Sub rosa

[Castor de Vinter]

Castor elhallgatja a többieket, és Vincenttel, Hanassal együtt várja, hogy visszatérjen az ereje.

[Alauron]

(Hanas)

Sokáig nem szól bele a beszélgetésbe aztán így felel a társai felvetéseire:
- Én már kerültem szembe hasonlóval. Sok éve volt, hogy egy ellenségem megátkozott, s akkor hosszú évszakokra elvesztettem az erőm nagyját. De végül sikerült bosszút állni rajta. Akkor kell rájuk támadnunk amikor épp másra figyelnek, amikor sebezhetőek, mert nem számítanak támadásra. Akkor fogja őket a fegyverünk is.

[Mesemondó]

//Saggaras: ami álmot elküldtem neked, az teljes egészében lejátszódott. Ahol abbahagytam, ott kelt fel a karid//

_________________________
KM: Navaratna
Helyszín: Felföld, esőbeálló
Időpont: tél eleje, este
Résztvevők: mindenki
_________________________

A nomád szavai után sápadtan s izzadtan felriadt a lovag. Tekintetén látszik, nyugtalan mélységből kelt. Dina érdeklődve fordult a lovag felé, de nem szólt. Az erdőben reccsent egy faág. Az esőbeálló szájának fenti peremén lógó jégcsapok nőttek mindenki szeme előtt vagy 5 centit biztos. Dina vállát dér lepte be, de rá se hederített. Inkább felnézett a menedék tetejére és vigyorogni kezdett.

[Castor de Vinter]

-Látogatóink lesznek! -mondja Castor és megpróbál talpra kecmeregni, hogy legalább talpon várja be az érkezőket. -(ha nem sikerül, fekve marad.)

-Hogy érted azt Hanas, hogy amikor másfelé figyelnek? Úgy érted ha hátulról támadunk, akkor el lehet őket pusztítani?

[Saggaras Zenir]

Vincent

-Domvikra!!

*Riad fel a lovag és ha tud fel is ül azzal a ledülettel. Rögtön pillantása Dinára esik.*

-Dina...Dina minden....rendben?

[Alauron]

(Hanas)

- Hát, úgy értem Castor, hogy ha ezek nem maguk az ártó szellemek voltak, akkor olyankor kell támadnunk, mikor épp nem járja őket át hasztalan a fegyverünk. Nem nagyon értem én se ezt, de amikor épp pihennek, vagy ha meglepjük őket, talán...bár erre nem látok sok esélyt. Viszont a lovag, akit én keresek, igenis húsvér, vagy legalábbis van amikor az.
Vincent felriad.
- Rémálmaid vannak cimbora?

[Jomadar]

(Somuris)

- Nagyszerű, a törvény őrei ezek szerint itt engem sem húznak máglyára ha bűvészkedem egy kicsit. De el sem temetnek, ha a közönségnek nem tetszik a mutatvány. Érdekes hely.

- A meglepetés mindig jó taktika erős ellenséggel szemben. Csakhogy idegen földön nem könnyű kivitelezni.

- Látogatók? Nagyszerű. Régóta várunk már kedves vendégekre. Remélem illő fogadtatásban tudjuk őket részesíteni. - rázza le kalapjáról a rárakódott fagyos darabokat. Párszor még meg is lengeti próbaképpen, hogy bemelegítsen egy udvari meghajlásra.
- Mit hallasz?

[Mesemondó]

_________________________
KM: Navaratna
Helyszín: Felföld, esőbeálló
Időpont: tél eleje, este
Résztvevők: mindenki
_________________________

Dina nem felel csak néz fel a menedék tetejére. Így nem tudni minden rendben van-e vagy csak újabb "rohama" van De biztos nem a semmit lesi olyan áhitattal. A donna odaóvakodik, de nyomban visszasiet a menedék teteje alá.
-Van ott fenn...valami! Azaz valaki!-kezdi el körmét rágni. Aggódva les felfelé.

Aki megnézi, a következőt látja: igen, valóban gugol valaki a tető szélén és lenéz Dinára, meg az erdőre. Kékesfehér ruhát hord, mezítláb van, bőre gyöngyházfehér, arca elfére hasonlít, szeme sötét, ilyen távolságról nem látni, hogy miféle sötét, haja hófehér és hátára omlik. Kezével átkulcsolta térdeit. Nem zavartatja magát ha észreveszik,k nem mozdul nem szól. Inkább kíváncsi. Nincs fenyegető kisugárzása.
Trixi kióvakodik, majd visszarántja fejét:
-Kokonor egyik szolgája. Most hogy ez jó vagy nem jó nem tudom eldönteni.
-Valami fagyott csaj az-összegzi Messala

[Alauron]

(Hanas)

- Szerintem jó jel, egyenlőre, mert még nem támadott. Talán őriz minket?- mondja, bár igazából nem is nézi meg fogy néz ki az illető. Egyenlőre örül, hogy egy helyben kuporoghat, és pihenhet. Egy időre elege letta különböző tündérekből.

[Jomadar]

(Somuris)

Kilép és maga is szemügyre veszi az idegent, megpóbál hozzá szólni előbb elfül majd úgy tűnik, nem érti, akkor minden nyelven, amit ismer.
- Szívélyesen üdvözöllek! Érted a nyelvünket?

[Saggaras Zenir]

Vincent

*A lovag miután nem kap választ feltápászkodik, megmozgatja, tagjait, hogy most már jól érzi-e magát, és azuitán kiles ő is, hátha megállapít valami újabbat. De ahogy ki less ugy huzodik vissza a szokatlan látványtól.*

<Talán tényleg segíteni akarrajtunk. Legalább is angyon remélem.>

[Castor de Vinter]

Castor is kinéz és megszemléli a lényt.

Kicsit ideges, dwoonul kezd beszélni.
- Ranil miért bűntetsz engem ezzel a trágya hellyel? Az egész Felföld kinyalhatja a seggemet mikor szaros, háromszor!...meg a lovasok is...meg a buzi szobrász is! -dohog anyanyelvén.
Istenem, kellet nekem ebben a kurva országban szerelembe esni!? Ennek a sok szarnyelésnek sose lesz már vége? Mikor húzunk el már végre haza?...ehh..

-Hanas nincs egy kis bagód? -vát hirtelen közösbe.

[Mesemondó]

_________________________
KM: Navaratna
Helyszín: Felföld, esőbeálló
Időpont: tél eleje, este
Résztvevők: mindenki
_________________________

-Őrizne? Fagyott csaj és kész, nyugi Castor, nyugalom, sss...én is kérek dohányt-simogatta vőlegénye karját a donna de minduntalan felvándorolt szeme a tető irányába. nem tudta kitörölni a fejéből, hogy ott gubbaszt valaki!
-Castor-súgta-hogy mondják dwoonul hogy bassza meg?-kérdezte halkan a donna.
A kinti fagyott alak lenéz Somurisra és hetykén felelt:
-Szólj bármilyen nyelven, értem. Ahogy a mocskosszájú társadat is értettem.
Beszédének volt valami jeges utózöngése.
-Ne foglalkozzatok velem, nem miattatok vagyok itt.
Ahogy a valaki a tetőn megszólalt, a donna ugrott egyet s könyörgőn kérte azt a dohányt.
-Csak egy slukkot. De azonnal!
Trixi leült és halkan valami imát kezdett el mondani, de nem Domvikhoz. Ez a tevékenység igencsak vonzotta az istenfélő lovagot is. Egy ima sose árt és most kutyául ráférne!
Dina bűvölten figyelte a lényt. Ő akár képes lett volna ott gubbasztani a havon ülve megfagyva. Még csak egyszer sem ment akis tűzhöz megmelegedni. Egészségtelen!
Az erdőben feltámadt a szél, nyikorogni kezdtek a fák. Dina haja meglebbent. A lovak nem jeleztek semmit. A lény sem.
-Így én nem fogok tudni aludni...Hol a dohányom?!(M)

[Castor de Vinter]

Castor megnyugszik kissé a simogatásra, majd elvörösödik a kérésre.

-Hát nem éppen úgy terveztem, hogy ez lesz az első mondat amit megtanítok, de ha ennyire érdekel....de ha valakinek elmodod otthon, hogy tőlem tanultad letagadom!..."Knullä de rog."-súgja vissza Messalának.

-És azt hogy "Szeretlek."; azt hogy mondják shadoniul? -kérdi.

***

-Somuris nem tudnád elküldeni innét azt a valamit a büdös francba?

[Saggaras Zenir]

Vincent

*A lovag is angyot ugrik azon hogy a fagyott "ember" érti minden szavukat, még a Dwoon krákogó beszédét is. Vincent amint hallja hogy Trixi imába kezd, ő is hasonlókép tezs. Kéri a hét arcú segítségét, hogy minél elöbb kerüljön el a felföldről. De segítse meg elötte küldetése befejezésében adjon neki hozzá erőt. Mindezt suttogva teszi, mivel tudja, hogy ahogy Ranilt nem szivlelik Shadonban ugyanígy áll a felföld Domvik egyházával.*