A Vonító Dalnok Korcsma

[Catti Brie]

/Venge/

*Ahogy a fehér ködalak egyre határozottabb vonásokat ölt, úgy lesz Venge egyre álmosabb, ugyanakkor furcsa mód egyre nyugodtabb is. Érzi, tudja, hogy látta már valaha rég ezt az alakot. Biztos benne, hogy ismeri. Rádöbben, ki is valójában.
A szinte ismerősnek tűnő hang jóleső melegséggel tölti el.*

"- Mithranea! "

*Villámcsapásként hasít elméjébe a réges-rég nem hallott név. Ízlelgeti a hangzását, közben agya másik felében elraktározza, amiket Frankoról, a hangszer és a család kapcsolatáról mond neki a szeretett alak.
Egyszercsak arra eszmél fel, hogy teljesen egyedül van a szobában, kezében a furulya.
Képtelen eldönteni, hogy mindez álom volt-e vagy látomás - esetleg valóság?
Hirtelen hiányérzete támad. Már indulna kifelé, hogy megkeresse Frankot egy kis vigaszért - de ekkor eszébe villan, milyen veszélyes útra is indult.
A szobában nincs maradása, elhatározza, felkutatja Erynát, és ha tud, segít neki.*

[Erigowi Klavel]

/ Venge /

* Furcsa gondolatoktól „gyötörve” megindulsz az ivóba. Belépve oda, hatalmas tömeg fogad. Van itt mindenféle ember. Kereskedők, idegen nyelven beszélő déliek, helyi lakosok, kik egy kis mulatozásra tértek be. Az ódon színpadon egy fiatal férfi játszik lantján. A dallam igen pörgős, de a hely jelenlegi atmoszférájához tökéletes. Egy bordal az, mely annak mindenkori, minden országban megjelenő, fontos szerepéről szól.*

"Bort ide még, kocsmáros, hé!
Nem érdekel az ára.
A kupába töltsd, ne ám mellé!
Ünnepelünk máma.
Chei is az új hazába'
S Selmo Pyarronál
Tizenhárman setét Kránba'
S tizen Daumyrnál
Borral mondtak vígan áldást
Az égiek nevére,
Hozd hát most a bort rohanvást
Torkom láz-hevére

Ottlokir is, Ifin ura
Bár dülöngél a trónján,
Nincsen nap, hogy bárgyu-fura
Vigyor ne ülne arcán
Ö is bortól, nem egyébtől
Vigyorog a trónon
Hozzál hát a hegy levéből,
Amíg szépen mondom!
Nem köptem a lábod elé
És nem vágtalak hátba,
Ne pislogj az ajtó felé,
Bort tölts a kupámba!"

/ Ismeretlen szerző tollából /

* Eryna szép szorgosan lépdel az asztalok közt mind e közben, s felveszi a rendeléseket. Fator a pult mögül kémleli a társaságot, s a néha, néha az odatérő lánynak kiönti kupákba a megrendelt itókákat. Eryna ezután tálcára rakja a finom nedűt, s sürögve, forogva felszolgálja azt. Te ott állsz az ajtónyílásban, s révedve figyeled a legalább harmincfős tömeget. Ki nótázik, ki beszélget régi, avagy újdonsült barátjával. A zene pörgős, s kedvet hoz még egy kupa bor elfogyasztására.*

[Erigowi Klavel]

/ az arctalan mester /

* A fiú elmegy a jószágokat ellátni, te ott maradsz az udvaron. A fogadóból vidám zene áramlik ki, s te két dolgon töprengsz. Bemenj-e esetleg az ivóba „felmérni” a terepet, vagy segíts Phillnek a jószágok etetésében?! Ott állsz a délutáni napsütésben, s jóleső érzéssel tölt el, hogy a mai reggelen „tettél” valamit, amire őseid is büszkék lehetnek.*

[Rayvanur]

Az arctalan mester.

Az istáló felé fordulok. Majd elindulok hogy segítsek Philnek.

< Új barátaim vannak vagy idéglenes társaim? >

Teszem fel magamnak a kérdést. Majd mikor beérek. Elkiáltom magam.

- Hahó Phill jöttem neked segíteni. Mit csináljak?

[Erigowi Klavel]

/ az arctalan mester /

* Kiáltásodra a fiú megszólal a sarokból. *

- Én adok nekik szénát, te Mesti addig hozhatnál vizet nekik! A vödör ott van az ajtó mellett! * Megteszed azt amit a fiú kért, s visszaérve szép lassan mindhárom lovat megitatod, többet is fordulva a most már „üzemképes” kúthoz. Miután végeztél a segítséggel és Phill is a saját dolgával, hozzád lép, s megkérdi kissé vonakodva.*

- Mesti! Hol tanultál ilyen jól verekedni? Nem tudom, hogy ha megkérnélek, megtanítanál pár fogásra?

[Catti Brie]

/Venge/

*Csak áll az ivó ajtajában, félig még az előbbi "természetfeletti" élmény hatása alatt. A benti tömeg, a sürgés-forgás, egybefolyó zsibongás csak tovább fokozza azt a tompa, csendes, jóleső érzést a fejében.
Elbizonytalanodik, látva, mennyien vannak bent. Már nem is tartja olyan jónak az ötletet, hogy idejött.*

<...ugyan...mit keresek én itt...mit tudnék segíteni...talán csak hátráltatnám Erynát a munkájában...lehet, meg is haragudna az ügyetlenségemért...>

*TEljesen "elanyátlanodva" álldogál a küszöbön. Végképp nem tudja, menjen-e vagy maradjon.*

[Erigowi Klavel]

/ Venge /

* Ámulva figyeled a szorgoskodást, s látod, hogy Eryna jól boldogul a felszolgálássa. Ekkor egy idős férfi lép be a helyiségbe, a bejárati ajtón keresztül. Valami furcsát veszel rajta észre. Mintha ismernéd, de arca, ráncoktól telt ábrázata mégsem ugrik be. Nem szól senkihez, hanem egyből feléd indul. Ekkor ugrik be. Hisz ez Frankó öltözéke. Elindul feléd, s mikor a közeledbe ér megszólal:*

- Kövess Venge! Én vagyok az Frankó! Nem hiszed?! Akkor jól figyelj! Északon csendes az éj! * Néz rád kérdőn, s mikor megadod rá a helyes választ, elindul a szobák irányába, egy zsákkal a hátán, majd betér a szobádba.* Úján pedig meglátod a jellegzetes gyűrűt.*

[Catti Brie]

/Venge/

*A furcsa alakot meglátva, megijed.*

<...ki lehet ez...már megint egy köpenyes idegen...jajj, elég már mára a kellemetlen meglepetésekből...hmmm...köpeny?...te jó ég, hiszen ez...ez...>

*Hirtelen felderül az arca, mikor felismeri a bárdot. Annak komolysága viszont Venge arcára is felhőket "varázsol".
Még mindig nem biztos a dolgában. Szeretne hinni, de olyan sok furcsaság történt mostanában.
A férfi hangját hallva, szinte teljesen bizonyossá válik, ki is áll előtte.*

<...most mi van...milyen északról meg éjszakáról hadovál ez itt nekem...>

*Egyszerre beugrik valami.*

- Ohh, hát persze, emlékszem már, de bolond is vagyok. Majdnem elfelejtettem!
Délen száguld a szél! - *mondja, szinte kiáltva, de hirtelen lecsendesíti a hangját.

Most már feltétlen bizalommal követi a ráncos arcú alakot a szobájáig. Meglátva az ujján a gyűrűt, aggódva a sajátját is megtapogatja, remélve, hogy nem veszett el a nagy kavarodásban.*

[Rayvanur]

Az arctalan mester.

- Öhh. Tiadlan ban tanultam. A harcművészetet. Oktatni pedig sajnos nem nagyon tudlak tekintve hogy nem látom mit csinálsz. De talán ha másolod a mozdulatokat és kellően kitartóvagy akkor elleshetsz ezt azt.

Válaszolom neki. Közben a helyére rakom a vödröt.

[Erigowi Klavel]

/ Venge /

* a férfi határozott léptekkel halad a szobád irányába, majd benyit oda és hátizsákját az asztalra rakja. Feléd fordul, de ekkor már a régi arc. Frankó arca tekint rád. Elmosolyodik, s kacsint egyet.*

- Látom minden rendben volt, míg távol voltam! Mesti merre van? Beszédem lenne veletek! Ulcus sem érkezett még vissza? * Néz rád kérdőn a dalnok.* Szólnál neki, ha megkérlek! Mármint Mestinek. Addig én előkészülök. * Tekint rád régi, nyugodt arcával a férfi.*

[Erigowi Klavel]

/ az arctalan mester /

- Pfúúúú! Az nagyon jó lenne! Ígérem szorgalmas diákod leszek! Mikor kezdhetjük a tanulást? *Hallod Phill szavaiból az örömet és az elszántságot * Én miután megetetem a jószágokat reggel ráérek. Nap közben nem sok dolgom akad, illetve az estéim is szabadok!

[Catti Brie]

/Venge/

*A lány csodálkozva nézi Franko átváltozását. Hinni se akar a szemének. De a bárd régi, nyugodt, kellemes baritonja nem hagy semmi kétséget: valóban ő az.*

- Franko!!! - *köszönti szinte ujjongva.*
- Merre jártál olyan sokáig? Annyira aggódtam. Mi ez a sok holmi a hátizsákodban? Mit akarsz velünk megbeszélni? Jajj, és tényleg, Ulcusnak eddig semmi nyoma, valahol kószál még kint. - *Régi, rossz szokásának megfelelően megint csak dől belőle a sok kérdés, lelőni se lehet.
Hirtelen észbekap:*

- Ohh, hiszen te Mestiért küldtél engem. MIndjárt szólok is neki, talán az udvaron lehet még.

*Elindul, hogy teljesitse a dalnok kérését.
Mivel az udvaron nem találja, elindul az istálló felé, ahol meg is találja.*

- Képzeld, Mesti: végre megjött Franko, és szeretne beszélni veled, Ulcussal és velem. Légyszíves, gyere be a szobámba.

[Rayvanur]

Az arctalan mester.

- Én úgy gondoltam hogy majd együtt gyakorlunk. Neked csak anyi dolgod hogy utánozd a mozdulatokat. Legalábbis egyenlőre.A szorgalmasságról meg csak annyit hogy magadért csinálod úgy ahogy te akarod.

[Erigowi Klavel]

/ Venge /

* Frankó elmosolyodik szavaidon, viszont mikor Ulcusról szólsz elkomorodik.*

- Hát nem tudom mi lehet vele!? Se híre, se hamva! Halálhíréről nem kaptam értesülést, de arról sem, hogy jól van. Jó lesz utána járnunk, hogy merre kószál, esetleg mit tudott meg! Mi van a zsákban?! * Néz rád mosolyogva.* Olyan dolgok, mellek megkönnyítik az álcázott mozgásotokat Erigow utcáin. Mit akarok megbeszélni?! Majd megtudod, ha Mesti is itt van, de most sipirc! Szedd össze azt a megmentős, kóbor lelket. *Mosolyodik el ismét, erőt öntve beléd. Te kilépsz a szobából, s a tiadlani felkutatására indulsz. *


/ az arctalan mester /

* A fiú csendesen hallgatja szavaid, mikor is hangot hallasz. Valaki kilépett a fogadóból, s az istálló fele tart. Belép z idegen, s hangjából megtudod, hogy Venge az. Hozzátok szól. /Lásd. Venge előző reagját. /*


// Rayvanur. Légy szíves olvasd már el mások reagját is, kik a Vonító Dalnokban tartózkodnak! Hisz sok esetben téged is érint!!! Köszi! //

[Rayvanur]

Az arctalan mester.

Mikor végre észresveszem Vengét feléfordulok.

- Azonall indulok.

És hogy szavaim meg nehazudtoljam el is indulok.



// Bocsi. Mostantól figyelek rá.//