A város kívül...

[Schinter]

Ulcus

Amint elbucsuzott és átvette a fizetséget a karaván vezetõjétõl,akiktõl Erigowtól nem messze váltak külön utjaik,hisz a karaván ment tovább célja felé.Hátára veti a hátizsákját,megmarkolja kopottas hosszúkardját és elindul a város felé.Egy kocsist stopol le magának,aki épp befelé a városba tartott szalmával és álatti eledelekkel,hogy értékesitse a helyi piacon.

-Üdvözlöm jó uram.Bevinne a városba?

A beleegyezés után felfekszik a kocsi hátuljára az arcára terit egy szalmakalapot és a szájáva vesz egy szalma szálat.Amig beérnek a városba legalább pihen egy jót


ui.:kissé freestyle lett,de nem lesz igy,csak gondoltam igy indulhatna a megérkezés....

[Erigowi Klavel]

/ Ulcus /

*Egy vén, tagbaszakadt, õszülõ, körszakállas, tipikus északi vonásokkal rendelkezõ paraszt vesz fel utasnak a szekerére, melyet két nagytestû igavonó ló mozgat. Az idõ friss, lágy szellõ lengedez. A kék égen bárányfelhõk hada úszik tova, minden idili és tökéletes. A kora délutáni napsütésben elheveredsz a szénaboglya tetején, és nagyon gyorsan el is szenderedsz „jólétedben”.*

// Folytatás az utcák, terek, sikátorok topicban…//

[Erigowi Klavel]

/ Elensar, Squelver /

* Kilépve a városból, már pár száz méternyi távolság után kisebb, hegyek, az azokat borító fenyőerdőkkel ölelik körül Észak gyöngyszemét. Behatoltok a sűrű erdőbe. Szerencsére utatokat nem akadályozzák növények, cserjék, mivel a fenyő tűlevelei, gondosan, „tisztán” tartják az aljnövényzetet. Még fél órát sem kell haladnotok, mikor egy kisebb tisztásra értek. Az éj kezd leszállni, de ember feletti látásotok segítségével, mindent jól szemügyre tudtok venni. Squelver, találsz eme helyen, egy megfelelő, igen masszív, öreg északi fenyőt, melynek ágai biztos menedékül tudnak szolgálni számotokra. Elensar, miközben felderíted a környéket, egy kisebb hegyi patakra lelsz, mely tisztán, gyorsan csörgedezve halad Dél fele. Emberi nyomokra nem lelsz, viszont látod, hogy elég sok vad csapás vezet a patakocska tiszta vizéhez. Van itt minden fajta jószág lábnyoma. Kezdve a vadkantól, az őzön át, más apróbb testű erdei állatig. Squelver a vén fa közelében, tőle pár lábnyira egy dupla törzsű, kissé groteszk külsővel megáldott fenyőt pillantasz meg. Jól elbánt vele a természet anya, de ideálisnak tűnik a szertartás elvégzésére.*


// Sion a rituálét részletesen kérném //

[Sion]

(Squelver)

*Körbejárom a fát, majd mikor meggyőződöm róla, hogy megfelel a célnak, letelepedek elé, és egyfajta révületbe lovallom magam, miközben az ősöket kérem, hogy tisztítsák meg ezt a ligetet, majd magához a mindeneket elnyelőhöz fohászkodom, hogy bocsássa áldását e helyre, és támogasson bennünket ezen az oly távoli vidéken, hogy sikerre vihessük küldetésünk és népünk ellenségei (és még néhány fattyú) elnyerhesse méltó büntetését. Cserébe azt kínálom, ami a legszentebb számára. Vért, méghozzá a sajátomat (mellkasvágás) és a fára kenem. Ha valóban kedves neki az áldozat, akkor az nyom nélkül beissza azt és egy új szeme nyílik a világra, melyen keresztül közelebb kerülhetek hozzá mint bárhol 1000 mérföldes körzetben... Ha nem fogadná el, akkor jön a... SIKÍTÁS!!!*

[Con Larrodan]

(Elensar ~ Árnyék)

- Találtam egy patakot, és rengeteg állat nyomát... féregéltűek sehol... itt nyugalomban lehetünk... *suttogja őseik nyelvén miután visszatért a felderítésből...

Miután Squelver befejezte az előkészületeket behúzódik egy fa takarásába és onnan kémleli az erdőt.... minden idegszálával figyel amíg a szertartás be nem fejeződik.*

[Erigowi Klavel]

/ Squelver /

* A rituálé végén, mely egy fertályóráig is eltart a fa elnyeli a véredet, s megkönnyebbülten érzékeled, a kalahora erejének, s hatalmának jelenlétét. A fák lombjait egy erősebb fuvallat borzolja meg, s utána síri csend terül el a tájon. Érzed saját véred lüktetését, ereid majd szét pattannak, nyakadon az ütőér hüvelyújnyira dagad, hogy a szívedből áramló vért szállítani tudja. Mély transzszerű állapotba esel, s a mindent elnyelő beszél álomszerű gondolataidban.*

<… Jó helyen jársz Verrion H'Anthall megtartója! Érzem az ellen közelségét! Érzem, bent van a fattyak kő labirintusában! Keresd, kutasd, küld rongy lelkét a kietlen pusztaságba!…>

* Ájultan terülsz el a földön a látomásod, a közvetlen kapcsolatteremtés után…..*


/ Elensar /

* Háttrébb lépsz, a fák takarásában figyeled a természetet. Csönd honol, s csak egy-egy pocok, éjjeli kisemlős mozgását hallod a gyér aljnövényzetben. Bagoly siklik kecsesen a fák között, áldozatát, prédáját keresve. Figyelsz csendesen. Jó fertályóra is bele telik, mikor furcsa csendre lesznek figyelmesek kifinomult érzékeid, majd a hírtelen feltámadt szélre. Megtörtént, igen, tudod. Ez a hely most már Verrion H'Anthall felszentelt helye. Hátrapillantasz, s látod testvéred térdel a felszentelt fa előtt. Mély, transzszerű állapotban lehet, s ebben a pillanatban ájultan rogyik össze….*

[Con Larrodan]

(Elensar ~ Árnyék)


*Némán figyel, rebben minden rezdülésre... megnyugvással tölti el a tudat mikor megérzi a szertartás befejeztét... egy talpalattnyi otthon... de az övék, csak az övék.

Az ima befejeztével látja testvére ájulását.... két szökkenéssel mellette terem, s felkarolja a földről...*

- Squelver... ébredj... *finoman megrázza* Mit láttál?

[Sion]

(Squelver)

*Egy darabig még ernyedten fekszik társa karjai közt, de egy idő múltán magához tér, s amint meglátja társa vérszín hold keretezte alakját maga fölött, hűvös vigyorra húzódik szája. Felkel és így szól:*

-Jó helyen járunk testvér! A városban van és ha rajtam múlik, nem is hagyja el élve! Most pedig pihenjünk kicsit... A holnapi nap hosszú lessz...

[Erigowi Klavel]

/ Elensar /

* Épp az előtt kapod el ernyedt testét, mielőtt feje a földet érné. Megrázod, hozzászólsz, s látod felnyitja szemhéját, de tekintete még nem tisztult ki. Ernyedten lóg karjaidban, mint egy rongybaba. Rád pillant, s lassan fókuszál.*


/ Squelver /

* Transzszerű ájulásodból egy erősödő hang zökkent ki:*

- Squelver ébredj! Mit láttál? * Felnyitod szemhéjad, majd jó pár pillanatnyi homály után egy arc és alak bontakozik ki előtted. Még egy kis idő és ráébredsz, testvéred az Elensar.*

[Con Larrodan]

(Elensar ~ Árnyék)

- Itt mostmár nyugodtan pihenhetünk, senki sem fog háborgatni minket... *lovaikat szabadon hagyva gyors mozdulatokkal felmászik a kinézett fára, köpenyébe burkolózik... Előveszi a nyakában lógó furulyáját, s lágy dallamba kezd bele (Szférák zenéje...) ... a csillagok gyönyörűen ragyognak... majd kb 1 óra múlva, testvére után maga is elszenderedik...*

[Erigowi Klavel]

/ Squelver, Elensar /

* Mindketten mély álomba merültök a fáradságos utazás, a csatornába eltöltött „szűkös, kényelmetlen és idegesítő” időszak után. A természet lágy öle, kalahorátok felszentelt helye nyugodtsággal tölti el lelketek. Mélyen és nyugodtan alszotok. Arra ébredtek, hogy a nap sugarai már kezdik felszárítani a tavasz jellegzetes pára és vízcseppjeit a tűlevelekről. Az időjárás tökéletes. A gyönyörű kék égen bárányfelhők úsznak tova az enyhe szellő kíséretében. Cinkék, verebek csiripelésétől zajos az erdő. Harkályok kopácsolását hordozza felétek a szél. Lovaitok nyugodtan legelésznek a kis réten. Izmaik, inaik meg, meg rándulva a légycsípéstől…*

[Sion]

(Squelver)

*Felkelek és amennyiben szükséges, a testvérem is keltem. Be szeretnék menni a városba, és ott is keresni valami menedékszerűt, hiszen nem tölthetünk idekinnt minden éjszakát. Odabennt nézelődünk egy kicsit, érdekelne a helyi alvilág működése, úgyhogy erre odafigyelek, persze nem túl feltűnően. Menedéknek valamely lepukkant fogadó is megfelelne, ahol láthatólag nem kérdezősködnek és senkit nem érdekel hogy ki, mikor hova megy. A saját érdekükben... Talán egy park sem ártana, hátha akadna a városban is egy felszentelhető hely, bár ebben nem nagyon bízom... Azt hiszem ez megfelelően kitölti majd a napunkat. Közben természetesen figyelem a nyelvet is, hátha elcsípek egy egy szót, aminek megállapítható a jelentése, bár egyenlőre inkább a nyelv hangzásával "barátkozom"...*

[Con Larrodan]

(Elensar ~ Árnyék)

*Nevéhez méltóan árnyékként követi öccsét bármerre is menjen.... figyeli a környezetét, a féregéltűeket... teljesen ki akarja ismerni az új vadászterületet...*

[Erigowi Klavel]

/ Squerver, Elensar /


Következő reag az utcák, terek, sikátorok topicban...

[Erigowi Klavel]

/ Liam, Unnur /

* Az utazó szeme előtt terül el Erigow történelmi városa, mely Enrawel, Kyria fővárosának alapjaira épült. Magas várfallal körbevett hely, de az utazó szeme még jobban megakad a belső fellegvár látképén és az égbe nyúló Legendák Tornyán. Külső szemlélő inkább nézné egy hatalmas erődnek, mint sem egy nép egy civilizáció székhelyének. Gyönyörű látványt sugároz a márvány teraszokon, pilléreken, védműveken meg, meg csillanó fény, valamint a hegyekkel, völgyekkel, erdőségekkel szegélyezett táj. Aki először jár itt annak szava elakad, de aki már többször is látta ezen területet, az is áhítattal közeledik a város ódon, veretes kapui felé.

Ti ott álltok egy magaslaton a várostól pár mérföldnyire. Tudjátok, mire a kapukat elérnétek már teljesen besötétedne. A széles úton a városba igyekvő megfáradt parasztok, ökrösszekerek, valamint furcsa öltözékű, idegenek apró sziluettjét pillantjátok meg. El kell döntenetek. Kint alszotok-e még utolsó este a városon kívül, vagy beléptek a számotokra idegennek tűnő kőrengetegbe?
Tőletek nem messze a magaslat keleti oldalán egy kis ér indul meg hosszú útjára, mi után folyóvá, folyammá duzzadna. Az a hely, mármint az ér kezdete, s a kis természetes medence, melyet az idő, s a víz vájt ki, pont megfelelő éjszakai szállásnak tűnik számotokra, hol megtudnátok pihenni a nagy „kaland” előtt…*