• Fórum kezdőlap
    M.A.G.U.S. Online RPG
    • Keresés
    • GyIK
    • Taglista
  • Felhasználói vezérlőpult
    Belépés
    • Felhasználói vezérlőpult
    • Belépés
  • Postaláda
    Privát üzenetek

Úttalan utakon....

A divat, a szép, a dalnokok, és az íjászok hazája...

Moderátor: Admin

Hozzászólás küldése
180 hozzászólás • Oldal: 4 / 12 • 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 ... 12

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Navaratna » 2007.07.08. 15:47

(Unnur)

-Unnur jönni Világ Közepe-vágja ki büszkén.
-Ő vanni hülye?-mutatott a másik vértesre, aki eddig egy mukkot nem szólt.
-Nem beszél, hülye?-hunyorgott rá. Így tudakolta meg, nincs-e súlyos testi hibája vagy fogyatékossága.
-Én nem akar hülye, az vanni beteg. Unnur nem szeret beteg férfi.
Ha adnak neki inni, azt is lehajtja hamar, jólesik neki a pia.
-Unnur esz-múltidő nem erőssége :) -Most akar férfi-és őszinte, gátlástól mentes kacér mosolyt ereszt el, s a férfiakra nézett egyenként sorra véve mindenkit. Ingjét melle alatt megköti, hasa hadd legyen szabad.
-Te 1-mutat az idősebb vértesre.
Blogom: http://ihletkapu.blogspot.com/
Avatar
Navaratna
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 5193
Csatlakozott: 2006.05.05. 8:24
  • Honlap
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Erigowi Klavel » 2007.07.08. 16:18

/ Unnur /

- Tévedsz te szuka! *Szólal meg a fiatalabbik lovag.*

- Nincs semmi hibám, maximum az, hogy nagyobb a lőcs a kelleténél, *majd föláll, kicsatolja övét és az asztalra rakja a hatalmas, bunkós végű pisztolyát. A másik kettő felröhög a poéntól, de az arelita nem bírja sokáig a látványt*

- Tedd már el Ruel! * Mondja röhögve.* Te tényleg egy állat vagy!

- Na gyere! *Kezdi átvenni a „főszerepet” a fiatalabbik * Megmutatom én neked, hogy milyen is azaz északi virtus! * Int Ruel a fiatalabb lovag, hogy kövesd az udvarra. Fegyverét azért visszahelyezi a gatyájába, mert hát mégsem akar kilógó „ormányos tigrissel” távozni a fogadóból. Bár kit érdekel így éjszaka. A fogadós mind e közben ki sem mozdul a pult mögül. Csendesen törölget, mint ha mi sem történne. Sok volt már neki erre a napra mindenből, s mindenkiből.*
Erigowi Klavel
Helyszínmoderátor
Helyszínmoderátor
 
Hozzászólás: 557
Csatlakozott: 2007.05.27. 22:28
Tartózkodási hely: Erigow
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Navaratna » 2007.07.08. 16:24

(Unnur)

Egyszerűen nyelvet ölt a férfira. A hangnem nem tetszett neki, annyira pedig nem borult el az esze, hogy ezt ne vegye észre.
-Te vanni szuka, nem én vanni. Én monda, ő 1, nem te vanni-rántott vállat.
<Ez egy bunkó. Kár hogy nem tudom ezen a nyelven azt hogy seggfej. Milyen kis méregzsák! S nem tiszteli a tökét, ha csak így mutogatja, mint az az öreg sámán a nomádoknál, akinek már a szellemek se állították fel.>
És nevetett egy rövidet.
-Ez nagy vanni? Te szájad vanni nagy. Kis száj jó. Csitt. Ki monda nagy ő kera, az nem igaz.
Maradt kényelmesen a székén, s simogatni kezdte szekercéje nyelét.
-Hozzám érsz tiszteletlenül és úgy ahogy nem akarom, s kiütöm az agyvelőd-mondta halkan anyanyelvén. Mosolygott, de a szeme ragadozón villant.
Blogom: http://ihletkapu.blogspot.com/
Avatar
Navaratna
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 5193
Csatlakozott: 2006.05.05. 8:24
  • Honlap
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Castor de Vinter » 2007.07.08. 17:49

Liam

Ma már nem csinálok mást az alváson kívűl, a köpenyemet göngyölöm össze párnának és elfészkelődök a búzakalászok között.
Avatar
Castor de Vinter
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4314
Csatlakozott: 2006.12.26. 22:59
Tartózkodási hely: Debrecen
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Erigowi Klavel » 2007.07.09. 17:51

/ Unnur /

* Az ifjabb lovag meglepődik kissé reakciódon, valamint baráti társasága hatalmas röhejrobaján. Pár bizonytalan lépést tesz visszafelé az asztalhoz, majd miután önbizalma ismét visszatér, ő is rákezd a monológra:*

- Úgy látom szépségem te azt sem tudod mi számodra a jó?! * Kacsint rád, s próbálja visszanyerni az „irányítást”. * Hát ha nem kell az én bunkósom, akkor menj, s élvezkedj a barátomon! *Veregeti meg barátja vállát.* Ne készítsd ki teljesen a kicsikét barátom! *Szól az idősebbik lovaghoz.* Én is szeretném kiélvezni még ma az ülepét.* Kacsint társára, majd nevetni kezd ő is. Az idősebbik lovag veszi át a szót.*

- Na gyere te lány! *Emelkedik fel a termetes lovag az asztaltól, magához véve a kancsó bort.* Mutasd meg nekem, hogy is mímelik felétek a szerelmet! *Kacsint társaira, mutat az ajtó felé, majd szabad kezét nyújtja, hogy felsegítsen.*


/ Liam /

* Jó időbe telik, mire álomba szenderülsz. Ebben segít a természet, a tavasz lágy öle. Álmodban a zöldellő mezőkön, a hegyek hófedte bércein jársz törzseddel, kik eme tudattalan állapotodban újra veled vannak….*
Erigowi Klavel
Helyszínmoderátor
Helyszínmoderátor
 
Hozzászólás: 557
Csatlakozott: 2007.05.27. 22:28
Tartózkodási hely: Erigow
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Navaratna » 2007.07.09. 18:05

(Unnur)

Rögtön visszavonul a villanás szemeiből, megnyugszik vérszomjas énje. Talán még sem kell regulázás s fenekelés miatt későbbre tolni a nyalakodást.
-Én tud-szegte fel fejét felsőbbségesen, baromi nagy önbizalommal. Mikor piástul feláll a lovag s felsegíti őt, megkocogtatja annak vértjét:
-Ez nem jön. Tányér nem jön. Itt marad-hozta a lovag tudtára, hogy vért nélkül szeretné látni. Majd hogy ezt jobban megértesse, megkereste a vért első szíjat s kikapcsolta...
-Gyorsan, gyorsan-s megbontotta a maga ingjét is, s ha a lovag kicsit elméláz, méga végén félmeztelen fog ott állni Unnur izzó tekintettel. Képzeletben már bele is harapott a férfiba :D
Blogom: http://ihletkapu.blogspot.com/
Avatar
Navaratna
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 5193
Csatlakozott: 2006.05.05. 8:24
  • Honlap
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Erigowi Klavel » 2007.07.09. 19:01

/ Unnur /

* A lovag bármilyen tapasztalt is meglepődik hevességeden. Egy pillanatra visszahőköl, majd felbátorodva lecsatolja vértjét. Időd nincs levetkőzni. Inged kigombold, de ő felkap, s kirúgja a fogadó ajtaját és elindul veled a szénakazal felé, közben néha, néha kibuggyanó melleidre lehelve egy csókot….*
Erigowi Klavel
Helyszínmoderátor
Helyszínmoderátor
 
Hozzászólás: 557
Csatlakozott: 2007.05.27. 22:28
Tartózkodási hely: Erigow
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Navaratna » 2007.07.09. 20:51

(Unnur)

Mikor felkapják, felnevet jókedvében. Beletúr a férfi hajába. Tetszik neki hogy erős, cibálni való :D Nos, ha varkocsba volt fogva, akkor vehetjük úgy, már kibontotta :)
Unnurnak nem voltak gátlásai, s olyasféle belenevelt dolgok, hogy mit szabad és illik, meg mit nem. Romlatlan volt, bátran kifejezte így, ha tetszett neki valami s ha akart valamit efféle helyzetben. Így mire a kazalhoz érnek, ő zihál, s mikor leteszik, a férfi ajkaira tapad. Mohó nagyon. Ha karmai lennének, biztos letépné az övét, de hát nincsen neki, így türelmetlenül nyúl a férfi övéhez, hogy kicsatolja. Ha megy, az jó, ha nem, morrant picit. Nem haragból, csak türelmetlenségből. A magáét el is felejti, köd borul az agyára, testét a férfiéhoz préseli. Most azon se vacakol, hogy talán neki kéne felül lenni, most fél szívvel másutt jár. Simogatja a férfi széles mellkasát, akár ruhástul, akár anélkül, s nem rest arra sem, hogy kezével levizitelje, elég gerjedelem fűti-e már a másikat s készen áll-e arra, hogy őt boldoggá tegye.

-Egyem a lelked...minek a sok duma...hamarább is...ide hozhattál volna...-nyögi anyanyelvén.
Blogom: http://ihletkapu.blogspot.com/
Avatar
Navaratna
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 5193
Csatlakozott: 2006.05.05. 8:24
  • Honlap
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Erigowi Klavel » 2007.07.11. 17:28

/ Unnur /

* A férfi teljesen begerjed, rutinos mozdulatokkal szabadít meg minden egyes ruhaneműdtől, mitől eddig te magad nem váltál meg. Pont megfelelő szerszáma lüktet az erőtől. Letolja nadrágját, s közben visszacsókol hevesen. Kezei melleidre tapadnak, s jó erősen, de számodra most izgatóan belemarkol kebleidbe. Nyakadat csókolgatja, s mikor füled tövéhez ér izgató nyelvével, hátadon végigfut a bizsergető, felkorbácsoló hideg. Óvatosan behatol, s közben füledbe súg.*

- Észbontó vagy szépségem. * Először óvatos, majd egyre gyorsuló tempót diktál. Érzed ő nem egy egyszerű parasztfiú, ki a kecskékhez van szokva. Ő legalább oly jó, figyelmes, mint az a nagybetűs Arel papod, ki pár hete „kezelgetett”. Az aktus végelláthatatlanul hosszú, de te minden pillanatát élvezed. Többször a csúcsra jutsz, már számolni sem tudod mennyiszer. Testetek az izzadságban fürdik, s jó idő multán őt is eléri a „végzet”. Mindezek után lehel még egy csókot orcádra, s melléd hemperedik a kazalban hanyatt fekve. Kezeit összekulcsolja tarkóján a csillagos eget fürkészve. *

- Őrjítő, s odaadó vagy Unnur, ki Délről érkezett! *Suttogja halkan.*

* Teljesen kimerülve fekszel mellette. Tudod, azt tervezted, hogy mindhárom férfiút megkapod ma este, de érzed ennyi neked elég volt mára. Jóleső érzés tölt el, de kimerültséged is az egeket verdesi.*


// Nem akartam részletekbe merülni, mert még a végén törlik a hsz-t, pedig lett volna pár „cifra” ötletem! :D //
Erigowi Klavel
Helyszínmoderátor
Helyszínmoderátor
 
Hozzászólás: 557
Csatlakozott: 2007.05.27. 22:28
Tartózkodási hely: Erigow
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Navaratna » 2007.07.11. 17:59

//Azt sejtettem :lol: //

(Unnur)

A kiéhezés csak a végén bosszulta(?) meg magát, azaz hogy erre az éjre csak egy férfira volt ereje. De nem bánta, sőt! Zamatos darabot kapott ki és ez minden szőrmét megért!
Igen lelkes és időnként gazdag hangjátékkal adta a másik tudtára, hogy jólesik neki a "kezelés", nem szégyellte magát miatta, ahogy a szenvedélyes karmolásokat se bánta meg. Feltöltődött, szíve dübörgött, szeme többször elhomályosult, betelt a férfival, még nem elég az elég, majd kihullt a világból, zabolázatlanul...
Elakadó lélegzettel feküdt, lusta elégedett lebegésben heverve. A vágy most alábbhagyott. A mohó érzés gyönyörűségére akadt és csak a fekvéshez volt ereje. Lehunyott szemmel morzsolta még szét magában a foszlányokat s csak utána veszett vele a csillagos végtelenbe.

-Gyönyörű...Mi vanni te név?-suttogta ő is, ervül, majd pilláira álmosság telepedett. A férfi kiérdemelte azt, hogy a nevét megkérdezze. Ösztönösen a férfihoz bújt, karját átvetve a paplovag mellkasán, s egyik lábát is úgyszint, de csak a férfi egyik lábán. Elfészkelte magát, fejét is odanyomta, nem zavarta kócolt kazlas haja.
-Ez hallatlanul jól esett...Lám az északi férfiak tudják mi a szerelem, de a nomádok nem...-ezt már emrelinül motyogta, az ébrenlét és álom határán.
Blogom: http://ihletkapu.blogspot.com/
Avatar
Navaratna
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 5193
Csatlakozott: 2006.05.05. 8:24
  • Honlap
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Erigowi Klavel » 2007.07.11. 18:48

/ Unnur /

* A férfi átölel, s érzel belőle valami pozitív, de sejtelmes kisugárzást. Nem tudod hova tenni, nem tudod most hírtelen, hogy félj, vagy vonzódj hozzá?! Rád néz, barna szemei csillognak a derült éjszakában. *

- Hogy hívnak?! * Kotor bele vékonyka, állán futó szakállába..*

- Kit érdekkel most?! Na, de neked elmondom: Aurin az én nevem! Aurin, Rowonból* Kacsint rád a lovag sejtelmesen. Kiráz a hideg egy pillanat erejéig a név hallatán, pedig sohasem hallottad azt*
Erigowi Klavel
Helyszínmoderátor
Helyszínmoderátor
 
Hozzászólás: 557
Csatlakozott: 2007.05.27. 22:28
Tartózkodási hely: Erigow
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Navaratna » 2007.07.11. 19:44

(Unnur)

<Különös férfi...> gondolja, de marad odabújva. A vonzalmat választotta.
-Aurin...-ismétli meg a nevet. Olyan neki, mint minden más név. Egy ideig megjegyzi, de lehet, aztán elfelejti. S nem tudta hol az a Rowon. A cidrizést inkábba hidegre írta meg arra, hogy tgök pucér.
-Rowon vanni egy város? -kérdezte, de a fáradtság kérdeztette vele, mert ha nem lett volan az, nem foglalkoztatta volna.
-Reggel te jó vanni...Te vanni jó férfi...Unnur szeret...-s egy rövid csók erejéig feltornázta magát, de aztán vissza is roskadt.
No persze ezt ő nem úgy használta, mint a többi nő, nem volt szerelmes. Olyan talán sose lesz. csak most jólesett neki a másik közelsége. Vagy a kimerült elégedettség érdekességekre ragadtatja :D, megalapozva egy jó kis félreértést.
Blogom: http://ihletkapu.blogspot.com/
Avatar
Navaratna
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 5193
Csatlakozott: 2006.05.05. 8:24
  • Honlap
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Erigowi Klavel » 2007.07.11. 20:32

/ Unnur /

* A férfi nem szól semmit. Magához szorít, s szabad kezével húz magatokra pár ölnyi szénát. Ezzel takarót készítve. Lehel egy csókot homlokodra, érzed teste melegét, s álomba szenderülsz. Reggel arra riadsz, hogy hasadra süt a nap. A férfi sehol, de szerencsére a ruháid melletted. Az úton egy szekér, s az elé kötött két ökör bandukol. Egy idősebb, harcsabajszos öreg ül a bakon, szemit rád meresztgetve…*


/ Liam /

* Későn ébredsz, de azonnal kipattan a szemed. Arra riadsz, hogy egy szekér, s az elékötött ökrök patái kopognak a macskakövezéses főúton. Egy ember ül a bakon, de nem tudod még felmérni, hogy kicsoda. A fogadó mellett jár, s feléd közeledik szép lassan.*
Erigowi Klavel
Helyszínmoderátor
Helyszínmoderátor
 
Hozzászólás: 557
Csatlakozott: 2007.05.27. 22:28
Tartózkodási hely: Erigow
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Navaratna » 2007.07.11. 20:37

(Unnur)

Jól kialussza magát. Ébredve nyújtózik, hatalmasat nyújtózik, picit lustálkodik, aztán felkönyököl.
-Mit lesel? Előre nézz!-kiáltja el magát, aztán feláll, lesepri magáról a kazal darabkáit s felöltözik. Picit lebiggyeszti a száját, a férfi sehol.
-Kár, egész jó hapsi volt.
Ruhában, oldalán fegyvereivel megy vissza a fogadóba, hajából még szedegetio a gazokat. A felszerelését legutóbb még ott hagyta. Beérve keresni kezdi, meg nézi, kik vannak ott.
Blogom: http://ihletkapu.blogspot.com/
Avatar
Navaratna
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 5193
Csatlakozott: 2006.05.05. 8:24
  • Honlap
Vissza a tetejére

Re: Úttalan utakon....

HozzászólásSzerző: Castor de Vinter » 2007.07.11. 20:46

Liam
Nem várom be a szekeret.
Elindulok felfedezőútra.
<Hát...a törzsem már nem biztos hogy megtalálom,...:( ...vajon látom még őket valaha?:( ...de itt veszett nyomuk, talán errefelé fognak vissza is vonulni...ideje megismerkedni ezzel a vidékkel!
"Feltérképezem" (bejárom) a vidéket, tájékozódok a természetben látott legjellemzőbb viszonyítási pontokról...furcsa alakú fa, patak, vízmosás, hol van nagyobb város...stb.
//Off: A mai napot Helyismeret képzettség "kifejlesztésére" szánom, legalább olyan szinten, hogy vadászként elboldoguljak itt.//

Ha találok nagyobb emberi települést akkor bemegyek oda, azt is meglátogatom.
Érdekel hogy a köves út merre vezet...időről időre vissza vissza nézek oda, hogy ahhoz viszonyítsam a helyzetem, mint állandó jellegzetességhez.
Követem azt az utat...
<Hátha olyan helyre vezet, ahol sokan laknak......>
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Castor de Vinter 2007.07.11. 21:16-kor.
Avatar
Castor de Vinter
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4314
Csatlakozott: 2006.12.26. 22:59
Tartózkodási hely: Debrecen
Vissza a tetejére

ElőzőKövetkező

Hozzászólás küldése
180 hozzászólás • Oldal: 4 / 12 • 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 ... 12

Vissza: Erigow

Ki van itt

Jelenlévő fórumuzók: nincs regisztrált felhasználó

  • Fórum kezdőlap
  • A csapat • Fórum sütik törlése • Időzóna: UTC + 1 óra
Theme created by Matti from MMOstyles.com
Powered by phpBB
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség