Sub rosa

[Jomadar]

(Somuris)

- Annyira jól érezné magát, hogy nem is jelez nekünk?

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld, Trixi nevelőszüleinél
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délután
Résztvevõk: mindenki
_________________________________________

A férfiaknak minden lehetpsége megvolt arra hogy gyakolorjanak. Mikor Vincent és Castor végzett, megjelent a donna is, aki parittyájával célbalőtt kicsit, pont Dina hómedvéjére.

***

-Emiatt aggódom én is kicsit. Hiába a friss nász, meg a jólét, azért egy üzenet küldése nem égbekiáltó bűn...2 napja semmi hír róla. Hova megy ez a Dina?(M)
A hibbant lány fürgén siklott át két fenyő között, hogy aztán egy bokros, fenyős lejtőn surranjon tovább. Semmi ösvény, olyan volt mint egy szagot fogott kutya. Trixi zavarban volt.
-Ha ez a lány estére a maga útjával nem érinti a missziót, kezdhetünk halálnemet választani. Én megfagyni szeretnék, háborítatlanul. és nem tudom mért vasorrúak azok a lények...(T)
-Ó, Castor! Máskor, ha olyan ötletem támad, hogy anyám alá akarok vágni, beszélj le róla! Adott az, hogy Tia valami tündérúrral nászra lépett...adott egy lovag, akit elvileg keresünk...valami kígyós...adott egy átkozott föld a maga lényeivel, no meg a Hét Isten temploma, ahol az a vacak van! Ez sok egy kcisit nekem már...-lépett át egy tönköt a donna, amit Dina már letaposott így észrevette és nem törte ki rajta a bokáját.
Sötétebb lett az erfdő a sűrű növényzet meg a hóréteg miatt. Nedves tiszta illatok s fenyőgyanta töltötte be az orrokat. De aztán ritkulni kezdett a vadon, a lovak is könnyebben léptek már. Egy csupa törött fákból álló tetőre érkeztek. Mintha minden fát egy bizonyos magasságban lekazsált volna.
-Hm, ez talán az Ordas széltörés. Igen, csak az lehet, az van legközelebb...-ám amikor jobban kiértek a havas területre, immár bokrok és kisfenyők nélkül, Trixi elbizonytalanodott.
-Viszont innen látnom kéne a falut. És a falu nincs itt.
Dina az egyik csonk fára mászott fel épp, hogy körbe nézzen. Majd lemászott és Visszajött a többiekhez.
-Ez a Messzi. Közel vagyunk. A lovakkal gond lesz. Meg fognak vadulni.
Trixi tátogott kicsit, majd babonásan hátrább lépett egyet a lánytól.
-Azt akarod mondani, hogy a falutól másfél napi járóföldre lévő Messzi széltörésen állunk, ahova fél nap alatt értünk ide?! És hogy elhagytuk a fenébe a missziót és itt állunk Kokonor meg a vasorrúak birodalmának határán?!
Milyen birodalom? Jobbra egy hatalmas völgy, azon túl fenyveserdővel bundázott hegyek. Előre sötét, magas rengeteg, nem bizalomgerjesztő, de szekérút vezet oda. Nocsak, ép azon a behavazott szekérúton álltak ők is. Balra pedig a kisfenyős dzsuva, amin az előbb vágtak át erőltetett menetben, leizzadva, kipirulva, hóval nyakon öntve.
-Azt-vágta ki éles hangon Dina. De közben Somurisra nézett és mosolygott.-Nem zenélsz kicsit? Megnyugtatja a fákat és akkor jelzik előre, ha bajunk esne.
Hó szitált a társaságra. Itt már nem sütött a nap, de a szél sem fújt kegyetlen csontig hatoló mód. Egyenletes ónszürke ég borult fejük felé. Alkonyodott. Menedék látszólag sehol. A donna elsápadt, fordítani kezdett:
-Van egy aprócska gond...ez a lány egy egy és fél napos utat zavartatott le velünk fél nap alatt olyan módon, hogy Trixinek fogalma sincs róla...A misszió nincs itt...és esteledik...a misszió valahol innen jóval messzebb van, elhagytuk...Továbbá itt állunk a hegyikirály és a vasorrúak birodalmának találkozásánál.

shadoni nyelv

[Jomadar]

(Somuris)

- A lány tud valami, ha elismerjük ha nem. Ha Arel hitű lennék, örömmel adnám kezébe az életem, így félve teszem, de nem nagyon van más választásunk. Viszont ha ilyen rövidítéseket ismer, annak csak örülni tudok - annál kevesebbet kell ezen az elátkozott jégvilágon töltenünk.
- Várjunk csak... kotorászik a zsákjában.
Előveszi a szájharmónikát és lassú ütemes dalba kezd, közben a fákat figyeli.
- Tetszik nekik? Vagy másra vágynak? - kérdi Dinától.

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld, Messzi Széltörés
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délután
Résztvevõk: mindenki
_________________________________________

Dinának tetszik és nem tiltakozik a szájharmónika ellen. Fura, de a hegytetőn inkább visszhangmentesnek kéne lennie a vidéknek, áma szájharmónika keltette hangok kísértetiesen rezdülnek bele a levegőbe.
Messala inkább körbenéz és kezd kínjában a szekérúttal barátkozni. castornak a kígyólovag említéséről beugrik Messala álma...vagyis amit félrebeszélt: "Itt siklott a kígyó a kertek alatt...új urat szolgál, akinek nincs neve..."

[Jomadar]

(Somuris)

* Micsoda vidék. Vajon a fék teszik, vagy itt a fizika is más? *

Dinához:

- Szoktál erre mászkálni? Vagy csak egyszerűen ismered a vidéket?



//jövő héten a Balatonnál áztatom magam, nem ígérem, hogy tudok majd reagálni. Net lesz a szállóban, és a gépem is ott lesz, csak nem kizárt, hogy a menyasszonyom ráver a kezemre, ha előveszem. //

[Saggaras Zenir]

Vincent

*Amikor kiderül, hogy milyen rövid idő alatt megtettek másfélnapi járóföldet először felderül, ám amikor az is kiderül, hogy a missziót elhagyták. Gyorsan lekomorul.*

-Most akkor itt vagyunk a nagy semmi közepén, és ugy fog ránk sötétedni, hogy nem lesz fejünk felett menedék, és egyszerre kaphatnak el a vasorruak, meg a tündér király emberei is?

[Alauron]

(Hanas)

Megosztja társaival a gondolatát:
-Senki nem garantálja, hogy a tündérek jól fogadnak minket. Menjünk a dolgunk után, lehet Tiarrent többet nem látjuk, ha oda megyönk ahol szerintünk van akor sem. Merre folytatjuk hát az utunk Trixi?

[Mesemondó]

//Jómadár, a karid tudja, mi az a fizika? A hangtant talán alapjaiban, de más?//

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld, Messzi Széltörés, két ösvény elágazása
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, alkonyatkor
Résztvevõk: mindenki
_________________________________________

-Jártam már -néz Dina előre, majd megindul a szekérnyomon.
-Lesz menedék. Ismerek egyet-s akár jönnek vele akár nem, ő megy, megy...Talán ajánlatos követni, talán nem. A donna kérőn néz Castorra...Majd kényszeredetten nekivég a lány után. Ő bement a fenyvesbe. Talán ha 100 lábat tehetett meg, amikor a szekérnyom elágazásánál megtorpant. Mereven bámult egy fenyőcsonkot. Valaki egy kis fenyő koronáját lenyeshette s csak a magára hagyott törzs egy részét hagyta ott. Dina egyenesen oda nézett. Pedig hóval volt borítva minden, valami állat kis nyoma törte meg a hótakaró szűzies érintetlenségét. Csak a fagyott pelyhek szitálása meg a többiek talpa alatti hó ropogása hallatszódott. Vincent vértjének, a lovak szerszámainak, mások fegyverének csörgése, érces súrlódó hangjai nem! Dina hangosan vette a levegőt de lassan. Legugolt, de le nem vette a szemét arról a helyről. A lovak egy bizonyos távolságban a csonka törzstől lecövekelték magukat és nem voltak hajlandók közelebb menni.
-Valami van...Dina menedéket ígér...-suttogta a donna közös nyelven.

[Saggaras Zenir]

Vincent

*Látja, hogy ugysem tud mást tenni csak rábízza az életét a bolond Dinára. Majd közelebb léptet a lovával, hogy megnézze azt amit Dina is ugy fürkész. Majd halkan megkérdezi Trixit.*

-Most miért bámulja annyira azt a csonkot?

[Castor de Vinter]

Casor is megy a menyasszonya meg a többeik után.

Int Hanasnak, hogy egy kicsit maradjon hátra.

-Tegnap esete Messala alvajárt. Sajnos megvan ez a rossz szokása, nem tehet róla. Hogy miért mondom el mindezt neked? Ugyanis rendszerint ilyenkor jósálamai, látomásai vannak. Nem viccelek Hanas, a Dinával való találkozást is megálmodta. Ha valaki akkor én biztosan nem szoktan, egy őrült látomására alapozni az életem; de el kell ismerjem Messala alvajárásban mondott szavai biztosan nem puszta véletlenek, lát néha előre embereket és helyzeteket.

-Tegnap mikor elkaptam az úton, akkor is beszélt. Azt mondta a Kígyó itt siklik a kertek alatt, új urat szolgál akinek nincs neve. Továbbá beszélt valami írásról, amit ha elolvasunk soha nem megyünk el innen...nem tudom hogy ennek mi lehet az érteleme, illetve csak sejtegetem, de egy biztos. A saját szemmel láttam egy távolodó lovas alakját az úton.
Nem tudom biztosan, hogy az volt-e akit te is keresel, mert nem láttam az arcát, de a falu egyszerű emberei gondolom nem az éjszaka közepén szokták intézni az ügyes bajos dolgaikat, mikor úgy félnek a vidék kóborló teremtményeitől és fura szerzeitől.

-Kérlek Vincentnek ne beszélj erről, amúgy is elég maga alatt van, nem akarom még Messala igaznak vélt látomásaival is terhelni az amúgy sem túl erős lábakon álló önérzetét.

***
Castor is Dina mellé lép.

-Mi olyan különleges abban, hogy lelopták egy fenyőfa tetejét?

[Mesemondó]

//Castor: Akkor Hanast hívtad hátra, s később neki mondtad hogy Vincentnek ne szóljon? //

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld, Messzi Széltörés, két ösvény elágazása
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, alkonyatkor
Résztvevõk: mindenki
_________________________________________

Dina válaszképp megérintette a férfi lábát. Most már Castor is látta azt, amit Dina...
A facsonkon gugolt valaki. Pontosabban egy 14 éves forma, vékony, sápadt teremtés. Nőnemű volt, ajkai lilák volak, a bőr a szeme körül szintén, szemének nem volt fehérje, teljesen lila volt az egész pupilla nélkül, s sötétszürke haja lekígyózott a hóra, azaz lehetett olyan hosszú mint a lány magassága. Mezítláb volt, lábkörmei feketék voltak -nem rohadtak, csak mint akinek ilyen színű a körme- ahogy kezén is a kisé megnövesztett, hegyes körmei (nem karom!). ha a szemei nem lettek volna olyanok, amilyenek, megha nem lehetett volna ilyen furcsán látni avagy nem látni őt, embner is lehetett volna. Ruházatnak egy középen kivágott és magára terített fekete lepedőt viselt, amit pattanásnyi keble alatt meg a derekán fekete szalag erősített alakjára. Ám ügyet sem vetett rá, hogy oldala, vagy lába esetleg kilátszik így.
A lány ahogy guzgolt a csonkon, egy rozsdás kardot fogott, aminek hegye le volt támasztva eléje a hóba. Dinát figyelte. Majd felállt.
Akik nem láttak semmit, azt érzékelték, semmit se hallanak. Még a saját lélegzetüket sem, mintha megsüketültek volna. Dina és Castor ezt nem élte át. A lány erőlködés nélkül emelte fel egy kézzel a kétkezes rozsdás kardot és Dinára mutatott vele, idegen nyelven kezdett el beszélni. Ebből rajtuk kívül senki semmit nem hallott, csupán annyit, mintha susogna a fenyves (azaz ez volt az egyetlen hang amit hallottak) pedig szél nem járt tűleveleik között.
Ahogy a lány beszélt, a kard úgy lett egyre használhatóbb: eltűnt a rozsda, a kard éppé vált, egézsen újjá, fényessé.S tartójának vékony karja bele se remegett súlyába. Dina figyelt. Majd felvett egy marék havat, meggyúrta gombóccá, mikor kész lett, kis lukat vájt bele mutatóujjával.
-Kell tőle egy kicsi tincs vörös haj...akkor továbbenged-mondta halkan Castornak Dina. És vesszen meg az ég, de ebben a furcsa helyzetben a dwoon értette a lány szavát...Pedig meg mert volna rá esküdni, nem közös nyelven beszélt. "Tőle" alatt határozottan Messalára nézett, aki aggodalmasan és teljesen értetlenül verte össze tenyereit, de az nem adott ki tapsnak való hangot. Trixi babonásan nézte Castort meg Dinát meg a fenyőcsonkot.

[Castor de Vinter]

//Off: Igen Hanast hívtam hátra és vele megosztottam azokat a tapasztalatokat, amiet előző este átéltem, mert úgy ítéltem meg a lovag túl labilis hozzá, hogy messala jósálamival traktáljam.//


Castor féltőn kapja hátra a tekintetét Messalára és felhördül:

-Még mit nem! Felejtsd el sürgősen! Egy haja szálát sem fogjátok a menyasszonyomnak levágni! Majd pont egy beteg kriptaszökevény fog itt nekünk parancsolgatni! Kérjen mást! Ha módomban áll megadom, de ha sokat játszik itthagyjuk! Nem kell nekem ennek az izének a beleegyezése!

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld, Messzi Széltörés, két ösvény elágazása
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, alkonyatkor
Résztvevõk: mindenki
_________________________________________

Dina tolmácsolta a férfi véáleményét a dologról. A lány meg se rezzent, válaszolt rá valamit és a kard hegye Messala hasa irányába fordult:
-Jó. Akkor elviszi a magzatot és aztán fagyhalálba taszít...
A donna arcán fintor futott végig és megsimogatta a hasát.
-Most meg puffadok. Na ne... (M)
-Vagy egy tincs, vagy egy magzat...Ez a lény szereti a piros színt...a vetélés is pirosat csinál...-nézett fel Dina a dwoonra kérdőn, hogy most mi legyen.

[Castor de Vinter]

Castor legalább olyan jól tűrte azt, hogy a menyasszonyát, a meg sem született gyerekét és őt magát halállal fenyegetik, mint a dwoonok általában:


Hangos -és már többször halhatott- "Huuuaaaaa!!!!-csatakiáltással megemeli a pallosát hogy a lényt kettéhasítsa.

[Mesemondó]

_________________________
KM: Navaratna
Helyszín: Felföld
Időpont: tél eleje, alkonyat
Résztvevők: mindenki
_________________________

Dina lekushadt a földre. A lény nagyon gyorsan elszökkent helyéről, mintha csak odaképzelt valami lenne, így a penge beleállt a tönkbe. Másoknak fogalma sem lehetett arról, mire csapott le, mire lett dühös a dwoon és milyen általuk nem látható kriptaszökevényről beszélt. A hang visszatért. A fenyves zúgott, mintha szél borzolná, de egy árva szellőcske se csapta meg a jelenlévők arcát.
Dina Messalához kúszott, aki meglepetten és értetlenül nézte vőlegénye hirtelen dühét. Dina egyszerűen belemarkolt a donna hajába és megrántotta. Ám mivel a lány elengedte a dwoont, így az már nem látta ellenfelét.
-Aú!-kiáltott a nő, de Dina rá se hederített, csak beledobta a levegőbe a tincset. A fenyves elhallgatott. S mintha mindenki könnyebben vette volna a levegőt. Ez csak most tűnt fel, hogy mintha valami ült volna amellkasukon éa nehezebben vették volna a levegőt...Ám most minden rendben volt.
-Ezt így kell. A Felföld lényei szeszélyesek...S ha haragszanak, gonoszak. Megmarad a gyerek.(D)
-A hajam! Muszáj volt beletépni? (M)
-Ez mi volt? Milyen lény? Milyen gyerek akart elmenni? Kivel beszélgetettek ti?!-dörzsölte mellkasát Trixi.