgalmas dolog történhet, de higgyetek nekem, egy kellemes finom uraktól és úrhölgyektől hemzsegő bál is hamar vérengző fenevadak csürhéjévé tud válni. Legalábbis ha ott vagyok...

Este még azért ha csillagos az ég, kiül az udvarra zenélni. Reméli vele tart valaki.

[Mesemondó]

________________________________________________
KM esemény [Alauron]
Helyszín:A régi Trotta birtoknál
Idõpont: Nyár eleje, éjjel-reggel- dél
Résztvevõk: mindenki
______________________________________________________



- Hát Króner én arra gondoltam, hogy gyere velünk akkor, mikor majd a szegénynegyedbe megyünk, de ha van kedved, miért ne tarthatnál velünk Trottáékhoz? -feleli Janna, aztán kimegy a dalnok melé. Leül hozzá, és fáradtan megereszt egy mosolyt.
- Igazán szépen zenélsz, elhallgatnám egész éjjel.

A nyári nap korán felébreszti a társaságot, bár ebben segítségére van Kalmon, aki utolsó volt az őrködésben, s korán szeretne indulni. Az éjszaka eseménytelenül telt, az erdő közelsége azért észrevehető volt, s aki nem mszokott hozzá az ilyen dolgokhoz, néha felkapta a fejét, amint egy-egy bagoly elrebbent a ház felett, vagy épp leszált a tetőre. Joey gondoskodik lováról, és ügyesen ráerősíti a ládát, amiben a könyv lapul, bár lova nyugtalanul tekintget hátra újdonsült terhe miatt. A lovag kíméli állatát, nem mintha nem bírná őt, de az erdei úton inkább kantárszáron vezeti. Rouhn, és Króner könnyedén rátalálnak arra a csapásra, amin előző nap ide jöttek. Így aztán, mire a nap eléri az ég tetejét már Parda határában ácsorog a csapat.
- Ajj fiúk, majd leszakad a lábam, s tele van a talpam vízhólyaggal. A gyomrom meg üres, a tegnapi maradék rég eltűnt benn. Szerintem menjünk az Északi Szélbe, és cuccoljunk le.
A város nyugottnak látszik, az emberek zöme bizonyára dolgozik.
Elsétálva a Trotta birtok felé épp egy szereker láttok, ami igyekszik beljebb kerülni. A két deres köszködik a teherrel, amit meredek szögben kellene befordítaniuk a kapun, de sehogysem bírnak vele. Egy sötétkék, drága ruhába öltözött asszonyság éppen szitkozódva kiabál a kocsissal, akitehetetlenül hajtja a lovait. Az udvaron egy fiatal lány, úgy 13-14 éves lehet egy padon ül, és keservesen sír valami miatt, mellette egy hasonló korú fiú ácsorog, és vígasztalni próbálja. Ahogy közelebb értek látjátok, hogy a helyi katonák épp beálltak a szekér mögé, s tolva próbálják bejuttatni a kapun. Az utcán távolban egy ismerős alak tűnik fel. /természetesen csak annak ismerős aki már látta őt/ Liot atya az, aki a városka lakóinak lelkét Kyel nevében igazgatni szokta.

[Saggaras Zenir]

Króner

-Ha nem baj hogy megyek akkor veletek tartanék, ugy sincs semmi dolgom, estig. Egyedül meg mégse szívesen lennék.

*Másnao mikor az Északi szélbe való betérést javasolják, ő nem tesz ellenvetést csak bólint eggyet, ám a kocsival való szenvedést, alaposan megfigyeli.*

-Ne segítsünk nekik? Talán jó ürügy ahozz hogy elmondjuk nekik amit megtudtunk.

[Hades]

(Rouhn)

-Az Északi Szél...mmm

Megereszt egy a lehetőségekhez képest diszkrét böfögést, mely az egés úton hallatszó gyomorkorgását koronázza, de útközben nem szeretne senkit hátráltatni, így hát kibírja. Amint meglátja a küszködő katonákat a szekérrel, megindul felé, épp amikor Króner is felveti hogy segíthetnének nekik, éhes ugyan, de a tudat hogy a munka után ehet végre, megsokszoroza erejét.

[Jomadar]

(Fila)

A síró lányhoz lép és nyugodt hangon mondja:

- Mily kegyetlen könnyek lepik e jobbra termett orcát. Akárha dúlás vére csorogna tova a fennkölt kristálypalota kongó termein. Mi fájdalom dúl e hamvas kebelben? Mi csapás érte a csillogó palotát? Kérlek, mondd el mi öntötte el sajgó szíved, mégha saját lelkem szakad is bele.

Közben tiszta selyemkendőt vesz elő és a lánynak kínálja.

[Mesemondó]

________________________________________________
KM esemény [Alauron]
Helyszín:A régi Trotta birtoknál
Idõpont: Nyár eleje, éjjel-reggel- dél
Résztvevõk: mindenki
______________________________________________________



A katonák, Króner, és Rouhn segítségével óvatosan befordítják a szekeret a kapu irányába. Ahogy a két férfi hátulról emeli, tolja, jól látják mit is visz a szekér: egy sötétbarna fából készült, szépre csiszolt, lakkozott koporsót.

A fiatal srác meglát valakit, s integet neki. A lány Filára emeli könnyes tekintetét:
- Az apám. Meghalt. És még meg se nézhetem, utoljára.
A fiú vígasztalni próbálja:- Nem ifjaknak való látvány...Vigyázna rá uram, amíg hozok egy kis innivalót?-Kérdezi Filától, s már el is indult. De nem megy messzire, az útjába kerülő Joeyel vált pár szót, aztán a kert végéből egy tálcán poharakkal, és két üveggel tér vissza. Az egyikben víz, a másikban bor van.

[Jomadar]

(Fila)

- Mi csúnya átok végzett vele, hogy tulajdon lánya nem férhet közelébe?
- Talán jobb is nem látni megtört testét, és emlékezni arra, amikor még vér pezsdítette a tagjait és szeme boldog büszkeséggel tekintett szeretett kislányára. Amit a koporsóban visznek csak hús, egy maradék abból, akit szívedben őrzöl. Az emléked róla talán közelebb áll valódi mivoltához, mint az elhagyott test, amit a zord ládába zártak.

[Saggaras Zenir]

Króner

*Miközben tolják be a szekeret és megpillantja, csak egy sötét kérdést tesz fel.*

-Ki halt meg?

[Hades]

(Rouhn)

A láda láttán rájön, hogy holttestet tolnak. Nagyon civilizálatlan dolog rothadni hagyni a holttestet, ők a törzsben mindíg elégették, ha valaki megtért az ősökhöz, de már látott ilyet, így nem éri meglepetésként, nem szól semmit. Valószínűleg a lány közeli valakije lehet, hiszen úgy sír, mintha forrásból folyna. Ezt sem érti, sírni akkor kell, ha valaki nem dicső, emlékezésre méltó életet élt, de amióta eljött törzsétől, úgy tapasztalta szinte mindenkit megsiratnak a hzzátartozók.

<Én ha meghalok, büszkén állhatok majd őseim elé, számos csatában harcoltam, dicső harcokat vivtam>

Kissé elkalandoznak gondolatai ilyen irányba, az előző esti gondolatai is népe, a törzs körül forogtak.

[Mesemondó]

________________________________________________
KM esemény [Alauron]
Helyszín:Parda, Trotta ház
Idõpont: Nyár eleje, dél
Résztvevõk: mindenki
______________________________________________________



Fila:
A lány könnyes szemekkel tekint vígasztalójára, Filára.
- Nem...nem tudom. Nekem még csak azt mondták baleset volt. Talán igaza van, és köszönöm a zsebkendőt. Kylianna vagyok, az apám pedig Landor von Trotta...volt. - Ahogy könnyáztatta, világosbarna haját kisöpri szeméből látod megcsillanni az ujján a gyűrűjét. Pajzs alakú ékszer, s domborműves véséssel kidolgozott ábra: Villámsúlytotta torony.
- Hol van Gonal? Az a fiú, aki itt volt...

Rouhn, Króner:
Mikor már a lovak egyedül is boldogulnak, az udvar hátsó részébe húzzák a terhüket. A birtok most sem csendes, a cselédek sorra hordják az ilyen-olyan frissítőket a segétkezőknek, és a székeket kifelé a házból. Valahol hátul lázas munka folyik. Egy vékony, magas fickó a katonák közül Króner kérdésére odafordul. Először nagy szemeket mereszt a megtermett udvari orkra, de valószínűleg nem látott még semmilyen orkot, s ki tudja, talán csak nagyon csúnya embernek nézi.
- Öhm..khm, hát ez, vagyis ő volt Landor von Trotta méltóságos úr, a város legnagyobb embere. Szerencsétlen...
Közeledő léptek zaja hallatszik, s Kalmon, Janna, és egy Króner számára idegen férfi jelenik meg, ám Rouhn már ismeri őt. Liot, Kyel papja most hajlott kora ellenére félvértet húzott, s buzogányt kötött az oldalára. Talán csatába készül?
- Üdvözletem utazók, ezen a szomorú órán. Sajnos, most nem tudok beszélni, elő kell készülnöm hogy megadhassan a végtisztességet a holtnak.

Mindenki:
Ahogy telnek a percek egyre többen, és többen jönnek a faluból. Egyszerű emberek jobbára, akik szerették urukat. Ám előttük bezárul a ház kapuja, az özvegy kívánságára nem vehetnek részt a temetésen. Joey, és a fiatal fiú, aki vele van beszélget még a halott feleségével, aztán a lovag odalépked a társasághoz, ugyanekkor a pap távozik, miután köszöntek egymásnak.
- Nem tehetek túl sokat, bár rábeszéltem Lady Trottát, hogy leróhassam a kegyeletemet a temetésen, de sajnos csak egy kísérőt vihetek be.

[Saggaras Zenir]

Króner

-Ugy látszik a könyv beteljesíti önmagát, vagy mi fene. De remélem este már okosabba leszünk.

*Fordul oda Króner Rouhnhoz. Amugy ha a pap bemutatkozik ő is, ám ha nem akkor csak egy biccentéssel nyugtázza köszöntését. Arzo, meg csk figyeli körbe a nagy sürgést forgást, kissé nyugtalan, ezért a szokotnál, is közelebb somfordál gazdájához, hiába nincs hozzá szokva a nagy sürgés forgáshoz.*

[Jomadar]

(Fila)

- Hallottam a Von TRotta családról már korábban is. Hogy vannak mostanában? E gyászon kívül jól megy soruk vagy több csapás is érte?

- Úgy látom az ifjú italokért ment. Bizonnyal hoz hamarosan kegyednek is.

[Mesemondó]

________________________________________________
KM esemény [Alauron]
Helyszín:Parda, Trotta ház
Idõpont: Nyár eleje, dél
Résztvevõk: mindenki
______________________________________________________



Fila:
- Leszámítva ezt a tragédiát eddig minden rendben volt. - válaszol fáradt szemekkel Kylianna. A Gonal nevű fiú visszatér a firssítőkkel. Egy pohár friss almalevet kínál a lánynak, és Filának is.
- Köszönöm hogy vigyázott rá addig is. Kit tisztelhetek az úrban?

Többiek:
- Noss, ha így van, akkor vagy én, vagy Fila lenne a lagjobb. De azt hiszem inkább mégis csak Fila, én most fáradt vagyok és elnyűtt. Króner, sajnos egyenlőre nem megyünk be a birtokra, s Rouhn, meglesz a vágyad, s nem hallgatsz szócséplést itt. Induljunk, a fogadóba hamar. -fejti ki a véleményét Janna.
- Én megvárom Liot papot, beszéldem lesz vele, de ha ti is kíváncsiak vagytok rá, úgyértem, hogy mit is tudhat arról amit mi találtunk, vagy ami itt történt, akkor csak megbeszélem vele hogy este valamikor átmehetnénk hozzá a templomba.- folytatja Kalmon.
- Felőlem. Az viszont biztos, hogy a kaszárnyába be nem teszem a lábam. Nincs semmi kedvem hallgatni a kapitány unalmas dadogását, a szeritne fontos dolgokról. (Janna)
- Rendben, akkor megkérdem Filát mit is szól hozzá...(Joey)
- Akkor később találkozunk a fogadóban!(Janna)

Fila:
Beszélgetéseteket a lovag érkezése szakítja meg.
//Természetesen egy pár mondatra még van idő a lovag érkezése előtt, ha beszélgetni akarsz, de nem sokra...//
- Üdvözletem kisasszony. Joey Merts vagyok, szolgálatára. Ha megbocsájtana nekem, most beszélnem kell az útitársammal. - Mikor eltávolodtok a lovaggal így folytatja.
- Egyenlőre, te meg én itt maradunk, és tanúi leszünk a temetésnek. Közben megtudunk amit csak lehet az esetről. Te most mint a kísérőm leszel jelen, remélem nem feszéjez ez a dolog. Valahogy úgy érzem nem tiszta itt az ügy. Ha nem épp most bukkant volna fel az a könyv odakint az erdőben, és nem pont a családról szól ráadásul úgy ahogy szól talán még le is nyelném ezt a dolgot...Azt mondják baleset, és hogy az Északi-Szél Fogadónál történt. A többiek épp oda tartanak, és megvárnak majd minket, kivéve Kalmont, mert ő majd a pappal beszél helyettem is. Mi ismerjök őt, hátha ő is mond valamit, amit még nem tudunk.

[Saggaras Zenir]

Króner

-Jobb is hogy a fogadóba megyünk, ez a kocsi tolás kihozta belőlem az éhséget.

*Közbe simogatja a hasát, és kérdően a Hastinra néz.*

-te Arzo? Éhes vagy?

*A kutya bágyadtan néz gazdájára fejét félre biccenti, majd vissza és vakkant eggyet.*