A Vonító Dalnok Korcsma

[Catti Brie]

/Venge/

*A lánynak ez már sok. Megdermed, amikor a dalnok eltűnik.*

- Hééé!!! Mit művelsz, hova lettél? Azonnal tessék előjönni!
És ha nem vagy itt, akkor ki fogja még mindig az államat?!

*Amikor Franko újra láthatóvá válik, Venge a meglepetéstől szinte szóhoz se jut. Aztán mérgesen mégiscsak megszólal:*

- Mondd, ezt hogy csináltad? Megtanítasz engem is ilyen trükkökre? Tudod, milyen jól jönne ez, ha valamit épp el akarok emelni, vagy kikémlelni valamit?
Egyébként meg jobban tetted volna, ha ilyen trükkök helyett inkább valami ehetőt varázsoltál volna ide.
Van fogalmad róla, hogy lassan délután lesz, én meg még nem is reggeliztem?

*Ezt már nem mérgesen mondja. Újra azzal a kedves, csibészes mosollyal fordul Franko felé. Furcsa módon az előbi élmény nem rendítette meg különösebben.
Hirtelen eszébe villan valami:*

- Te Franko! egyre gyanúsabb vagy nekem. Amikor a sikátorban megtaláltam azt a levelet, határozottan éreztem valami füstszagot, pedig nem is égett semmi a közelben. Később meg az a fekete köpönyeges alak, aki egyik pillanatról a másikra eltűnt - volt neked ezekhez is valami közöd?

[Erigowi Klavel]

/ Az arctalan mester /

*Kibotorkálsz a folyosóra, honnan hallod, hogy az ivóba visszatért az élet. Idegen férfihangok, kacajok törik meg a csendet. Belebotlasz Erynába, aki átnyújtja neked az álarcod, majd megtudod tőle, hogy számodra, frankónak, Fatornak, Vengének, s a másik „segítőtöknek”, Ulcusnak kint van megterítve a kerti asztalnál. Nem tudod hírtelen, hogy mi ez a VIP fogadtatás, de sejtésed azért akad. Kilépsz a hátsó ajtón, Fator fogad.*

- Ülj le Mesti! Mindjárt itt vannak a többiek is!


/ Venge /

* Frankó elmosolyodik a kérdéseiden, majd szelíden megszólal.*

- Venge! Ha sokat gyakorolsz a hangszeren, s az útmutatásaimat betartod, talán egyszer te is képes leszel ilyesmire. A sikátort meg hagyjuk a fenébe! *Mosolyodik el.* Oly rég volt, hogy talán igaz sem volt! *Megragad kezednél fogva, s kiszáguldototk az udvarra, hol már többen is várnak titeket. Ott ül az asztalnál Fator, s az asztal előtt áll már „maszkban” Mesti.*

- Jó étvágyat mindenkinek! *Szólal meg Fator, s hellyel kínál titeket.*

[Catti Brie]

/Venge/

*A lány vidáman követi Frankot - persze, mást nem is tehetne, hiszen amaz szorítja a kezét.
Az udvarra kiérve megkönnyebbül a látványtól. A hangulat majdnem a régi - mondhatni vidám. Tudja, érzi, hogy ez csak felszínes, de mégis jó érzés.
A megterített asztal pedig nagyon is csábítja.
Jókedvűen üdvözöl mindenkit, Mesti felé megereszt egy hálás mosolyt is:*

- Szia, Mesti. Jobban vagy már? Nagyon megijesztettél bennünket. Komolyan féltem, hogy a végén valami nagy bajod esik. Sajnálnám, hiszen tulajdonképpen az életemet mentetted meg.

*Már nem ijeszti vissza arcának látványa sem, pláne, hogy megint rajta a maszk.
Fator invitálására helyet foglal, és kíváncsian nézegeti a többiek arcát.
Várja, hogy valaki azért megmagyarázza neki, mi is a helyzet, mire ez a hirtelen összejövetel.*

[Rayvanur]

Az arctalan mester.

Erynanak megköszönöm a maszkot. Majd ki megyek a kertbe. Az invitálást egy néma bólintás keretében elfogadom és leülök.

<Vajon hogyan kéne rávenni őket hogy segítsenek. Bár lehet hogy ez a tegnapi nap után már természetes.>

[Erigowi Klavel]

/ Venge, az arctalan mester /

* Frankó leül közétek, majd önt mindenkinek egy kis pohár bort étvágygerjesztőnek, de mielőtt belefognátok a lakomába pár szóban összegezné, hogy miért is ez a külön ebéd.*

- Először is azzal kezdeném.* Köszörüli meg torkát* Hogy sajnálom, hogy Ulcus még nincs itt! Biztos nem véletlenül!? Remélem legalább neki nem esett semmi baja, s mihamarabb ideér!?* Néz körül az egybe gyűlteken, s folytatja.*
- Szeretném neked Mesti megköszönni, amit a fogadóban és itt kint az udvaron véghez vittél! Nélküled még váratlanabbul ért volna minket a támadás!

- Venge! Lenyűgözött bátorságod, s vehemensséged mindannyinkat! *Néz rá Fatorra, ki hevesen bólogat.*

- Azonban itt nem ért végett az egész kalamajka! *Sóhajt egy mélyet.* Talán még csak most kezdődik igazán! Megérkezett Khirrad, eme „bandának” a vezére. Itt van Erigowban, s szerintem épp azon ügyködik, hogy kiderítse ki végzett az embereivel. Így mindannyian nyakig benne vagyunk a dologban! * Körbenéz ismét szúrós tekintetével.* Szerintem össze kellene tartanunk, míg ez a piszkos ügy le nem zárul! Sajnálom, hogy Ulcus még nincs itt, mert szeretném, ha ő is csatlakozna! Talán így négyen, Fator háttérsegítségével győzedelmeskedni, vagy inkább más szóval túlélni tudjuk ezt az egészet. Mit szóltok hozzá? Venge? Mesti? * Halljátok a bárd egyértelmű és nyílt kérdését.* Esetleg van e kérdésetek, vagy valami más miben segíthetni tudnék?

[Catti Brie]

/Venge/

*Egy ideig még figyeli a Mestit, hátha legalább egyetlen szóra méltatja, de kénytelen belátni, hogy valami okból nagyon ellenszenves lehet neki. Megvonja vállát, és inkább Franko felé fordul. A bort eltolja maga elől, hiszen ma még nem evett semmit, meg amúgy is megjárta már vele egyszer - nem akar a többiek előtt beégni ebben a komoly helyzetben.
Figyelmesen hallgatja a dalnokot, amikor őt kezdi dícsérni, fülig vörösödik.
Amint Franko rátér az újabb veszedelem taglalására, Venge is elkomorodik.
Látszik rajta, hogy komolyan gondolkodóba esik.
A bárd szavai után egy darabig ő is hallgat, várja, hogy valaki megtörje a csendet. Ha senki se tenné meg, Venge kezd beszélni, szavait az egész társasághoz intézve:*

- Már azért is köszönettel tartozom, hogy befogadtatok magatok közé engem, a kis csavargó tolvajt. Az, hogy megtudhattam tőletek, valójában ki is vagyok - csodálatos dolog számomra.
Életetek kockáztatásával /sőt, van, aki annak feláldozásával/ igyekeztek megvédeni engem is.
Bent a szobában már mondtam Frankonak, itt most megismétlem: bár nem vagyok sem erős, sem tapasztalt a harcokban, mégis minden igyekezetemmel megpróbálok segíteni, még ha csak a magam egyszerű, gyerekes módján is. Csak mondjátok meg, mit kell tennem.

*Nem szokott ő ennyi ember előtt "szónokolni". Meg is lepődik saját magán. Ezért aztán hirtelen elhallgat. Végignéz a többieken, hogy vajon mit szólnak. Aztán csak ül csendben, tőle teljesen szokatlan módon.*

[Rayvanur]

Az arctalan mester.

A szónoklat végén csak néma elégedetéggel bólin. Ma valahogy nincs beszédes kedvében. < Nem nagyon kellet szervezkednem mester, a csapat összeált.>Gondolom magamban és halgatom közben Venge hozzászólását.

[Erigowi Klavel]

/ Venge, az arctalan mester /

* Frankó végigméri a társaságot, s szelíd mosollyal nyugtázza, hogy Venge mégis felveszi a küzdelmet a sok, sok kétségbeejtő gondolat közepette is. A lányra néz, s átengedi fatornak a szót, ki köhint egyet, majd mély basszusán belekezd:*

- Mesti! Vagy inkább most, hogy kivívtad magadnak szememben: Tiadlani Megmentő! Ezennel felmentelek a Dalnok béli mindenes szolgálat alól, s így nyugodt szívvel csatlakozni tudsz, ha gondolod eme nemes, de veszélyes küldetéshez! Nem kell azonnal válaszolnod, de jobb lenne tudni minél hamarabb, hogy számíthatunk-e szolgálataidra?!. * Törli le a korg homlokáról a verítéket.* Ja, s majd elfelejtettem?! * Mosolyodik el a barbár.* Az eddigi szolgálataidért * Belekotor erszényébe, s átnyújt egy aranytallért.* Valamint. *Fűzi hozzá a csapos.* Míg Erigowban vagy ingyen hálhatsz, ehetsz, ihatsz a fogadóban! Remélem megfelel a „végkielégítésed”? *Fut arcán végig egy röpke mosoly.*

- Na, nem tudom, hogy várjuk-e még Ulcust?! *Szólal meg Frankó.* Szerintem, kezdjünk bele a lakmározásba, s majd csatlakozik hozzánk a harcos! Jó étvágyat! * Emeli fel poharát a dalnok, s kinek van kedve a frissítő nedűhöz koccint vele, majd elkezdődik a marhapörköltből, főtt burgonyából, s valami savanyúból álló ebéd. Mellé Eryna friss cipót szelt, melyet egy kosárban helyez az asztalra.*

[Rayvanur]

Az arctalan mester.

Csendben figyelve halgatom az ajánlatot. Mjad rövid gondolkozás után válaszolok.

-Igen nagy megtiszteltetés hogy az oldalatokon küzdhetek a toroni kutyák ellen. A végkielégítés úgyszólván több mint kielégítő. Az üdülési jogért pedig külön köszönet.

Az aranytallért tisztelettel elveszem . Majd óvatosan leemelem a maszkom és jóízűen nekilátok a lakomának.

[Catti Brie]

/Venge/

*Mély csendben és nagy filgyelemmel hallgatja Fator dicsérő szavait a mestivel kapcsolatban. Tágra nyilt szemmel figyeli, ahogy az arany eltűnik Mesti ruhájának valamelyik zsebében.
Aztán hirtelen észbekap.*

< ohhh...hééé, te bolond...ezentúl már nincs szükséged rá, hogy így szerezz magadnak bármit is...hát megkergültél?...>

*A többiek számára teljesen indokolatlanul a haja tövéig elpirul, el is szégyelli magát.
Lesüti szemét, majd a tányérja felé fordul.
Ekkor megcsapja orrocskáját a marhapörkölt inycsiklandő illala.
Nyel egy nagyot, gyomra hatalmasat kordul.
Feledve illemet, rendet, magához ragadja a húsos tálat, kézzel felmarkolja a legnagyobb darab húst, és azonmód, kenyér, krumpli, savanyúság nélkül, alig rágva, nyeli az ételt - hiszen majdnem egy napja nem evett.
Közben jóizűeket morog, mint a kölyökkutya, amelyik épp ételét félti.*

[Erigowi Klavel]

/ Venge, az arctalan mester /

* Jó ízűen falatozgattok. Már aki, mert Venge szabályszerűen falja a finom étket. A hangulat is egy kissé oldottabbá válik, miután kiderült, hogy a Megmentő is elfogadta a felkérést. Fator teli mosollyal, s pohárköszöntővel fogadja a hírt:*

- Emelem poharam az új szövetségre! Valamit ürítem poharam Ulcus egészségére, ki remélem jól van, és nem esett semmi baja!? *Néz végig a társaságon, majd elcsendesedik, miután rájön, hogy egy kicsit ünneprontó volt a második mondata. Ekkor Frankó veszi át a szót.*

- Látom megéheztetek! Mit szóltok hozzá, ha miután megebédeltünk, s Ulcus is előkerül valahára, megbeszélnénk a további teendőket?

[Catti Brie]

/Venge/

*A kíinzó éhség csillapultával a lány észreveszi magát. Lopva körbenéz, hogy vajon ki figyelt fel arra, amit az előbb evés címén művelt.
Szégyenkezve megtörli kezét egy kendőbe, majd evőeszközért nyúl. Szed a krumpliból, majd mivel nem éri el a cipót, a mestihez fordul:*

-Kérlek, Mesti...vagyis most már inkább Megmentőnek szólitsalak?...szóval...ott van előtted egy kosárban a cipó, ideadnád?

*Franko javaslatára csak az orra alatt mormog, alig hallhatóan:*

-Mindig ezek a megbeszélések...nem lehetne legalább addig várni vele, amíg az ember lánya kicsit elveri az éhét?

*Két falat között azonban Frankora néz, és várja a folytatást.*

[Rayvanur]

Az arctalan mester.

Kissé felvonja a szemöldökét a Venge felől érkező zajokra. De aztán nem szól semmit csak maga is jóízűen táplálkozik. Venge kérésére elindul óvatosan a kezem hogy kitapogassam a cipót. Ha megtalálom hasonló óvatosságal nyújtom felé.

- Tessék Venge. Igazán melőzhetné az összes jelen lévő a "Megmentő" titulust, valahogy a mesti jobban tetszett. Nemkellene Uclus után néznünk?

Kérdem teljesen semleges hangon.

[Erigowi Klavel]

/ Venge, az arctalan mester /

* Venge, látod, hogy szép óvatosan kitapogatja a kenyeres kosarat Mesti, s átnyújtja neked. Kérdése egy pillanatnyi néma csöndet „varázsol”, majd Frankó szólal meg ismét.*

- Hát, ha jól tudom körülbelül egy fertályórája mehetett el. Szerintem várjunk még ezzel a „kereséssel” egy kicsit. Ha még egy fertályórát távol lesz, akkor felkutatjuk. *Lassan, csendben, befejezitek az étkezést, Eryna elpakol előletek, s desszertnek, friss szamócát tesz az asztalra. Fator kérdésére megtudjátok a lánytól, hogy a fogadóban egyre nagyobb tömeg van. Frankó szemezgeti az érett gyümölcsöt, s látszik rajta, hogy mélyen töpreng valamin, majd egyszer csak megszólal.*

- Na, eddig a következőket tudjuk: Khirad megérkezett a városba. Testőrökkel jött, de számukat egyenlőre nem tudom. Erigow nyugati felében, a folyami kikötő közelében szálltak meg egy magánháznál. Sajnos pontos helyét nem tudom. Az a feladatunk, hogy kiderítsük, melyik is az a bizonyos ház. Ami azonban kérdésessé, és veszélyessé teheti számunkra mindezt, az, hogy nem tudom, ő mennyire ismeri a helyzetet?! Azt, hogy kiről tud, kit ismer, kicsiny társaságunk közül?! Ez hatalmas probléma, hisz, ha valamelyiktökről tudomása van, biztos vagyok benne, hogy figyelteti az utcákat, hátha a nyomotokra, nyomunkra lel. Remélem nem tudja, hogy a Dalnok a főhadiszállásunk, bár nagy rá az esély, hogy már kiderítette. Na, ez az alapvető helyzet. Felkutatni, megtudni mennyien vannak, hol szálltak meg, feltérképezni a szállásukat, s kitalálni, hogy hol és mikor üssünk rajtuk! Esetleg van ötletetek?! * Néz körbe rajtatok kérdőn a bárd.*

[Rayvanur]

Az arctalan mester.

-Sajnos nem értek a titkos hadviseléshez. Sem a szervezkedéshez.

Válaszolok rögtön. Majd várok hogy valaki értelmes javaslatot tegyen.