Természetesen az esküvő napján azér visszacsókolok de többet inkább nem.Eltérek ökltözködni előtör belőlem a piperkőc hiba.Fürdés,hajmosás Mindez egy másik üveg borral kísérve csak azért hogy elég bátor legyek és ki is tudjam mondani azt az igent.Az illatos fürdő után fehérbe öltözök.Fehér sejeming csipke kézelővel aranygombokkal,Vörös sejemöv(szélesmint a spanyolövek)erre kötm Messanátaz ünnepi teljesen fekete tokjával amit az arany berakás és egy kissebb ékkő díszít. ,<hiába ő sem maradhat ki ebből a nagy aklalomból>. fehér lovaglónadrág az oldalán vörös díszítéssel és fekete csizma a sarkánál sarokvas a mesterjelemmel. A hajamat széles fekete díszített bőrdarab fogja össze.szakállam a szokottnál is pengevékonyabb és csillogóbb.
A heccelődésekre én viszont elég frappáns válaszokat adok, hiuába engem ezek nem hatnak meg.
Az arát a szobába a karomba viszem fel és, örömmel fogadom apám gesztusát hogy felkísér.
<Had legyen az öregnek valami szép is az életébe, ha már ennyi bosszúságot okoztam neki.>
-Dehogy fogom..-<Majd kiderül>-válaszolom a feltett kérdésre.
Egy mozdulattal az ágy felé terelem az újdonsült kicsike feleségemet és szenvedélyese csókokkal halmozom el tudatom vele ez az este róla szól csakis, és arról mennyire szeretem.
<Hmm nem is rossz ez a házas élet, de könnyen meg fogom unni, majd teszünk róla, ha a kolostorból meg tudtam lépni innen sem lesz nehéz...>
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd... A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
Ilana sem volt teljesen józan, amikor végre az oltár elé léptek. Csókja is bor ízétől volt kicsit kesernyés, de az éji falatozás eltüntette azt is. Aren igazán jól festett díszöltözékében, szinte bizonyos, hogy inkább erről fognak legközelebb beszélni s meglehetősen dícsérőn! Köcsögfej még tósztot is mondott Arennek, persze ittasan...
A nászéjszaka elég forrón telt el, Ilana nem volt már szűzies de azért közönséges sem. Felszabadította őt az a tudat, hogy teljesen törvényesen lehet együtt azzal, akit szeret...Ám a reggel...Reggel Ilana el volt nyúlva. Hangos kopogás verte fel a nászszoba csendjét. Aztán meg sem várva a szabad-ot, a tündér tárta szélesre az ajtó és bevonult. Vad zöld ruha, aminek szabása minden volt, csak nem shadoni szokás szerint varrva: hosszú szoknya, mi a csípőjét fogta körül, s egy alig valamit takaró, falatnyi felsőrész, hasa csupaszon s csapna a menynkő belé, marha csinos volt! Nem hiába tündér. Csak ne kéne látni, milyen fejeket vág, vagy miket mond, ha megszólal. Látványosan beleszimatolt a levegőbe: -Itt nász-szag van. Szellőztetni nem én fogok...-fintorgott, majd Arenre nézett. A férfi még pucér volt. -Már látom mit esz rajtad. Ő is, meg a többi is. Amrius atya lenn vár, korán kelő tata, meg kell hagyni. Aztán összefonta karjait és végignézte hogyan öltözik fel a férfi faarccal. S mikor Aren elment melette, hogy lemenjen a paphoz, akkor a férfi fenekére húzott és csettintett egyet a nyelvével. -Ilanát bízd rám, macskajaja lesz...
Odalenn Amrius egy érdekes vázát nézegett márványoszlopra állítva. Kíváncsian nézett az érkező Arenre. -Milyen férjnek lenni? -s mulatott a helyzeten. -Ugye tudod hogy sok jogi bíbelődés vár rád? A vár vagyonának átírása részben rád, továbbá ha jól csiripelték a verebek, apád végleg a nevedre íratta az O'Shanon birtokot és visszavonult annak igazgatásától. A birtokigazgatót kinevezte, de ez nem jeleti azt, hogy nem lesz vele dolgod. Úgy fest, egy időre, míg meg nem szokd az új körülményeket, kevesebb idő marad a hóbortjaidra. Legalább is remélem. Máris úgy hallom, hogy magasabb körök érdeklődnek a családod iránt s nem negatív okból...Mintha felfelé kezdene ívelni a családod neve megint... Amrius összefonta ujajit maga mögött és körbenézett. Az emeleti lépcsővel szemben egy másik, ami az udvarra vezetett, balra a szolgák folyosója, jobbra egy nagyobb, díszes teremé. Amint leülhetett valahova az idős pap, megváltozott az arca: -Ismerlek mint a rossz pénzt. Nem sokáig fogod tudni a hű férjet játszani, de a vagyont azt biztos élvezni fogod jó sokáig. Sőt, az ügyeket sem fűlik fogadhoz magad intézni, nevezz ki egy titkárt és kész, máris megszabadultál tőle, bevett szokás, nem lennél vele egyedi.Ám ne feledd. Ilana várandós. Neked pedig van egy bűnös ügyed egy erdei tündérrel. Szándékozol tenni ellene a megfelelő segítségek igénybevételével, vagy itt hagyod a bajt a nejed nyakában ha mehetnékje támad a lábadnak? Ez a lány semmit nem ártott neked, csak szerelmes.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Na na tartsunk fontossági sorrendet, először is, te mint egyházi személy biztos tudsz valaikt aki érdemes a titkári posztra. -Másodszor mit lehetne tenni szerinted,hogy elkerüljük azt ami a szegény gyermekemre vár...? -Harmadszor, még nem is ittál velem a nászomre ha már itt tartunk, hogy megnősülétem, és egyébként is köszönöm, hogy összeadtál minket bár nem volt épp illendő hogy Ilana várandósanm állt az oltár elé. Ezzel mint a vár ura hivatalosan első tettem, hogy magamhiozintek egy szolgát és hozatok a boromból.
<Hmm..... az én saját borom... ez kezd tetszeni>
-Már nem szándékozom itthagymni, amíg ő és a gyerekem nincs biztonságban addig nem...
Így a délelőttet megbeszéléssel töltöm a felmerülő lehetőségeket megvitatom Amriusszal.Nagyon bízom benne.
-Mit szólnál , ha egy "kissebb" adományt helyeznék el a jó öreg Héttornyúban, magam mellé tudnám állítani a magasabbrendű pátereket is?-kérdem nem kevés célzással.
Ha nincs egyéb audiencia akkor viszont Ilanátóól búcsúzok és hazalátogatok, apámmal beszélni, megköszönni neki mindent, és biztosítani arról, hogy továbbra is igényt tartok a bölcsességére.
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd... A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
-Igen, tudnék valakit, remélem megfelel majd az izlésednek. 36 éves, nőtlen, igazi aktakukac. Józan életű, nem iszik, nem pipázik és főképp nem hoz fel sem nőket sem más egyebeket. Precíz, pontos, lojális és diszkrét. Nem szereti ha tiszteségtelen módon megkörnyékezik, vagy hazugságra, csalásra kérik, főleg ha számlavezetésről van szó. Azaz tud számolni, hivatalos leveleket megfogalmazni...Korábban is volt már birtokigazgató. A neve Amodo Trocadero (nem röhög, tudom, a T. egy ostyja neve is ) -A második kérdésedhez kéne a harmadikra is a válasz. A jótékonyság mindig megtalálja amegfelelő szíveket, de óvakodnék attól, hogy lefizetési szándékkal közelíts...A segítségért nyújtott honorárium jobban cseng. S lehet, tudok ez ügyben tenni valamit. Nem bocsátkoznék homályos találgatásokba. Viszont egy nálam nagyonn tudású hittársam sokkal jobb és véghezvihetőbb ötlettel állna elő. maradjunk anyniban, hogy feltétlen figyelmébe ajánlom pár rendembelinek, hogy segítségre lenne szükséged s azt meg is jutalmaznád illően a fáradozásaikért cserébe. Amint megvan, ki vagy kik lésznek azopk, akik majd találkoznának veled, visszajövök és lebeszéljük a későbbieket. Mármint hogy hol legyen a megbeszélés, mikor s mennyibe kerülne. Mit szólsz hozzá? Amrius nem zárkózik el az itókától, meg is dicséri. -Van neve is ennek az...évjáratnak? Vagy elnevezed magadról?-csillant kaján fény a pap szemében. Iszogatás közben elmélázott. -S ha elmúlik a vész? Mi lesz utána? Ha elhagyod, a vagyont elvesztheted.
Beszélgetés után a pap távozik, hogy elkezdje intézni azt, amit ígért Arennek. Ilana meglehetősen kikupáltan fogadta férjét, hogy gyorsan bemutassa a felsorakozott háznépet, mind a 22 cselédet és nőcselédet, s a vár védelmét szolgáló 30 főt is.Hogy honnan akasztotta le ezt a sok embert Ilana, rejtély volt. De hogy a tündér keze van benne, biztos. Hisz az összes szolga állította, sosem szolgált azelőtt másutt, mint a Hattyúvárban s örömükre szolgál nekik, hogy itt lehetnek. Különös. Ezután Ilana várúrnői teendőinek begyakorlásába kezdett bele, Valri vezetésével, Aren ellátogathatott apjához. Az öreggel valóban madarat lehetett volna fogatni. Nyüzsgés volt a birtokon. Roamer betervezett egy renoválást s megbízott pár embert, hogy az éléstárat se ártana feltölteni s végre úgy fizethette meg hű szolgálóit, ahogy azt már régen szerette s illett volna. Amin ruhalázban égett. Arról írkált listát, mivel szeretné csinosabbá tenni magát, hogyha ama magasabb körökbe nyer belépést. Nem szeretett volna szégyent valani, ezért pár, elfeledettnek hitt, jól beházasodott barátnőjének leveleket írt, hogy felvegye velük a kapcsolatot és tanácsot kérjen tőlük. Ám érdekesség, hogy sokan hamarább írtak O'Shanonnak és nejének, hisz senki se akart lemaradni semmiről, már ami a Hattyúúrnőt és Aren családjának viszonyát illeti. Egyfojtában érkeztek a meghívók, innen is, onnan is, az elkövetkezendő 3 hónapra elég foglalatosságot adva nekik. Az, hogy pezsegni kezdett az élet az nem jó szó rá! s ha ide ilyen levélkék érkeztek, mért ne jöhettek volna a Hattyúvárba is? Vajon a titkár mikor jön? S ki kezeli ezeket a meghívókat?
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Mind a kettő nagyszerű a titkár is meg a rendtársaid óvó figyelme is. -mondom neki elismertően. -Hiába Amriusz nélküled nem sikerülhetne semmi.Áldott legyen Domvik hogy az utambahozott.
-A bornak még nincs neve.. szerintem nem is lesz. -Mi lesz tovább?? Ezt még magam sem tudom. Talán Domvik... -sóhajtok.
<Hmm felpezsdült az élet, de nekem ez nagyon fura...>
Mindenesetre,gyakorolnom kell a várúri teendőimet, ezért aztán jómagam is szeretnék elmélyedni új házam rejtelmeiben, elbúcsúzok apáméktól és válaszokat keresek 1-2 kérédsemre ami eddig felmerült.Pontosan hogyan is juthatokk hozzá bármihez a saját palotámban,honnan lehet készpénzem,mégis mika birtokaim határai, kik a szomszédok, milyen jószágaim vannak, milyen fegyvereim, van-e vívótermem ha igen milyen a felszeretsége? <Úgysem lesz sok és jobb elfoglaltságom.> Van-e dolgozószobám?
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd... A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
Roamer elmondásából kiderült, hogy amint megneszelték a nemesek, hogy pont Aren vette el a titokzatos hattyúúrnőt, akinek híre van vagyona miatt, minden áron a közelébe akarnak kerülni, legalább megpilantani, szót váltani vele. Ő most az aktuális érdekesség. Ezért a meghívók, ezért a nagyfokú érdeklődés. Nos, a vár kapujában Aren összefut egy szürke kis emberkével. Távolról gyöngytyúknak is lehet nézni Szürke haja gondosan oldalra fésülfe fején, és lornyont emelt szeméhez, amikor meglátat az érkezőt. Meghajolt. Ő maga gyalog jött, sötétszürke kabátban, még a meleg ellenére sem vált meg. Hóna alatt vaskos táska jó nagy fényes csattal. Cipője poros, de hát gyalog jött. Kora 50 fölé tehető. -Uram, Amrius atya küldött. Elmondása szerint szüksége van egy titkárra és egy birtokigazgatóra egyszemélyben. ha megelégszik szerény személyemmel, én akár azonnal munkába állnék. Amrius atya kicsit...hogy is mondjam...eltúlozta a korom, nem vagyok 36, már régen nem...Amodo Trocadero vagyok. A férfi azonnal megtalálta Aren dolgozószobáját: ment az orra után lenne valami jellegzetes szaga az ilyen paírfirkász helyeknek? Akár van, akár nem, Amodo rálelt és bevackolta magát s azonnal elkezdte felmérni a birtokot maga is. -Bízza csak rám uram, a mai nap alatt összeírom javait és szolgáit Aren a hűvös alagsorban talál egy lezrt vasajtót, a kulcs állítólag Valrinál és az a fegyverraktár. A gyakorlóterem elenben nyitva volt, megfelelő méretekkel és berendezéssel rendelkezett. A minek hol a kulcsa és honnan ered kérdésre mindenki egyet válaszolt. -Valri kisasszony dolga Bővebb infóért úgy tűnik, hozzá kell fordulni, fúj... Közben persze megtudta Aren, hogy a közelben főleg erdőség van s egy nagyobb hegy, s a meddig a szem nagyjából ellát, az mint a birtok része. Három falu van völgyekben, s négy kisnemesi kúria családostul. Egy feltáratlan mészkőbánya is hever valahol. Továbbá gyógyvízzel is szolgál a hegy méhe. Jószágból főképp marha található, de azért szárnyasokban sincs hiány. Az erdő vadjairól nem is beszélve. Amado szerint egy láda arany és egy gyerekfejnyi gyémánt nyomja meg igazán a vagyont meg a vár mindenestül.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Ezt a hárpiát a saját kastélyom kulcsai.......hogy még nála.... -dúlok-fúlok mérgemben, de csak halkan, itt még a falnak is füle lehet.
Elindulok megkeresni azt a szexmániás perverz nőszemélyt.
<Bahh....ilyen nincs..... szent egek....>
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd... A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
Arent a zene vezette Valri nyomára. Aha, zeneszoba is van akkor ebben a furcsa várban. (zene alatt most képzelj oda egy Vivaldi Tavaszt) Sőt, többen is lehetnek ott, mert nem egy hangszer hallatszódik ki a szépen faragott diófa ajtó mögül. Belépve valóban Valri van ott...De csak ő. Rakás hangszer, mi magától játszik, vonóstól a fúvósig. Valri meg elégedett fejjel, lehunyt szemmel vezényelt nekik. Hosszú haja kibontva s vadzöld ruhát visel megint. Nadrág és tunika. Elfordul a hangszerektől, de azok nem állnak le és kíváncsian néz Arenre. A tunika elől merész dekoltázsú, a melleit csak valami parncsolat tarthatja ruhán belül. Formás fehérnép, csak ne lenne olyan a modora, amilyen! -Mi kéne ha volna?-fűzte össze ujjait maga előtt és körbejárta Arent. Futólag még haját is megérintette a férfinak.
Ha Aren előadja, hogy kulcsok kellenének, Valri felkacagott. -Szépen kell ám azt kérni. Mond, hány éves vagy Aren? S tudod-e mennyi idős Ilana? Szórakozottan kikapta a zenekarból a fuvolát, ami azon nyomban így el is hllgatott, de a zene ment továbbra is.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
<Mit babrál ez a hajammal?> -Nem tudom, de nem is fontos, csak az a lényeg hogy szeretjük egymást, kit érdekelnek ilyen földi dolgok?Mert szerintem téged sem. Ha pedig még egyszer hozzámérsz, feltételezni fogom, hogy kívánsz,és akkor viszont Ilana meg fog téged gyűlölni, tudod nagy úr a féltékenység.
-Most pedig el szeretném kérni a saját palotám kulcsait.Amennyiben ez lehetséges.
<Büdös rihe......hmmm> <De azért egyszer kapjam el......megadom neki ami jár, és nem verés lesz > Amennyiben odaadja a kulcsokat megköszönöm neki és csak azért is úgy megyek el hogy hoozáérjek, és az lehetőleg izgató is legyen.Mondjuk megfogom a vállát és amikor elfordulok szemből a kezem véletlen végigsimítja azt az irdatlan mellét, de ekkor már háttal vagyok neki, vagyis nem feltételezhető a szándékosság.
<Nézzük meg mit bír a tündérke.>
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd... A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
-Érdekelne, ha tudnád azt amit én-nézett félre Valri, akin valami komor árny suhant végig, de utána hamar visszanyerte szokásos kedvét. -Méghogy feltételeznéd! Szivecském, ez tény. Magam alá szorítanálak szíves örömest...Az ilyen ficsúrokat jó betörni-s kacsintott! -Inkább feküdj velem félre, mint parasztlányokkal, meg vérbajos hölgyekkel szalonokban. Ilana ezt inkább nyelné le, mint az utóbbiakat-rántott a vállán egyet. A kulcsokat haja alól! húzta elő. Egy ezüst karikán sokféle méretű és cizelláltságú kulcs lógott. -A palota Ilanáé, te csak a férje vagy. Nélkülem pedig sose fogod tudni, melyik hova való, és rámegy egy heted Megmutassam sorba mindet, vagy inkább tökölsz egyedül? Mulatságos lesz látni, ha majd dagadnak az erek a homlokodon hogy nem leled melyik zárba melyik kulcs való Szemtelen volt, nem vitás. De tényleg jó sok kulcs lógott ott. Mélázva simított végig a saját melelein. Most már nem csak szemtelen, de kihívó is! Hijjnye a kurtizános mindenségit...A kucscsomót átadta de csúfondárosan méregette Arent. A mozzanat, amit Aren akart, sikerül. De nyomban görcs állt ama kezébe, mi a tündért érintette melltájt. Horkanós nevetés volt a nő válasza. -Majd ha én akarom, szivi, majd ha én akarom...-és kacarászni kezdett.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Nos akkor légy oly kedves mutassd meg melyik zárba melyik kulcs való. -és ezzel megtörténik az elfordulás mellérintés.
Felszisszenek.....
<Ezt meg hogy a jó ........-ba csinálta>
Akkor mikor akarod? -kérdezem tőle kicsit a humor ösvényére terelve ezt a kis beszélgetést.
<Így is tré a helyzet.....>
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd... A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
-Hm, naponta négyszer, egy-két órán át...Vagy csak este, de akkor hat órán át...bírnád?-tűnődött a tündér s ajkai széle remegett, hogy fel ne nevessen. Elindultak. -A zeneszoba kulcsa ez. Megjegyzed majd a violin-kulcsról-mutatta meg azt a darabot, aminek a vége tényleg jellegzetes formába görbült. -Fogalmad sincs, mi az a violin kulcs, ugye? Ah, a mai férfiak olyan műveletlenek! Bezzeg a lovagkorban! Hány deli legényt hódítottam meg! Lovagkor...Ha ez igaz, Valri többezer éves... -No, ez a pince kulcsa...azaz ez a négy itt összesen, külön a terményeknek...Minden kulcs vége jellegzetes az adott helyszínhez. Látod, ez hordót formál...ez kosarat...-s sorolta könnyed hangnemben.Néha megsimította Aren kezét. A görcs közben ki is oldódott a férfi karjából.A folyosón sétáltak, ha elhaladtak egy ajtónál, valri mutatat melyik tartozik oda. Ezt ilyen gyorsan megjegyezni képtelenség... -Ez pedig az én szobám kulcsa-emelt fel egy jellegtelen kopott fényű ezüstkulcsot. És egy csupasz fal előtt állt meg. -Megmutassam a szobám?
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Ha van kedved persze,mondjuk nem is tudom.-kéretem magam -Illendő lenne ez?Nem is tudom, meg Ilana mit szólna hozzá -adom a hűséges szerelmest, de simán át lehet látni rajta hacsak nem vak valaki.
<Viszont ezt mondtam, nem hazudok ha azt mondom én tiltakoztam ellene>
Amennyiben beinvitál nagyon gyorsan rápróbálom vezetni az ágyhoz vezető útra, de csak akkor, ha ő húz, tehát én nem célzok rá, visziont ne hagyom cserben a kislányt, ha már mindenhogy akarja a tündérke.
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd... A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
A falba ilesztette a kulcot, ahol semmilyen zárat nem látott Aren, majd elfordította. kattanás. A nemlétező ajtó létező hangja. Aztán átlépett a falon. Arent egy sivár, régi kövekből épített szoba fogadta. Két dolog volt benne: egy rozoga szék meg egy behomályosult tükör. Egyetlen ablaka nem az erdőre nézett...hanem sivatagra. Forró, meleg szél lebbentette meg hajukat. Sehol nem volt se ágy, se más kényelem. Valri az ablakhoz lépett, arcát a szél felé fordította. A falakon semmi dísz, se dombormű, se vésés. Csak a csupasz kő... -Itt lakom...Mit szólsz hozzá? Fogadjunk, másra számítottál... A tükörhöz sétált, merengve nézett bele. Szájához emelte a fuvolát és játszani kezdett...Nem kezdett ki Arennel, még csak hozzá sem ért. Végtelenül szomorú dalba kezdett bele. Tömény bánatot árasztott a fuvola, olyat, amilyet megszólaltatva még a férfi sem hallott. A tükör homálya mintha megvonaglott volna. Mint egy lusta macska szőre. Aztán kitisztult...egy jelenetet mutatott...Ilana volt ott...fáradtan, izzadtan és sápadtan. Mint aki nagyon ki van fáradva valamitől. Ágyban feküdt, a hátán. Egy asszony állt mellette, pólya volt a kezében. Ilana megnézte, ki van a pólyában, megkönnyebbülten lehunyta szemét. Aztán valaki mellé lépett, Amrius atya, megnézte a pulzusát, lehajtotta szomorúan a fejét, s aztán lezárta Ilana szemeit.Úgy ahogy a halottakét szokták. A fuvola elhallgatot. A tükör újra homályos volt. Aren arcán könnyek csorogtak. Nem tudta volna megmondani, mikor sírta el magát, vagy hogy mért. A tündér ránézett: -Így is lefeküdnél velem, hogy tudod a jövendőt, Roaen O'Shanon? Nem mosolygott, nem vágott pofákat. Csak áthatóan a férfira nézett.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Nem,nem ez képtelenség! -kifakadok, ez nem léehet valóság. -És te eztt elmondtad neki?Ez már biztos?Nem!nem lehet az!!!
Egyszerűen nem vagyok képes ezt feldolgozni.
-Ez nem lehet...... -mondom már inkább csak magamnak, és a könnyek potyognak az arcomról, egy nőért aki 2-3 hete semmit sem jelentett nekem....
<És még a gondolataimban is vájkált.> <Nem egy ilyen rihe......... nem tudhatja a jövőt. ez csak szemfényvesztés, boszorkányság.....>
A számhoz emelem a kezem, harapdálom és közben sírok és egyszer csak lerogyok a székre.
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd... A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”